Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-18 / 3. szám
KOMOR — Tehát ön azt mondja, hogy a felesége eltűnt? — Igen, felügyelő úr. Két évvel ezelőtt. — És csak most jelenti be a rendőrségen? — Eddig nem mertem elhinni! py Két marseille-i beszélget: — El tudod képzelni az Atlanti-óceánt? — Hát persze! — Hát tudd meg, hogy éri útúsztam! — No és te hallottál a Holt- tengerről? — Természetesen. •— Hát azt én öltem meg! Bíró: Vádlott, ön megtámadta a sértettet a vasútállomás várótermében. Megverte, kiment a teremből, ismét visz- szajött és tovább ütötte. Tulajdonképpen miért jött vissza? Vádlott: Közölték, hogy késik a vonatom. m — Látod azt az ablakot as első emeleten? — kérdi egy fiatalember a másiktől. — Látom. — Ha tudnád, hány száz csőkot küldtem oda naponta .« — És most? — Most havonta küldök ezer dinárt, gyermektartásra. — Amikor Ilonkám az anya- könyvvezető asztala felé ment, rövidzárlat támadt, és sötét lett a teremben. — Micsoda pech! — Semmi baj nem történt. A kislányom már remekül ismeri az utat... A főnök levelet diktál: — írja, Ilonka: Zimmermann Rudolf, Pápa! Mire a gépírónő: — De kérem! Ilyen nevű pápa nem létezik ... m Kovácsról elterjed a hír, hogy meghalt. Hogy megnyugtassa a barátját, felhívja telefonon: — Szervusz, itt Kovács. Te is hallottad? — Hallottam — feleli fogva- cogva a barát. — Honnan beszélsz? A FŐNÖK Krokogyil — Képzeld, tegnap hegedültem, és a szomszédom egy kővel bedobta az ablakot. — Az bolond! Most majd hangosabban hallja, ahogy játszol! — Kedves uram, magának krónikus nikotinmérgezése van ... — De doktor űr, hiszen én nem is dohányzóm! — Először is: magától ezt senki sem kérdezte! Másodszor: ezt rögtön meg kellett volna mondania, hogy ne komplikálja nekem feleslegesen a diagnózis megállapítását! H — Boldog vagy a férjeddel? — Túlon túl boldog! Néha már annyira, mintha nem is a férjem volna. — Dolgozol? — Nem. — Kiváló foglalkozás! De nagy a konkurrencia. Egy vendég beszélgetése a pincérrel: — Csirke van? — Sajnos, már elfogyott. — Kacsa? — Az sincs. — Talán pulyka? — Sajnos, azt ma nem is főztünk — És véletlenül fácán? — Az nem is volt. •— Esetleg valami más szárnyas? — Éppen most hoztak galambot. — Nagyon jó! Kérem, hozzon egy szál tollat, hogy kitisztítsam a pipámat! A pénz gyakran túl sokba kerül. Ralph Waldo Emerson MESE A BÉCSI SZELETRŐL VENDÉG: Főúr, emlékszik még rám? PINCÉR: Nem. VENDÉG: Nem? Én rendeltem két órával ezelőtt egy bécsi szeletet. PINCÉR: Most már tudom. Jő, hogy szólt, máskülönben megfeledkeztem volna magáról. Tetszik tudni, ha keresztrejtvényt fejtek, feledékenyebb vagyok, mint máskor. VENDÉG: (dühösen/: Akkor munkaidő alatt ne fejtsen keresztrejtvényt! PINCÉR: Máskor nem érek rá. Rengeteg a munkám: másodállásban kisegítek egy szövetkezeti borozóban. Igaz, nem hivatalosan, de hát a kis mellékeshez manapság mindenki ragaszkodik. Fogadni mernék, hogy a kedves vendég is fusizik valahol. VENDÉG (felháborodva): Az az én dolgom! PINCÉR: Nem kell mindjárt megsértődni. Na ugye, hogy eltaláltam? És vajon mivel keresi meg a mellékest, ha szabad érdeklődnöm? Vízvezeték-szereléssel? Vagy tetőfedéssel? Esetleg autójavítással? Az se rossz. Ismerek egy autómechanikust, akinek villája, hétvégi háza, kocsija, színes televíziója és jachtja van. Én alig tudom befejezni a házam építését. Igaz, ha vörösfenyőt tudnék szerezni, már rég kész lehetne a házam. Tetszik tudni, vörösfenyővel szeretném kitapétázni a falakat. Mondja, nem tudna véletlenül vörösfenyőt szerezni? Nem kívánnám ingyen a szívességét! VENDÉG (sértődötten és dühösen): Nem. Semmit sem tudok „szerezni“. Én ilyesmikkel nem foglalkozom! PINCÉR: Az ismerősei sem? VENDÉG: Azok sem! És szeretném figyelmeztetni, hogy én ebédelni szeretnék. Nem vagyok kíváncsi az Hyen ügyekre. És nem szeretem, ha egy pincér keresztrejtvényt fejt ahelyett, hogy a munkáját végezné! PINCÉR: A pincér is ember. A pincérnek is lehet vesszőparipája. Minden embernek van valamilyen hobbyja. Bizonyára önnek is. Ne is tagadja!... Találjam ki, mi az? Ha három kérdésből nem találom ki, akkor szabad a gazda ... Tájképeket fest? ... Nem? Akkor bélyeget gyűjt. Azt sem? ... Megvan: az állatvilágot tanulmányozza! Nagyszerű! ön segíthet nekem. A keresztrejtvényben ugyanis ez áll: a kígyó is ez — öt betű. Nos, mi a kígyó? VENDÉG: Kérem, én ebédelni jöttem! PINCÉR: Jő, jó, hozom már, VENDÉG: Végre. PINCÉR: Megvan. VENDÉG: Micsoda? PINCÉR: A kígyó öt betűre hüllő!!! Számolja csak meg a betűket!... Hül-lő ... öt! VENDÉG: Ki törődik ezzel? PINCÉR: Én. A helyes megfejtő ugyanis könyvjutalomban részesül. VENDÉG: Apropó: könyvi Kérem a panaszkönyvetl PINCÉR: Még meg sem ebédelt, s máris nyilatkozni akar? VENDÉG: Ide a panaszkönyvet! PINCÉR: Felesleges idehoznom a panaszkönyvet, úgysem írhat bele semmit. VENDÉG: Miért? PINCÉR: Mert betelt. Már két hónapja. VENDÉG: Hozza azonnal!! PINCÉR: Mit? A bécsi szeletet, vagy a panaszkönyvet? VENDÉG: A bécsi szeletet! PINCÉR: Tudtam, hogy megérti. Én mindjárt észrevettem, hogy maga igen értelmes ember. Mire menne a panaszkönyvvel? Hát nem igaz? Magának ebéd kell. Finorii ebéd. Egy ínycsiklandozó bécsi szelet. Hát nem igaz? VENDÉG: Jaj nekem, elönt az epém!... Segítség, rosszul vagyok!!! PINCÉR (készségesen): Baj van az epéjével? ... Miért nem mondta azonnal, hiszen akkor maga nem ehet zsíros ételeketl Még jó, hogy nem hoztam a bécsi szeletet! De sebaj: diétás ételeink is vannak! FOLOP IMRE mfsaesmm — Az apád újévkor fogadalmat tett, hogy abbahagyja a dohányzást. Bape rajza S lii 'HIWIIilBUI l1Wy-’?3888i9Saiii8Sl« ...................... ..ÍW•.:VH5 ELŐZÉKENY KOLLÉGÁK Balázs-Piri Balázs rajza , \
