Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-18 / 3. szám

IIbrbsg KÖZLEKEDÉSI BALESETEK járványtana Nem tévedés: tudatosan adtuk mai írásunknak ezt a címet. Va­lóban járványszerűen sokasod­nak világszerte a közlekedési balesetek. Ezek kapcsán a leg­súlyosabb veszteséget az egész­ség károsodása, az életre szőlő rokkantság s az életvesztés je­lenti. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy miközben egy csésze fe­ketekávé mellett átolvassuk la­punknak ezt a'rovatát, a vilá­gon kb. 190 ember sérül meg közlekedési balesetnél és to­vábbi öt ember hal meg közvet­lenül a baleset alkalmával vagy a baleset következtében. Éven­te tízmillió sérültről és negyed- millió halálos áldozatról van szó 1975 novemberére hívta össze az Egészségügyi Világszervezet európai irodája azt a szakmai értekezletet, amely a közleke­dési balesetek elleni küzdelmet járványtani szempontból tár­gyalta meg. A balesetek, elő­fordulásuk és jellegük szerint egészségügyi szempontból gya­korlatilag járványnak számíta­nak. Ezért merültek fel oly ja­vaslatok, hogy vizsgálatuk és elemzésük járványtani módsze­rekkel történjék. E módszertan alapján a közlekedési balesete­ket okozó három alapvető té­nyezőt kell vizsgálat tárgyává tenni: • az emberi tényezőt {a gépkocsi vagy más közlekedési eszköz vezetőjét, az űtitársat, a gyalogosan közlekedőt); • az ágenst (a közlekedési eszközt); • a környezetet (az utat vagy utcát s mindazt, ami ve­le összefügg). Az év folyamán ezt a fontos tárgykört a világ valamennyi országát összefogó Egészség- ügyi Világszervezet végrehajtó bizottságának ülése és közgyű­lése is napirendiére tűzi. Meg­vizsgállak. mit értek el egyes országok az egészségügy és a forgalombíztonsáei nevelés te­rén „a közlekedési eszközök és a közútak értelmesebb haszná­lata érdekében, s milyen intéz­kedésekre van szükség az em­beréletek, a testi épség és egészség, s az anyagi értékek megmentésére. Különböző országokban eltérő a helyzet. Az Amerikai Egye­sült Államokban 1899-ben vették fel az első. s az évben még egyetlen, gépkocsi okozta halá­los kimenetelű sérülést; azóta több millióra rúg az amerikai automobilizmus áldozatainak száma. A földkerekségen azon­ban alig van olyan állam, hol járványszerűen ne terjedt volna el a közlekedési baleset. Hazánkban a gépkocsigyártás mérföldes léptekkel halad előre s az autózás már nem fény­űzésnek, hanem szükségletnek számít. Ezzel kapcsolatban min­den orvosnak van néhány indo­kolt, figyelmeztető s óva intő megjegyzése (levegőszennyezés, mozgáshiány, hibák az életmód­ban és a táplálkozásban stb.). Azonban az is igaz, hogy a gép­kocsik számával arányosan nem emelkedik a balesetek száma. Ez valószínűleg összefügg az­zal, amit szakemberek nemzet­közi szinten juttattak kifejezés­re: az országúti közlekedés biztonságának színvonala az eu­rópai országok közül relatívan Svédországban és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a legmagasabb. Mindazonáltal nem rózsás a helyzet nálunk sem a halálos kiminetelű közle­kedési balesetek számát tekint­ve. Lapozzunk bele például a csehországi statisztikába. Köz­lekedési balesetek folytán éven­te kb. kétezer ember távozik az élők sorából. 1974-ben min­den 47. közlekedési baleset em­berhalált követelt. S még egy megrendítő számadat: minden 100 munkaképes emberre, aki közlekedési balesetnél vesztette életét, hozzávetőlegesen 78 ár­va esik. A járványszerűen elterjedt vi­lágjelenséggel, a közlekedési balesetekkel kapcsolatban fel­merül az a kérdés is, amely egyébként már régóta foglal­koztatja az embereket: mibe is kerül a baleset? Az emberéle­tet követelő, vagy egészségi károsodást rokkantságot okozó baleset következményeit szinte lehetetlenség anyagiakban kife­jezni. Mégis megkíséreljük, hogv bizonyos népgazdasági szempontokat alapul vé.ve fel­vázoljuk, miből lehetne kiszá­mítani az anyagi összkárt: A balesetet okozó vagy a bal­esetben passzívan részt vevő gépkocsik, ill. egyéb eszközök, tárgyak, felszerelések értéke; az érdekeltek munkaideje, ter­melési kiesés, szabadidő érté­ke; a balesettel és annak kö­vetkezményeivel foglalkozó személyek munkájának értéke, stb.; — a sérültek ellátásával és elszállításával, gyógykezelésé­vel, utógondozásával és rehabi­litálásával, újrabetanításával és munkábaállításával járó kiadá­sok; gyógykezelés, ill. munka- képtelenség idején folyósított táppénz, rokkantsági segély, öz­vegyek és árvák segélyezése, biztosításból folyó díjak kifi­zetése, perek folytán odaítélt összegek; — egyéb társadalmi, családi vagy egyéni károk, pl. a közle­kedési baleset halálos áldoza­tának vagy rokkantjának szak­képzésére kiadót pénz vagy más anyagi juttatás, amely már meg nem térül. Magát az em­beréletet azonban pénzben nem fejezhetjük ki. [szíj Járművezetőknek I • • B •« / I a köhögésről „Vezetés közben gyakran fog el a köhögés“, — panaszolja E. P. olvasónk, L.ról. „Néha úgy érzem, okosabb lenne leállítani a kocsit és meg­várni, míg elmúlik a köhögési roham. Melyik gyógyszert használjam, amelyik valóban segíte­ne? Igen nehéz egyéni tanáccsal szolgálnunk, ha nem ismerjük a kérdező egészségi állapotát, életkörülményeit, szokásait (pl. dohányzás) és a köhögés jellegét. Helyes és célszerű lenne tehát, ha kezelőorvosával megvizsgáltatná magát és az általa rendelt gyógymódnak vetné alá magát; szükség esetén gyógyszert is felír az orvos, aki figyelembe veszi, hogy gépjárművezetőről van szó. Annak ellenére, hogy olvasónknak csak ál­talánosságban válaszoltunk, hálásan fogadtuk kérdését, mert a köhögésről van közérdekű mon­danivalónk más autósok és motorosok számára is. A köhögést kiváltó inger a legtöbb esetben gyulladás», amelyet a mélyebben fekvő légutak- bán kórokozó csírák hoznak létre. Ámde füst, gáz, gőz, porszem vagy más idegen testnek szá­mító anyag is kiválthat köhögést, ha a garat, gége, légcső vagy hörgő érzékeny nyálkahár­tyáját ingerli. A járművezetőknek tudniuk kell, hogy a kö­högést, amely vezetés közben oly kellemetlen pillanatokat okoz, könnyebb megelőzni mint gyógyítani. A megelőzés szempontjából a test­edzés, a szabad levegőn való tartózkodás, a la­kás és a munkahely alapos szellőztetése, a he­lyiségek állandó portalanítása igen jelentős. Fi­gyelembe kell venni a poros vagy vegyi anyagok­kal szennyezett levegőjű munkahelyek egészség- védelmi rendszabályait. Fontos a köhögésnek mint hűléses, náthalázas, hurutos és más betegségek kísérő tünetének megelőzése érdekében is megtenni mindent, amit egyénileg megtehetünk. Ide tartozik pél­dául az éghajlatnak és időjárásnak megfelelő ruházkodás, továbbá a szervezet ellenállóképes­ségének edzéssel, vitamindús táplálkozással va­ló szilárdítása. Járványok idején fokozottabb mértékben, de rendes körülmények között is be kell tartani a fertőző betegségek elleni vé­dekezés alapvető szabályait s ez különösen a légutakat veszélyeztető cseppfertőzésekre vo­natkozik. Nem kell különösebben hangsúlyozni a do­hányzás káros hatását az ember légzőrendsze­rére, s aki saját akaraterejével vagy orvosa segítségével teljesen lemondott róla, vagy leg­alábbis lényegesen csökkentette a napi cigaret­ta-adagot, legjobban tanúsíthatja, hogy ez mit jelent számára. A köhögés olyan reflexe az emberi szerve­zetnek, amely egyrészt segít megszabadítani a testet a beléjutott ártalmas anyagtól vagy ide­gen testtől (porszem, koromszemcse, cigány útra tévedt falat stb.), másrészt, ha huzamosabb ideig húzódik el, arra figyelmeztet, hogy a szer­vezetet valami tartósan károsítja, ill. az ember megbetegedett és orvosi vizsgálatra van szük­ség. Maga a köhögés nem betegség, hanem valame­lyik betegségnek tünete. E tünet azonban néha igen kellemetlen is lehet pl. álmából riasztja fel s nem hagyja elaludni az embert. Termé­szetesen zavarólag hat az állandó köhögési in­ger s a köhögés a gépkocsivezetők teljes Össz­pontosítást igénylő tevékenységére is. Igen sok járművezető elhanyagolja ezt a fi­gyelmeztető tünetet, pedig, ha a heveny meg­betegedés, pl. a hörghurut idültté válik, hosz- szadalmas és kevésbé eredményes a gyógykeze­lése. Gyakori és igen veszélyessé válhat az ön­gyógyítás. A köhögéscsillapító gyógyszerek nagy válasz­téka áll az orvos rendelkezésére, s ezek közül az alapbetegségnek, kísérő jelenségeinek és kö­vetkezményeinek megfelelően kell alkalmazni azt a készítményt, amelytől a legjobb eredményt várhatunk. Vannak gyógyszerek, amelyek ren­deltetése, hogy csökkentsék az agyban levő kö­högés-központ ingerlékenységét. Más készítmé­nyek hatására fellazul a hörgőkön sűrűsödő nyálka és megkönnyebbül a köpetürítés. A gyógyszerek rendelésénél egyéb szempontokat is figyelembe kell venni, járművezetők esetében elsősorban azt, hogy a köhögéscsillapító és kö- högtető (köptető) gyógyszerek legtöbbje olyan anyagokat Is tartalmaz, amelyek jelenléte a szervezetben veszélyezteti a közlekedés bizton­ságát. Erre azért kell figyelmeztetnünk, mert a készítmények jórészt szabadon, recept nélkül is vásárolhatók a gyógyszertárakban. Melyek a köhögésre ható gyógyszerek anya­gainak nem kívánatos hatásai? Sokak szerveze­tében más kis adag köhögéscsillapító is gyógy­szeres eufóriát, emelkedett hangulatot idéz elő; ezt az állapotot a részegséghez hasonlíthatjuk. Ebben a bódulatban vezetés közben az ember könnyen kockáztat, túlbecsüli érzékszerveinek működését és alábecsüli a veszélyes helyzete­ket. Rövidesen gátlás követi ezt az állapotot. Egyes gyógyszerek hatása alatt idegrendszerünk teljesítőképessége erősen csökken, s járműveze­tés szempontjából teljesen bizonytalanná, meg­bízhatatlanná válik. Mindennek ellenére az orvos oly gyógyszert rendelhet betegének, amely gépjárművezetői te­vékenységre nézve a lehető legkisebb veszély- lyel jár, amit gyógyszertani ismeretei tesznek lehetővé. Vannak esetek, amikor oly gyógysze­rek használata válik szükségessé, amelyek miatt közlekedésbiztonsági okokból helyesebb nem vezetni gépkocsit. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY INTEZKEDESEK a közlekedésbiztonság növelésére ii. , . _ e A többi tárca kötelességei Ahogy a közúti' közlekedés biztonságára és folyamatosságá­ra számos tényező van befolyással, ugyanúgy a rendelkezések végrehajtása is több szerv feladata. Így például az Iparügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik, hogy 1977 végéig bizto­sítsa az aszfaltkeverék minőségének javulását és ugyaneddig a határidőig az útburkolati jelekhez szükséges jó minőségű festékek termelését. A Fejlesztésügyi és Műszaki Minisztérium feladatai közé tartozik, hogy a területrendezési és tervdoku­mentációk kidolgozásával kapcsolatban ellenőrizze a bizton­ságos közúti közlekedés elveinek betartását és így Remélhető, hogy az új lakótelepeken már nem lesznek olyan járdák, amelyeket egyszersmind közútként is használnak. Az Egészségügyi Minisztérium feladatai közül említésre mél­tó, hogy biztosítania kell a gépjárművezetők és a hajtási jo­gosítványért folyamodók orvosi vizsgálatának minőségi meg­javítását. Ugyancsak fontos feladat, hogy kidolgozzák a haj­tási jogosítványért folyamodók fizikai és szellemi alkalmas­ságának megállapítására vonatkozó 1963-as irányelvek módo­sító javaslatát. A módosítás arra vonatkozik, hogy a kormány a hajtási jogosítvány kiadását igazolás bemutatásához kívánja kötni arról, hogy a folyamodó elvégezte az elsősegélynyújtási tanfolyamot, s ezen az igazoláson ugyancsak szerepelne a fo­lyamodó vércsoportjának száma. Az egészségügyi szervek szin­tén kötelesek a jövő év végéig egyes kiválasztott toxikológiai, illetve törvényszéki orvosi munkahelyeken központosított to­xikológiai laboratóriumokat létesíteni annak megállapítására, hogy kimutathatók e nemkívánatos gyógyszerek a súlyos vagy halálos kimenetelű közlekedési balesetet okozó vérró'-aníve- zetők vérében vagy vizeletében. íven fontos feladatok hárulnak a nemzeti bizottságokra is. • A határozat kötelességükké teszi, hogy az év végéig a kerületi rendőrkapitányság és a kerületi ügyészség dolgo­zóinak részvételével az egé^z úthálózaton végezzék el a köz­lekedési jelzőtáblák és útburkolati jelek általános ellenőrzését, és azonnal tegyenek intézkedéseket az észlelt fogyatékosságok kiküszöbölésére. 9 A jövő év végéig azok előtt az iskolák előtt, amelyeknek kijárata forgalmas útvonalra nyílik, védőkorlátot kell létesí­teniük, az útburkolatot zebracsíkokkal kell ellátni és megfe­lelő jelzőtáblát kell felállítani. Ezzel be is fejezzük az SZSZK kormánya 138/1975. számú határozatának ismertetését. Szeretnénk, ha ezzel is hozzájá­rulnánk a határozat rendelkezéseinek teljesítéséhez. A hatá­rozat megalkotóinak, figyelme igazán mindenre kiterjedt, s ezért a rendelkezések betartásának lényeges javulást kelle­ne hoznia a közúti közlekedés biztonságának növelése terén. Hogy ez mennyire sikerül majd, s az illetékesek hogyan teljesítik a rájuk bízott feladatokat, arról a belügyminiszter minden évben köteles jelentést tenni a kormánynak. S ahhoz, hogy az eredmények a lehető legjobbak legyenek, nemcsak minden gépjárművezető, hanem a közúti közlekedés minden résztvevője is hozzájárulhat, éspedig saját érdekében. (ttm) Fény szóró-ellenőrző táblák az utak mentén A baleseti statisztika alakulását a gépjárművek rossz mű­szaki állapota negatívan befolyásolja. Ilyen probléma a jármű­vek műszaki állapotával kapcsolatban a fényszóró helytelen beállítása Is. A Cseh Állami Biztosító területi fióküzemével karöltve a Közbiztonsági Testület Plzefti Közlekedési Fel­ügyelőségének tagjai Nyugat-Csehországban több helyen táb­lákat szereltek fel az utak mentén, amelyek a járművek fényszóróinak beállítását szolgálják. Ilyen táblák egyelőre csak a dél-plzefti, az észak-plzeftl járásokban és a domazlicei járásban vannak, de rövid időn belül más járásokban — főképp a chebi, a sokolovi és a Kar- lovy Vary-i járásban — újabbakat szerelnek fel. Nyugat-Csehországban rövid időn belül minden járásban két-két ilyen táblarendszer lesz, amelyek segítségével a leg­több személyautó vezetője néhány perc alatt ellenőrizni és szükség esetén beállítani tudja a fényszórókat. Ezt követően az ellenőrzések során már» nem lehet a szervizek hosszú várakozási idejére hivatkozni. A táblákat a plzefti Kovopodnik vállalat gyártja, a kijelölt utak mentén a fényszórók beállítására szolgáló aszfaltozott „szigetek“ létesítéséről pedig a járási útigazgatóság gondos­kodik. A Közbiztonsági Testület Plzefti Közlekedési Felügyelősé­ge mindent megtesz azért, hogy az egyes ipari üzemek is létesítsenek Ilyen egyszerű, de annál hasznosabb táblákat. A berendezés iránt Észak-Csehországban is mutatkozik érdek­lődés. Hasznos lenne ilyen táblák létesítése a szlovákiai já­rásokban is. Ezen háromkerekű furcsaságok esetében nem a gyorsaságon, hanem inkább a csendes, zajtalan gurulóson van a hangsúly. A tervező Louis Lepoix ezekkel a 237 centiméter hosszú, félig autó, félig motor járgányokkal a belvárosi sétálgatást próbálja kerekekre helyezni. A kis elektromobilok állítólag 80 kilo­méteres távolságot tudnak egyszeri teleptöltéssel bejárni. Per­sze csak lépésben ...

Next

/
Thumbnails
Contents