Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-27 / 26. szám

6 A Cseh Szocialista Köztársaság és o Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődését arra kell irányítani, hogy megold. * ják az egységes csehszlovák gazdaság további arányos fejlesztésének kulcsfontosságú problémáit, gyarapodásának és haté­konyságának kérdéseit. Ugyanakkor ésszerűen kell kihasználni a természeti és a gazdasági feltételeket. Optimális mértékben kell hasz- nosítani az erőforrásokat és a lehetőségeket, főképpen a termelés műszaki alapjainak és a munkaképes lakosság számának növeke­dését, s ennek alapján biztosítani kell a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági fejlesztésének gyorsabb dinamikáját, s növelni rész­arányát az országos források képzésében. (A CSSZSZK 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelveiből) A CSKP,XV. kongresszusának egyik jelentős intéz­kedése a CSSZSZK fővárosa, Prága átépítésére és fejlesztésére vonatkozik. Ezzel összefüggésben a kongresszus azokat a sikereket is értékelte, amelye­ket Prága építői az 5. ötéves tervidőszakban értek el. Nekik köszönhető, hogy szemünk láttára készül az a nagy mű, amelyre egyaránt büszke lesz Prága és az egész ország lakossága. A két nemzet és a nemzeti­ségek különböző területeken dolgozó szakemberei, kommunisták és pártonkívüliek egyre eredményeseb­ben teljesítik azt a távlati programot, amely főváro­sunkat igazi szocialista nagyvárossá fejleszti. A Prága átépítésére előirányzott összeg az 1976— 1980-as években eléri a 60—61 milliárd koronát, ami 22—23 milliárd koronával több. mint a megelőző ötéves tervidőszakban. A tervek sikeres realizálása megköveteli az építők létszámának a köztársaság töb­bi területéről történő növelését. Eddig a helyi kapa­citásokon kívül körülbelül 27 000 vidéki, főleg épí­tőipari szakember vesz részt a főváros fejlesztési munkáiban. A 6. ötéves tervidőszakban további 17 000 szakemberre lesz szükség. Prága a 37 különlegesen fontos kiemelt építkezés között bizonyára a CSSZSZK legnagyobb építkezési területe. Az erőket elsősorban a lakásépítésre, a lakótele­pek járulékos beruházásaira, a közművesítésre, a közlekedési nálózat fejlesztésére, s ennek keretében főleg a földalatti építésre összpontosítják. A 6. öt­éves tervjavaslat szerint Prága területén állami, vál­lalati és szövetkezeti lakásépítés keretében összesen 48 000 új lakás épül. A megelőző ötéves tervidőszak hasonló előirányzata 30 000 lakásra szólt. A prágai iakótelepek építése emellett rendkívül igényes és bonyolult feladat, elsősorban azért, mert az építkezések aránylag kis területre összpontosul­nak. A 6. ötéves tervidőszakban tehát egy évre át­lagban 9800 lakás felépítése esik, ami évente egy- egy 36 000 lakosú, s minden tekintetben ellátott já­rási székhely kiépítésének felel meg. Az egész 5. ötéves tervidőszak, de elsősorban an­nak utóbbi két éve a komplex lakásépítés területén sok figyelemreméltó eredményt és figyelmeztető ta­nulságot hozott. Elsősorban arra hívta fel a vállala­tok figyelmét, hogy minden csekély mulasztás a műszaki tervezés szakaszán, vagy a szállítói-megren­delői kapcsolatok előkészítése terén a későbbiek fo­lyamán nagyon megbosszulhatja magát. Ezért fővárosunk további sikeres építése megköve­teli, hogy a termelési-gazdasági egységek és a vál­lalatok vezető dolgozói űj szervezési formákat érvé­nyesítsenek. Az építkezéseket tehát úgy kell szer­vezni és irányítani, hogy a lakásépítés folyamatainak egyes szakaszai optimális összhangban legyenek egy­mással. Emellett szem előtt kell tartani az építési határidők lerövidítését, a költségek csökkentését, s a munkák magas minőségi színvonalának követel­ményeit. Mindez arra ösztönözte a Plzeni Magasépítő Vállalat dolgozóit, hogy még komplexebben értékeljék eddigi eredményeiket. Mint az eddigiek folyamán oly sok­szor, most is a tudományos kutatással fenntartott kapcsolataikban találták meg a segítséget. Abból indultak ki, hogy az 5. ötéves tervidőszakban a komplex lakásépítés szakaszán aránytalanságok me­rültek fel a gyors ütemben növekvő lakásépítés, va­lamint a tervezett polgári és műszaki járulékos beru­házások építésének lassú üteme között. A Plzefti Magasépítő Vállalat dolgozói a főiskolák­kal és a kutatóintézetekkel együttműködve figyelem­reméltó megoldást találtak erre a problémára. Ez év áprilisában 250 tanuló számára egy iskola és egy tornaterem építését kezdték el Krc városrészben, amit hat hónap alatt akarnak befejezni, tehát szeptember végén adják át az épületet. Az építkezésnél a jelen­leg általánosan használt technológiát és gépeket al­kalmazzák. A munkákat három műszakban végzik, miközben az éjjeli műszak dolgozói lényegében az előkészítő munkákat végzik a fő műszakok számá­ra. Az előre gyártott elemek felhasználásával szer­zett tapasztalatokat további jelentős építkezéseken fogják érvényesíteni. A plzefti építők ezzel a mód­szerrel akarják elérni, hogy az iskoíak, a bölcső­dék, az üzletek és a szolgáltatási üzemek építésénél is érvényesüljön a haladó szalagszerű építési rend­szer, csökkenjen az építkezés munkaigényessége, s ismételt és tipizált műszaki terveket lehessen fel­használni. Egyes vállalatok, például a Prágai Magasépítő Vál­lalat, valamint a Prágai Epületszerelési Vállalat, amelyek a főváros építési feladatainak mintegy 70 százalékát végzik, bizony elgondolkozhatnak e dol­gok felett. Főleg azért, mert tavaly nem adtak át 6 járulékos beruházási építkezést, s ebben az évben 51 épületet kell átadniuk, további 63 építkezést pe­dig elkezdeniük. Hasonló helyzet tapasztalható a lakásépítés sza­kaszán. A plzeni építőknek egy lakásegység elké­szítéséhez 450 munkaórára van szükségük. Az emlí­tett prágai vállalatok azonban 930 óra alatt építenek fel egy-egy lakást. Emellett a plzeftíek a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy ez év végéig 380 órára csökkentik az egy la­kásegység építésére fordított munkaidőt, s 1980-ban már 250 munkaóra is elegendő lesz egy lakásegység felépítéséhez. Ma már nem elég á Zlobin-módszerről csupán elismeréssel beszélni, a legfontosabb az, hogy elveit következetesen érvényesítsük a gyakorlatban. Feltehetjük a kérdést, hogy a plzefti építők rend­kívüli sikereit és progresszív módszereit miért nem általánosítják a többi lakásépítő és járulékos beruhá­zásokat megvalósító vállalatban. Miért nem használ­ják fel ezeket az eredményeket a nagyüzemi épí­tőipar alapvető, haladó módszereiként? Az is elgon­dolkoztató, hogy egyáltalán mi teszi lehetővé a plzefti építők számára a fejlődést. A magyarázat el­sősorban abban rejlik, hogy olyan kommunisták áll­tak e nagy kezdeményezés élére, akik politikai, szak­mai és szervezési szempontból magas színvonalon áll­nak, s nem félnek a kockázattól. Szoros és állandó kapcsolatban vannak az építőipari kutatással. A vál­lalatban és az építkezéseken tökéletes a techniku­sok és a munkások együttműködése. A vállalat táma­szai a fejlett szocialista munkabrigádok. Alapelvük a javításokat nem igénylő, kiváló minőségű munka, a munkaidő teljes kihasználása, az építési idő lerö­vidítése és a költségek csökkentése. Ugyancsak jel­lemző rájuk a munkahelyen fenntartott rend és fegyelem. Már a CSKP XIV. kongresszusa is jelentős mennyi­ségű növekedést irányzott elő a Prága területén meg­valósított beruházásoknál: kereken 100 százalékkal nagyobbat a negyedik ötéves tervben előirányzottnál. A CSKP XV. kongresszusa gyökeresen megváltoztatta a beruházások szerkezetét. A lakásépítés a megelőző tervidőszakhoz viszonyítva 60 százalékkal, a járulé­kos beruházások építése azonban 300 százalékkal növekszik. Ezek az arányok teljes összhangban van­nak a lakosság szükségleteivel, s alapelvként szol­gálnak Prága fejlesztéséhez a 6. ötéves tervidőszak­ban. JOZEF HUDEC A MsM Incheba a nemzetközi esvUttmlikmlést sznigálja Ezekben a napokban már nyolcadik alkalommal találkoznak Bratislavában a hazai és a külföldi vegyipari válla­latok, a kereskedelmi szervezetek és a kutatóintézetek szakemberei, hogy az Incheba nemzetközi vegyipari vá­sár keretében felmérjék az ágazat évi fejlődését, elmélyítsék ismereteiket és kapcsolataikat, s újabb hasznos megállapodásokat, üzleteket kössenek. Bár nyolc év egy nemzetközi vásár életében még nem nagy idő, az In­cheba sajátos küldetésével és aktuali­tásával mégis méltó helyet vívott ki magának a nemzetközi kereskedelem­ben. ,» Az idén, a szocialista államok párt- kongresszusainak évében a vegyipari vásár alkalmat ad a vegyipar szaka­szán megvalósított gazdasági együtt­működés és a szocialista munkameg­osztás eredményeinek bemutatására. A vegyipar jelentőségét Gustáv Husák elvtárs is kiemelte a CSKP XV. kong­resszusán. A vegyipar világviszonylatban is a leggyorsabban fejlődő ágazat, amit az is bizonyít, hogy a vásáron a tudo­mányos kutatás és fejlesztés eredmé­nyeként évről évre újabb és újabb termékek jelennek meg. A kiállításon a laikus szemlélők, a fogyasztók is meggyőződhetnek arról, hogy a vegy­ipar mennyire áthatja mindennapi éle­tünket. A legsikeresebb és legprog­resszívebb termékeket minden évben aranyéremmel tüntetik ki, ami előse­gíti gyors érvényesülésüket a nemzet­közi piacokon és a fogyasztók köré­ben. Az Incheba nemzetközi vegyipari vá­sár, amely az egész ágazatra kiterjed, öt kategóriában mutatja be a kiállítók fejlesztési és gyártási eredményeit. A vásár az eltelt nyolc év alatt kinőt­te már a Bratislava! Kultúra és Pihenés Parkja bővített kereteit, ezért a KGST- tagországok háztartáskémiai bemutató­jára a Téli Stadionban kerül sor, s a „Műanyagok az ésszerűsítésben“ című kiállítást a Technika Házában rendezik meg. Ez a megoldás egyaránt kedvező a kiállítóknak és az érdeklődő közön­ségnek, akik az érdekesebb látnivaló­kat nyújtó háztartáskémiai bemutatót a város központjában tekinthetik meg, s ugyanakkor a Kultúra és Pihenés Parkja elsősorban a kereskedelmi tár­gyalások számára biztosít kedvező fel­tételeket. A vásár területe az idén 35 000 négy­zetméterre növekedett, amelyen 632 kiállító szerepel. Ezek közül 352 kiál­lító Európa és Amerika 23 államából érkezett Bratislavába. A KGST-országok külkereskedelmi szervezetei már hagyományosan vesz­nek részt az Inchebán. A Szovjetunió­ból például a Raznoimport, a Szojuz- himexport, a Szojuzpromexport és a Medexport, az NDK-ból a Jena, a Che­mie export-import, a Textilkommerz, a Glaskeramik és az Isokommerz, Ma­gyarországról a Chemokomplex, a Che- molimpex, a Metrimpex, a MOM, vala­mint a Nehézipari Minisztérium 9 vál­lalata, Bulgáriából a Chimimport, a Neftochim és a Pharmachin mutatja be a vegyipar, az üvegipar és a gyógy­szeripar újdonságait. Az ilyen jelentős nemzetközi bemu­tatók ma már a tudományos rendezvé­nyeket, a szakmai konferenciákat sem nélkülözhetik. A bratislavai Incheba nemzetközi vegyipari vásár egyes év­folyamain már hagyományosan válta­koznak a különböző témakörök. Az idén második alkalommal rendezik meg az Aplichem nemzetközi konfe­renciát az alkalmazott vegyiparról, melynek keretében a résztvevők ki­cserélik azokat a tapasztalataikat, amelyeket a műanyagok feldolgozásá­ban és felhasználásában szereztek a népgazdaság valamennyi ágazatában. A vásár keretében további két tudomá­nyos értekezletre kerül sor, az egyik a papíranyagok felületi nemesítésével, a másik az újabb gyógyszerekkel és a gyógyszerterápia kérdéseivel foglalko­zik. Bár az Incheba elsősorban a vegy­ipari szakemberek találkozója, az utób­bi években kereskedelmi jellege is el­mélyült. A tavalyi vásáron például több mint ezer kereskedelmi tárgya­lásra került sor. Ezek jelentősége fő­leg abban rejlik, hogy a partnerek a vásár alkalmából felvett kapcsolatokra építik egész évi gazdasági együttmű­ködésüket. Bratislava, az SZSZK fővá­rosa így vált a világ vegyipari és ke­reskedelmi szakembereinek kedvelt és szívesen látogatott találkozóhelyévé. BOHUSLAV PIATKO A SZÁZTURNYŰ PRÁGA Prága fejlesztése az egész ország feladata (A CSTK felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents