Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-13 / 24. szám

Jozefina Cerchlanová Csehszlovákia egyik olimpiai reménysége (Vojtísek felvétele] létével nem lesz baj, gyorsa­sága pedig megfelelő — hiszen 100 méteren 11,0 másodperc a legjobbja —. csak ne álljon ha­dilábon a szerencsével. Tavaly az atlétikai Európa Kupa elődöntőjét Lüdenscheid- ben rendezték, olyan időpont­ban, amikor az olimpiai verse­nyekre is sor került. Mindez neki és edzőjének kitűnő ta­pasztalatszerzés volt. Jozefina Lüdenscheidben legyőzve a lengyel Katolikowát és a né­met Krauset, az első helyen végzett. Az időmérők órája 2:00,4 percet mutatott. Montreal­ban ennél többre lesz szükség, Illetve legalább 4 tized másod­perccel kevesebbre, és akkor ott lehet a döntőben, ahol sok minden történhet. Legalábbia erről taniiskodnak a nagy ver­senyek döntői Miért ne szol­gálhatna éppen Cerchlanová kellemes meglepetéssel? Miért ne szolgálhatna kellemes meglepetéssel ? Amíg egy-egy sportoló feljut a csúcsra, hosszú évek áldozat­kész munkájára van szükség. Ha a tehetség nem párosul kel­lő szorgalommal, a legjobb ed­zők ténykedése sem hozhat si­kert. Ha azonban e két ténye­ző adott, akkor az eredmények­re sem kell sokáig várni. így volt ez Jozefina Cerchlanovával Is, aki két esztendővel ezelőtt robbant az európai élvonalba. A vágtaszámokban és a közép­távon is egyaránt kitűnő tel­jesítményekre volt képes. A tá­volabbi cél, a nagy eredmények érdekében azonban a rövid tá­vokról le kellett mondania. Elő­ször 400 méteren megjavította Chmelková „szakállas“ csúcsát, majd 800 méteren Jedliéková rekordját döntötte meg. Cerchlanová Bratislavában született, de két évvel később szüleivel Jáchymovba, majd on­nan Banská Bystricára költö­zött. Röplabdázott, tornászott, majd középiskolás korában megismerkedett az atlétikával, s ehhez a sporthoz mindmáig hű maradt. 1973-tól Gleszk Pál dr. „távúton“ irányította edzé­seit, s miután Jozefina Szlová­kia fővárosába költözött, az edző és versenyző közti kap­csolat még ideálisabb. Eredményei fokozatosan ja­vultak, és már most biztos, hogy ott lesz az olimpián. Éle te nem egyhangú. Unatkozni nincs ideje, sokat utazik, s amikor hazajön, előveszi köny­veit és vizsgáira készül. Pszi­chológiát tanul. Az idén járt Algériában, Olaszországban és nemrég kéthetes jugo-'dáviai edzőtáborozáson vett részt. Életében országok, városok, versenypályák váltják egy­mást. Néha fárasztó, de az el­múlt két évben egyetlen cél vezette: a minél jobb olimpiai helytállás. Végleg a 800 métert válasz­totta, mert ebben a számban vannak a legnagyobb esélyei. Münchenben 2:01 perc kellett a döntőbe jutáshoz, kérdés, hogy Montrealban elég lesz-e a kerek 2 pőre. Cerchlanová ezt jól tudja, s kemény edzéseit ezért végzi zokszó nélkül. Na­ponta kétszer található a pá­lyán, vagy a Mladá Garda mö- göttin, vagy az Inter tartánján rója a köröket. Kiegészítésként pedig a Kis-Kárpátok lankáin, a szőlőkertek között fut. Erőn­Ő SZERZI HAZÁJÁNAK AZ ELSŐ ARANYÉRMET ? ! Afrika fürge lábú atlétái évek óta hallatnak magukról, olimpiai győzelmeket aratnak, érmes helyezéseket érnek el. A gyarmati elnyomás alól felszabadult afrikai orszá­gokban gomba módra szaporodnak a fiatal tehetségek és a mostoha körülmények ellenére is fejlődnek. Wilson Kiprugut az angol uralom alól felszabadult Ke­nyának 1964. október 16-án szerezte az első olimpiai ér­met, amikor a 800 méteres síkfutásban az új-zélandi Peter | Snell és a kanadai Bili Crothers mögött a harmadik he­lyen végzett. Két nappal később Kipcsoge Keino 5000 mé­teren ötödik lett, és ezzel atlétaberkekben nyilvánvalóvá vált: egy jövendő atléta-nagyhatalom jelentkezett — Ke- let-Afrika. Keino kétszer aratott győzelmet olimpián. Az etiópiai ' Mamo Wolde 1968-ban honfitársa, Bikila — az 1960. és az 1964. évi olimpia maratoni győztese — nyomdokaiba § lépve szerzett aranyérmet. Temu és Bivott Kenya színeit vitték győzelemre. Az ugandai Akii Bua Münchenben 47,8 másodperces világrekorddal nyerte a 400 méteres gátfu­tást. Mike Bőit pedig Montrealban a 800 méter első számú esélyese. Kenya, Etiópia és Uganda után most Tanzánia is jelent- kezik. Filbert Bayi 3:32,2 perces világcsúcsa 1500 méteren és jelenlegi formája felér egy olimpiai elsőséggel. De hon- J nan is jött ez az új futócsoda? A tanzániai Karatu 1650 méter tengerszint fölötti ma­gasságban fekszik. Itt született Bayi. Az idén tavasszal két hónapot töltött Árusában, Afrika középpontjában, a fe­kete földrészt „zöld szívében“. Itt csaknem ideális kör­nyezetben nőnek föl a futótehetségek, de csak nehezen jutnak előre. Hogy miért? Arra a 22 éves, 180 centiméter magas, rendkívül karcsú, szintén törékeny testalkatú Bayi adta meg a magyarázatot. — Gyakran egyáltalán nem vagyok éhes, így étvágyger­jesztőt kell szednem. Különben nem élek serkentőszerek­kel. Sajnos, „rossz“ a vérem, évente néha ötször kapok maláriát, ilyenkor a váltóláz levesz a lábamról, rendsze­rint tíz napon át őrzöm az ágyat. Mostoha sors, de úgy látszik, ezt is meg lehet szokni. Bayi ugyanis alkalmazkodott hozzá. Életmódja rendkívül sportszerű, igaz, ott, ahol ő él, ez másként nem is lehet 1970-ben költözött Dar es-Salamba, Tanzánia fővárosába ahol repülőgépSzerelőnek tanult. Az Indiai-óceán közelében a hőmérő h’ganyszála napközben 37—38 fok fölé emelke­dik árnyékban, és a levegő éjszaka sem hűl le 23 foknál kevesebbre. Bayi reggel öt órakor kel, és 15 kilométert fut, , este pedig a salakpályán tart résztávos gyors iramú edzést. Nyolckor már az ágyban van — mindig. Az edzéseket ; nagyon korán kezdte. — Tízéves koromban két mérföldnyire (3,2 kilométer) : laktunk az iskolától. Bár osztálytársaim kinevettek, én mindig futva tettem meg az utat. Mivel otthon akartam ebédelni, a déli egyórás szünet alatt is hazafutottam. Ét­kezés után pedig rohantam vissza az iskolába mert ha elkéstem, az ujjamra koppintottak, ami nem volt kelle mes. Az olimpiáról 1964-ben hallott először, de eszébe sem jutott, hogy egyszer majd ő is ott lesz ezen a jelentős sporteseményen. 1970-ben költözött Tanzánia fővárosába és 18 éves volt, amikor Münchenben a 3000 méteres aka dályfutásban és 1500 méteren rajtolt. Kilencedik, illetve hatodik lett, senki sem figyelt föl rá. München után kemény edzésekbe kezdett, mégpedig a dar es-salam-i egyetemen tanító NDK-beli Kramer pro­fesszor irányításával. És a jobbnál ,obb eredmények rövi­desen jelentkeztek. 1973. januárjában a lagosi Pán afrikai Játékokon 1500 méteren 3:37,18 perces idővel szenzációs győzelmet aratott Kipcsoge Keino (3:39,581 fölött. Nyáron Helsinkiben 3:34,6-tal Ben Jipcsót győzte le. 1974. február < 2-án pedig a Christchurch-ben megrendezett Birodalmi Já­tékokon John Walkert maga mögé utasítva 3:32.2 perces ragyogó világcsúccsal lett első. Bayi tehát befutott, sőt a szakemberek tőle várták, hogy a világrekordot rövidesen 3:30 alá nyomja. Tavaly azon­ban. amikor csúcsformába lendült és a rekordjavítás ese dékes lett, ismét jelentkezett a malária. Filbert Bayi — aki idő közben a tanzániai hadsereg hadnagya lett, és ezzel megfelelőbb feltételekhez jutott — ellenfeleihez ha­sonlóan elsősorban Montrealra készül, ott szeretne rend­kívüli eredményt elérni. Ez pedig érthető! (kollár) A hollandok montreali reménysége A papendali pályát mind többen keresik föl — erdő közepén, gyönyö­rű, egészséges környezetben épült —, és nemcsak Európa, hanem a világ legjobb atlétái is szívesen versenyez­nek itt. Jós Hermens. a holland atlé­tika új csillaga ezen a műanyagpá­lyán javította meg az egyórás és a 20 kilométeres futás világcsúcsát. Hermens nem máról holnapra ke­rült a világ élvonalába. Az 1971-es helsinki Európa bajnokságon az 5000 méteres síkfutás .lőfutamában „el­vérzett“, annak ellenére, hogy ’ 3:47,2 perccel új holland csúcsot fu­tott. Ezután fokozatosan javultak eredményei és egy esztendővel ké­sőbb 5000 méteren 13:32,8 perc, 10 000 méteren pedig 28:39,0 volt legjobbja. Az olimpián, érthetően, jó szerep­lést vártpk tőle, de a müncheni vé­res események "lyan hatással voltak rá, hogy hazautazott, nem állt rajt­hoz. Edzéseit azonban még szorgal­masabban folytatta, és 1973-ban is­mét javított rekordjain: 5000 méte­ren 13:31,2, 10 000 méteren pedig 28:15,6 perc. A római Európa-bajnok- ságra rendkívül lelkiismeretesen ké­szült, mégsem sikerült érmet szerez­nie. A holland küldöttség ugyanis ké­sőn érkezett Rómába, Hermens nem tudott kellőképpen akklimatizálódni, és a 10 000 méteres távon csak a 22. helyen végzett. A kudarc azonban nem törte le, és 5000 méteren 13:25,6 perces holland csúccsal Foster, Kuschmann ős Viren mögött negye­dik lett. Tavaly Hermens — szokásához hí­ven, — kevés versenyen indult, 5000 néteren mégis a világ negyedik (13:22,4) idejével zárta az évet. Ked­venc távján, a 10 000 méteren au­gusztusban a londoni versenyen Fos­ter (27:45,4) és Shorter (27:46,0) mö­gött 27:46,5-tel harmadik lett. — Ekkor már éreztem: elég erős vagyok ahhoz, hogy 10 mérföldön, 20 kilométeren és az egyórás futásban megjavítsam a világcsúcsot — mon­dotta. Egy hónappal később, szeptember 28-án 20 kilométeren 57:31,6-ra, az egyórás futásban 20 907,65 méterre ja­vította a világrekordot. Az idén má­jus 1-én azután 57:23,8-cal és 20 944,40 méterrel saját csúcsait dön­tötte meg. Hermens tehát az előjelek szerint kitűnő formában van, amit legutóbbi eredményei igazolnak a legékeseb­ben. Montrealban 10 000 méteren, esetleg a maratoni távon áll rajthoz. Arra a kérdésre, miért igyekezett az olimpia évében ily korán csúcsfor­mába lendülni, így válaszolt: — Tudni akartam, miként „emész­tettem“ meg a téli edzéseket, vajon megfelelően halad-e felkészülésem. Ezen felül figyelmeztetni szándé­koztam ellenfeleimet: én is készü­lök! A hullanánk csupán Hermens |u sze­replésében' bírhatnak &ÚJszó Index 48 011 Kiadja Szlovákia Kommuo sto Páitjo Központi Bizottsága Szerkeszti o szerkesztő bizottság Főszerkesztő: Dr Raboy Zoltán CSc Helyettes tőszerkesztők Szarko István és Csető János. Vezető titkár Gál László. Szerkesztőség: 893 38 Bratislavo Gorkého 10 Telefon 169 312 52 főszerkesztő 532 20 titka sóg 550 18 sportrovat 505 29 gazdaság ügyek: 506-39. Távíró: 092308 Pravda — Kiadóvállalat Brotisiava Volgogradská 8 Nyomjo a Provdo oz SZL*'P nyomdavóiloloto — Pravdo Nyomdaüzeme Bratislavo Siúrovó 4 Hirdető­iroda: Vajanského nóbrezie 13/A/ll., telefon. 551-83 544-51. Az Oj Szó előfizetés- díjo havonto — c vasomon' szamba- egyOM — 14 70 korona Az Öj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona, lerjeszti o Postai Hiriapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden posta.' kézbesítő Külföld' megrendelések PNS — Östrednó expedíció a dovoz tlace, Gottvvaldovo námestie 48/VIL (3 á) i * « S | I 5 * l S • C >c/5 B IS S 5 ő B - m > P Q) a i2,w P 5 rj s* 0) '«3 jj 9 e E ás Ss| u *• m -c “ I 13 - S S £!° ■ - = * ■ ° 12 03 t 5 ?® 1 :2 >> oo ■ .j ao I 5 .3 I | 2 5 1 5 2« ɧ £ E' = lg 2 n ai U a. = fc B N 03 9 !d2S 1 03 g 1 '2 J > n o c C § :* -22 c 4 ■= « :o $ si-g = ! <3 *1.3

Next

/
Thumbnails
Contents