Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-13 / 24. szám
található ezeken a helyeken. Ez az állomás többek között vizsgálta Üzbegisztán és Tádzsikisztán bizonyos területein a szeizmikus aktivitást is. Az így szerzett adatok segítségül szolgáltak a bajkál—amuri vasútvonal szeizmikus sávjainak megállapítása során. Természetesen további példákat is felsorolhatnánk, amelyek meggyőzően bizonyítják, hogy a kozmikus térség — a közgazdászok kifejezésével élve — rentábilis. Az emberiség számára reális, szinte kézzelfogható jövedelmet biztosít. Ez arra serkent bennünket, hogy tovább folytassuk e térség vizsgálatát. A mi konkrét feladataink, amelyeket az elkövetkezendő években oldunk majd meg, az SZKP XXV. kongresszusának határozataiból erednek. Tovább folytatjuk a technikai eszközök kutatásál. amelyek e feladatok megoldásához szükségesek. Érthetően nehéz ma még arról beszélni, hogy milyen mértékben fogunk néhány év múlva földi problémákat megoldani egy űrlaboratórium fedélzetéről. Az emberiség lehetőségei e téren ugyanis napról napra növekszenek. Ezzel szorosan összefügg a mi munkánk is. Mi is konkrét program alapján készülünk az űrrepülésekre, mindenki konkrét feladatot kap, amelyek előrelátha tólag például az időjárás pontosabb előrejelzését, vagy más olyan problémákat ölelnek fel, amelyeket az emberiség még nem oldott meg. KÉRDÉS: — Amit itt elmondott, az igen érdekes. Elárulná nekünk, mivel foglalkozik íelenleg, mint űrhajós? VÁLASZ: — Természetesen én is — mint sok más űrhajós —, mindenekelőtt a kozmikus térségbe való repülések előkészítésével kapcsolatos feladatok következetes teljesítésével foglalkozom. A világűr számunkra olyan, mint a tenger a tengerész számára. Felszállunk a keringési pályára, teljesítjük a feladatokat, visszatérünk a Földre, és máris további feladatok megoldására készülődünk. Tudja, az úg\ van, aki már egyszer repült űrhajó fedélzetén, az újra és újra repülni szeretne, talán azért is, hogy aprólékosabban nézzen meg mindent, amit abból a magasságból már látott, és hogy minél nagyobb részt vállaljon ennek az igényes programnak a teljesítésében. Ezt azok is bizonyíthatják, akik már kétszer-három- szor, esetleg többször voltak az űrben. Nem titkolom, hogy szintén az a vágyam, hogy másodszor, harmadszor, aztán pedig még többször is a világűrbe repüljek. Az igaz. hogy számunkra, akik már jártunk a kozmikus térségben, a dolog kissé komplikáltabb, ugyanis az űrrepülésekre való előkészületek során néhány aaminisztratív és szervezési kötelességnek kell eleget tennünk, de megbirkózunk ezekkel is. Ezenkívül szabad időmet — ha kevés is van belőle — igyekszem minél ésszerűbben kihasználni. Rendkívül örülök, hogy például ebben az évben sikerült kiadnom egy könyvet, amely Jurij Gagarinről és az űrhajósok első csapatáról (ennek én is tagja voltam) szól, mert épp az idén ünnepeltük az első űrrepülés 15. évfordulóját. Ez a könyv az Ifjú Gárda Könyvkiadó gondozásában jelent meg „A legelsők“ címmel, ami elárulja, hogy azokról szól. akik elsőként készülődtek az űrrepülésre. Viszonylag sok időt szenteltek a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaságban való munkának, mert — mint ahogy tudják — már ötödik éve töltöm be központi bizottságának alelnöki tisztét. Ez szintén igényes munka, de örömteli is, mert így élő kapcsolatba kerültem a Csehszlovák Szocialista Köztársaság lakosaival. Nagyon sok barát érkezik ugyanis hozzánk Csehszlovákiából, akikkel kölcsönösen kicseréljük ismereteinket és tapasztalatainkat. Aktívan részt veszünk a Szovjet—Csehszlovák, Baráti Társaság moszkvai szervezetének munkájában. Csehszlovákia moszkvai nagykövetségén találkozókat rendezünk csehszlovák diákok részvételével. Sok barátom van Prágában, Bratislavában és országuk más városaiban. Nagy öröm számomra, hogy találkozhattam velük látogatásom során. Küldöttségünk részt vett a Prágában, Csehszlovákia felszabadításának 31. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, majd sok vitaesten, találkozón számos cseh és szlovák városban. Felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk, amelyeknek csakúgy örülünk, mint az emberek azon véleményének hogy látogatásunk /elentős mértékben hozzájárult Csehszlovákia és a Szovjetunió népei közötti barátság elmélyítéséhez. És higgyék el, ez az űrhajós számára is felemelő érzés. Beszélgetett: GUSTÁV CAPKO • • *vw™1 -vjuiarrA^aflfv^oooQy^wowo^-woopOpqW-WW-wW^ ^yvgvyvVByBgooclgMMoooaMicBoolcpoWoocWQOPQPfWKisfiSRiQWv 1BBBIMBBWBBWBWBWWWI . *\yf ^^kwa A Szojuz—Apollo közös szovjet—amerikai űrrepülés résztvevői: V. Kubaszov, D. Slayton, A. Leonov, T. Stafford és V. Brand. (CSTK — TASZSZ felvétele) k -i emberiség nem marad örökké a Földön, a fényül hez és a térhez vezető úton kezdetben bátor- “ talonul tör át 'az atmoszféra határain, és aztán leigázza a Nap körüli térséget — írta valamikor Konsztantyin E. Ciolkovszkij, az űrrepülés atyja. Azóta a világűrt gyakran nevezzük új, nagy óceánnak, amelyet furii Gagarin fedezett -fel. Nem véletlenül, mert az automatikus űrállomások és ember irányította űrhajók számtalan sokasága meggyőző tanúbizonyságot adott arról, hogy valóban új óceánról van szó, amely sosem látott teret nyújt az emberiségnek a természet feletti uralomhoz, a természet következetesebb megismeréséhez. Erről meggyőződött Georgij Szt'yepanovics Sonyin repülő-űrhajós is, a Szovjetunió Hőse, amikor 1969 októberében a Szojuz—6 űrhajó parancsnokaként a Szojuz—7 és a Szojuz—8 űrhajókkal való csoportos repülés alkalmával csaknem 118 órát töltött ebben az óceánban Ez volt a Szojuz űrhajók első közös repülése. A manőverezés technikáját, a pályán való egymáshoz közeledést vizsgálták, sőt egész sor tudományos kutatást és' műszaki kísérletet is végeztek. Georgij Sonyin annak idején a Szojuz—6 fedélzeti mérnökével, Valerij Kubaszovval az emberiség történelmében először kísérletezett sikeresen hegesztéssel kozmikus körülmények között. Ez az esemény még frissen él emlékezetünkben, bár csaknem hét éve valósult meg. Ha ma erre emlékezünk, azért tesszük, mert nemrég találkoztunk Georgij Sonyinnal, aki Jurij Gagarinnal együtt kezdte űrhajós pályafutását. A Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság küldöttsége tagjaként járt nálunk, részt vett a Csehszlovákia felszabadításának 31. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, baráti találkozókon. Georgij Sztyepanovics Sonyin vitaesteken — hazánk különböző városaiban, gyáraiban. iskoláiban és földművesszövetkezeteiben. Ezt az alkalmat felhasználtuk arra, hogy az űrkutatás egyes problémáival kapcsolatban kérdéseket tegyünk fel neki. Az alábbiakban a Rudé právo kérdéseire adott válaszait közöljük. KÉRDÉS: — Sonyin elvtárs, a Szojuz és az Apolló űrhajók közös repülése óta már csaknem egy év telt el. Hogyan értékelik a szovjet és az amerikai szakemberek e repülés eredményeit az új ismeretek alapján? VÁLASZ: — Az idő valóban olyan gyorsan múlik, hogy nem egész két hónap múlva eimlékezünk majd meg a Szojuz—Apolló űrhajók közös repülésének első évfordulójáról. Az eltelt idő kedvező feltételeket teremt, hogy minden érzelem nélkül tárgyilagosan értékelhessük e nagy esemény eredményeit. A Szojuz—Apolló szovjet—amerikai kísérlet sikeresen fejeződött be — ezt az eredmények is bizonyítják. így értékelik a szovjet és az amerikai szakemberek, sőt a világ más országainak szakemberei is. Ez azzal magyarázható, hogy a kísérlet nagy érdeme: az űrhajózás történetében először valósult meg, és két napig dolgozott együtt a Föld körüli pályán két ország úrhajórendszere, nemzetközi legénységgel a fedélzetén. -Az igaz, hogy a Szojuz és az Apollo találkozója az űrben valósult meg, de valódi jelentőségét itt a Földön érezzük. A Szojuz—Apollo kísérlet bebizonyította az űrhajók és űrállomások egymáshoz közeledése és összekapcsolása technikai megoldásainak helyességét, valamint a Szovjetunió és az USA földi szolgálata közvetítési szempontjai megválasztásának létjogosultságát a repülés két különböző földrészről való irányítása közben. Úgyszintén kipróbálták a keringési pályán való közeledés összevonható rendszerének elemeit új androgin aggregátumok segítségével (amelyeket a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban kísérleteztek ki), sikeresen fejeződött be az űrhajók összekapcsolása, továbbá kipróbálták a különböző atmoszférájú hajókból való kölcsönös látogatás technikáját, és ezzel a gyakorlatban vizsgálták meg az űrben történő segélyakciók lehetőségeit. E repülés eredményei nagymértékben hozzájárultak azon feladatok megoldásához, amelyek az emberiség nek a kozmikus térségbe történő behatolásával kapcsolatosak. Különös jelentőségű az a tény, hogv a szovjet—amerikai közös űrrepülés szemléletesen bizonyította: két különböző társadalmi rendszerű ország képviselői az űrben is igen jól és racionálisan oldhatnak meg bonyolult technikai feladatokat és Igényes tudományos kísérleteket. Ezt bolygónk minden lakosa elé példaként állítjuk, mert hasonlóan, mint az űrkutatásnál, kölcsönös együttműködéssel megoldhatók az emberi tevékenység különböző formáiban adódó legbonyolultabb problémák is. Mi, szoviet kozmonauták ugyanúgy, mint az amerikai asztronauták, büszkék vagyunk arra, hogy részt vehettünk az első nemzetközi legénységgel megvalósított űrrepülés programjának előkészítésében és lebonyolításában. Hiszünk abban, hogy ez az, együttműködés a kozmikus térség békés kihasználásáért a jövőben tovább mély ÜL KÉRDÉS: — Mondhatna néhány szót olvasóinknak a Szojuz űrlaboratórium elkövetkező programjáról? Nem számolnak-e nagyobb mértékben a földi irányítás problémáinak megoldásával? VÁLASZ: — A kozmikus térség további vizsgálásá- nál vezérelt szerkezetek segítségével az elkövetkezendő években főleg a keringő orbitális állomások kihasználására összpontosítjuk figyelmünket. Abból indulunk ki; hogy a kozmoszba való behatoláskor elsősorban bölcsőnk, a Föld vizsgálatával kell foglalkoznunk. Ugyanis sok olyan érdekes és igen konkrét probléma létezik, amelyeket épp ezekről a mű- bolygókról vizsgálhatunk. Elsősorban olyan kérdések megoldásáról van szó, amelyek szorosan összefüggenek népgazdaságunk további fejlődésével. Ehhez hasonló kérdéseket már a korábban felbocsátott űrállomások is megoldottak. így például a Szaljut—3 — mint ismeretes — felvételeket készített a Szovjetunió nagy területeiről, konkrétan a Kaspi-tenger és Üzbegisztán térségéről. A Kaspi-tengerröl készített felvételeken, amelyek 40 000 négyzetkilométernyi területet ölelnek fel, 67 olyan helyet találtak, ahol kőolaj és gázlelőhelyek tételezhetők fel. Továbbá 11 nagy földkéregtörést fedeztek fel, amelyekben valószínűleg réz- és más fémlelőhelyek vannak. Más példa: Az üzbegisztáni Fergani-völgyben már 60 éve végeznek kutatásokat a geológusok. Ez alatt az idő alatt 102 helyi kőolajat és gázt tartalmazó talajösszetételt találtak. Az orbitális állomás három hónap alatt további 84 ilyen helyet fedezett fel, ahol megközelítőleg 10 millió tonnányi kőolaj található. A Szaljut—3 lehetővé tette a Kaspi-tenger menti sztyeppék ésszerű kihasználásának kidolgozását. E terület sajátossága, hogy nem rendelkezik elegendő édesvízzel. Űrszondák segítségével 2000 hektárnyi édes- és enyhe ásványtartalmú föld alatti vizet találtak. A számítások szerint kb. 3,5—4 milliárd köbméter víz Beszélgetés G. S. Sonyin űrhajóssal, a Szovjetunió Hósevel r> #/////frf/7 * wfaj r7á *J«jf ^ £F I á& n * .;í-;-v / ^ HySyf ^ WBKfT/TT Jr*f7T’£iHBm Éllilllir á V J w n[ V H
