Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-13 / 24. szám

található ezeken a helyeken. Ez az állomás többek között vizsgálta Üzbegisztán és Tádzsikisztán bizo­nyos területein a szeizmikus aktivitást is. Az így szerzett adatok segítségül szolgáltak a bajkál—amuri vasútvonal szeizmikus sávjainak megállapítása során. Természetesen további példákat is felsorolhatnánk, amelyek meggyőzően bizonyítják, hogy a kozmikus térség — a közgazdászok kifejezésével élve — ren­tábilis. Az emberiség számára reális, szinte kézzel­fogható jövedelmet biztosít. Ez arra serkent bennün­ket, hogy tovább folytassuk e térség vizsgálatát. A mi konkrét feladataink, amelyeket az elkövetkezen­dő években oldunk majd meg, az SZKP XXV. kong­resszusának határozataiból erednek. Tovább folytat­juk a technikai eszközök kutatásál. amelyek e fel­adatok megoldásához szükségesek. Érthetően nehéz ma még arról beszélni, hogy milyen mértékben fo­gunk néhány év múlva földi problémákat megoldani egy űrlaboratórium fedélzetéről. Az emberiség lehető­ségei e téren ugyanis napról napra növekszenek. Ez­zel szorosan összefügg a mi munkánk is. Mi is konk­rét program alapján készülünk az űrrepülésekre, mindenki konkrét feladatot kap, amelyek előrelátha tólag például az időjárás pontosabb előrejelzését, vagy más olyan problémákat ölelnek fel, amelyeket az emberiség még nem oldott meg. KÉRDÉS: — Amit itt elmondott, az igen érdekes. Elárulná nekünk, mivel foglalkozik íelenleg, mint űrhajós? VÁLASZ: — Természetesen én is — mint sok más űrhajós —, mindenekelőtt a kozmikus térségbe való repülések előkészítésével kapcsolatos feladatok kö­vetkezetes teljesítésével foglalkozom. A világűr szá­munkra olyan, mint a tenger a tengerész számára. Felszállunk a keringési pályára, teljesítjük a felada­tokat, visszatérünk a Földre, és máris további fel­adatok megoldására készülődünk. Tudja, az úg\ van, aki már egyszer repült űrhajó fedélzetén, az újra és újra repülni szeretne, talán azért is, hogy apróléko­sabban nézzen meg mindent, amit abból a magasság­ból már látott, és hogy minél nagyobb részt vállal­jon ennek az igényes programnak a teljesítésében. Ezt azok is bizonyíthatják, akik már kétszer-három- szor, esetleg többször voltak az űrben. Nem titkolom, hogy szintén az a vágyam, hogy másodszor, harmad­szor, aztán pedig még többször is a világűrbe repül­jek. Az igaz. hogy számunkra, akik már jártunk a kozmikus térségben, a dolog kissé komplikáltabb, ugyanis az űrrepülésekre való előkészületek során néhány aaminisztratív és szervezési kötelességnek kell eleget tennünk, de megbirkózunk ezekkel is. Ezenkívül szabad időmet — ha kevés is van belőle — igyekszem minél ésszerűbben kihasználni. Rendkí­vül örülök, hogy például ebben az évben sikerült ki­adnom egy könyvet, amely Jurij Gagarinről és az űr­hajósok első csapatáról (ennek én is tagja voltam) szól, mert épp az idén ünnepeltük az első űrrepü­lés 15. évfordulóját. Ez a könyv az Ifjú Gárda Könyv­kiadó gondozásában jelent meg „A legelsők“ címmel, ami elárulja, hogy azokról szól. akik elsőként készü­lődtek az űrrepülésre. Viszonylag sok időt szenteltek a Szovjet—Csehszlo­vák Baráti Társaságban való munkának, mert — mint ahogy tudják — már ötödik éve töltöm be központi bizottságának alelnöki tisztét. Ez szintén igényes munka, de örömteli is, mert így élő kapcsolatba ke­rültem a Csehszlovák Szocialista Köztársaság lako­saival. Nagyon sok barát érkezik ugyanis hozzánk Csehszlovákiából, akikkel kölcsönösen kicseréljük is­mereteinket és tapasztalatainkat. Aktívan részt ve­szünk a Szovjet—Csehszlovák, Baráti Társaság moszk­vai szervezetének munkájában. Csehszlovákia moszk­vai nagykövetségén találkozókat rendezünk csehszlo­vák diákok részvételével. Sok barátom van Prágában, Bratislavában és országuk más városaiban. Nagy öröm számomra, hogy találkozhattam velük látoga­tásom során. Küldöttségünk részt vett a Prágában, Csehszlovákia felszabadításának 31. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepségeken, majd sok vitaes­ten, találkozón számos cseh és szlovák városban. Fe­lejthetetlen élményekkel gazdagodtunk, amelyeknek csakúgy örülünk, mint az emberek azon véleményé­nek hogy látogatásunk /elentős mértékben hozzájá­rult Csehszlovákia és a Szovjetunió népei közötti ba­rátság elmélyítéséhez. És higgyék el, ez az űrhajós számára is felemelő érzés. Beszélgetett: GUSTÁV CAPKO • • *vw™1 -vjuiarrA^aflfv^oooQy^wowo^-woopOpqW-WW-wW^ ^yvgvyvVByBgooclgMMoooaMicBoolcpoWoocWQOPQPfWKisfiSRiQWv 1BBBIMBBWBBWBWBWWWI . *\yf ^^kwa A Szojuz—Apollo közös szovjet—amerikai űrrepülés résztvevői: V. Kubaszov, D. Slayton, A. Leonov, T. Staf­ford és V. Brand. (CSTK — TASZSZ felvétele) k -i emberiség nem marad örökké a Földön, a fény­ül hez és a térhez vezető úton kezdetben bátor- “ talonul tör át 'az atmoszféra határain, és az­tán leigázza a Nap körüli térséget — írta valamikor Konsztantyin E. Ciolkovszkij, az űrrepülés atyja. Az­óta a világűrt gyakran nevezzük új, nagy óceánnak, amelyet furii Gagarin fedezett -fel. Nem véletlenül, mert az automatikus űrállomások és ember irányítot­ta űrhajók számtalan sokasága meggyőző tanúbizony­ságot adott arról, hogy valóban új óceánról van szó, amely sosem látott teret nyújt az emberiségnek a természet feletti uralomhoz, a természet következete­sebb megismeréséhez. Erről meggyőződött Georgij Szt'yepanovics Sonyin repülő-űrhajós is, a Szovjetunió Hőse, amikor 1969 októberében a Szojuz—6 űrhajó parancsnokaként a Szojuz—7 és a Szojuz—8 űrhajókkal való csoportos repülés alkalmával csaknem 118 órát töltött ebben az óceánban Ez volt a Szojuz űrhajók első közös repülése. A manőverezés technikáját, a pályán való egymáshoz közeledést vizsgálták, sőt egész sor tudo­mányos kutatást és' műszaki kísérletet is végeztek. Georgij Sonyin annak idején a Szojuz—6 fedélzeti mérnökével, Valerij Kubaszovval az emberiség törté­nelmében először kísérletezett sikeresen hegesztés­sel kozmikus körülmények között. Ez az esemény még frissen él emlékezetünkben, bár csaknem hét éve valósult meg. Ha ma erre em­lékezünk, azért tesszük, mert nemrég találkoztunk Georgij Sonyinnal, aki Jurij Gagarinnal együtt kezdte űrhajós pályafutását. A Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság küldöttsége tagjaként járt nálunk, részt vett a Csehszlovákia felszabadításának 31. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepségeken, baráti találkozókon. Georgij Sztyepanovics Sonyin vitaesteken — hazánk különböző városaiban, gyárai­ban. iskoláiban és földművesszövetkezeteiben. Ezt az alkalmat felhasználtuk arra, hogy az űrkutatás egyes problémáival kapcsolatban kérdéseket tegyünk fel neki. Az alábbiakban a Rudé právo kérdéseire adott válaszait közöljük. KÉRDÉS: — Sonyin elvtárs, a Szojuz és az Apolló űrhajók közös repülése óta már csaknem egy év telt el. Hogyan értékelik a szovjet és az amerikai szak­emberek e repülés eredményeit az új ismeretek alap­ján? VÁLASZ: — Az idő valóban olyan gyorsan múlik, hogy nem egész két hónap múlva eimlékezünk majd meg a Szojuz—Apolló űrhajók közös repülésé­nek első évfordulójáról. Az eltelt idő kedvező felté­teleket teremt, hogy minden érzelem nélkül tárgyi­lagosan értékelhessük e nagy esemény eredményeit. A Szojuz—Apolló szovjet—amerikai kísérlet sikere­sen fejeződött be — ezt az eredmények is bizonyít­ják. így értékelik a szovjet és az amerikai szakem­berek, sőt a világ más országainak szakemberei is. Ez azzal magyarázható, hogy a kísérlet nagy érdeme: az űrhajózás történetében először valósult meg, és két napig dolgozott együtt a Föld körüli pályán két or­szág úrhajórendszere, nemzetközi legénységgel a fe­délzetén. -Az igaz, hogy a Szojuz és az Apollo talál­kozója az űrben valósult meg, de valódi jelentőségét itt a Földön érezzük. A Szojuz—Apollo kísérlet be­bizonyította az űrhajók és űrállomások egymáshoz közeledése és összekapcsolása technikai megoldásai­nak helyességét, valamint a Szovjetunió és az USA földi szolgálata közvetítési szempontjai megválasztá­sának létjogosultságát a repülés két különböző föld­részről való irányítása közben. Úgyszintén kipró­bálták a keringési pályán való közeledés összevonha­tó rendszerének elemeit új androgin aggregátumok segítségével (amelyeket a Szovjetunióban és az Egye­sült Államokban kísérleteztek ki), sikeresen fejező­dött be az űrhajók összekapcsolása, továbbá kipró­bálták a különböző atmoszférájú hajókból való köl­csönös látogatás technikáját, és ezzel a gyakorlat­ban vizsgálták meg az űrben történő segélyakciók lehetőségeit. E repülés eredményei nagymértékben hozzájárultak azon feladatok megoldásához, amelyek az emberiség nek a kozmikus térségbe történő behatolásával kap­csolatosak. Különös jelentőségű az a tény, hogv a szovjet—amerikai közös űrrepülés szemléletesen bizo­nyította: két különböző társadalmi rendszerű ország képviselői az űrben is igen jól és racionálisan old­hatnak meg bonyolult technikai feladatokat és Igé­nyes tudományos kísérleteket. Ezt bolygónk minden lakosa elé példaként állítjuk, mert hasonlóan, mint az űrkutatásnál, kölcsönös együttműködéssel meg­oldhatók az emberi tevékenység különböző formáiban adódó legbonyolultabb problémák is. Mi, szoviet koz­monauták ugyanúgy, mint az amerikai asztronauták, büszkék vagyunk arra, hogy részt vehettünk az első nemzetközi legénységgel megvalósított űrrepülés programjának előkészítésében és lebonyolításában. Hiszünk abban, hogy ez az, együttműködés a koz­mikus térség békés kihasználásáért a jövőben tovább mély ÜL KÉRDÉS: — Mondhatna néhány szót olvasóinknak a Szojuz űrlaboratórium elkövetkező programjáról? Nem számolnak-e nagyobb mértékben a földi irányí­tás problémáinak megoldásával? VÁLASZ: — A kozmikus térség további vizsgálásá- nál vezérelt szerkezetek segítségével az elkövetke­zendő években főleg a keringő orbitális állomások kihasználására összpontosítjuk figyelmünket. Abból indulunk ki; hogy a kozmoszba való behatoláskor el­sősorban bölcsőnk, a Föld vizsgálatával kell foglal­koznunk. Ugyanis sok olyan érdekes és igen konk­rét probléma létezik, amelyeket épp ezekről a mű- bolygókról vizsgálhatunk. Elsősorban olyan kérdések megoldásáról van szó, amelyek szorosan összefügge­nek népgazdaságunk további fejlődésével. Ehhez ha­sonló kérdéseket már a korábban felbocsátott űrállo­mások is megoldottak. így például a Szaljut—3 — mint ismeretes — felvételeket készített a Szovjet­unió nagy területeiről, konkrétan a Kaspi-tenger és Üzbegisztán térségéről. A Kaspi-tengerröl készített felvételeken, amelyek 40 000 négyzetkilométernyi te­rületet ölelnek fel, 67 olyan helyet találtak, ahol kőolaj és gázlelőhelyek tételezhetők fel. Továbbá 11 nagy földkéregtörést fedeztek fel, amelyekben va­lószínűleg réz- és más fémlelőhelyek vannak. Más példa: Az üzbegisztáni Fergani-völgyben már 60 éve végeznek kutatásokat a geológusok. Ez alatt az idő alatt 102 helyi kőolajat és gázt tartalmazó talajössze­tételt találtak. Az orbitális állomás három hónap alatt további 84 ilyen helyet fedezett fel, ahol meg­közelítőleg 10 millió tonnányi kőolaj található. A Szaljut—3 lehetővé tette a Kaspi-tenger menti sztyep­pék ésszerű kihasználásának kidolgozását. E terület sajátossága, hogy nem rendelkezik elegendő édesvíz­zel. Űrszondák segítségével 2000 hektárnyi édes- és enyhe ásványtartalmú föld alatti vizet találtak. A számítások szerint kb. 3,5—4 milliárd köbméter víz Beszélgetés G. S. Sonyin űrhajóssal, a Szovjetunió Hósevel r> #/////frf/7 * wfaj r7á *J«jf ^ £F I á& n * .;í-;-v / ^ HySyf ^ WBKfT/TT Jr*f7T’£iHBm Éllilllir á V J w n[ V H

Next

/
Thumbnails
Contents