Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-06 / 23. szám

A A műemlékek és mézeskalácsok városa Lengyelország egyik legszebb műemlék városa a Visztula alsó folyásánál elhelyezkedő vajda-' sági székhely, Torun. A monda szerint a várost a VIII. század­ban alapította egy római vitéz. A legenda azonban túl sze­rénynek bizonyult a régészeti kutatások eredményeihez viszo­nyítva. Az ásatások ugyanis igazolták, hogy a város kelet­kezésének ideje az i. e. XI. szá­zadra tehető. Torun fontos központja volt az ősszlávok, majd a szlávok lakta területeknek, akik kihasz­nálták elsőrendű fekvését a lengyel földeken haladó nagy kereskedelmi útvonalak keresz­teződésénél. A város neve — állítják a lakosok — a környé­ken található „torun“ elnevezé­sű növény nevéből ered — vagy pedig a „tor“ (út. útvonal) szó­ból, amellyel a Visztulái gázlót jelölhették. A gázlónak igen nagy kereskedelmi jelentősége volt. 1233-ból származik az első írott okmány, amelyben feltű­nik Torun neve. A kiváló felté­telekkel rendelkező város ha­marosan a lengyel földek egyik jelentékeny kereskedővá­rosává lett. Ebből az időből származnak a csodálatos épüle­tek. Tomiiban született a nagy lengyel csillagász, Mikolaj Ko­pernikusz, aki a csillagászaton kívül matematikával, közgazda­ságtannal és irodalommal is foglalkozott. A Torunba látoga­tó turisták megtekinthetik a vi­lághírű csillagász múzeumának berendezett szülőházát a Szt. Anna utcában. A második világháború sze­rencsére nem sújtotta Torunt. Éppen ezért a város — ahol a közelmúltban ünnepelt Koperni­kuszi Év kapcsán nagy re­konstruáló munkákat végeztek — ma Lengyelország egyik leg­szebb, legjobban gondozott vá­rosa, amelynek középkori vá­rosépítészeti emlékei a lako­soknak és a város gazdáinak egyaránt szeme fénye. Torun egész Közép-Európá- ban a legjobb állapotban fenn­maradt középkori műemlékvá­A számítógép és az crvostudamány Számítógép segítségével ki- választhatók azok az emberek, akik fokozott mértékben haj­lamosak a rákos megbetege­désekre — állítják a KGST orvosszakértői. Jelenleg egy speciális kérdőívet dolgoztak ki — ezeket a kérdéseket első­sorban nagy Iparvállalatok dolgozóinak teszik fel. A több­tucat különféle kérdést tartal­mazó kérdőív gépi feldolgozá­sa jelentős mértékben tökélete­síti a lakosság körében vég­zett szűrővizsgálatokat. rosok közé tartozik. A világ legkiemelkedőbb műemlékei so­rában számon tartott városban több mint 350 nyilvántartásban szereplő műemlék van. A vá­ros legértékesebb épülete az óváros főterén álló városháza, amelynek legrégibb részeit a XIII. században építették. A vá­rosháza ma múzeum. A többi toruni műemlék: a keresztes lovagrend várának romjai, a XIV. századi Ferde Torony, az 1260-ban épült, gótikus Szt. Já- nos-templom, amelynek tornyá- -ban található Lengyelország sorrendben második legnagyobb harangja, a „Tuba Del“ (az el­sőség a krakkói Wawel „Zsig- mond-harangjáé“), valamint a XIV. században épült, gótikus Boldogasszony-templom. A városban több mint 250 mű­emlékház maradt fenn. Közülük említést érdeme! a „Doni Pod Gwiazda“, amelynek gazdagon díszített homlokzatát legfelül nagy csillag ékesíti, valamint a főteret övező gótikus és késő gótikus, barokk és manierista stílusú polgárházak, amelyek nagy részénél jó állapotban ma­radt fenn a kapubejárat és a díszített mennyezet is. Az óvá­rost a Visztula felől igen jó ál­lapotban fennmaradt védfalgyű- rű övezi kapukkal és bástyator­nyokkal. A városnézésben elfá­radt turistáknak figyelmébe ajánljuk a barokk polgárházban berendezett, stílusos, „Pod Mod- rym Fartuchem“ (A Kék Kö­tényhez címzett) vendéglőt és kávézót. Torun azonban nem csupán műemlék város. A 150 000 fő­nyi lakossággal rendelkező vá­rosnak jelentős szerepe van a lengyel felsőoktatásban és kul- túréletben (Mikolaj Koperni­kusz Tudományegyetem) s az iparban is. Fejlett, korszerű iparának egyik büszkesége az „Elana“ műszálgyár, a „Merino. tex“ Fésűsfonó, a víz- és gáz­mérők gyára, valamint a „Ko- pernik“ Édesipari és Mézeska­lácsgyár. A különböző alakú és mintájú toruni mézeskalácsok nemcsak az országban, hanem külföldön is ismertek. Interpress, Warszawa Felvételünkön a Szlovák Koipar zilinai üzeme látható Foto: I. Grossman ÚJ ZSIGULI-MODELL 1975-ben készült el a VÁZ— 21011-es gépkocsi és ekkor gör­dült le a szerelőszalagról a két­milliomodik ZSIGULI is. Jelenleg a három szalag 22 másodpercenként ad egy kész kocsit, az elmúlt tervidőszakban pedig összesen 2 millió 268 ezer kényelmes kocsi került ki a volgamenti gyárból — ebből 26 ezer terven felül. 1976-ban 680 500 autót gyártanak. Az el­múlt évben valamennyi itt ké­szült ZSIGULI megkapta a „mi­nőségi termék“ jelzést. Újév előestéjén már a ZSIGU­LI család újabb tagja — a 2106- os születése tartotta izgalom­ban a gyáriakat. Ugyanis mielőtt egy kocsi megszületik, több mint 3000 kü­lönféle alkatrészt kell a szala­gon beépíteni. Egy tapasztalt szerelőbrigád a másfél kilomé­ter hosszú szalag mentén 5,5 óra alatt különféle részegysé­gekkel, műszerekkel és elektro­mos vezetékekkel tölti ki az üresen tátongó karosszériát, be­szerelik a motort és felteszik a kerekeket is. Egy új modellre csak igen bonyolult folyamat révén lehet átállni. A szalagot nem állítják le — tovább folyik rajta a mun­ka. A technológiai ciklusnak megfelelően haladva vetünk egy pillantást az üzemi terve­zőirodába — itt készültek az alkatrészek és részegységek tér- . vei. A formatervező iroda több helyiségben foglal helyet —- itt alakították ki a „nulla-hatos“ körvonalait és interkörét is. A szomszédban már plaszti- linből készült, teljes nagyságú modellek fogadják a belépőt. Még zománc is van rajtuk — olyanok, mint a valódi kocsik. A konstruktőrök és a formater­vezők itt már a VÁZ—21011 modernizálásán dolgoznak. Munkájuk kiterjed az üzem va­lamennyi területére. A tágas próbateremben köny- nyű megtalálni a „nulla ha­tást.“ Szokatlan, gumírozott ütközői, az új radiátor és a reflektorok, a nagyobb és meg­változott alakú hátsó helyzet­jelző és irányjelző lámpák, a sportkocsikéhoz hasonló kerék­tárcsák rögtön feltűnnek. Ojak a kocsi ülései is, szi­lárd és tetszetős műbőr borí­tással. Az ülésekre fejtámaszt is szereltek. Ami a technikai új­donságokat illeti — eltűntek a műszerfalnál az' ablaktisztítók kapcsolóbillentyűi, amelyeket most a kormányon, a reflektor­fény kapcsolóval és az irány­jelzővel szimmetrikusan elhe­lyezett kar helyettesít. A prototípus kilométer szám­lálója már közel 100 000 kilo­métert mutat. A biztonsági övék mellett a kocsi futása is meg­nyugtató. A fék 80 kilométeres óránkénti sebesség mellett be­tonon legfeljebb 38 méteren be­lül megállítja a kocsit Amikor visszatértünk a sze­reidébe, éppen a motort helyez­ték be. Hamarosan már a vég- ellenőrzés, a reflektorok és a kerekek beállítása következett, majd bejáratás görgős szten- den, a világítás és a fékrend­szer ellenőrzése, utána próba egy 6 kilométeres pályán. A VÁZ—2106-os kocsi zöld utat kapott. J. SZUSKOS (APN) BÚTORIPARI GÉPEK SOROZATBAN Svitavyban a Műszaki Szer­számgépeket Gyártó Vállalat ez évben a KGST-tagországok- ban elsőként kezdett hozzá a numerikusán irányított formá­zó- és marógépek sorozatgyár­tásához. Ezek lényegesen növe­lik a hatékonyságot a bútor­részek. ablakok, ajtók és össze­állítható elemek megmunkálá­sa során. , Az új, több célnak megfelelő gép magas műszaki és esztéti­kai színvonalat üt meg, s a ko­rábbi, klasszikus famegmunká-. ló gépekhez viszonyítva számos előnnyel rendelkezik. Legjelen­tősebb előnye a termelési idő­nek teljes egyharmaddal való lerövidítése (a gép üzemi gyor­sasága percenként 30 m, tehát lOm-rel nagyobb az előző gé­pekhez viszonyítva), és a meg­munkált részek minősége is ki­váló. Kezeléséhez emellett a fe­lével kevesebb munkaerőre van szükség. A numerikusán irányított gép alakítható, kihasználható egyenként is, majd a művele­teket összekötő szállítószalagok segítségével több gép is össze­kapcsolható teljesen automati­zált, nagy teljesítményű meg­munkáló gyártásvonallá. A kö­vetkező évben a gyártmányvo­nalat a megmunkált darabokat automatikusan berakó- és ki­rakókészülékkel egészítik ki, amivel az üzemelést teljes mér­tékben automatizálják, s ezzel lényegesen megnövekszik a gyártásvonal teljesítménye. A numerikusán irányított for­mázó- és marógép a Svitavyi Műszaki Szerszámgépeket Gyártó Vállalat, a Bratislavai Állami Faipari Kutatóintézet és a Brnói Bútoripari Fejlesztési Intézet összefogásával jött lét­re. A példás együttműködést tanúsítja az a tény is, hogy a gép sorozatgyártását megterve­zésétől számított egy éven be­lül megkezdték. Állas A PREFMONTA vállalat 01 es üze­me, Bratislava, Zadunajská 5, bratislavai építkezésekre jó kere­seti lehetőségekikel felvesz: — kőműveseket — ácsokat — vasmunkásokat — betonozókat Kedvezményes és különélési pót­lékot fizetünk. Szállást elsőrendű munkásszállókban biztosítunk. Bővebb felvilágosítás a vállalat személyzeti osztályán kapható. Jelentkezni lehet személyesen vagy az 540-05-ös telefonszámon. Toborzási terület Bratislava. OE-87 Eladó jó állapotban levő MB— 1000. Peller József, Lehnice 117, okres Dunájská Streda, tel.: 961-01, 16. óra után. 0-672 1976 VI. 6. A VÁROSI TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKÉ A JÖVŐ A Szovjetunió milliós városai­nak „átlagos“ lakója évente 750-szer utazik a városi közle­kedési eszközökön. Gyorsaság, kényelem, olcsóság — ezek az alapkövetelmények, amelyeket a lakosság a városi tömegköz­lekedési eszközökkel szemben támaszt. Ezek a követelménye­ket lényegében ki is elégítik. A metró, az autóbusz, a troli, a villamos és a taxi nem kon- kurrálnak egymással, hanem együt oldják meg a szovjet vá­rosok hatalmas utasfolyamai­nak elszállítását. Az utasok természetesen a metrót részesítik előnyben. Egy óra alatt egy irányban 60 ezer utast szállít (az autóbusz és a troli 4—6 ezret, a villamos pe­dig 10 ezret). A metrószerel­vények átlagsebessége a meg­állók figyelembevételével órán­ként 40 kilométer. így a metró íiagy utastöme­geket képes gyorsan a város egyik részéből a másikba jut­tatni. Tekintettel a nyilvánvaló előnyökre, az elmúlt ötéves tervidőszakban jelentős mérték­ben bővítették Moszkvában, Le- ningrádban, Kijevben, Tbiliszi­ben és Bakuban is a metrót. Első ízben fogadott utasokat a harkovi metró, és Taskentben is épül már. Gorkijban, Szverd- lovszkban, Minszkben és Novo- szibirszkben már folyamatban van a városi metró tervezése. CSAK AUTÓBUSZON 36 MILLIÁRD UTAS A metró közel sem képes mindig rendeltetési helyükre juttatni az utasokat. Ha viszont növelnék a metróállomások számát, megfosztanák alapvető előnyétől — a gyorsaságtól. Kü­lönben is a metróépítés drága, egy kilométer 10—15 millió ru­belbe kerül. A Szovjetunióban csak az egymillió, vagy ennél nagyobb lélekszámú városokban tartják célszerűnek metrót épí- ■ teni. Emiatt továbbra is felszíni közlekedési eszközökön szállít­ják az utasok nagyobb részét. Az utóbbi öt évben például kö­rülbelül 36 milliárd utast szállí­tottak autóbuszon. A jövőben ez a szám egynegyedével nő. A, városlakók a kényelmes szovjet autóbuszokon, valamint a ma­gyar Ikaroszokon utaznak. Az ország trolibuszparkja több mint 20 ezer járművet számlál. Közel ugyanennyi a villamoskocsik száma is. Több jármű — több vonal —, ez újabb problémákat vet fel, min­denekelőtt az utazási sebes­ség kérdését. Kiszámították, hogy nagyvárosokban az embe­rek a lakástól a munkahelyig átlagosan 40—50 perc alatt jut­nak el. Az óránként 90 kilométeres átlagsebességre képes autóbusz 20 kilométerrel, a villamos még lassabban halad. E jelenség okait könnyebb kimutatni, mint megoldani. A nagyvárosokban a felszíni közlekedési eszközök hatékonysága közvetlenül függ a főútvonalak átbocsátó képes­ségétől. Márpedig a főútvona­lak különösen a régi városne­gyedekben, nem képesek befo­gadni az egyre inkább kon­centrálódó közlekedési eszközö­ket. SZEMÉLYAUTÓ VAGY TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÓZ A 20—25 évre szóló városren­dezési tervek Intenzív forgalmú főútvonal-hálózat létesítését, az útkereszteződések és terek re­konstrukcióját irányozzák elő. Az ezzel kapcsolatos munka jelenleg már folyik. A városon belüli utasszállításban az alap­vető szerep (90 százalék) to­pábbra is a tömegközlekedési eszközöké marad. És a magánautó? Gyors és ké­nyelmes, szinte ajtótól ajtóig szállít. Sok nyugati város riasz­tó példája azonban már régóta ráirányította a figyelmet a vá­rosi közlekedési eszközök túl­zott számszerű növelésével járó lehetséges következményekre. Párizsban csúcsforgalomban a személyautó lassabban halad, mint 100 éve egy konflis. Hoz­zájárulnak ehhez a légszennye­ződés, a közlekedési biztonság­gal kapcsolatos problémák és a parkolóhely hiánya. Mindezek csak fokozatosan megoldható problémák, s ha nem oldódnak meg, a személyautóval járó ké­nyelem könnyen kényelmetlen­séggé változhat. Természetesen a magánautó sok szempontból továbbra is nélkülözhetetlen közlekedési eszköz marad; kirándulásokon, rokonlátogatások alkalmával, stb. Ilyen irányú előnyei vitat­hatatlanok. Ez a véleménye an­nak a közel három millió szov­jet állampolgárnak is, akik az elmúlj ötéves tervidőszak folya­mán személygépkocsit vásárol­tak. A városon belül azonban mégis a tömegközlekedési esz­közöké a jövő. Vlagyimir Román (APN — KS) ISMERKEDÉS 25/178 érettségizett műszerés hoz­zá illő természetbarát, sportked­velő, csinos leány ismeretségét keresi. Jelige: Kosice. Ú-650 VEGYES Értesítjük a Tallősi (Tomagikovoj MSZI 1956-os évben végzett hall­gatóit, hogy a találkozó megren­dezése végett küldjék el címüket Bábiné — Csehi Irma, 946 37 Mo­ha 346, okres Komárno címére. 0-663 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Megtört szívvel mondunk köszö­netét a kedves rokonoknak, jó barátoknak, ismerősöknek és mindazoknak, akik a felejthetet­len feleséget, gondos édesanv't, testvért, sógornőt és keresztanyát Vünk« Sándorné Mucska Honát életének 40. évében, 1976. május 26-án elkísérték utolsó útjára az alsószeli temetőbe, s részvétük­kel, virágaikkal Igyekeztek enyhí­teni mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0-671

Next

/
Thumbnails
Contents