Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-16 / 20. szám
» műm i más pmrniHH t»«5Mijiimi ihumt . - i % ■ - ■ -* ■ ■, ■ ’ - -i -. . • A CSKP XV. kongresszusának határozata értelmében a 6. ötéves tervidőszakban szocialista mezőgazdaságunk központi programja lesz az önellátás fokozatos elérése a szemesek termesztésében, valamint az olyan élelmiszerek behozatalának csökkentése, amelyek a hazai éghajlati feltételek mellett is megtermelhetők. Ez szükségszerűen megköveteli a hektárhozamok és az állattenyésztési termelés állandó fokozását. Emellett az egész népgazdasághoz hasonlóan a mezőgazdaságban is érvényes a' pártnak a hatékonyság növelését szorgalmazó irányvonala, mert amint azt Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára említette: „a hatékony termelés és a jő minőségű munka napjaink korparancsa, a hatodik ötéves tervidőszakban előirányzott feladatok teljesítésének és az életszínvonal emelésének fő feltétele.“ A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum dolgozói feladataik teljesítéséhez jelenleg már hatalmas értékeket képviselő állóeszközökkel rendelkeznek. Ez elsősorban a szocialista állam megkülönböztetett gondoskodásának, az ágazat fejlesztésére fordított társadalmi befektetéseknek, valamint a mezőgazdasági dolgozók céltudatos hozzájárulásának köszönhető. A hatodik ötéves tervidőszakban tovább erő södik á mezőgazdaság termelési-műszaki alapja. A mezőgazdasági termelők megközelítőleg 67 milliárd korona értékű gépet és berendezést kapnak, ennek keretében 49 000 traktor, több mint 10 000 gabonakombájn szerepel, továbbá nagy teljesítményű gépek a tömegtakarmányok betakarítására és technológiai berendezések az állattenyésztési munkák gépesítésére. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum gépkocsiparkja több mint 22 000 teherautóval gyarapszik. Oj, korszerű istállókban helyezik el a gazdasági állatok százezreit, növekszik a raktárak kapacitása, új termelési részlegekkel bővül az élelmiszeripar, s a termelők korszerű szociális berendezésekhez és lakásokhoz jutnak. Mindez együttvéve kialakítja a szükséges feltételeket az élelmiszerek intenzívebb termeléséhéz. A termelési feladatok sikeres teljesítésének követelménye természetesen nemcsak azt jelenti, hogy többet és korszerűbben állítsunk elő, hanem azt is, hogy minél magasabb szintre emeljük a termelés hatékonyságát. A mező- gazdaságban ez azt jelenti, hogy célszerűbben gazdálkodjunk a termőtalajjal, a trágyák, a takarmányok és a hajtóanyagok minden tonnájával, hogy minél eredményesebben használjuk ki a gépesítési eszközöket, a beruházásokra fordított pénz minden koronáját. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy ezeket a követelményeket a mezőgazdaságban még sok helyen nem veszik eléggé figyelembe, s számos . esetben nem is tulajdonítottak neki jelentőséget. Éppen ezért az önellátásra irányuló program kidolgozásánál és megvalósításánál gondoskodni kell arról, hogy a mezőgazdasági vállalatok dolgozói, főleg a kommunisták ne elégedjenek meg csupán az előállított termékek mennyiségével, hanem teljes mértékben kihasználják a termelés hatékonyságát növelő eszközöket és lehetőségeket is. Egyúttal oda kell hatni, hogy ezek a kérdések a termelési folyamatokban részt vevő dolgozók, főleg a vezetők munkájának oszthatatlan részét képezzék, hogy politikai-szervező munkájuknak egyik fő jellegzetességévé váljanak. A 6. ötéves terv éveiben egyre sürgetőbben előtérbe kerül a termelési önköltségek vizsgálásának szükségessége. Ez alapvető változást követel meg a gazdaságosság kérdéseihez való viszonyulásban. Elsősorban azokat a téves nézeteket kell felszámolni, amelyek szerint nem lényeges, hogy menynyi pénzt fordítunk a növénytermesztés vagy az állattenyésztés termékegységének előállítására, amelyek nem veszik figyelembe a beruházások, vagy a dolgozók szakképzettségének emelésére fordított eszközök megtérülésének hatékonyságát. Minél gyorsabban rá kell ébredni, hogy a termelés további növelésének fő forrása a rendelkezésre álló eszközök hatékonyabb kihasználása. A növénytermesztésben például, ahol igyekszünk minden kilogramm gabonával hozzájárulni az önellátás programjának megvalósításához, az agronómu- soktől azt is elvárjuk, hogy komolyan foglalkozzanak azokkal a kérdésekkel, amelyek az ipari trágyák és a felhasznált értékes biológiai anyag hatékonyságával kapcsolatosak. Ezek valóban indokolt követelmények, mert számos helyen még mindig nem bánnak gazdaságosan ezekkel a társadalmi eszközökkel, Be kell ismerni, hogy olyan ag- ronómusok is akadnak, akik az agrotechnikában vétett saját hibáik elkendőzése céljából indokolatlanul sok ipari trágyát használnak fel, amivel károsan növelik a termelési költségeket. Az ilyen jellegű hibák közé sorolhatjuk az azonos természeti feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek hektárhozamaiban tapasztalható, és gyakran bírált különbségeket. Ezekben az esetekben a trágyákra és a biológiai anyagra fordított eszközök nem gazdaságos kihasználása mellett a termőtalajjal való felelőtlen gazdálkodást is meg kell említeni, ami egyaránt károsítja a mezőgazdasági üzemeket és az egész népgazdaságot. A jelenlegi időszakban a növénytermesztés eredményességét jelentős mértékben befolyásolja a gyomnövények és a növényi kártevők elleni vegyszeres védekezés. Nem titok, hogy az utóbbi években e vegyszerek világpiaci ára lényegesen megnövekedett, ami nemcsak kedvezőtlenül hat az egyes növények termesztésének gazdaságosságára, hanem azok behozatali lehetőségeit is korlátozza. Ezért szinte hihetetlenül hangzik az ellenőrző szervek jelentése a vegyi védőanyagok nem gazdaságos felhasználásáról,, akár a helytelen, akár a fölösleges alkalmazás eseteiben, ahol a növényzet állapota ezt nem tette indokolttá. Az önellátás programjával, összefüggésben nemcsak a szemesek termelésének növelése kerül előtérbe, hanem azok ésszerű felhasználása is az állat- tenyésztésben, Ebben a vonatkozásban figyelemre méltóak a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet kimutatásai a tejtermeléshez felhasznált abraktakarmányok fogyasztásáról. Ezek szerint olyan esetekben, amikor a tehenek tömegtakarmány formájában napi 2 liter tej termeléséhez kapják az adagot, 3000 literes évi fejési átlagnál minden liter tejkitermeléséhez 0,5 kg abrak- takarmányra van szükségük. Ha viszont a feletetett tömegtakarmány mennyisége napi 8 liter tej termeléséhez elégséges, akkor azonos hasznosság mellett a tehenek 1 liter tej termeléséhez mindössze 0,20 kg abrakot fogyasztanak. Ezek bizony nagy különbségek, s nem fér hozzá kétség, hogy az ilyen ismeretek gyakorlati fel- használása pozitívan befolyásolhatja a tejtermelés gazdaságosságát. A termelési hatékonyság növelése elválaszthatatlanul összefügg az önellátás programjával, és a mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexum további feladataival. Ezért át kell rendezni a vállalatok belső szervezési felépítését, az egyes termelési részlegek irányítását, valamint az anyagi érdekeltség szempontjainak érvényesítését olyan irányban, hogy azok a mezőgazdasági vállalatokat az anyagi és a munkaköltségek csökkentéséhez szükséges feltételek kialakítására ösztönözzék. Szükséges, hogy a mezőgazdasági vállalatok egyre nagyobb terjedelemben kihasználják a termékek költségkalkulációinak progresszív módszereit, rendszeresen végezzék el az elért eredmények és a hatékonyság növelésére felhasználható tartalékok elemzését. A mezőgazdasági termelés hatékonyságának kérdései természetesen szorosan összefüggnek a szocialista állam további befektetéseivel. Ez azt jelenti, hogy ezt a kérdést a népgazdaság többi ágazatában is szem előtt kell tartani, azokban, amelyeket szállítói-megrendelői kapcsolatok fűzik a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumhoz. Ezek a kapcsolatok számos esetben döntően befolyásolják a mezőgazdasági termelés eredményességét és hatékonyságát. Szükséges tehát, hogy ezek az ágazatok is aktívan hozzájáruljanak a társadalom jő minőségű élelmiszerekkel való ellátásához. EDUARD FASUNG A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában május elseje és kilencediké alkalmából 289 mezőgazdasági dolgozót tüntettek ki. A mezőgazdasági üzemek vezetői, állatgondozói, traktorosai és gépjavítói közül többen kapták meg „A mezőgazdaság és élelmezésiígy kiváló dolgozója“ kitüntetést (St. Barcák felvétele) I 1976 V. 16. A LEHETŐ LEGKISEBB VESZTESÉGGEL... MAR AZ ARATÁSRA KÉSZÜL Bohumil Honig elvtárs, a Szocialista Munka Hőse, a Hustopeéei Gép- és Traktorállomás kiváló dolgozója Bohumil Honig elvtárs, a Hustope- cei (bfeclavi járás) Gép- és Traktorállomás kombájnosát Dél-Szlovákiában nagyon jól ismerik. Az i2ai, tvrdoSov- cei (tardoskeddi). marcelovái (mar- celházi) és blatnái földművesszövetkezetben több mint egy évtized óta gyűjti be a végtelen rónák gabonatermését. Maga sem tudja már pontosan, hány ezer hektár gabonát aratott le ezekben a közös gazdaságokban. Minden évben türelmetlenül várja a kezdést, és örül annak, amikor megérkezhet azok közé. akik már szinte családtagként fogadják. Szlovákiában végzi a „bemelegítőt“. évente mintegy 150—200 hektárt arat itt. le, attól függően, hogy a csehországi részekben mikor érik kasza alá a gabonatermés, és utána még hetekig dolgozik a határban, olykor egészen decemberig. Ha lehetősége nyílik rá, újra visszatér Szlovákiába, hogy segítsen a kukorica begyűjtésében. A múlt évben a Nővé Zámky-i (érsekújvári) és Ma- lá Maftai Efsz-ben aratta a kukoricát. Örömmel újságolja, hogy egy-egy tábla 110 mázsás hektárhozamot is adott. Évi programja az őszi és tavaszi árpa, a búza, a kukorica, a lucerna és a vöröshere magterméséne'k a kicséplése. Ilyen módon egy-egy idény alatt mintegy ezer hektárról gyűjti be a termést, és ennek következtében nagyon jól kihasználja kombájnja teljesítőképességét. A gyors gondolkodású, élénk mozgású kombájnossal a napokban beszélgettünk el a lehető legkisebb veszteséggel történő begyűjtés módszereiről. Nem győzte hangsúlyozni, hogy az első lépés a kombájn idejében történő és lelkiisme,retes megjavítása. Erről beszélt nemrég a Lou- kovi Efsz kombájnosainak értekezletén Is. Elégedetten állapította meg, hogy ebben a közös gazdaságban a kombájnok javítását már áprilisban befejezték. Gépállomásuk lényegében már minden kombájnt üzemképessé tett. A másik fontos feltétel a gépek rendszeres és jó karbantartása, amely hozzájárul a meghibásodás százalékának csökkentéséhez. A legfontosabb tennivaló a cséplődobok forgásszámának szabályozása. Ha a gabona dőlt, és a kalászokba szorult a szem, nagyobb forgósebességre van szükség. ha azonban túlérett, akkor kisebbre. E kivál’ó szakembernek az a véleménye, hogy a begyűjtéssel járó veszteség csökkentése érdekében ne törekedjünk arra, hogy a kombájn által csépelt gabona a lehető legtisztább legyen. Ilyen esetben a túl gyorsan forgó dob aránytalanul sok szemet tör össze. Tanácsolja, hogy a mezőgazdasági üzentek az eddiginél jobban készüljenek fel a begyűjtött gabona tisztítására. Végül nagyon fontos tényező a gép haladási sebességének meghatározása, amely a gabona állapotától függ. A gépállomás vezetői és dolgozói máris lázasan készülnek az aratásra, melyhez komplex gépcsoportokat állítanak össze. Egy-egy ilyen gépcsoporthoz három kombájn, két szalmaprés és megfelelő számú traktor tartozik. Teljes mértékben biztosították a begyűjtött gabonamennyiség gyors tisztítását és esetleges szárítását. A szárításra való felkészülésre a cseh országrészekben jóval nagyobb szükség van, mert itt a gabonaszemek szinte minden évben több nedvességet tartalmaznak, mint Szlovákiában. Az érdemes kombájnos lelkesedve mutatja a gépállomás emlékszobáját, ahol a különböző típusú kombájnok fényképei láthatók. Kicsit elidőzünk az első típusnál, melynek teljesítménye a mai eredményekhez képest meglepően .kevésnek tűnik. Szem- lélgetjük az E—516-os kombájnról készült fényképet is, amellyel már a múlt évben dolgozott. Az a véleménye, hogy nagyon jó gép, megfelel a követelményeknek, mert akkor is 1ól dolgozik, ha a gabona hektárhozama meghaladja az 50 mázsát. A falitáblákon az üzem legjobb kombáinosai- nak fényképei láthatók. Bohumil Hónig fényképe alatt azt olvashat luk, hogy több elismerő oklevelet ió néhány állami kitüntetést kapott munkájáért. Tulajdonosa a „Szocialista Munka Hőse“ kitüntetésnek Is. A rendkívül aktív lelkiismeretes dolgozót a párt XV. kongresszusán Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjává választották. Ez a nagy megtisztelés az eddiginél még felelősségteljesebb munkára serkenti. Mindent megtesz azért, hogy a kombájnosok aktíváin elhangzott beszámolóival és személyes példamutatásával hozzájáruljon a gabona lehető legkisebb veszteséggel történő begyűjtéséhez. BÁLLÁ JŰZSEF * 5
