Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-09 / 19. szám

I

f

A SZABAD IDŐ ÉS AZ EMBER

A technika haladása, az automatika és a munkaidő Jő megszervezése lehetővé teszi, hogy az ember egyre több szabad időhöz jusson. Az így nyert idő célja elsősorban az energiagyűi- tés, az élet örömeivel való találkozás, a művelődés stb.

Kevés szót vesztegetünk azokra, akiknek a szabad idő unalmat jelent, akik a pihenést ösz- szetéveszik a henyéléssel, akik az ital kétes mámorába menekülnek.

A szabad idő helyes kihasználásának első szabálya az, hogy a szervezetet merőben más benyomások érjék, mint munka közben.

Annak, aki hét közben nehéz fizikai munkát végez, szüksége van friss levegőre és mozgásra a friss levegőn. A fizikai munkás lehetőleg ne távolodjon el messze lakásától, mert az utazás a hétvégeken kimeríti még a pihent ember szervezetét is. Ha a fizikai dolgozóknak telke van, ám kapáljon benne, ha kedve tartja, de napközben többször feküdjön le egy pokrócra, és nagyokat aludjon a szabad levegőn

Az, aki pszichés megterheléssel járó foglalkozást űz, akit munkája íróasztalhoz köt, keresse elsősorban a mozgás lehetőségét, élvezze a napfényt, vegyen részt egy-két napos kiránduláson. A harangolás mozgásba hozza a vért javítja a kedvezőtlen vérellátást, fokozza az anyagcserét és kiválasztja a szervezetre káros anyagcsere-termékeket. Sok embernek van kert- je, ahol kora tavasztól késő őszig akad munka. A fizikai munkát azonban nem szabad túlzásba Vinnie annak, aki ezt nem szokta meg.

Amennyire napközben különbözik egymástól a fizikai és a szellemi foglalkozásúak szabad ,de- jének felhasználása, annyira egyöntetű az esti programjuk. A tv-nézés az egyedüli program, amelynek egyaránt hódolói a fizikai és a szellemi dolgozók. Tanácsunk az, hogy egyfolytában ne üljük végig az esti műsorokat, hanem adás közben keljünk fel néhányszor a helyünkről, nyújtózzunk egyet-kettőt, sétáljunk pár lépést fel s alá a szabában, hogv a lelassult vérkeringésünket felélénkítsük.

A szabad idő eltöltésénél a testi és a szellemi tunyaság sohasem hozza meg a kívánt felüdülést. mint ahogyan a túlzásba vitt tevékenység sem válik hasznunkra A tennivalók kiválasztásánál természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyéni adottságokat. Ha már mindenkinek módjában áll a legkülönfélébb sportokat űzni, amelyek közül mindenkor előnyben részesítendők a szabad levegőn űzött sportok. Az opera, a koncertek, a szabadtéri játékok mindenki számára elérhető nemes szórakozások. Élnek is gelük fiataljaink ami többször ellesett beszélgetésükből is kiderül. És ez nagy haladás, ha arra gondolunk, hogy a pihenésre szoruló ember nem a kártyához vagy az alkoholhoz menekül

A szabad idő heiyes kihasználása nem pótolja azt, hogy évenként legalább egyszer, a szabadság idején kikapcsoljuk magunkat mindennapi életünk ritmusából.

Dr. MARÉK ANTAL

*

Egységes energiahéiézat

A Szovjetunióban jelenleg nagy jelentőséget tulajdonítanak az ország egységes energiahálózata kiépítésének, mely egyesíti a szibériai, valamint a közép ázsiai rendszereket az európaival.

A szovjet energetikai mérnökök sikerrel dolgoznak olyan berendezések létrehozásán, amelyek alkalmasak az igen nagy feszültségű áram vezetésére. E téren nagy érdemeket szereztek a szverdlovszki „Uralelektrotyazsmas“ vállalat mellett működő tudományos kutatóinézet dolgozói.

Az új nagyfeszültségű berendezéseket transzformátorok sorozatának segítségével próbálják ki, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaságban gyártottak.

Pneumatikus

robbantás

Amikor a fejtésekről elszállítják a kriobbant ércet, gyakran előfordul, hogy nagyobb darabok eltorlaszolják a szállítószalagokat. Ezeket vagy kézi erővel kell szétverni, vaj>y pedig robbantással lehet szétdarabolni. A saállító gépkezelők a műszak felét, de legalább is egyharmadát ezzel töltik.

A Zirjanovszki Olomipari Kombinát és a Moszkvai Bányászati Egyetem szakemberei közösen kidolgoztak egy eljárást, amely a hagyományos robbantás helyett pneumatikus robbantással végzi a fennakadt darabok aprítását. Egy tartályból kirobbanó sűrített levegő zúzza szét a fejtésből kikerülő nagyobb darabokat. Ez a módszer 30—50 százalékkal növelte a szállítószalagok teljesítményét és 20—30 százalékkal csökkentette a másodlagos robbantásra használt robbanóanyagok mennyiségét. Az új eljárás egyedül a zirjanovszkij kombinátban évi 55 ezer rubel megtakarítását tette lehetővé.

Gdafik lesz Európa első városa, amelyet automatikus, komplex légkörszennyezés-ellenőrző és mérőrendszerrel szerelnek fel. A város 17 pontján most szerelés alatt álló eiektronikus mérőállomások hálózata a több fokozatú környezetvédelmi rendszer egyik eleme a gdaűski olajfinomító körül.

Az olajfinoniító meteorológiai állomásával összeköttetésben álló. komputerre! integrált elektronikus érzékelők, mérőkészülékek és szondák 1976 májusától 24 órán át fogják gyűjteni a legkülönbözőbb információkat a Gdaüsk feletti légréteg gázokkal és porral való szennyezettségéről.

Automatikus légkörszennyezés-márő rendszer

Amennyiben az egészségre káros gázok koncentrációja túllépi a biztonsági határt, a íídafiski olajfinomító mérgező anyagokat kibocsátó berendezéseinek munkája automatikusan leáll

A most létrejövő rendszer még egy, külön intézkedést jelent a város levegője tisztaságának védelmében. A fűtőanyag- és olajblokkokban már most működő speciális .tisztító-berendezések már a technológiai folyamat során kiválasztják a gázokból a kénvegyületeket és a szénhidrogént. A gázokat megfelelő szűrőkkel felszerelt 150 m magas kémény vezeti el a felső rétegekbe.

A mérőállomások hálózata nemcsak az olajfinomító szükségleteit fogja szolgálni. A kutatóberendezéseket felhasználják az összes gdanski ipari üzem által kibocsátott gázok és porok mennyiségének komplex ellenőrzésére.

Interpress. Warszawa

Az NSZK fegyverexportja

Az NSZK hadiiparának vezetői egyre gyakrabban kifogásolják a kormánynak azt az évekkel ezelőtt érvénybe léptetett korlátozását, amely határt szab a nem NATO-tagor- szágokba irányuló fegyverexportnak. Ez a korlátozás az elmúlt évek folyamán sok milliárdos veszteséget jelentett a nyugatnémet hadiipar számára és sok tekintetben hátrányos helyzetet teremtett a korlátlanul exportáló amerikai, angol és francia hadiiparral szemben.

Az utóbbi időben olyan híresztelések kaptak lábra, amelyek szerint a kormány hamarosan feloldja a korlátozásokat. Ezáltal lehetővé válik, hogy a nyugatnémet hadiipar új piacokat teremtsen magának s különösen a „Leopárd“ harckocsik, valamint a 450—1000 tonna vízkiszorítású tengeralattjárók, gyorsnaszádok, aknakereső berendezések, több rakétatípus, repülőgép és helikopter számára, s növelje az export lehetőségeit.

A hadiipari termelés, illetve export növelését szorgalmazó üzletemberek (és katonák) egyik fő érve, hogy a fegyverek és más harceszközök gyártásának növelése csökkentené az NSZK-ban egyre aggasztób- bá váló munkanélküliséget. Egy „Leopárd“ harckocsi előállítása például egy év időtartamra mintegy 20 munkahelyet jelent. A haladóbb szemléletű nyugatnémet sajtó azonban támadja ezt az érvelést, s utal arra, hogy Hitler hatalomra jutása után is hangzottak el ilyen érvelések a fegyvergyártás növelésének „alátámasztására“. A munkanélküliség megszüntetésének nem a hadiipari termelés növelése a járható útja.

B. U

Kétéltű lakókocsi

Személygépkocsihoz kapcsolható, vízen és szárazföldön egyaránt használható lakókocsik gyártását kezdi meg a közeljövőben a gorkij repülőgyár. Az utasok kényelmét összecsukható vászontető, heverők, asztalka és egyéb beépített felszerelések biztosítják. A kétszobás kétéltű utánfutó vízen és földön egyaránt alkalmazható „ví- kendházként“. A 4—6 személyre méretezett lakókocsi súlya mindössze 270 kilogramm, teherbírása öt mázsa.

IAPN J

197B

V. 9.

N

m

K

épzeljünk el egy szituációt, amikor a felserdült gyerekek az öregek túlzott igényességére és növekvő szeszélveire panaszkodnak, azok meg a fiatalok figyelmetlenségét, tiszteletlenségét, ridegségét teszik szóvá. Miről is van szó? Gyakran elfelejtjük, hogy az öregkorral nemcsak fizikai változások mennek végbe az emberi szervezetben, hanem pszichikaiak is

Az öregséget a fokozott sértődé- kenység, bizalmatlanság, a dolgok el- túlzása, a -közvetlen környezetükhöz tartozók legártatlanabb kijelentéseinek és cselekedteinek a félremagyarázására való hajlam jellemzi. Az öregek különösen érzékenyek hozzátartozóik viselkedésével szemben, nem akarnak senkinek sem a terhére lenni.

Az idősebbeknek jóval kevesebb okuk van a jókedvre, az örvendetes események csak rövid időre feledtetik pesszimizmusukat, az egyedülléttől és a haláltól váló félelmüket. Ebből ered ingerlékenységük, zsembelődésük, ezért szentelnek fokozott figyelmet vélt vagy valódi betegségeiknek, ezért reagálnak sértődötten hozzátartozóik állítólagos közömbösségére.

Valóban nem könnyű az öregekkel. Vajon elkerülhetők-e ezek a nehézségek? Igen. Ha szem előtt tartjuk, hogy a jellem negatív megnyilvánulásait nem egyfajta tudatos öregkori rossz- indulat magyarázza hanem az előrehaladott korral járó fiziológiai sajátosságok. Ez természetesen mindkét féltől bizonyos erőfeszítéseket követel. A család boldogsága megéri ezt az erőfeszítést.

Az öregség nem torzítja el feltétlenül a jellemet, hanem csak kiélezi az egyik vagy a másik tulajdonságot. Az okos bölccsé válik, az engedékeny jóságossá lesz... Az öregség mintegy felvillantja a személyiség legkiválóbb vonásait, háttérbe szorítja mindazt, ami jelentéktelen, másodlagos. Nemhiába írtak valamikor az „öregkori derűről“ és évszázadokon keresztül a népi bölcsesség az öregek tanácsában testesült meg. Tiszteljük és értékeljük a fiatal szakembereket, de szeretjük,'ha idős orvosok* gyógyítanak, ha öreg profeszszoros annas eio. tivezetet nyup az érett korú írók csiszolt művészete.

Célravezető lenne néhány konkrét tanács felelevenítése Is. Lehet, hogy azokat megszívlelve, az öregek és fiatalok egyaránt jobban megérthetik egymást és megőrizhetik a családi békét. Fontos tehát a kölcsönös türelem.

Figyeljék meg önmagukat: nem ok- tatgatják-e tűi gyakran felnőtt gyerekeiket, nem osztogatnak-e űton-űtfélen tanácsokat, arra az időre hivatkozva, amikor minden „másképp“ és nyilván „jobban“ volt. Ne vessék gyermekeik szemére a hálátlanságot, ne ismételgessék a végtelenségig, hogy milyen sokat tettek értük, hiszen annak idején önöknek Is segítettek a szüleik. Gyermekeik ezt az „adósságot“ saját gyermekeiknek fizetik vissza.

Ne igyekezzenek minden szabad idejüket gyermekeikkel tölteni, ne sértődjenek meg, ha nem hívják meg önöket a fiatalok társaságába. Töltsék idejüket inkább az egykorúakkal. Ök szívesen meghallgatják önöket. Érdeklődési körüket ne korlátozzák a családra, tartsanak kapcsolatot korosztályukbeli barátaikkal. Ha nyugdíjba mennek, foglalják el magukat valamivel: kertészkedjenek vagy horgásszanak, olvassanak. vagy gyűjtsenek bélyeget, járjanak színházba vagy keressenek maguknak valamilyen társadalmi munkát. Az a fontos, hogy ne hagyják el öíagukat. ne foglalkozzanak túl gyakran közérzetük elemzésével, és ne veszítsék ei korábbi életritmus’úkat.

D. Huet francia tudós megfigyelte, hogy „ ... szépen élni és szépen megöregedni — művészet“. Ügy kell megöregedni, hogy törekedjünk személyiségünk értékeinek kifejlesztésére. és gyengeségeink elfojtására. Éltes kórban az ember éppúgy képtes az eredményes önnevelésre, mint fiatalon.

Ami a fiatalokat illeti, egyszerű a tanács: legyenek jók és figyelmesek szüleikhez. Türelmesen hallgassák meg őket még akkor Is, ha kissé körülményesebben fejezik ki magukat, érdeklődjenek egészségük iránt, üljenek le velük egy-egy este, beszélgessenek saját ügyes-bajos dolgaikról. Ne terheljék őket túl sok megbízással, ne követeljenek teljes önfeláldozást — inkább gondoskodjanak pihenésükről és szórakozásukról: erre nagyobb szükségük van, mint a család többi tagjának. Ne csak kötelezettségeik legyenek, hanem fogaik is. Az öregeknek, éppúgy, mint önöknek, joguk van az üdülésre, érdekes élőadásokat hallgatni, baráto- * kát fogadni.

Ne robbanjanak, ne legyenek ingerültek az idősebbek tanácsáradatától.

Ne féljenek a jó értelemben vett szen- timentalizmustől sem, ha az öregekről van sző: gyengédségre van a legnagyobb szükségük. Annak idején ők dédelgettek és vigasztaltak minket gyermekes sérelmeinkért, megajándékoztak nyugalommal és biztonsággal, amikor még védtelenek voltunk. Most ők szorulnak védelemre és vigasztalásra.

És még valami. Az egyénnek — akárcsak az egész nép életében — rendkívül fontos a múltnak a jelennel való élő kapcsolata, és ezt az élő kapcsolatot az öregek jelentik, ök sokat tettek önmagukért és értünk, mint ahogy most mi is saját magunkért és gyermekeinkért dolgozunk. Apáink látták, milyen volt a világ. Gyermekeink azt látják majd, milyen lesz a jövőben.

Az öregség bizonyára minden emberi bánat legnagyobbika. „Az öregség npm lehet boldogság, öröm. Az ostobák találják ki a „boldog öregkor“ fogalmát. Az öregkor nyugalom vagy bánat lehet. Akkor válik nyugalommá, ha tisztelik az öregséget“ — így írt Vaszilij Szuhomlinszkij, a kiváló szovjet pedagógus.

... Az idő vonata kegyetlenül száguld és évről évre nagyobb sebességre kapcsol. A „gyerekek“ felserdülnek és maguk is felnőtt gyerekek „apáivá“ válnak s megismerik az élet gondjait. Gondoljanak arra, hogy a kölcsönös kapcsolatok alapja az egész élet folyamán teremtődik meg. Nagyon sok függ attól, mit látnak a gyerekek a csáládbanT szüleikkel való kapcsolatuk szüleiknek az öregeikkel való kapcsolatán alakul ki Kora tavasszal, nyáron vessék el a magot, műveljék meg, akkor ősszel gazdag termést takarítanak be az élet telére.

Öregek a családban

4