Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-09 / 19. szám
; i< 1976. V. 9. 2 EGYSÉGES FŐIRÁNYVONAL Az emberiségnek a XX. század négyedébe való belépése egybeesett azzal, hogy a marxizmus—leninizmus ideológiai szerepe Jelentősen fokozódott a világ fejlődésében. Napjainkban a kommunista ideológiára épül a szocialista világban élő százmilliók alkotótevékenysége, ez az ideológia lelkesíti harcra a kapitalista és a fejlődő országokban a dolgozók tízmillióit. A nemzetközi események egész menet cáfolhatatlanul bizonyítja a marxista—leninista tanítás életképességét és időszerűségét, a forradalmi elmélet növekvő Jelentőségét. A realitások talaján Politikai téren korunkat a hidegháborúról a feszültség enyhülésére való határozott áttérés jellemzi. Ez pedig, mint ismeretes, annak következménye, hogy a világban az erőviszonyok általános megváltozása következett be a szociálizmus Javára. Emellett a szocialista államok külpolitikájának eredményei annyira grandiózusak, a fordulat, amely a háború utáni történelemben bekövetkezett, annyira gyors, hogy az emberek egy részében e változások hatására téves elképzelés alakult ki a két társadalmi rendszer kölcsönviszonyáról és küzdelméről. Nevezetesen: hogy a békés egymás mellett élés elvei nemcsak a különböző társadalmi rendszerű államok kapcsolataiban érvényesülnek, hanem az ideológiai szférában is. Az efféle nézetek terjedését aktívan előmozdítja a burzsoá propaganda, amely szerint: mindaddig nem lehet enyhülés, amíg a szocializmus és a kapitalizmus eszmei párharca folytatódik. A tények azonban arról tanúskodnak, hogy e sajátságos ideológiai „konvergencia" makacs szószólói valójában az „ideológiai egymás mellett élés" leple alatt száműzni akarják a marxizmus—leninizmust az emberek társadalmi tudatából, vissza akarják állítani a burzsoá eszmék osztatlan uralmát. Ez egyfelől kísérlet arra, hogy a tőkésországok munkásait megfosszák fő fegyverüktől, a kizsákmányoló rendszer elleni ütközetben, így elvegyék az osztályharc élét, kibékítsék a proletariátus és a burzsoázia osztályálláspontját, Másfelől a szocialista államok politikai rendszerének „eszmei fellazítására", az opportunista—revizionista közhangulat és erők feltámasztására számítva a kapitalizmus védőügyvédjei azt akarják, hogy a szocialista országok dolgozói az új élet építésében megtagadják a marxizmus—leninizmust. A forradalmi tapasztalat ugyanis meggyőzően bebizonyította, hogy tudományos elméleti bázis — a marxizmus—leninizmus — nélkül elképzelhetetlen a kommunizmus felé vezető út. A békés egymás mellett élésnek semmi köze az osztálybékéhez. Amíg létezik kizsákmányolás, addig lesz harc a társadalmi felszabadulásért is. Amíg létezik kolonializ- mus, addig lesz harc a nemzeti szabadságért is. Az osztályelvek kibékíí- hetetlenek. Amíg létezik a kapitalizmus. addig szemben fog állni a szocializmussal. Az osztályharc objektív törvényeit nem lehet semmiféle államközi egyezményekkel megszüntetni. A két ellentétes rendszer veszélyes konfliktusainak és összeütközéseinek elkerülése végett azonban számolni kell a mai világ realitásaival, törekedni kell arra, hogy az elkterül- hetetlen párharc olyan formákban menjen végbe, amelyek nem fenyegetik háborúikkal, ellenőrizetlen fegyverkezéssel. Márpedig ebből az következik, hogy küzdelmünk súlypontja szükségszerűen egyre inkább más területekre, így az ideológiára helyeződik át. Tehát: a békés egymás mellett élés feltételezi az ideológiai harc éle ződését és elmélyülését. Jjíppen ezért a szocialista országok kotnmunista és munkáspártjai úgy vélik, hogy manapság különösen szükséges a magas fokú eszméi éberség az ideológiai jelenségek és folyamatok értékelésében, az osztályszemlélet, az * idejében való és hotározott visszacsa- pás az ideológiai ellenfél mesterkedéseire. Arra a következtetésre jutottak, hogy a mai feltételek megkövetelik az ideológiai munka tökéletesítését, a dolgozók kommunista nevelésével összefüggő kérdések árnyaltabb megközelí; tését. A szocialista közösség pártvezetőinek 1973-as krími találkozója azt az egységes megállapítást tette, hogy a jelenlegi szakaszban jelentősen növelni kell a testvérpártok ideológiai együttműködésének színvonalát. A szocialista közösség fejlődésének tapasztalata igazolja, hogy a szocialista és kommunista építés időszerű kérdéseinek közös alkotó jellegű kidolgozása, az akciók összehangolása a burzsoá ideológia elleni harcban — kétségtelenül segítette és a jövőben is segíteni fogja a szocialista közös séghez tartozó országok népeit abban, hogy eredményesen haladjanak a kommunista úton. A szocializmusnak, a marxizmus— leninizmusnak internacionalista lényege már önmagában feltételezi a kormányzó pártok eszmei összeforrottsá- gának magas szintjét. Lenin szerint, a proletariátus minden pártja azért jött létre, hogy harcoljon a burzsoázia „gondolatai" (értsd: ideológiája) ellen, hogy egyetlen, meghatározott világnézetet védelmezzen és valósítson meg, nevezetesen a marxista világnézetet. A forradalmi gyakorlat azt mutatja, hogy a kommunista és munkáspártok' erőfeszítéseinek egyesítése lényegesen megkönnyíti számukra a problémák megoldását. Ideológiai egységben A szocialista Jillamok kommunistái kijárták az ideológiai együttműködés nagyszerű iskoláját, e téren a kapcsolatok jó néhány eredményes módszerét és formáját dolgozták ki és ellenőrizték az idők folyamán. Együttműködésünk ezen a területen még sohasem volt olyan kiterjedt és mély, mint a legutóbbi öt esztendőben. Ez egyre jelentősebb szerepet játszik az egjfes pártok ideológiai tevékenységének tökéletesítésében, segít gyorsabban összehangolni ezt a tevékenységet, figyelembe véve a szocialista közösség mai fejlődési szakaszának követelményeit és a nemzetközi küzdőtéren végbemenő új folyamatokat. Az ideológiai együttműködés problémáit rendszeresen megvitatják a központi bizottságok plénumain, a közösséghez tartozó országok vezető pártszervei mind nagyobb figyelmet fordítanak barátaik tapasztalatának tanulmányozására és gyakorlati felhasználására. , Az ideológiai együttműködés fő irányainak megvitatására és kidolgozására a pártvezetők kétoldalú és sokoldalú találkozásai, a legmagasabb szintű küldöttségek látogatásai alkalmával kerül sor. Különösen nagy jelentőségűek ebben a vonatkozásban a krími találkozók, amelyeknek következtetései és ajánlásai mintaképül szolgálnak korunk marxista elemzéséhez, és a testvérpártok ideológiai tevékenységében megbízható tájékozódási pontot jelentenek. E találkozók egyik gyakorlati eredménye volt az ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárok tanácskozásainak megrendezése. Eddig három ilyenre került sor. Az 1973 decemberében Moszkvában megtartott első találkozón megvitatták az ideológiai együttműködés további erősítésének kérdéseit. A résztvevők hangsúlyozták a szocializmus és a béke eszméi védelmének és terjesztésének fontosságát, az antikommu- nizmussal, az imperializmussal és a kolonializmus reakciós ideológiájával, a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen irányuló ideológiai di- verziókkal való határozott szembenállás szükségességét. Leszögezték: erőteljesebb ellenállást kell tanúsítani az agresszív imperialista körök azon kísérleteivel szemben, hogy meghiúsítsák az enyhülés folyamatát, megakadályozzák a népeknek a szabadságért, a függetlenségért és a társadalmi haladásért folyó igazságos harcát. A tanácskozás . hangsúlyozta, hogy minden ideológiai eszközzel elő kell segíteni az enyhülés elmélyítését. Szocialista egwiittmííködés Egy esztendővel később Prágában tartották meg a második tanácskozást. A figyelem központjában ezúttal a hitleri fasizmus és a japán mi - litarizmus felett aratott győzelem, egy sor európai ország felszabadítása 30. évfordulójának megünneplése állt. Mint ismeretes, a testvérpártok nagy ideológiai munkát végeztek e jubileummal kapcsolatban. Akkorra már jelentős tapasztalattal rendelkeztek az ilyen nemzetközi méretű eszmeipolitikai kampányok megrendezésében. (Például a Marx—Enpels-jubile- um, V. I. Lenin születésének 100., a Párizsi Kommiin 100., a Szovjetunió megalakulásának 50., a KGST megalakulásának 25. évfordulója.) E kampányoknak igen nagy eszmei-politikai hatásuk volt. Segítettek jobban kidomborítani a szocializmus meghatározó szerepét az emberiség sorsának alakulásában megerősítették, hogy napjainkban a társadalmi haladás elválaszthatatlanul összekapcsolódik a szocializmussal, a marxizmus—leniniz- mussal, fokozták a kommunista pártok aktivitását a munkásosztály és minden dolgozó érdekeiért, az imperializmus és a munkásmozgalomban levő cinkosai ellen vívott harcban. A jubileumok előkészületeinek és megtartásának időszakában jelentősen aktivizálódott a szocialista országok tudósainak együttműködése a világfejlődés problémáinak kutatásában, fundamentális munkák megalkotásában a társadalomtudományok területén. Csupán a Szovjetunió megalakulásának 50 évfordulójával 15 nemzetközi konferencia és szimpozion foglalkozott. A legutóbbi öt esztendőben a szocialista országok tudósai tucatnyi találkozót tartottak, amelyeken időszerű elméleti és politikai problémákat vitattak meg és dolgoztak ki. Ma már közös tematikai tervek készülnek és valósulnak meg, létrejöttek és működnek a tudósok állandó vagy ideiglenes munkacsoportjai. Az utóbbi, években előrehaladt a szocialista közösség országaiban élő tudósok sokoldalú együttműködése a társadalomtudományok területén. Rendszerese» találkoznak a tudományos akadémiák alelnökei, a marxizmus—leninizmus intézetek és a pártfőiskolák vezetői. Néhány esztendeje eredményesen dolgoznak különböző témákon a tudósok sokoldalú együttműködését megvalósító problémabt- zottságok. Egyebek közt olyan témákon munkálkodnak, mint a munkás- osztály szerepe a világforradalmi folyamatban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom története stb. Számos olyan időszerű tudományos művet nevezhetnénk meg, amelyek közös munka alapján 'öttek létre. A pártok ideológiai együttműködésének aktivizálódására további példaként szolgálhat a múlt év elején megtartott „A kommunista propaganda tudományos alapjai és hatékonysága növelésének útjai" elnevezésű nemzetközi szimpozion. Első ízben fordult elő, hogy ilven 9ok ország képviselői közösen szervezték meg ennek a problémának a megvitatását. A kérdést az az óriási szerep teszi jelentőssé, amelvet a testvérpártok a leninizmus eszméjének győzelméért vívott harcban a propaganda összehangolásának tulajdonítanak Még e rövid felsorolásból is fogalmat alkothatunk arról, milyen jelentőséget tulajdonítanak a szocialista közösséghez tartozó országok kommunista pártjai annak, hogy megteremtsék ideológiai együttműködésük egyre szilárdabb tudományos bázisát A központi bizottsági titkárok prá gai értekezletén összehangolták a szocializmus. az új típusú nemzetközi kapcsolatok stb legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseire vonatkozó kutatások elmélyítését célzó konkrét intézkedéseket. Ezenkívül az értekezlet felhívta a szocialista államok tudósainak .figyelmét annak szükségességére, hogv tanulmányozni kell a kapitalista társadalom életének minden oldalára kiterjedő mély válság okait, jellegét és következményeit. Isijp*-•Hitikai alantul Varsóban ez év január végén tartották meg a központi bizottsági tit károk harmadik értekezletét. A megelőző találkozókhoz hasonlóan megvitatták az eszmei-pölitikai munka legidőszerűbb kérdéseit, figyelembe véve az enyhülés elmélyítéséért vívott -c jelenlegi helyzetét, a Helsinkiben megtartott európai értekezlet eredményeit. A részt vevő kilenc Dárt képviselői kijelentették, hogv országaik készek minden eszközzel előmozdítani a helsinki értekezlet záróokmányában előirányzott kötelezettségek teljesítését, támogatni a társadalmi erők ez irányú kezdeményezéseit. Kinyil* linították eltökéltségüket, hogy aktívabb harcot folytatnak azon próbálkozások ellen, amelyek a szocialista országok bel- és külpolitikai tartalmának elferdítését célozzák: az imperialista Ideológia, propaganda és politika ellen, az antikommunizmus, a fasizmus, a fajüldözés ellen. A varsói értekezlet megállapította, nogy lényeges haladás történt a testvérpártok sokoldalú és kétoldalú ideológiai együttműködésében. A szocializmust és a kommuniz- ,must építő emberek világnézetének formálódása napjainkban szorosan összefügg a szocialista országok rendszeres és mindenoldalú szellemi köl- csönviszonyával. A kulturális együttműködés. a marxizmus—leninizmus terjesztésének rendkívül széles és eredményes csatornája segít kialakítani a dolgozókban a közéleti jelenségek osztályszemléletét, a kommunizmus és a szocialista internacionalizmus eszméivel gazdagítja a néptöme- gek tudatát. A szocialista országoknak ezen a területen kialakult kapcsolatai, különösen gazdagítva a testvéri népeket. a szocialista világkultúrát, méreteit és mélységüket tekintve példa nélkül állnak a történelemben. A Szovjetunió, és a szocialista országok kulturális cseréinek száma csupán az elmúlt öt esztendőben — a megelőző ötéves időszakhoz képest — másfélszeresére emelkedett. A szocialista közösség népei megismerkedhettek a testvérországok legjobb művészeivel, együtteseivel és kórusaival, színházaival és zenekaraival. A szocializmus nemcsak a népek kulturális közeledésének régi formáit változtatta meg, hanem új formákat"'is létrehozott. Az aktív kulturális kapcsolátokban különleges helyet foglalták el az olyan kölcsönös, nagyszabású rendezvények, mint a kultúra napjai és a zenei, színházi és film- fesztiválok ... Az élet azt bizonyítja, hogy a testvéri országok szellemi értékeivel való mélyebb és teljesebb megismerkedés hozzájárul a pártosság lenini elveinek megtestesítéséhez a művészetben, erősíti a szocialista realizmus pozícióit. A többoldalú találkozó idején a szocialista országok képviselői megvitatják a szocialista művészet fejlesztésének, a kulturális együttműködés mélyítésének kérdéseit, megjelölik azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek a kulturális front szerepének növelését célozzák az ideológiai harcban... A burzsoá propagandisták a szocialista országokkal való kulturális cserét olyan egyirányú utcának képzelik, amelyen keresztül akadálytalanul bevihető a burzsoá ideológia a szocialista országokba. Az'ilyen „cserének" azonban semmi kö?e a helsinki döntésekhezl Tudományos kommunizmus A szocialista államok kommunista és munkáspártjai természetesen sohasem fogják megengedni, hogy a kapitalista világ beavatkozzék országaik belügyeibe. Egységes fronton lépnek fel a burzsoázia ideológiai diverziói ellen, következete.sen védelmezik a marxizmus—leninizmus tisztaságát', egyre jobban összehangolják erőfeszítéseiket az ideológiai munka színvonalának növelésében. A kormányzó marxista—leninista pártoknak egységes általános irányvonaluk van ideológiai kérdésekben. Egyöntetűen úgy vélik, hogy az eszmei egység erősítése, a marxizmus— léninízmustől, a szocialista internacionalizmustól' való bármiféle eltérés elleni harc. lenini elveinek következetes megtartása állandó közös feladatuk. kötelességük a szocialista országok dolgozóinak, a világ munkásosz- lálvának érdekében. A kapitalizmus és a szocializmus között jelenleg kibontakozott ideológiai harc értelmét képletesen jellemezve azt mondhatnék, hogy a hazugság és az igazság világméretű összecsapásáról van szó. Ám a hazugság sohasem tudta sokáig tartani magát az igazsággal szemben. Bármennyire igyekezzék is a régi rendszer,'semmiféle ideológiai di verzióval és propagandaszólammai sem tudja megállítani a tudományos kommunizmus eszméinek térhódítását. A tudományos kommunizmus eszméinek igazságát az idő, a történelem igazolta Erejük leküzdhetetlen. Győzelmük a túlhaladottá váló kapitalista rendszer ideológiája fölött elkerülhetetlen. Megerősíti ezt a világfejlődés egész menete, azok a mély progresszív változások, amelyeket a világban a szocializmus hívott életre. J. POPOV
