Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-09 / 19. szám

k I SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1976. máju$ 9. VASÁRNAP BRATISLAVA IX. ÉVFOLYAM 19. szám Ára 1 korona GYŐZELEM, BEKE Május kilencediké jelkép: a győzelem és a béke szimbóluma. A győzelem és a béke megszületésének 31. évfordulóját ma kettős, sőt hármas esemény je­gyében ünnepeljük. A közelmúltban zajlott le az SZKP XXV. és a CSKP XV. kongresszusa. A harma­dik, szintén fontos esemény, hogy készülünk a CSKP megalapítása 55. évfordulójának megünneplésére. Mind az SZKP XXV., mind a CSKP XV. kongresz- szusa sokat foglalkozott a béke kérdésével, és meg­határozta, mi a teendő, hogy továbbra is békében és biztonságban élhessünk. A XXV. kongresszuson el­hangzott fő beszámoló többek között kiemelte: a békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért vívandó harc most elsősorban azt követeli meg, hogy szilárdítsuk a testvéri szocialista országok egységét. Törekedjünk a növekvő, a béke számára veszedelmes fegyverkezési hajsza csökkentésére, a felhalmozott fegyverkészletek csökkentésére, a leszerelésre. Irá­nyítsuk erőnket a hadászati fegyverek korlátozására és csökkentésére, a nukleáris kísérletek általános és teljes beszüntetéséről, a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről, az újabb tömegpusztító fegy­verfajták és fegyverrendszerek betiltásáról szóló, va­lamint az emberi életkörnyezet katonai, vagy más el­lenséges célokból történő befolyásolását megtiltó nemzetközi szerződések megkötésére. Segítsük elérni, hogy számos országban a katonai kiadások jelenlegi állandó növelését e kiadások rendszeres csökkentése váltsa fel. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy mielőbb összehívják a leszerelési világértekez­letet A CSKP XV. kongresszusán elhangzott fő beszámo­ló a békével kapcsolatban így foglalt állást: a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusán elfogadott és XXV. kongresszusán megerősített bé­keprogram nekünk is újabb lehetőségeket teremt a céltudatos bel- és külpolitikai tevékenységhez. A bé­keprogramot teljes mértékben támogatjuk, s minden erőnkkel hozzájárulunk a békeprogram megvalósítá­sához. Az elmúlt években a Szovjetunió és az egész szo­cialista tábor megnövekedett gazdasági ereje tudatá­ban fokozta a béke és a biztonság megszilárdításá­ra, valamint a nemzetközi együttműködés bővítésére irányuló céltudatos és következetes politikáját. A rea­litásokra épülő törekvés eredményeként a békesze­rető erők hatalmas egységfrontba tömörültek. Készek erélyesen küzdeni egy újabb háború veszélyének el­hárításáért, az óriási összegeket felemésztő fegyver­kezési hajsza megszüntetéséért, a tömegpusztító fegy­verek betiltásáért. A békeszerető erők diadalát jelen­ti, hogy az utóbbi években még a szélsőséges reak­ciós és agresszív körük is kénytelenek voltak elismer­ni: az új erőviszonyok között az Egyesült Államok ma már nem töltheti be a „világcsendőr“ szerepét. Ismert nyugati politikusok jelentették ki, hogy elér­kezett az idő, amikor véget kell vetni a konfrontá­ciónak, vagyis a szembenállás korszakának, és át kell térni a tárgyalások korszakára. A tőkés hatal­mak vezetőinek külpolitikai döntéseit ma már mind­inkább a nemzetközi élet realitásai irányítják. A szocialista országok javára megváltozott erőviszo­nyok késztetik őket arra, hogy elismerjék: a különbö­ző társadalmi rendszerű államok békés egymás mel­lett élése szükségszerű, a kor követelménye. A két világrendszer tagállamai között az utóbbi években született két- és többoldalú megállapodások az erőpolitikát háttérbe szorították. A gazdasági diszkriminációt is fokozatosan felváltja a kereskede­lem, és a hosszú távú, kölcsönösen előnyös gazda­sági együttműködés fejlesztése. Az a tény, hogy a legnagyobb tőkésországok és a Szovjetunió, az első szocialista ország képviselői aláírásukkal fontos nem­zetközi dokumentumokban hivatalosan rögzítették a békés egymás mellett élés elvét, azt jelenti, hogy a lenini irányvonal a különböző- társadalmi rendszerű államok gyakorlatává, általános érvényűvé vált. Tavaly augusztusban Helsinkiben 33 európai or­szág, valamint az Egyesült Államok és Kanada veze­tői fogadták el és aláírásukkal szentesítették a bé­kés egymás mellett élés elvét. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevői kinyilvánítot­ták eltökéltségüket, hogy mindegyik részt vevő állam az összes többivel fennálló kapcsolataiban tekintet nélkül azok politikai, gazdasági és társadalmi rend­szerére, valamint nagyságára, földrajzi helyzetére és gazdasági szintiére, tiszteletben tartja és alkalmaz­za a záróokmányban foglalt elveket. Rámutattak, hogy ,ezek az elvek „mind elsőrendű fontosságúak és köl­csönös kapcsolataikat vezérlik“: a békés egymás mellett élés ügyét szolgálják. A győzelem és béke napján is elmondhatjuk: szá­zadunk hetvenes éveinek első fele különösen fontos időszakként vonul be a történelembe. Az elmúlt öt ívben gyökeres fordulat történt a nemzetközi élet­jen, az országok kapcsolataiban. A hidegháború — ímely a világháború befejezése óta szinte állandóan rettegésben tartotta az emberiséget — véget ért. Az jnyhülési politika egyre erőteljesebben befolyásolja i nemzetközi kapcsolatokat. A 31 éve született győ­zelem — s a győzelemért a legnagyobb áldozatokat hozó Szovjetunió — a békét ma Is tovább érleli és erősíti az egész világon. X i

Next

/
Thumbnails
Contents