Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-02 / 18. szám
Sikereik záloga — a korszerű technológiai eljárások alkalmazása A bratislavai Matador üzem új részlegeit ugyancsak a braíislavai Stavolndustria nemzeti vállalat dolgozói építették (Foto: Anton Kraloviő) Szlovákia-szerte alig akad olyan város, amelyikben ne ismernék a Bratislavai Stavoindustria nemzeti vállalat nevét. Dolgozóinak jó munkáját dicséri többek között a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) és a Dunaj- ská Streda-i (dunaszerdahelyí) Cukorgyár, a trnavai, a hurbanovói jógyallai) . Sörgyár és az élelmiszer- ipari üzemek további sora. A Stavoindustria vállalat szakemberei azonban elismert építői az üveg-, a gép-, a közszükségleti és a vegyipari objektumoknak is. Az iparon kívül a mezőgazdaságot sem kezelik mostohán, hiszen az utóbbi évek során 60 nagy teljesítményű gabonatárolót építettek, amelyek összesen 21000 tonna gabona szakszerű tárolását teszik lehetővé. Ez a közismert vállalat a közelmúltban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Á Stavoindustria vezetősége fán Gábor mérnök, vállalati igazgatóval ‘ az élen, ebből a nem mindénnapi alkalomból sajtóértekezleten számolt be eredményeikről és feladataikról. A vállalat létrejötte utáni években,' 1951-től 1957-ig, elsősorban a néphadseregnek szolgáló objektumok építésével foglalkozott, s ezután tért át az Ipari beruházások kivitelezésére. Ez a változás egyben a vállalat kibővülésének kezdetét is jelentette. Ojabb üzemekkel gazdagodott, s a meglevőkön kívül Bratislavában, Lip- tovsky Mikuláson, később pedig Sereden és Trnaván jöttek létre különféle szakosított üzemei. A jelentősen megnövekedett vállalatot 1972-ben — amelynek ekkor már több mint 10 ezer alkalmazottja és 1000 ipari tanulója volt — kettéosztották, s Bans- ká Bystricán új vállalat alakult. A szervezési változások azonban a vállalatban nem akadályozták a ió munkáskollektíva kialakulását és összeforrását, amelyre a vezetőség — ahogy fán Gábor mérnök Is hangsúlyozza beszámolójában — valóban mindenkor számíthat. Dolgozóink között csaknem 300 a 25 éve náluk alkalmazásban levők száma. 20 éve több mint 400-an, 15 éve pedig 600-an dolgoznak a vállalatban. Ezeket az adatokat nem véletlenül sorolta fel a vállalat igazgatója, hiszen tisztában vannak azzal, hogy a jó munka alapja elsősprban a jó szakmunkás. Messzemenően gondoskodnak szociális igényeinek kielégítéséről és a szakmunkás-utánpótlásról is. Ez utóbbit az is tanúsítja, hogy a vállalat dolgozóinak nagy része 30 éven aluli fiatal szakmunkás, olyanok, akik idősebb, tapasztaltabb munkatársaik segítségével és irányításával könnyén elsajátítják a legújabb technológiai eljárásokat is. A dolgozókkal kapcsolatban még egy örvendetes adatra hívták fel a figyelmünket, mégpedig arra, hogy a Stavoindustriában szinte elenyésző a munkaerő-vándorlás. Ez ugyancsak annak a bizonyítéka, hogy a Stavoindustria üzemeiben dolgozó építőmunkások, szerelők minden téren megtalálják itt a számításukat. A szakma iránt érdeklődők a vállalat iparitanuló-intézeté- ben nyerhetnek szakképzettséget-, ahol jelenleg 739-en tanulnak. A hazai tanulókon kívül még 15 vietnami fiatal is ebben az iskolában készül ennek az érdekes és változatos szakmának az elsajátítására. A vállalat dolgozói sikeresen teljesítették az 5. ötéves tervidőszakban rájuk hárult feladatokat. Ezekben az években — hasonlóan, mint a megelőző ötéves tervidőszakokban — elsősorban a gazdaságos termelésre, tehát a munkatermelékenység növelésére törekedtek. Az új technológiai eljárások gyakori alkalmazásával — mint a betoncölöpökre való építés —, a dolgozók kezdeményezőkészségének. segítségével elérték, hogy az 5. ötéves tervet már 1975. szeptember 16-án teljesítették, 14 nappal a tervezettnél korábban tettek eleget szocialista kötelezettségvállalásuknak is, ezzel terven felül 265 millió korona értéket termeltek. A népgazdaság számára döntő fontosságú 5. ötéves tervidőszakban egyébként 237 épületet adtak át, amelyek összériéke csaknem 3,5 milliárd korona volt. Határidő előtt teljesítették az 1975-re előirányzott termelési tervüket is, s így 13 millió- koronával túlszárnyalták tervezett feladataikat. Az április 24-én lezajlott, ünnepi gyűlésükön a fentiekben röviden felsorolt eredményeikért harmincegyedszer vehette át a vállalat a Vörös Zászlót, s ezen a napon kapta meg a „Csehszlovákia Szovjet Hadsereg Által Való Felszabadulása 30. Évfordulójának Vállalata“ büszke címet is. Ebből az alkalomból a vállalat 15 dolgozója kapta meg „Az Építésügyi Minisztérium legjobb dolgozója“ kitüntetést, további alkalmazottak lsedig más ágazati és vállalati kitüntetések jogos tulajdonosai lettek. Hogy megérdemelten kapták ezeket az elismeréseket, azt többek között az is bizonyítja, hogy ebben az évben is jól „startoltak“, ami a 6. ötéves terv feladatainak megvalósítását illeti. Az 1976-ra előirányzott első negyedévi tervüket az alapvető építkezésben 8 millió koronával túlszárnyalták. A CSKP XV. kongresz- szusa tiszteletére ledolgozott országos műszakban pedig 1820 000 korona értéket alkottak, s ezzel még ünnepélyesebbé tették jelentős évfordulójukat. * PÁKOZDI GERTRÚD Jozef Ziámaia, a Stavoindustria fejlesztési részlegének vezető dolgozója Az utóbbi években az építőiparba is betört a tudományos-műszaki forradalom. amely főleg az új technológiai eljárások bevezetésében, az építőanyagok súlyának csökkenésében, az acélszerkezeti elemek fel- használásában nyilvánul meg. Az építőelemek súlyának csökkenése és az acél nagyobb mértékű alkalmazása azonban negatív következményekkel is jár csökkenti például az épületek tűzbiztonságát. Nem szükséges hangsúlyozni hogy milyen nagy veszteségek keletkeznek az ipari létesítmények és a középületek tűzeseteinél. az emberéletben okozott károkról nem is beszélve. Ezt a problémát igyekeztek megoldani a bratislavai Stavoindustria , fejlesztési részlegének dolgozói, akik Vladimír janíőek mérnök vezetésével az építőipari befejező munkák problémáinak megoldásával foglalkoznak. Az acélvázas épületek tűzbiztonságának megoldása nem könnyű feladat. jozef Zlámala mérnök munka- csoportja azonban ezzel is sikeresen megbirkózott: kifejlesztették és számos iparilag fejlett országban is A SIBATERMTŐL A KRYZOLITIG szabadalmaztatták a Sibaterm elnevezésű tűzvédelmi szigetelő réteget. E találmány nagy előnye, hogy a védőanyag gyártásához kizárólag hazai nyersanyagot használnak. A népgazdaság további dinamikus fejlődése szempontjából elengedhetetlenül szükséges, hogy minél rö- videbb legyen a tudomány — kutatás — termelés folyamata. Ezt a CSKP XV. kongresszusa is hangsúlyozta. jozef Zlámala munkakollektívája kezdettől fogva szem előtt tartotta ezt a követelményt, s ennek köszönhető, hogy a Sibaterm hőszigetelő anyaggal ma már számos hazai és külföldi építményen találkozhatunk. Ez azért is figyelemre méltó eredmény, mert az említett tűzálló anyag kifejlesztésével, gyártásával és felhasználásával kapcsolatban számos bonyolult problémát kellett megoldani. A Sibaterm tűzálló védőréteg egészen 1500 C3-íg védi az épületeket és a technológiai berendezéseket. A tűzeseteknél keletkező magas hőmérséklet hatására a nem védett acél- szerkezet gyorsan deformálódik, s az egész épület összeomlását okozza. Ennek megelőzésére szolgál a Sibaterm. Az új védőanyagot a bratislavai Stavoindustria egyik üzemében automata gépsoron gyártják, és zsákokban szállítják az építkezés színhelyére. Itt kis keverékben vizes masszát készítenek belőle, s szivaty- tvúval viszik a szerkezet felületére, amelyet előzőleg speciális kötőanyaggal kentek be. Ez a megoldás a korábbi alkalmazott technológiai eljárásokkal szemben sokkal gyorsabb és termelékenyebb. Kiválóan érvéAz NDK-ban a jénai Schiller Egyetem toronyépületét szintén Sibaterm bevonattal védik tűzvész ellen nyesül a Sibaterm mennyezeti vakolatként is, egyrészt mint hő-, másrészt mint hangszigetelő. Felhasználható továbbá faszerkezeti elemek tűzvédelmére is, a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház jellegzetes tetőszerkezetét például .úgyszintén Si- baterm-bevonattal látták el. A bratislavai kutatók munkájának eredménye külföldön is nagy visszhangra talált. A Magyar Népköztársaságban Sibateriu-védőanyaggal vonták be a legfontosabb kőolajipari technológiai berendezéseket, az NDK- ban Sibaterm védi a jénai Schiller Egyetem toronyépületét, s érdeklődést mutattak a szabadalcSm megvásárlására. Jozef Zlámala munkacsoportjának további jelentős fejlesztési eredménye a Kryzolit. Ez egy 5 cm vastag lap, amely kiváló hő-, hang- és nedvességszigetelő, s nem tűzveszélyes. E tulajdonságai miatt főleg tetőfedésre alkalmas, elsősorban a nagyobb csarnokok építésénél. A 90X80 cm nagyságú lapok súlya mindössze 12 kilogramm, ezért rendkívül köny- nyű velük a munka. A tetőfedés mindig nagy gondot okozott az ipari csarnokok építőinek. A különböző betonlapok rossz hőszigetelők voltak, a könnyített szerkezetű, .műanyagokból, faháncs* bői készített hőszigetelő elemek meg tűzveszélyesek. Ezt á problémát oldotta meg a Kryzolit, melynek alkalmazása ráadásul kevesebb munkát is igényel. Mindez jozef Zlámala kezdeményező munkacsoportjának az eredménye, amely a „Szocialista munkabrigád“ címért versenyez. Értékes kötelezettségvállalásaikban nem feledkeztek meg a kutatási eredmények gyors gyakorlati érvényesítésének elősegítéséről. s állandó tanácsadó szolgálatot szerveztek a vállalat újítói számára. Műszaki utasításaik alapján már ebben az évben elterjedten alkalmazzák a Kryzolit-szigetelést a vállalat által végzett tetőfedő- és mennyezetburkolási munkáknál. Reméljük, hogy kezdeményezésük nem Ismer határt, s a 6. ötéves terv éveiben további hasznos újdonságokkal lepik meg az SZSZK építőiparát. STEFAN KOCIÁN V
