Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-02 / 18. szám

Sikereik záloga — a korszerű technológiai eljárások alkalmazása A bratislavai Matador üzem új részlegeit ugyancsak a braíislavai Stavolndustria nemzeti vállalat dolgozói építették (Foto: Anton Kraloviő) Szlovákia-szerte alig akad olyan város, amelyikben ne ismernék a Bratislavai Stavoindustria nemzeti vállalat nevét. Dolgozóinak jó munká­ját dicséri többek között a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) és a Dunaj- ská Streda-i (dunaszerdahelyí) Cu­korgyár, a trnavai, a hurbanovói jógyallai) . Sörgyár és az élelmiszer- ipari üzemek további sora. A Stavo­industria vállalat szakemberei azon­ban elismert építői az üveg-, a gép-, a közszükségleti és a vegyipari ob­jektumoknak is. Az iparon kívül a mezőgazdaságot sem kezelik mosto­hán, hiszen az utóbbi évek során 60 nagy teljesítményű gabonatárolót építettek, amelyek összesen 21000 tonna gabona szakszerű tárolását te­szik lehetővé. Ez a közismert vállalat a közel­múltban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Á Stavoindustria veze­tősége fán Gábor mérnök, vállalati igazgatóval ‘ az élen, ebből a nem mindénnapi alkalomból sajtóértekez­leten számolt be eredményeikről és feladataikról. A vállalat létrejötte utáni években,' 1951-től 1957-ig, elsősorban a nép­hadseregnek szolgáló objektumok építésével foglalkozott, s ezután tért át az Ipari beruházások kivitelezé­sére. Ez a változás egyben a vállalat kibővülésének kezdetét is jelentette. Ojabb üzemekkel gazdagodott, s a meglevőkön kívül Bratislavában, Lip- tovsky Mikuláson, később pedig Se­reden és Trnaván jöttek létre külön­féle szakosított üzemei. A jelentősen megnövekedett vállalatot 1972-ben — amelynek ekkor már több mint 10 ezer alkalmazottja és 1000 ipari ta­nulója volt — kettéosztották, s Bans- ká Bystricán új vállalat alakult. A szervezési változások azonban a vállalatban nem akadályozták a ió munkáskollektíva kialakulását és összeforrását, amelyre a vezetőség — ahogy fán Gábor mérnök Is hang­súlyozza beszámolójában — valóban mindenkor számíthat. Dolgozóink kö­zött csaknem 300 a 25 éve náluk al­kalmazásban levők száma. 20 éve több mint 400-an, 15 éve pedig 600-an dolgoznak a vállalatban. Ezeket az adatokat nem véletlenül sorolta fel a vállalat igazgatója, hiszen tisztában vannak azzal, hogy a jó munka alap­ja elsősprban a jó szakmunkás. Messzemenően gondoskodnak szociá­lis igényeinek kielégítéséről és a szakmunkás-utánpótlásról is. Ez utób­bit az is tanúsítja, hogy a vállalat dolgozóinak nagy része 30 éven alu­li fiatal szakmunkás, olyanok, akik idősebb, tapasztaltabb munkatársaik segítségével és irányításával könnyén elsajátítják a legújabb technológiai eljárásokat is. A dolgozókkal kapcso­latban még egy örvendetes adatra hívták fel a figyelmünket, mégpedig arra, hogy a Stavoindustriában szin­te elenyésző a munkaerő-vándorlás. Ez ugyancsak annak a bizonyítéka, hogy a Stavoindustria üzemeiben dolgozó építőmunkások, szerelők minden téren megtalálják itt a szá­mításukat. A szakma iránt érdeklő­dők a vállalat iparitanuló-intézeté- ben nyerhetnek szakképzettséget-, ahol jelenleg 739-en tanulnak. A hazai tanulókon kívül még 15 vietnami fia­tal is ebben az iskolában készül en­nek az érdekes és változatos szak­mának az elsajátítására. A vállalat dolgozói sikeresen tel­jesítették az 5. ötéves tervidőszak­ban rájuk hárult feladatokat. Ezek­ben az években — hasonlóan, mint a megelőző ötéves tervidőszakokban — elsősorban a gazdaságos terme­lésre, tehát a munkatermelékenység növelésére törekedtek. Az új tech­nológiai eljárások gyakori alkalma­zásával — mint a betoncölöpökre való építés —, a dolgozók kezdemé­nyezőkészségének. segítségével elér­ték, hogy az 5. ötéves tervet már 1975. szeptember 16-án teljesítették, 14 nappal a tervezettnél korábban tettek eleget szocialista kötelezett­ségvállalásuknak is, ezzel terven felül 265 millió korona értéket ter­meltek. A népgazdaság számára dön­tő fontosságú 5. ötéves tervidőszak­ban egyébként 237 épületet adtak át, amelyek összériéke csaknem 3,5 mil­liárd korona volt. Határidő előtt tel­jesítették az 1975-re előirányzott ter­melési tervüket is, s így 13 millió- koronával túlszárnyalták tervezett feladataikat. Az április 24-én lezajlott, ünnepi gyűlésükön a fentiekben röviden felsorolt eredményeikért harminc­egyedszer vehette át a vállalat a Vörös Zászlót, s ezen a napon kapta meg a „Csehszlovákia Szovjet Hadse­reg Által Való Felszabadulása 30. Év­fordulójának Vállalata“ büszke címet is. Ebből az alkalomból a vállalat 15 dolgozója kapta meg „Az Építés­ügyi Minisztérium legjobb dolgozója“ kitüntetést, további alkalmazottak lse­dig más ágazati és vállalati kitün­tetések jogos tulajdonosai lettek. Hogy megérdemelten kapták ezeket az elismeréseket, azt többek között az is bizonyítja, hogy ebben az év­ben is jól „startoltak“, ami a 6. öt­éves terv feladatainak megvalósítá­sát illeti. Az 1976-ra előirányzott el­ső negyedévi tervüket az alapvető építkezésben 8 millió koronával túl­szárnyalták. A CSKP XV. kongresz- szusa tiszteletére ledolgozott orszá­gos műszakban pedig 1820 000 koro­na értéket alkottak, s ezzel még ün­nepélyesebbé tették jelentős évfor­dulójukat. * PÁKOZDI GERTRÚD Jozef Ziámaia, a Stavoindustria fej­lesztési részlegének vezető dolgozója Az utóbbi években az építőiparba is betört a tudományos-műszaki for­radalom. amely főleg az új techno­lógiai eljárások bevezetésében, az építőanyagok súlyának csökkenésé­ben, az acélszerkezeti elemek fel- használásában nyilvánul meg. Az építőelemek súlyának csökkenése és az acél nagyobb mértékű alkalmazá­sa azonban negatív következmények­kel is jár csökkenti például az épü­letek tűzbiztonságát. Nem szükséges hangsúlyozni hogy milyen nagy veszteségek keletkeznek az ipari lé­tesítmények és a középületek tűz­eseteinél. az emberéletben okozott károkról nem is beszélve. Ezt a prob­lémát igyekeztek megoldani a bra­tislavai Stavoindustria , fejlesztési részlegének dolgozói, akik Vladimír janíőek mérnök vezetésével az épí­tőipari befejező munkák problémái­nak megoldásával foglalkoznak. Az acélvázas épületek tűzbiztonsá­gának megoldása nem könnyű fel­adat. jozef Zlámala mérnök munka- csoportja azonban ezzel is sikere­sen megbirkózott: kifejlesztették és számos iparilag fejlett országban is A SIBATERMTŐL A KRYZOLITIG szabadalmaztatták a Sibaterm elneve­zésű tűzvédelmi szigetelő réteget. E találmány nagy előnye, hogy a védő­anyag gyártásához kizárólag hazai nyersanyagot használnak. A népgazdaság további dinamikus fejlődése szempontjából elengedhe­tetlenül szükséges, hogy minél rö- videbb legyen a tudomány — kuta­tás — termelés folyamata. Ezt a CSKP XV. kongresszusa is hangsú­lyozta. jozef Zlámala munkakollektí­vája kezdettől fogva szem előtt tar­totta ezt a követelményt, s ennek köszönhető, hogy a Sibaterm hőszi­getelő anyaggal ma már számos ha­zai és külföldi építményen találkoz­hatunk. Ez azért is figyelemre méltó eredmény, mert az említett tűzálló anyag kifejlesztésével, gyártásával és felhasználásával kapcsolatban szá­mos bonyolult problémát kellett meg­oldani. A Sibaterm tűzálló védőréteg egé­szen 1500 C3-íg védi az épületeket és a technológiai berendezéseket. A tűzeseteknél keletkező magas hőmér­séklet hatására a nem védett acél- szerkezet gyorsan deformálódik, s az egész épület összeomlását okozza. Ennek megelőzésére szolgál a Siba­term. Az új védőanyagot a bratis­lavai Stavoindustria egyik üzemében automata gépsoron gyártják, és zsá­kokban szállítják az építkezés szín­helyére. Itt kis keverékben vizes masszát készítenek belőle, s szivaty- tvúval viszik a szerkezet felületére, amelyet előzőleg speciális kötőanyag­gal kentek be. Ez a megoldás a ko­rábbi alkalmazott technológiai eljá­rásokkal szemben sokkal gyorsabb és termelékenyebb. Kiválóan érvé­Az NDK-ban a jénai Schiller Egyetem toronyépületét szintén Sibaterm bevo­nattal védik tűzvész ellen nyesül a Sibaterm mennyezeti vako­latként is, egyrészt mint hő-, más­részt mint hangszigetelő. Felhasz­nálható továbbá faszerkezeti elemek tűzvédelmére is, a bratislavai Szlo­vák Nemzeti Színház jellegzetes te­tőszerkezetét például .úgyszintén Si- baterm-bevonattal látták el. A bratislavai kutatók munkájának eredménye külföldön is nagy vissz­hangra talált. A Magyar Népköztár­saságban Sibateriu-védőanyaggal von­ták be a legfontosabb kőolajipari technológiai berendezéseket, az NDK- ban Sibaterm védi a jénai Schiller Egyetem toronyépületét, s érdeklő­dést mutattak a szabadalcSm megvá­sárlására. Jozef Zlámala munkacsoportjának további jelentős fejlesztési eredmé­nye a Kryzolit. Ez egy 5 cm vastag lap, amely kiváló hő-, hang- és ned­vességszigetelő, s nem tűzveszélyes. E tulajdonságai miatt főleg tetőfe­désre alkalmas, elsősorban a na­gyobb csarnokok építésénél. A 90X80 cm nagyságú lapok súlya mindössze 12 kilogramm, ezért rendkívül köny- nyű velük a munka. A tetőfedés mindig nagy gondot okozott az ipari csarnokok építői­nek. A különböző betonlapok rossz hőszigetelők voltak, a könnyített szerkezetű, .műanyagokból, faháncs* bői készített hőszigetelő elemek meg tűzveszélyesek. Ezt á problémát ol­dotta meg a Kryzolit, melynek alkal­mazása ráadásul kevesebb munkát is igényel. Mindez jozef Zlámala kezdeménye­ző munkacsoportjának az eredménye, amely a „Szocialista munkabrigád“ címért versenyez. Értékes kötelezett­ségvállalásaikban nem feledkeztek meg a kutatási eredmények gyors gyakorlati érvényesítésének elősegí­téséről. s állandó tanácsadó szolgá­latot szerveztek a vállalat újítói szá­mára. Műszaki utasításaik alapján már ebben az évben elterjedten al­kalmazzák a Kryzolit-szigetelést a vállalat által végzett tetőfedő- és mennyezetburkolási munkáknál. Re­méljük, hogy kezdeményezésük nem Ismer határt, s a 6. ötéves terv évei­ben további hasznos újdonságokkal lepik meg az SZSZK építőiparát. STEFAN KOCIÁN V

Next

/
Thumbnails
Contents