Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-25 / 17. szám

Az úszást nem is olyan régen még kizárólag nyá­ri sportnak tekintették. Ott, ahol kevés volt a fedett uszoda, bizony csak napsütéses, meleg idő beálltá­val hódolhattak eme rendkívül egészséges sportnak. Ma már ott tartunk, hogy ugyanakkor, amikor a he­gyekben még vidáman síelnek, szánkáznak, a fedett uszodákban komoly edzés folyik, és a múlt szokásai­tól eltérően, gyakran rendeznek versenyeket, melye­ken nemegyszer figyelemre méltó eredmények lát­nak napvilágot. Most, amikor a nyári olimpia szinte elérhető közelségbe került, nem is lepődünk meg, amikor világ- és Európa-csúcsok, országos rekordok megjavításáról értesülünk. ELSŐKÉNT EURÓPÁBAN NÉGY PERC ALATT Az év eleje az idén kivételes teljesítményekben rendkívül gazdag volt. Nemcsak a világ legjobbjai, az amerikai, ausztrál és NDK-beli úszók hallattak magukról, hanem mások is. Az eredményekről annak idején beszámoltunk, most szeretnénk bemutatni ket­tőt azok közül, akik esélyesek, Illetve a siker remé­nyében vehetik fel a küzdelmet a legjobbakkal. Zaporozsje azok közé a szovjet városok közé tar­tozik, mely valamirevaló úszóversenyzővel éveken át nem dicsekedhetett. Eddig súlyemelők, atléták, ke­rékpározók öregbítették az ottani sportmozgalom hírnevét. A közelmúltban Vlagyimir Raszkatov révén úszősportjukra Is felfigyeltek. — Nem vagyok világklasszis — tiltakozott szeré­nyen Raszkatov. — Igaz, hogy 1976-ban még sokat javulhatok és az olimpia, érthetően, rám is serken­tőleg hat, köztem és az amerikai Tim Shaw között még nagy a különbség. Fő célom az 1977-es svédor­szági Európa-bajnokság, ami viszont nem jelenti azt, hogy Montrealban a vert mezőnyben akarok végezni. Éremre azonban csak a 4X200 méteres gyorsváltó­ban számíthatok. Annak bizonyára tagja leszek, mert szeretem a rövidebb távokat is. Ez a szemüveges, rőt hajú, rendkívüli nyugodtsá­gáról ismert szovjet gyorsúszó határozottan tiltako­zik az ellen, hogy őt már most a világ legjobbjai közé sorolják. Pedig olyan teljesítménnyel hívta fel magára a szakemberek és az úszósport kedvelőinek figyelmét, amellyel európai versenyző eddig nem di­csekedhetett. Ugyanis ő az első, aki a 400 méteres gyorsúszás Európa-rekordját 4 perc alá szorította. — Jó, jó, a 3:59,6 perces csúccsal elégedett vagyok — jelentette ki józanul —, de hibát követnék el, ha szemet hunynék a 3.53,31 perces világcsúcs fölött. Már azon törtem a fejemí ezt az időt felírom egy táblára és az ágyam fölé függesztem, hogy mindig figyelmeztessen arra, milyen feladatokat tűztem cé­lul magam elé. Egy-egy komoly cél elérésénél sok minden játszhat döntő szerepet. Edzője, Dimitrij Kovpik, jó véleménnyel van vé­dencéről: — Vlagyimir a nyugodt, hidegvérű sportolók közé tartozik. Bizony nem ártana, ha egy kissé több tem­peramentummal rendelkezne. Ez az érem egyik ol­dala. A másik: éppen rendkívüli nyugodtságát kama­toztatja a versenyeken. Nem veszti el a fejét, ami­kor nagy feladatok megoldásáról van szó. Gyakran szokta hangsúlyozni ma ez, holnap amaz követke­zik. Mindent a maga sorjában, hiszen az úszóver- senyzők között még fiatalnak számítok. Az edző rendkívül örül annak, hogy éppen Raszka­tov úszta az új Európa-csúcsot. — Nálunk sikerült egy erős négyszázas gárdát felnevelni. Bécsben Szamszonov Európa-bajnokságot nyert, de kívüle Krilov és Bogdanov is sokra képe­sek. Ök a Szovjetunió hagyományos űszóközpontjai- ban, Moszkvában és Eeningrádban nevelődtek. Mi, Zaporozsjeban évek óta minden erőnkkel arra töre­kedtünk, hogy hozzájuk felzárkózzunk. Nálunk ugyan három szakosztály működik, de eddig hiány­zott egy olyan kivételes képességű úszóversenyző, akihez a többiek igazodhattak volna. Most itt van Raszkatov, akinek kivételes teljesítményei sokat se­gíthetnek munkánkon, s így a zaporozsjei úszók eredményei is javulhatnak. Vlagyimir Raszkatov álmodozónak tartja magát, ami azonban csak részben felel meg a valóságnak, mert nemcsak álmodozik, hanem elképzeléseit igyek­szik valóra váltani. — Sok sportoló túlzottan józannak, higgadtnak tűnik fel, de ez csak látszat. Valójában minden idegszálukkal a minél jobb eredmények elérésére törekszenek. Természetesen, ezt csinálom én is. 1968 szeptemberében kezdtem versenyezni, amikor példa­képem, az NDK-beli Matthes két olimpiai bajnok­ságot nyert. 1972-ben kerültem a szovjet ifjúsági vá­logatottba, s akkor Roland ismét két olimpiai arany­éremmel lett gazdagabb. Most végre remélhetem, hogy én is ott leszek az olimpián, ugyanakkor Matthes még mindig úszik, és nem is akárhogyan. Mindez ugyan meggyőzően hat, mégis tökéletes ál­modozó volnék, ha azt hinném, hogy utánozhatom őt. Nem, Matthes kivételes jelenség, ilyen csak min­den húsz évben egyszer születik. Belic-Gejman, sok sikert aratott szovjet úszóver­senyző, így nyilatkozott az új csillagról: — Raszkatov csak rövid ideje aktív, mert hét év egy versenyző életében nem nagy idő. A becsülete­sen végzett munka, a kemény edzések gyümölcse azonban már tavaly kezdett beérni. Ha Vlagyimir úgy érzi, hogy kétszáz méteren is rendelkezik tar­talékokkal, akkor testi felépítésből ítélve kitűnő közép- és hosszútávűszö válhat belőle. Arról nem is beszélve, hogy remek taktikus, erejét célszerűen tudja beosztani. Mindezeket figyelembe véve, biztosra vehetjük, hogy Vlagyimir Raszkatov még nem mondta ki az utolsó szót. A 183 centiméter magas, 72 kg súlyú egyetemista 1975-ben az Európa Kupa versenyein a 400 méteres gyorsúszásban az NDK-beli Strohbach mögött második lett. Az idén Tallinnban a Szovjet­unió—NDK nemzetek közti viadalon ugyanezen a tá­von 3:59,6 perccel új Európa-csúcsot úszott. Mi lesz Montrealban? Erre majd ő maga adja meg a választ. AZ OUMPtAI ARANY MÉG HIÁNYZIK Tim Shaw, Long Beach kaliforniai fürdőváros szü­löttje. Mindig imádta a vizet. Édesanyja sokat bosz- szankodott, hogy a vékonydongájú fiú ahelyett, hogy nyugodtan otthon ülne, naponta hosszú órákat tölt a vízben. Tim négyéves korában tanult meg úszni és két esztendővel később már rendszeres háromórás edzé­seket tartott. Egyszerűen nem tudott víz nélkül él­ni, csak a medencében érezte magát boldognak. Erre a kővetkező eset az ékes példa. Vagy két eszten­dővel ezelőtt az ifjú Shaw úgy éjféltájban jött haza egy középiskolásoknak rendezett diákmulatságról. Azonban ahelyett, hogy lefeküdt volna, a kertben levő medence vizébe vetette magát, s mint egy hal, önfeledten úszkált reggel négy óráig. Ezekután már nem is számít csodának, hogy a legjobbak közé küzdötte föl magát és a Caliban megrendezett úszó- és vízilabdabajnokságon hat aranyérmet nyert. Első lett a 200, 400 és 1500 mé­teres gyorsúszásban, valamint mindhárom amerikai váltó győzelmének fő részese volt. Érdekes, hogy az átütő sikerek ellenére is megmaradt szerény sportembernek. Nem követte Mark Spitz vagy Ricky Démont példáját, nem vette ki részét a reklámhad­járatból. Pedig Amerikában valóban nehéz ennek el­lenállni. Shaw nem olyan magas termetű, mint jim Mont- gomery, stílusa nem olyan tökéletes, mint Bruce Furniss-é mégis ő a legjobb. Született tehetség, de ez mind kevés lenne, ha nem párosulna nagy aka­rással. Miután első világbajnokságáról Belgrádból hazaérkezett, olyan intenzív kemény edzésekbe kez­dett, olyan igényes munkát végzett, amelyet a legki­tűnőbb úszók sem bírtak volna erővel. Mindezt azért tette, mert nem tudott belenyugodni abba, hogy a közép- és hosszútávokon nem ő a legjobb. Megeskü­dött: felülmúlja Ricky Demontot. Nem tudta elfelej­teni, hogy Belgrádban Démont győzött és ő csak negyedik lett. Tim tehát nemcsak fogadkozott, hanem sokat tett annak érdekében, hogy eredményei javuljanak. Egy­más után javította meg a 400, 800 és 1500 méteres gyorsúszás világcsúcsát. Sőt,, egy időn át a 200 mé­teres táv világrekordjának is tulajdonosa volt. Ered­ményei közül a legértékesebb a jóval négy percen belül 400-as világcsúcs, de sokoldalúságáról tanús­kodik 100 és 200 méteren elért kiváló ideje is. Nagyon közel jutott Mark Spitz ragyogó sorozatához, 1500 méteren pedig sokkal jobb legendás hírű elődjénél. Sokan teszik fel a kérdést: jobb Shaw mint Spitz? Erre majd Montreal adja meg a választ. Tim Shaw ugyanis még korántsem érte el azt, amit akart. Igaz, többszörös világbajnok és világcsűcstartó, de olim­piai sikerekkel még nem dicsekedhet. Tavaly, amikor Caliból hazaérkezett, akkor 18 éves fejjel először fogta fel, hogy azok az idők már rég elmúltak, amikor még arra sem talált időt, hogy jóllakjon. Most pontosan kidolgozott edzéstervek szerint készül a montreali versenyekre. Hiába, nincs olyan áldozat, amilyent az olimpiai aranyéremért egy sportoló meg ne hozna. Vajon kinek sikerül job­ban a felkészülés — arra rövidesen választ kapunk. [kollár] mmpi\ Index: 48 011 Kiadjo Szlovákia Kommunista Pórtjo Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztő: Szarka István. Veze­tő titkár: Gól László. Szerkesztőség: 893 38 Bratislcvc, Gorkého 10. Telefon: 169, 312 52, »őszerkesztő 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat; 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Táv­író: 092308, Pravdo — Kiadóvállalat Bratisiova, Volgogroaskó 8. Nyomjo o Pravda, az S2LKP nyomdavőlla'ata — Pravda Nyomdaüzeme, Bratislava, Stúrova 4. Hirdetőiroda: Vo- janského nóbrefie 13/A/il.. telefon: 551 83, 544 51 Az Üj Szó előfizetési díja hovonto — o vasárnapi szómmá* együtt — 14.70 korona. A Vasárnapi 0| Szó külön előfizetése ne­gyedévenként 13 korona. Terjeszti o Postai Hírlapszoigálot. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostredn'á expedíció a dovoz tiaőe, Gott- waldovo nómestio 48/VIt. I Shaw több szám esélyese Montrealban. Kérdés, megismétli-e a legutóbbi világbajnokságon elért sikereket Útban a 3:59 6 perces kitűnő Európa-csdcs leié. Raszka- to v (a képen legalul) jól osztotta be erejét, nemcsak megelőzte a vezető Strohbachot, hanem új Európa re­korddal győzött 75 ' *o u J~ >3 « u CS •■**, : CC «S 00 u, vn 3 1“ ~ > s» o 15 V. N CO 5* N «3 3K QC í» V) 3 C ..... ' C J |£| P “ SÉil p s. 'O _ lm c«I E ^ *2 r c ^ « a > N VŐ) N C O 0/5 3 T ^ .<2 a < c/J —

Next

/
Thumbnails
Contents