Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-11 / 2. szám

A LENGYEL FIAT ÜJABB TÍPUSAI Fiat 125 p a megjelölése az egyik legnépszerűbb lengyel gépkocsimodellek, amelyből 1971-ben kb. 85 ezer darabot, 1973- tól kezdve azonban már százezernél is többet gyártanak éven- <. te. Ugyanakkor azonban újabb modellek sorozatgyártását is elindították. A Fiat 126 p típust kis mérete teszi keresetté; nagy érdek lödéssel fogadták a Fiat 127 p elnevezésű modellt is. Képünk az egyik legújabb típust, az 1800 cm3-es motorral rendelkező Fiat 132 p-t mutatja b° (nt) Az idén Olaszországban csak a teherautók, az autóbuszok és a hasonló nagy járművek számára teremtettek kiállítási le hetóséget. Így most a híres olasz specialisták a személyautók csoportjába tartozó újdonságaik számára nem saját hazájukban rendezték meg a premiert. Ezt a Bertone tervezésű „Daliara“ nevű modellt, amelynek alapja a szériagyártású Fiat X 1/9 tí­pus — a párizsi közönség láthatta először. A légáramlást irá­nyító alsó köténytől a hátsó szárnyig sok más formázási trükk is tanulmányozható itt. Még az ülések mögött keresztben el- l helyezett négyhengeres, vízhűtéses 1290 köbcentiméteres mo­tor hűtéséhez irányított levegő belépönyílását is újszerűén ol­dották meg az ajtó és a hátsó kerék közti lemez többsikú haj­togatásával. És hogy nagy szerepe lehet a hűtésnek, arra utal a viszonylag kis motorból' kicsikart 190 lóerő. ŰjaiÉ autópálya-szakasz Prága—Bratisfava között (CSTK) — Nemrégen átadták az autópálya Lhotka és Veiké Mezifící közötti szakaszát, így a motorosok rendelkezésére áll a Brno és Veiké Moziffcí közti 45 kilométer hosszú pá­lyaszakasz. Az Olomouci Közlekedési Épí­tővállalat, valamint az Autópá­lya-igazgatóság és a Közlekedé­si Tervezővállalat dolgozói tel­jesítették együttes szocialista felajánlásukat, és 1976 októbe­re helyett már 1975 december elején átadták az autópálya hét kilométeres szakaszát, a Veiké MezifíCí keleti részén található kereszteződést is beleszámítva. Azzal, hogy ezt a szakaszt ha­táridő előtt átadták, szükségte lenné vált egy ideiglenes fel hajtóág építése, ami 400 000 ko róna megtakarítást eredménye­zett. A 7000 méter hosszú pályasza­kaszból csak 1074 méter egye nes ívelésű. A kanyarok átmé­rője nagy — 2200—6000 méter. Kilenc aluljárót, egy felüljárót és egy hidat is meg kellett épí­teni ahhoz, hogy ezt a 7 kilo­méteres szakaszt átadhassák. Az építés során 1 millió 70 ezer köbméter földet és követ kellett elmozdítani. Felhasznál­tak 66 000 köbméter kavicsot, 36 000 köbméter kötőanyagot és 26 300 köbméter útburkoló be­tont. ★ Korszerűbb ablaktörlőt kí­sérleteztek ki a veszprémi Ba­kony Művek kutató-fejlesztő csoportjának munkatársai. A hagyományos, kétsebességű Zsi­guli ablaktörlő-berendezés kor­szerűsített változata az időjá­rástól függően percenként 0—52 mozdulatra készteti a lapáto­kat. ★ Franciaország legnagyobb motorkerékpárgyára, a Soc Mo- tobecane 5 ezer munkása közül 900 feleslegessé vált — közölte a gyár képviselője. A hazai el­adások ugyanis 15 százalékkal csökkentek az idén, és várha­tóan további 20—25 százalékkal esnek. A keresletcsökkenést el sősorban az okozta, hogy a mo­torosoknak hatóságilag kötele­zővé tették a bukósisak viselé sét. A rendelkezés súlyosan érinti Franciaország többi mo­torgyárát is. A Peugeot a ta­valyelőtti 286 ezer motorke­rékpár helyett csak 221 ezret, a Velosolex pedig 85 ezer he­lyett mindössze 46 ezret tudott eladni. AZ ORVOS SZEMÉVEL AZ ÖRVÖS! GYORSSEGÉLY ÉS MENTŐSZOLGÁLAT Súlyos baleseteknél és bizonyos sürgős ese­teknél a sérült vagy beteg sorsáról nem órák, hanem percek döntenek. A közvetlen életve­szélybe jutott emberek megmentése érdekében a mentőszolgálat szervezését úgy tökéletesítik, hogy az életmentés ne csak szakszerű, hanem gyorsan elérhető is legyen. Az egészségügyi há lózat jól kiépített központjai, a kerületi és járási népegészségügyi intézetek kórházai és poliklini kái diszpécser szolgálatukkal és műszaki eszkö­zeikkel biztosítják az orvosi gyorssegély klszál iását. Sűrű lakosságú helyeken, ipari közpon­tokban s a közúti hálózat forgalmasabb szaka­szain mentőállomások látják el a gyorssegély feladatait; a mentőszolgálatnak különösen tömeg m iszerumcsétlenségeknél van jelentős szerepe. (Tö megos balesetnek számít három vagy több ember első segélyt igénylő sérülése. 1 A közvetlen életveszélyben forgó sérült vagy beteg szempontjából döntő jelentőséggel bír L a szakképzett kádereken (a tapasztalt orvosokon és ápolónőkön) és komplett műszaki felszerelé- L sükön kívül a diszpécser szolgálat és a beteg szállítás szakszerűsége is. Az orvosi gyorssegély diszpécser szolgálata veszi fel a járás különböző pontjairól érkező hívásokat, összpontosítja az ér­tesüléseket, osztályozza és továbbítja őket a megfelelő helyre, hogy megtehessék a szük­séges intézkedéseket. Ezt a fontos tevékenységet is képzett, tapasztalt egészségügyi dolgozónak kell irányítania. A diszpécser közvetíti ebben a mentési rendszerben a gyors összeköttetést és irányítja a ráeső területen az orvos- és beteg- szállítást. Állandó áttekintése van a kórháznak, különösen a reszuszcitáló és az intenzív osztá­lyok ágyairól, hogy dönthessen a legjobban elér­hető segélyhelyről is és felszólíthassa a beteg vagy a sérült ellátásának előkészítésére. A diszpécser a szomszédos járások egészségügyi szolgálatával, s a járáson belül más segélynyújtó szolgálatok­kal (rendőrség, tűzoltóság, polgári védelem) is együttműködik. Az orvosi gyorssegély és mentőszolgálat szün­telenül működik. Intézeteink vezetősége úgy igyekszik kiépíteni, hogy a sérültek vagy bete­gek helyszíni ellátása érdekében a kiszállás ha tősugara ne legyen húsz kilométernél nagyobb. A szakszerű gyorssegélyt, ideértve a baleset színhelyén alkalmazott reszuszcitálást vagy a szállítás folyamán végzett műveleteket az or­vosoknak és a nővéreknek jól képzett, tapasz­talt és fegyelmezett munkatársaik, a mentőko­csik sofőrjei teszik lehetővé. Melyek azok az esetek, amelyek a sérültet vagy a beteget közvetlen életveszélybe juttatják s ahol az orvosi gyorssegélyt vagy mentőszolgá­latot azonnal ki kell értesíteni? • áramütés, villámcsapás, • fulladás, vízbefúlás, • roncsok, romok alá jutás, 9 súlyos, heveny mérgezés, • hirtelen légzési vagy keringési zavar, a légzés, vérkeringés hiánya, • hirtelen eszméletvesztés légzési és kerin­gési zavarral, • szívinfarktus, • anaphylaxiás sokk, • súlyos sokkal és életfontosságú szervek működésének kihagyásával járó sérülések, • agysérülés, koponyán belüli vérzés, 9 kombinált sérülés, • mellkas, has, végtagok, arc súlyos sérü­lése, • erős külső vagy belső vérzés. E rovatban már hangsúlyoztuk, hogy elsőse­gélyt mindenki köteles nyújtani. A közúti forga­lom valamennyi résztvevőjének érdeke, hogy tanfolyamon elsajátítsa a köteles segélynyújtás helyes módját. A sérültek és betegek végtelen sorát mentették már meg laikusok is, akik meg­tanulták, hogyan kell korszerűen mesterséges légzést alkalmazni, vérzést elállítani, sebfertő­zést megelőzni vagy más ellátást biztosítani a sérültnek. Az orvosi gyorssegély vagy a mentő- szolgálat haladéktalan kiértesítése hozzátartozik az elsősegélyhez. Igen fontos, hogy mindenki megtudja, hol van s milyen telefonszámon hív­ható fel e szolgálat diszpécsere a járás városai­ban. Baleset vagy hirtelen megbetegedés esetén telefon, gépkocsi vagy más eszköz igénybevéte­lével biztosítsuk, hogy az életveszélyben forgó ember mielőbb szaksegílségben is részesüljön s nagyobb károsodás nélkül élje túl e nehéz napját. ' Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY Intézkedések a közlekedésbiztonság nevelésére I. A motorizmus gyors fejlődése negatív jelenségekkel is jár, mindenekelőtt a közlekedési balesetek számának növekedésé­vel, a levegő szennyeződésével és a zajártalom növekedésével. Ezekkel a problémákkal a CSKP XIV. kongresszusa is foglalko­zott, határozatban mondva ki; „A motorizmus fejlődésével kapcsolatban más problémákra is tekintettel kell lenni, ame­lyek ennek következményei, hogy ne haladják meg az elvi­selhető mértéket.“ Fontos intézkedés volt ennek az irányvonalnak teljesítése szempontjából a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 1971. június 16-án kelt 204. sz. határozata is. Ez konkrétan megszabta a reszortoknak, a központi szerveknek és a nemzeti bizottságoknak a feladatait, amelyeknek hatáskörébe tartozik a motorizmus fejlődésével kapcsolatos problémák megoldása. 1971-től Í975-ig kétségtelenül sikerült komoly eredményeket elérni, ezzel szemben voltak olyan területek is, ahol nem si­került megvalósítani a célkitűzéseket. Mindenki láthatja, meny­nyire javult nálunk az utak állapota, mennyivel több az irá- nyítőtábla, hogyan vágják út a veszélyes kanyarokat, létesíte­nek forgalomirányító fényjelzéseket a városokban az útke­reszteződéseken stb. Ezzel szemben fogyatékosságok mutat­koznak még az utak állapotának és az útburkolati foizések karbantartása tekintetében. Javult a járművezető-képzés, az iskolákban megindult a köz­lekedési szabályok tanítása a gyermekek számára, azonkívül egyre több feltűnő jelzést alkalmaznak az iskolába tartó és hazafelé menet az úttesten átkelni kényszerülő gyerekek, és egyre több, közlekedési szabályokkal kapcsolatos játék je­lent meg az üzletekben. Ugyancsak több helyen épültek köz­lekedési gyakorlóterek gyermekek számára. Nem sikerült azonban elérni, hogy a mezőgazdasági és építőipari gépeket kezelőik tisztítsák meg, amikor ráhajtanak a közútra. Sajnos, mint -látjuk, vannak még problémák és fogyatékos súgok, amelyeket meg kell oldanunk és a gépkocsik számá­nak növekedésével csak szaporodnak a problémák. Becslések szerint 1980-ig olyan ütemben növekszik majd a gépkocsik száma, hogy egy személyautó jut majd hat lakosra, 1990-ig pe­dig 1:4-hez lesz az arány. Ebben az időszakban számolunk a gépkocsinként évente megtett kilométerek számának 8 ezerről 11—12 ezerre való növekedésével is. A gépkocsik és a meg­tett kilométerek számának növekedése tehát 50—70 százalékos lesz a jelenlegi állapothoz képest. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a népgazdaság-fejlesztési tervek 1980-ig a ne­héz tehergépkocsik forgalmának 33 százalékos növekedésével számolnak. Természetes, hogy a motorizmusnak ilyen várhatóan gyors ütemű fejlődése megköveteli a közlekedés biztonságának meg­felelő, okos intézkedésekkel való biztosítását. E szempontból az egyik legfontosabb intézkedés a Szlovák Szocialista Köztár­saság kormányának 1975. május 21-én kelt 138. sz. határozata, A közúti közlekedés biztonságos növelése terén az 1976—1980- as időszakra számos új feladat teljesítése hárul az érdekelt szervekre, továbbá olyanoké is, amelyeket nem sikerült meg­valósítani a korábbi határozat rendelkezései közül. Az új határozat szám szerint összesen 107 feladatot sorol fel; ezek közül néhány több -pontból áll — és így lehetetlen megismertetni az olvasókkal az új rendelkezés valamennyi pontját, melynek az a célja, hogy növeljék a közúti közlekedés biztonságát. A gépjárművek üzemben tartóinak és a gépko­csivezetőknek tájékoztatására felsoroljuk legalább a legfon­tosabbakat. Általános rendelkezések A határozat mindjárt bevezetőben rögzít olyan elveket, ame-' lyeket a hatodik ötéves tervidőszakban teljesíteniük kell mind­azoknak, akik gépjárművet üzemeltetnek vagy vezetnek. # Már 1976. június 30-ig intézkedéseket kell hozni a gép­járművek személyzete munkaidejének szigorú betartására, va­lamint arra, hogy időt kell megszabni számukra munkaszüne­tek és pihenés beiktatására. # Ez év végéig úgy kell átszervezni a munkát, hogy a gép­kocsivezetők munkaidejének beosztása arányosan, egyenlete­sen történjék és így kevesebb munkaidő essék a túlórákra csúcsforgalomban. # Fokozatosan biztosítani kell a gépjárműveaetők pszicho­lógiai és egészségügyi vizsgálatát a saját üzemen belül, és nagyobb figyelmet kell fordítani kiválogatásukra. # 1976. június 30-ig meg kell szervezni és meg kell hirdetni „Baleset nélkül vezetek“ címen a gépjárművezetők verse­nyét. # Intézkedéseket kell hozni az útfelbontások vagy egyéb közlekedési akadályok feltűnő megjelölésére. A kormányhatározat második része részletesebben felsorol­ja az egyes tárcák feladatait. Érthető, hogy a legtöbb köte­lesség a belügyminisztérium és ezen belül is a * közlekedés­rendészet dolgozóira vár. • ó A belügyminisztérium feladotai közül az említett tárgykörben a következőket emeljük ki: # A hatodik ötéves tervidőszak folyamán biztosítani kell a négy forgalmi sávos, középütt elválasztó vonallal és több szintű útkereszteződésekkel ellátott főutak tervelőkészítésétj ezeket a nagyvárosok forgalmas helyein bekötő útként kel* építeni. # Be keli fejezni ebben az ötéves tervidőszakban a k4 szintes vasúti, illetve közúti kereszteződést Zilinán, Humenní bán és Pezinokban. # Fokozatosan ki kell zárni a fontosabb útvonalak forgal­múból a lassú járműveket. # A legveszélyesebb útszakaszokon acélkorlátokat kell épí­teni, éspedig az I. osztályú útvonalakon 1978 végéig a II osz­tályú útvonalakon pedig 1980 végéig. # Folytatni kell az utakat szegélyező fák, mérföldkövek éc telefonoszlopok eltávolítását, főképp az I. és II. osztályú útvo­nalakon. # 1977. december 31-ig a fő útvonalakon javítani kell a forgalomban részt vevők tájékoztatását az autópályákon is­mert tájékoztató táblákhoz hasonló táblák elhelyezésével. A rendőrség közlekedésrendészeti osztályának feladatai kö­zül; # 1976-tól kezdődően meg kell szigorítani a felügyeletet a hajtási jogosítványért folyamodók felkészítése fölött, és növel­ni kell az igényességet a közlekedésrendészeti szabályzat elő­írásaiból, az elsősegélynyújtási és gyakorlati járművezetést ismeretekből tartott vizsgákkal szemben. # 1978. december 31-ig a közlekedésrendészetet el kell látni a legkorszerűbb műszerekkel, amelyekkel megállapítható főképp a megengedett sebesség betartása, a gépjárművek mo- torfüstkibocsátásának mértéke, a fényszórók beállítása, a fé­kek hatékonysága és más fontos műszaki adatok, valamint hogy a gépjárművezető fogyasztott-e alkoholt. (A cikk befejező részét kővetkező számunkban közöljük)

Next

/
Thumbnails
Contents