Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-18 / 16. szám
Maja Komorowska a Negyedévi mérleg című Zanussi-film főszerepében lez. Mégis úgy érezzük, sikerült kilábalni az 1966—70-es évek sajátos válságából. A lengyel filmgyártást ma három kérdés foglalkoztatja. Az első az úgynevezett „harmadik lengyel film“ annak a filmrendező-nemzedéknek a megjelenése, amely már a szocializmusban született és nőtt fel fa Ford és fakubowska-féle 1948-as és a Waida—Munk-ié- le 1956-os lengyel film után) Ez a fiatal nemzedék csaknem kizárólag a máról kíván szólni — természetesen kritikai éllel —. és a mai konfliktusokról kíván vitatkozni. Nem könnyű feladat. De Zanussi kiváló lllu- minációja (1973) bebizonyította, hogy ez az út sikerre vezet. A másik mintegy ellentétes előjelű irányzat visszakanyarodik a „régi“ történelmi témákhoz. a nagy látványos filmekhez. Ezek a filmek fKawale- rowicz A fáraójának példáját követve) az igazat mondják a múltról, és van mondanivalójuk a ma számára is — ellentétben a Cecil B. de Mille-féle giccses hollywoodi szuperprodukciókkal. De mégis a kisebb ellenállás Irányába viszik az ragaszkodását mutatja — ez a föld még csak nem is saját föld hiszen Bogumil a regény hőse csupán intéző egy arisztokrata birtokán. Nemesi birtokát a cári hatóságok az 1863-as felkelés után kisajátították. Mély meggyőződése. - hogy a nemzet elnyomatása idején a föld a legfőbb érték, valóságos szentség. A cselekmény középpontjában egy viszonzatlan szerelmi érzés története áll, igazi női érzékenységgel elbeszélve. A rendező, aki eddig tv-filmeket rendezett, nem alkalmazott túl szigorú dramaturgiai szabályokat, de kitűnően érzékelteti a mű lélektani finomságait. „Erőszakosabb", markánsabb alkotás Waida legújabb játék filmje, a Nobel-díjas Reymont- regénvből készült Az ígéret földié. Talán ez a lengyel irodalom egyetlen olyan alkotása, amely a XIX 'századi gyengén fejlett lengyel kapitalizmusról szól. Cselekménye Eódzban ,a pamut fellegvárában“ játszódik. Onnan került ki a film három, mindenáron érvényesülni és meggazdagodni kívánó hőse is: kegyetlen és objektív A gdanski nemzeti filmfesztivál ió alkalom az áttekintésre mindazok számára, akik érdeklődnek a lengyel film iránt. Gdanskban hat nap alatt megtekinthetők az év legjobb és legvitatottabb játékfilmjei. A vártnál már most nagyobb érdeklődés tapasztalható a külföldi kritikusok részéről és ez az érdeklődés nyilván fokozódni fog. ha a fesztivál programját kibővítik a nemzetközi filmszemlével — olyan versenyen kívüli rendezvénynyel. amely az év legjobb szovjet. svéd nyugatnémet, dán stb. filmjét mutatja be. De tériünk vissza a lengyel filmhez. Éppen a gdaúski fesztivál adta meg a lehetőséget, hogy megvonjuk az 1975-ös év mérlegét lő esztendőre tekinthetünk vissza, és ez nemcsak Waidának és Zanussinak köszönhető akiket a nyugati filmkritika előszeretettel azonosít az egész lengvel filmgyártással Valljuk meg őszintén: a lengyel filmgyártás még nem érte el az 1956—60-as évek a híres „lengyel filmiskola“ :ez az elnevezés a francia filmkritikusoktól származik! színvonalát —. azt a színvonalat, melyet Waida Hamu és gyémánt- ja vagy Műnk Eroicá\a fémjejelenet Az ígéret földiéből; balra Daniel Olbrychski, a főszereplő alkotót és csak közvetetten ostromolják a néző tudatát. A harmadik kérdés: a lengyel film már-már aggasztó függése az irodalomtól, különösen a XIX. század második felének irodalmától. Itt egyebek között az előbb említett történelmi filmekre gondolunk. Ezeknek a filmeknek nagy közönségsikerük van. az eredeti mű népszerűségét tükrözik visz- sza >— a film önálló művészi értékétől meglehetősen függetlenül De a források lassanként kiapadnak! Hiszen még a kortársi irodalom is. amely olykor igazi ihletője a merész és elkötelezett műveknek több veszélyt rejt magában: gátat vet a rendező képzeletének idegen ötletek fordítójává teszi és nem serkenti önálló alkotásra Ritka az eredeti forgatókönyv Beleillik-e ebbe a sémába a Gdanskban látott 1975-ös film termés? Nem vitás hogy a ielentős filmek többsége a múlthoz fo lyamodik Igv a fesztivál nagy díján jogosan osztozó két film Antczak Eiszakák és nappalok és Waida Az ígéret földje cí mű alkotása is Az előbbi Maria Dqbrowska két világháború kő zött irt epikus regényéből ké szült. E teriedelmes családre gény a lengyelek földhöz való egyéniségek ők, akik lerázták magukról a hagyományok béklyóit. Wajda ismét kiváló formában van: csupa lendület és alkotó fantázia. A Polanskihoz vagy Lenicá- hoz hasonlóan a Nyugaton dolgozó Borowczyk hazajött Párizsból. hogy filmre vigye Stefah Zeromski, a naturalizmushoz közel álló író híres művét, „az első lengyel erotikus regényt“ A bűn története olyan mintha egy festő műalkotása volna de melodramatikus cselekménye ma már hamisnak hat. Végül az Elátkozott körzetek egv nagyszálló életét mutatja be. realisztikus képet ad egy fiatal pincér jellemének forrná lódásáról a harmincas évek gazdasági _ válsága közepette. Az alapanyag itt is irodalmi: ez zel a „tényregénnyel“ mutatko zott be negyven évvel ez előtt az akkor még pincéreskedő Henryk Worcell. A társadalmi botrány időközben elült. Maradt a töretlen jellemű hősnek e zárt. hamis aranytól csillogó világban megelevenedő alakja. E négy filmváltozat adja — sokak szerint — a „minőség pó lusát“. Én mégis ígéretesebbnek érzem a „harmadik film" erő feszítéseit. E fiatalok között a vezéralak kétségtelenül Krysz tof Zanusst. Igaz. legújabb filmje; a Negyedévi mérleg nem éri el az lílumináció, de még első filmje, a Közjáték színvo nalát sem. A „túlzott intellektua lizmussal“ vádolt Zanussi meg próbálta, hogy a nagyközönség számára készítsen házassági melodrámát — akár rajongói csalódása árán is. Filmje azonban megvédi önmagát — nemcsak Maja Komorowska, a legjobb lengvel színésznő alakításával. de egész rendkívül logikusan „erkölcsös“ konklúziójával. Zanussi követői közül elsőnek Trzos Rastawieckit, a Gyilkosság leírása rendezőiét említjük. Két olyan hiteles gyilkosságot ír le. melyek a Gide-nél szereplő „érdekmentes“ bűncselekményekkel mutatnak közeli ro konságot: Dokumentumstílusával ez a film. amely a kisvárosok unalmas, kilátástalan életéi ábrázolja, közel áll az első filmes Woiciechowski Szeressük egymást című filmjéhez, amelyet hivatásos színészek közreLengyel— cseh közös vállalkozásban készült az Elátkozott körzetek című film (nálunk A Pacifik Szálló két világa címmel vetítették). A képen ennek egyik kockája látható a már idősebb és ismertebb rendező. Kutz A vonal című filmjében. Főszereplője a városi pártbizottság titkára, erős de magányos ember, aki joggal lehetne egy izgalmas hatalmi konfliktus küzdő hőse. Sajnos, szokványosán ábrázolt házasságon kívüli kapcsolata a társadalmi mondanivalót háttérbe szorítja Sokkal meggyőzőbb az első filmes Kieslowski Személyzet című filmje. Egv kis színházi szabó konfliktusát mutatja a színésszel, az új kiváltságos kaszt képviselőjével. És végül az év egyetlen igazi filmvígjátéka. Zaorskl Előmenetele amely a régi idilli falu Idegenforgalmi „felkutatásáról“ készített szatirikus görbe tükröt. Elgondolkoztató, hogy visszavonulóban van egy nemrég még különösen gazdag téma: a háborús film Tulajdonképpen csak Rózewicz költői és nosztalgikus hangvételű Lehullottak a levelek című filmjét említhetjük A szerző ezúttal elhanyagolja a cselekmény folyamatosságát és a pergő ritmust (amelyre egyébként e műfaj nagy gondot fordít), és apró ecsetvonásokkal fest rendkívül hiteles képet a náci megszállás időszakának mindennapi életéről. a naív fiatal ellenállók terveiről és a halál fölött lírai győzelmet arató reményről. (ERZY PLAZEWSKI működése nélkül szinte észrevétlenül. falun forgattak. A szórakoztató nagyon igaz történet. amely csak Lengyelországban jöhetett létre, az egyénileg gazdálkodó lengyel parasztok és a szövetkezetek kapcsolatáról szól. Csalódást kelt a fiatal Krau ze második filmje, a Félelem. melynek szerkezete dokumentumfilmre emlékeztet. A film erénye annak a mechanizmusnak a bemutatása, ahogyan a saját érdekeit a társadalom érdekei fölébe helyező gyanús vidéki „elitrétegf' létrejön. Hasonló rétegről k\szített portrét SSBjE á > 1976. IV. 18. ÚJ SZÓ Eg y esztendő termese — meriegen
