Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-04 / 14. szám

fflUfÉSB Az eredmények ösztönöznek A lévai Temos ipolysági au­tójavító üzemének dolgozói a közelgő pártkongresszust érté­kes munkafelajánlásokkal kö­szöntik. A kis üzemben 470 óra társadalmi munka ledolgo­zását vállalták, melyet egyrészt a hulladékvas osztályozásának, a nemesfémnek a kevésbé ér­tékes vastól való osztályozásá­nak szentelnek. Gondot fordíta­nak az üzemhez vezető bekö­tőút karbantartására, a munka­hely szépítésére és a munka- környezet javítására is. Az üzem két szocialista munkabri­gádja 40—40 órát dolgozik le és további pontok megszerzésé­vel igyekeznek közelebb kerül­ni a cím elnyeréséhez. Az üzem­ben a társadalmi munkával lét­rehozott érték 12 650 koronát tesz majd ki. — A kötelezettségvállaláshoz az alapot az elért eredmények adták. Hogyan teljesítették az előző év jeladatait? — kérde­zem Hrivüák János üzemvezető­től. — Dolgozóinknak munkához való jő viszonyát az elért jó eredmények igazolják. Az 1975- re előirányzott 4 millió 763 ezer koronás tervünket közel 100 ezerrel teljesítettük túl, ami 102,3 százalékos tervteljesítést jelent. A szolgáltatások terén nyújtott teljesítmény munkánk egyik fő fokmérője. Ezen a sza­kaszon még jobb eredményt tu­dunk felmutatni, hiszen tervün­ket 129,7 százalékra teljesítet­tük. Ezekkel az eredményekkel nagymértékben hozzájárultunk ahhoz, hogy vállalatunk az 5. öt­éves tervidőszak feladatait ha­táridő előtt teljesítette. — Milyen jeladatok megva­lósítása vár az üzem dolgozóira a CSKP XV. kongresszusa évé­ben? — Dolgozóink szakmai szín­vonalának állandó növekedése és a munkafeltételek javulása lehetővé teszi a tervfeladatok növelését is. Idei tervünk már 300 ezerrel meghaladja az öt­millió koronát. Ennek teljesíté­se még jobb szervezést, követ­kezetesebb munkát követel majd mindannyiunktól. Tovább kell növelni az emberek közöt­ti kapcsolatok helyes irányú fejlesztését is, ami elősegítője a termelési eredmények továb­bi alakulásának, javulásának. Természetesen az emberi hoz­záálláson kívül anyagi ténye­zők is kell, hogy segítsék azok alakulását. Ennek érdekében a munkagépek további bővítésével számolunk, melyek segítségével még magasabb színvonalon és gyorsabban tudjuk majd végez­ni munkánkat. És ami részünk­re igen fontos: reklamációmen­tesen, ahogy eddig Is. Kép és szöveg: BÖJTÖS JÁNOS r Korcsok József (baloldalt], aki 1975-ben megkapta ,,A válla­lat legjobb dolgozója“ címet, H rivhák János üzemvezetővel egy meghibásodott alkatrészt vizsgál. FEBRUÁRI EMLÉKVERSENY Selicén (Szelőcén) a helyi Zvázarm auto-moto klubja a februári győzelem tiszteletére honvédelmi-ügyességi emlékver­senyt rendezett. A versenyzők 2—5 km-es akadálypályát küz­döttek le, melyen kötél, céllö­vés, gránátdobás, új forgalmi szabályok, elsősegélynyújtás és politikai kérdések megválaszo­lása tette érdekessé és nehezí­tette a versenyzők útját. Szom­baton az iskolás diákok 63-an versenyeztek, míg vasárnap az autós klub tagjai ugyanezt a versenyt ügyességi autóver­sennyel zárták. Az ügyességi autóversenyben szlalom, garázs­ba hajtás, pontos fékezés, pon­tos nyomra hajtás és vizes po­hár szállítása hosszabbította a mért menetidőt. A verseny végén a hnb elnö­ke átadta a díjakat és a hnb vándorserlegét. A fiatál diákok kategóriájában Frivolt Anna, Szovics Erzsébet és Bíró Pál, Csizmadia László, az idősebb diákok kategóriájában Czanik Beatrix, Krizsan Magdolna és Bahurek Dezső, Réső Ferenc lettek az elsők. A felnőttek ka­tegóriájában Frivolt Róbert, Lo­vász Béla nyerte a hnb vándor, serlegét. Az akció hasznos volt, nép­szerűsítette a sporttevékenysé­get. LENGYEL ERIKA Szerelőszalagon a lengyel Fiat Fejlődik a lengyel autóipar Varsó belvárosából a Visztula hídján keresztülhaladva bal kéz felől a széles négysávos autóút mindkét oldalán hatalmas ipar­telep tűnik fel, és húzódik csaknem 3 kilométer hosszúság­ban. Ez a varsói autógyár. Az exportosztály igazgatója fogad. Sok érdekeset tudok meg tőle a lengyel autógyártás tör­ténetéről. A szörnyű háborús pusztításokat szenvedett Len­gyelországnak szüksége volt nemcsak a termelés lehető leg­gyorsabb felújítására, hanepi új ipartelepek létesítésére is. Az egyik éppen az itteni autógyár volt. Jerzy Chmielewski igazga­tó elmeséli, hogy a vállalatot 1948 és 1951 között építették, éspedig szovjet segítséggel. 1951. november 6-án hagyta el a gyár kapuját az első Warsa- wa M—20 típusú személygépko­csi, amely szovjet licenc alap­ján készült. (Ez a típus Pobje- da néven már korábban is is­mert volt.) A lengyelek ezt a napot számítják autógyártásuk születésnapjának, minthogy ek­kor készült el az első személy- gépkocsi a fiatal Lengyel Nép- köztársaságban. Az M—20-as modellt 1973-ig tíz különböző változatban gyártották. Huszon­két év alatt összesen 255 000 Warszawa gépkocsit gyártottak. A lengyel autógyártás máso­dik történelmi fejezete a saját konstrukciójú Syrena személy- gépkocsik megtervezésével és gyártásával kezdődik. Ez a kis­kocsi Lengyelországban olyan népszerű, mint másutt a Tra­bant; 1958-ban kezdődött meg sorozatgyártása, s azóta már 6. változatát gyártják. 1973-ban a termelési tervet átvette a biel- sko-bialai autógyár, ahol a Fiat 126-os kisautók is készülnek. A lengyel autógyártás igazi fej­lődése azután kezdődött, hogy 1966-ban szerződést kötöttek a torinói Fiat vállalattal a Fiat kocsik licencben való gyártá­sára. Hihetetlenül rövid idő, 22 hónap alatt felépült az üzem, és 1967. november 22-én elké­szült az első sorozatban gyár­tott, Polski Fiat 125-ös. 1975 vé­gén már az ötszázezredik Pol­ski Fiat 125-ös kocsi gördült le a szerelőszalagról. Mint minden autógyárban itt, is a legérdekesebb a szerelő- csarnok, ahonnan a kész autók kigördülnek. Megtudom, hogy a Polski Fiat 125-ös 1976-os mo­delljét tízféle színben gyártják. A dukkózó, szárító és égetőke- mence-alagúton acél futószalag szállítja keresztül a kocsiszek­rényeket. A műszaki ellenőrök a gépsor végén külön választ­ják azokat a karosszériákat, amelyeken valamilyen lakkozá- si hibát fedeznek fel. A gyár­csarnok több száz méter hosz- szú, s a karosszériákat szállító szalag egy pillanatra sem áll meg. Minden munkaponton há­rom-négy tagú brigád dolgozik. A lakkozott kocsiszekrénybe először beszerelik a villamos berendezéseket, a szerelvényfa­lat és a lámpákat. A következő munkacsoport a kárpitozó és üvegező munkákat végzi. A bel­ső berendezés beszerelése után óriási horogra akasztják to­vább a karosszériát, hogy elvé­gezzék a futómű felszerelését. A legérdekesebb az utolsó mun­kaszakasz, amikor a már kész hajtóművet — a motort, a ten­gelykapcsolót és a differenciál­művet — erősítik hozzá a ko­csiszekrényhez. Ettől a pilla­nattól kezdve beszélhetünk tu­lajdonképpen autóról. A szerelőmunkák elvégzése után következik a kész gépko­csi kipróbálása, műszaki ellen­őrzése. Ez természetesen csak a végső ellenőrzés, mert hiszen a tapasztalt technikusok még a futószalagon folyó szerelő­munkák során külön-külön el­lenőriznek minden egyes mun­kafolyamatot, márpedig ezek­ből több száz van. Az ellenőr­zés eredményét bejegyzik egy könyvecskébe, s ez végigmegy a kocsival az egész szerelés során. Ha valamilyen hibát ál­lapítanak meg az utolsó ellen­őrzéskor, a kocsi a szomszédos A motor szerelésének befejező szakasza csarnokba kerül, ahol a hibát kijavítják. Igen alacsony a gyár dolgo­zóinak átlagos életi , a, nem egészen 30 év. A gyár jelenleg évente 122 000 Polski Fiat 125- ös kocsit gyárt, de már épül egy további szerelőcsarnok is, úgyhogy az évi termelést foko­zatosan 150 ezerrel fogják emelni. Érdemes megemlíteni már csak érdekességképpen is, hogy ezt az autógyárat eredeti­leg évi 18 ezer kocsi gyártásá­ra tervezték, s a termelés már ma csaknem eléri az eredetileg tervezett darabszám csaknem hétszeresét. Az autógyár és a POLMOT lengyel külkereskedelmi válla­lat dolgozói dicsérőleg emlé­keztek meg a csehszlovák ipaj*- ral való együttműködésről, $ ugyancsak elégedettek azzal az érdeklődéssel, amelyet a cseh­szlovák vásárlók tanúsítanak gépkocsijaik iránt. Az 197b-r* szóló előzetes megállapodás egyelőre 6000 lengyel Fiat be­hozatalával számol, de minden valószínűleg szerint ennél va­lamivel többet veszünk majd át A varsói autógyár termékeinek 50 százalékát exportálja. A ve­vők észrevételei — amint Mi- roslaw Gorski főkonstruktőr mondja — lényegesen befolyá­solják a konstrukció továbbfej­lesztését. Kíséri tek folynak jobb kivitelű motor kifejleszté­sére, illetve a mostani Fiat mo­tor minőségi mutatóinak meg­javítására, valamint egy más­fajta karosszéria kifejlesztésére is. Mint mondotta, nincs már messze az idő, amikor egy tel­jesen új külső kivitelű 125-Ö* lengyel Fiat kerül a piacra. A lengyel Fiat kocsiknak kül­földön is jó a hírneve, ez fö- lég annak köszönhető, hogy a kocsi igen Jó, többször első he­lyezést ért el nem egy nemzet­közi rallyen. KAROL ZlLINSKÍ AUTÓPÁLYA SZIBÉRIÁBAN Több mint ötezer kilométer hosszú autóközlekedési főútvonal köti majd össze az Urál-hegységet a Bajkál-tóval. A nagy iparf városból, Cseljabinszkból kiinduló műút összeköti Szibéria vala­mennyi területi és járási központját, és a Bajkálon túli város- bán, Csitában végződik. Az aszfaltút 2300 kilométer hosszúságú szalagja már elkészült. Az építőknek számos nehézséggel kellett megbirkózniuk, hiszen a főútvonal alapjában véve „szűz területen“ halad keresztül. A munkálatokat bonyolítják a nehéz geológiai viszonyok: mocsa­rak, szikes területek, az örökös fagy övezetei. Errefelé hosszú és kemény a tél. Mi a jelentősége a világ leghosszabb autóközlekedési főútvo­nalának? Mindenekelőtt tehermentesíti a vasutat a rövid távú helyi szállításoktól. Ilyen értelemben ennek az autóútnak nem kisebb a jelentősége, mint a Bajkál—Amúr vasútvonalnak. Az autópálya több mint kétszáz járást köt össze a területi közpon­tokkal. Azzal, hogy a belterjes mezőgazdasági termelés öveze­tein halad keresztül, lényegesen megjavítja a műtrágya- és ter­melésszállítás lehetőségeit. Az Urál—Bajkál főútvonal idővel annak az autósztrádának egyik láncszeme lesz, amely a Szovjetunió nyugati határától, Breszttől a Csendes-óceán partján fekvő Vlagyivosztokig húzó­dik. Az autóverseny győztesei.

Next

/
Thumbnails
Contents