Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-03-28 / 13. szám
Az életbe induló ifjú párok rövid idő alatt lakáshoz jutnak • Az egész városnak megélhetési forrást nyújt a cementgyártás A prágai s a budapesti metró építéséhez is szállítanak cementet • Egészségügyi központ az üzemben Mottó: A kommunista társadalom nagy építkezésére érkezü hírek, tudósítások csodálatba ejtik az egész világot. Ezek idézték jel emlékezetemben a Volga menti nagy ipari központ dolgozóinak áldozatos munkáját, mindennapi életét. J egyzetfüzetemben lapozgatva felelevenedik előttem, amint a nyárutói harmincfokos hőségben karcsú rakétahajónk szélsebesen suhan a lomhán hömpölygő Volga hátán. Iván Matvejevics Sirsin elvtárs, a szaratovi Kommunyiszt napilap nyugalmazott főszerkesztője társaságában elbűvölve nézem a tájat, s olykor olykor fényképzőgépem lencséjével megörökítem az emeletes személyszállítóhajókat, a nehéz teherrel megrakott uszályokat, vontató gőzösöket, motorosokat és a halászbárkákat is. A tűző napfényben messziről csillognak a hálóban vergődő halak ezrei. í Szebbnél szebb látvány tárul szemünk elé. Csak most értem meg, miért énekelték meg annyian a végtelen Volgát. Egy csoport fiatallal tréfálkozunk, viccelődünk. Elárulják, hogy ők is Volszkba igyekeznek, jelvényeket, kisebb ajándéktárgyakat cserélgetünk, érdeklődünk, hogy várja-e őket otthon az asszony. Kórusban nagyot nevetnek. Még egyik sem nős. A vidám tereferének kísérőm vet véget: — Gyere gyorsan, már látszanak a cementgyár kéményei. — Pár perc múlva elhúzunk a teherkikötő mellett, ahol egy vontatóhajó, maga után húzva több uszályt, épp indulni készül. A Volszki Víjrosi Pártbizottság épületében Anna Tyimofejevna jemrejava vezető titkár fogad, Hja Ivanovics Zelenszkijnek, a Cement nevű üzemi lap főszerkesztőjének társaságában. Egy kis bemelegítő beszélgetés után a város, az ipari üzemek története, az emberek élet- és munkakörülményei, a jövő célkitűzései felől érdeklődünk. legnagyobb cementgyártó központja. Az ipar koncentrációja következtében egy 800 000 lakosú szocialista típusú város született a kis település helyén, s szinte minden épülethez az itt gyártott cementet használják fel. Az építkezést a tudomány és technika legújabb vívmányainak felhasználásával a lehető legnagyobb mértékben gépesítették. A munka termelékenységének gyors fokozódása lehetővé tette, hogy á fiatalok nászajándékba általában az új lakás kulcsát, a munkahelyről pedig televíziót kapnak. Más ajándékokkal is kedveskednek az életbe induló ifjú pároknak. Beszélgetés közben megtudjuk, hogy az emberek munkakörülményei szinte napról napra javulnak. A szülők kisgyermekeiket a bölcsődékben és óvodákban ingyenesen helyezhetik el. Csak azok fizetnek jelentéktelen ösz- szeget, akik havonta túl nagy bevételhez jutnak. Az előzetes tervek szerint annyi bölcsődét, óvodát és napközi otthont építenek, amennyi szükséges a gyerekek elhelyezéséhez. Szakképzett gondozók és nevelők viselik a gyermekek gondját, s a szülők nyugodtan végezhetik mindennapi termelő munkájukat. A szülési szabadság után az anya két évig havi 50 rubel gyermeknevelési segélyt kap, ha otthon akarja nevelni gyermekét. A fiatalok városában évente mintegy ezren mondják ki a boldogító igent. Gyakoriak a csoportos Kom- szomol-lakodalmak. Az újdonsült párokat a pionírok kedves versikékkel, köszöntő szavakkal és virágcsokrokkal tidvözlik. Nincsenek elhelyezkedési gondjaik, mert a rohamosan növő ipari központ — főleg a cement- I gyártás —, mindenkinek munkát, jó keresetet biztosít. A baráti és igen szívélyes eszmecsere után kíváncsian látogatunk el a jó hírnévnek örvendő Bolsevik cementgyárija. A nyírfaerdőből csak a fehér füstöt eregető kémények látsza- j nak ki. Az alacsonyabb épüléteket el•j takarják a fák lombjai. Vlagyimir Nyikolajevics Potrjaszov, a Volszkce- ment vállalat Lenin-renddel kitüntetett főigazgatója álmélkodásunkat látva elújságolja, hogy évente több jS száz fát ültetnek ki, hogy ezzel is kiszűrjék a levegőből a cementpor egy részét. Jelszavuk a termelés fo- - kozása mellett az emberek egyre jobb élet- és munkakörülményeknek megteremtése. Potrjaszov eivtárs végigvezet a tágas éttermen. A dolgozók éppen ebédelnek. Mi is velük tartunk, ízletes nek, jónak tartjuk a menüt. A műszaki könyvtár olvasótermében köny- ■ veket kölcsönözünk. Galina Petrovna Spitalnyikova könyvtáros elmondja, hogy az üzem munkásai naponta 60— I 70 könyvet is kölcsönöznek, a szak- irodalom kézről kézre jár. A könyvek nem porosodnak a polcokon, a műszak után a dolgozók csoportjai az időszerű témákról vitákat rendeznek. A főiskolai, középiskolai végzettségű dolgozók állandóan képezik magukat. A szociális épületben kapott helyet j j a betegmegelőző központ is. A munkások egészségi állapotát az orvosok rendszeresen ellenőrzik, és a rászorulókat azonnal megelőző gyógykezelésre küldik. Egy ózondús levegőjű tágas helyiségben gyengélkedők tartózkodnak. A berendezés 12 000 rubelbe került, de nem sajnálták rá a pénzt, mert mióta üzemel, sokkal ke- | vesebb a megbetegedés. Az üzem irodahelyiségeiben a politi- ij kai nevelő és termelési problémákról beszélgetünk. Az egybegyűlt „vezérkar“ elárulja, hogy a pártalapszerve- zetek jó agitációs munkája nyomán a j dolgozók között nagyarányú szocialista munkaverseny bontakozott ki. Az egyéni és kollektív kötelezettségvállalások lényegesen elősegítették, hogy az üzem a kilencedik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítette. A cementgyártó üzemrészlegeket állandóan — több esetben a baráti, szocialista országok szakembereinek seI gítségével is — korszerűsítik. Ott- jártunkkor lengyel szakemberek dolgoztak a szállítás meggyorsításán. AZ üzem büszkesége a 150 méter hosszú gázfűtéses rotációs kemence, amely a maga nemében egyedülálló a világon. Az ehhez hasonló, korszerű berendezések üzemeltetésének eredménye, hogy a munka termelékenysége az utóbbi időben megháromszorozódott. Viktor Vasziljevics Mátyáson elvtárs, a szárítódobok karbantartója, elmondja, hogy nagyon ritka az üzemzavar, ezért is tudják idejében teljesíteni tervüket. Minden szakaszon három műszakban dolgoznak, hogy a gépek teljesítőképességét a lehető legnagyobb mértékben kihasználhassák. A kész cement ömlesztett állapotban a teherkikötőkben várakozó uszályokra kerül A cement nagy részét vízi úton szállítják, ami olcsó és gazdaságos. Vlagyimir Nyikolajevics Potrjaszov, a Voikszcement Lenin-renddel kitüntetett főigazgatója Az üzem vezetőitől megtudjuk, hogy az össztermelés 86 százaléka cement, 14 százaléka pedig azbeszt. Mivel a Volga mentén olykor rendkívül nagy erejű szélviharok tombolnak, a családi házak tetőzetére nehéz cserepet készítenek. A jó minőségű nyersanyagból többnyire 400, 500, 600-as minőségi fokozatú cementet gyártanak. Az igazgató .elmondotta, hogy az 6 cementjükből készült többek között a moszkvai Osztankino televíziós adótorony, az egyiptomi asszuáni gát is. Szállítanak cementet Bulgáriába, Lengyelországba, Szomáliába, Szudánba é9 más országokba is. Számunkra érdekes, hogy a prágai földalatti vasút építésénél is felhasználnak Volga menti cementet. A Volszkcement termelésének jelentősége egyre jobban növekedik. A KGST-tagállamok cementipari szakemberei gyakran látogatnak ide, hogy kicseréljék a gyártási tapasztalataikat. A Bratislava melletti Stupavai Cementgyárból is többször jártak már itt. Viszont a volszki cementipari dolgozók is jó néhányszor ellátogatnak Szlovákia egyik legkorszerűbb cementgyárába. A kölcsönös kapcsolatok mindkét üzemben elősegítik a termelés fokozását és a minőség javítását. A tizedik ötéves tervben a Volszki Cementgyárak még gyorsabb ütemben fokozzák termelésüket, mert a kommunizmus nagy építkezéseihez egyre nagyobb mennyiségű és jobb minőségű cementre van szükség. Az ipari centrum a Volga partján egy olyan nagyváros születését segítette elő, amilyennel a világ első szocialista államában több helyen találkozhatunk. BÁLLÁ JÓZSEF A ISO méter hosszú rotációs cementágető kemence Megtudjuk, hogy a XVII. században az itteni lakosok halkereskedelemmel foglalkoztak. A szaratovi tartomány megállapítása után a települést jegyzői székhellyé nyilvánították a cári hivatalok. Ekkor kapta a Volszk nevet. A Volga erdős-dombos partjának ezen a részén 1899-ben kezdtek cementet gyártani. Mivel az itt készített cement minősége rendkívül jó volt, 1914-ben már négy cementgyár üzemelt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a munkások javaslatára az üzemek: a Bolsevik, a Vörös Október, a Komszomolista és a Kom- münár nevet kapták. Már a szovjet rendszer első éveiben gyors ütemben korszerűsítették a termelési folyamatokat. Többek között üzembe helyezték a forgókemencéket, amelyeket gázzal fűtöttek. Ennek köszönhető, hogy ma a Bolsevik üzem egyedül annyi cementet termel, mint valamikor a cári Oroszország összes cementgyára együttvéve. Novoroszijszk után Volszk a Szovjetunió második Emeletes személyszállító hajó a Volgán (A szerző felvételei)
