Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-11 / 2. szám

A tartalékok sokoldalú kihasználásával A Nővé Zámky-i (érsekújvári) járás mezőgazdasági dolgozói céltudatoson készülnek a 6. ötéves tervidőszak igényes feladatainak teljesítésére A mezőgazdasági dolgozók gyakori beszédtémája mostanában a CSKP KB és az SZLKP KB októ­beri plenáris ülésének határozata. Az érdeklődés érthető, hiszen a plenáris ülések a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar további fejlesztésével foglalkoztak. Az ülésekről közzétett anyagokat az intenzív mezőgazdasági termelést folytató Nővé Zámky-i járás földműveséi is rendkívüli figye­lemmel olvasták. Ez a járás adja a legtöbb szemes terményt az országban, ezért érthető, hogy a gabonafélékből való teljes önellátás fokozatos elérésének feladata váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. A járás az ötödik ötéves terv évi feladatait nem­csak teljesítette, hanem túl is szárnyalta. A gabona- termesztés ötéves tervét 120,1 százalékra, a felvásár­lási tervet pedig 122,4 százalékra sikerült teljesíteni, s így terven felül 45 720 tonna gabonát adtak el az állami alapokba. Ezekért az eredményekért az ér­sekújvári járás magas állami kitüntetéseket kapott: 1972-ben a Munkaérdemrendet, s két ízben, 1974-ben és 1975-ben a CSKP Központi Bizottságának Dísz­oklevelét vették át. E magas • kitüntetések is kötelezik a járás mező­gazdasági dolgozóit, hogy a hatodik ötéves tervben megtartsák a mezőgazdasági termelés növekedésé­nek eddigi ütemét. Mindannyian felelősséget érez­nek a gabonafélékből való teljes örtellátás program­jának teljesítéséért, hiszen a Szlovákiában termelt gabona minden tizedik, és az egész országban ter­melt kukorica minden nyolcadik mázsáját az érsek­újvári járásban termelték. A kitűnő eredményekre való tekintettel a járás mezőgazdasági dolgozói szilárdan elhatározták, hogy a hatodik ötéves terv feladatait is teljesítik, annak ellenére, hogy azok meglehetősen igényesek. Pél­dául 1980-ig a gabona vetésterületét a járásban 1400 hektárral kell csökkenteni, ezzel szemben a terme­lést 24 ezer tonnával, a felvásárlást pedig 20 ezer tonnával kell növelni, ami 26,7 százalékkal több, mint 1975-ben. Szőlőből az árutermelés 25 százalék­kal, gyümölcsfélékből 100 százalékkal, zöldségfé­lékből pedig 52 százalékkal lesz nagyobb. Ezek az igényes, de teljesíthető feladatok az élet- színvonal további emelését biztosító népgazdasági szükségletből erednek. Ilyen értelemben fogadták a járás mezőgazdasági dolgozói a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének jelentését, amelyet Baryl elvtárs adott elő a CSKP Központi Bizottságának októberi ülésén. A hatodik ötéves terv feladatai­nak teljesítését már nem elég a feladatok vállalatok­ra való egyszerű lebontásával biztosítani, hanem arra van szükség, hogy vállalatokon belül és üze­mek szerint is magas fokú szakértelemmel vegyük figyelembe a feltételeket és a lehetőségeket. A járásban a gabonatermesztés további fejlesz­tése céljából az azonos termelési feltételek mellett gazdálkodó efsz-eket és állami gazdaságokat csopor­tokba — mikrokörzetekbe — osztottuk, és össze­hasonlítottuk az utolsó négy évben elért gabonater­mesztési eredményeiket. Kitűnt, hogy az üzemek között hektáronként 6—9 mázsa hozamkülönbség is van. Mivel ezek az üzemek azonos feltételek mellett gazdálkodnak, a hozamkülönbségek okát elsősor­ban az emberekben, a munkaszervezésben, a tudo­mányos és műszaki ismeretek hiányos gyakorlati alkalmazásában kell keresnünk. A jelenlegi hektárhozamok és a gazdasági állatok adott hasznossága mellett a mezőgazdasági termelés növelésének legnagyobb tartaléka az azonos ter­melési feltételek mellett gazdálkodó, de elmaradozó szövetkezetek színvonalának emelésében van. A ter­melés fokozásának ez az útja nagyon gazdaságos, nem igényel rendkívüli befektetést: a tartalékok az emberekben rejlenek. Tudatosítanunk kell, hogy ezek a termelési tartalékok nem elenyészőek, meg- lelhetők valamennyi járásban, minden társult szö­vetkezetben, sőt minden üzemben is. Például ugyan­azon mikrokörzetben — azonos talajviszonyok mel­lett — búzából a Semerovoi Efsz 50,5 mázsás átlagos hozamot, a Rúbafti Efsz viszont csak 41,8 mázsás hozamot ért el, hektáronként búzából 8,7, árpából pedig hektáronként 7,2 mázsával kevesebbet. Az elmaradozó üzemek gazdálkodási színvonalá­nak emelése azonban nem az egyedüli tartalék. Az eredmények összehasonlításából kitűnt, hogy a jó eredmények mögött egyes üzemekben egész sor ne­gatívum található. Szinte valamennyi üzemben na­gyok a különbségek az egyes dűlők hozamai között, amelyek nem indokolhatók csupán a termőtalaj el­térő minőségével, hanem az okok elsősorban szub­jektív jellegűek. Például a Dvory nad Zitavou-i (Ud- vardi) Egységes Földművesszövetkezet búzából az egyik dűlőn 71,7, a másikon pedig csak 28,7 mázsás átlaghozamot ért el, a különbség tehát több mint kétszeres egy üzemen belül. Tudatosítani kell, hogy aki rendszeresen 50 mázsa feletti átlagos gabona­hozamot akar elérni, annak minden szükséges agro­technikai intézkedést idejében és pontosan kell el­végeznie, kezdve az elővetemény megválasztásától, a talaj előkészítésén, a tudományosan alátámasztott tápanyagellátáson és a vetésen keresztül egészen a betakarításig. Minden fogyatékosságért nagy adót kell fizetni: a hozamok 3—5 mázsával is csökkennek. Érvényes a tétel, miszerint: ahányszor hibázunk az év folyamán, annyiszor lesz kisebb a termés. A gabonaprogram teljesítésében — a hektárhoza­mok növelésének további lehetőségei mellett — a járás mezőgazdasági dolgozói figyelmüket a gabo­naalapokkal történő Jobb gazdálkodásra irányítják. A legtöbb egységes földművesszövetkezetben és álla­mi gazdaságban az egy egységnyi állati termék elő­állításához szükséges erőtakarmány-mennyiség ma­gas. Konkrétan: a Bánovi Egységes Földműves- szövetkezet egy liter tej előállítására 0,21 kg erő- takarmányt, a szomszédos Dóin? Ohaj-i Egységes Földművesszövetkezet 0,39 kg-ot használ fel, to­vábbá 1 kg disznóhús előállítására Bánovon 3,52, Dóin? Óhajon pedig 4,40 kg erőtakarmány szükséges. A gazdasági állatokról való megfelelő gondoskodá­son túl Bánovon az alacsonyabb erőtakarmány-fo- gyasztást a tömegtakarmányok jobb kihasználása teszi lehetővé. E szövetkezetben az univerzális szá­rítón nemcsak lucernalisztet készítenek, hanem ku- koricasilőt, szőlőtörkölyt stb. is szárítanak, amelyek nagy arányban pótolják az erőtakarmányokat. Az erőtakarmányokkal való takarékoskodás további tartaléka a tömegtakarmányok mennyiségi növelése és minőségi javítása. A többéves takarmányoknál, ahol 3—4 évvel ezelőtt szénát kizárólag a határ­ban történő szárítással készítettek 7—8 százalékos emészthető fehérjetartalommal, ebben az évben a lucernaterület több mint feliről már liszt vagy szenázs formájában tartósították a termést, és így a fehérjetartalom 30 százalékkal nagyobb. A jövő évben a tárolás új progresszív módjai tovább bővül­nek. A kukoricaslló készítésekor az idén már minden üzemben 5 % karbamidot adtak a mennyiséghez, x amely e szénhidrátban gazdag takarmányt nitrogén­nal gazdagította. Nagy hibákat követtek el eddig a répaszelet'ek silózásakor. Ebben az évben már szá­mos üzem a répaszeletet árpaszatma hozzáadásával silózta, így a takarmányban növelte a szárazanyag mennyiséget és megakadályozta a lé elfolyását. Valamennyi egységes földművesszövetkezet és ál­lami gazdaság agronomusának kötelessége feltárni az eltérő hozamok okait, a további munkából eltá­volítani az észlelt hiányosságokat s a gyakorlatban gyors ütemben érvényesíteni a termelés fokozását biztosító új, progresszív eljárásokat, csökkenteni a betakarítási veszteségeket és egészében gazdaságos- sabbá tenni a termelést. Az érsekújvári járás mezőgazdasági dolgozói a termelés további fokozásának tartalékait úgy látják, ahogy azokra helyesen rámutatott a CSKP KB leg­utóbbi októberi ülése, és meggyőződésük, hogy e tar­talékok gyors kihasználásával a hatodik ötéves terv igényes feladatait is teljesíteni tudják. IOZEF MUDROCH A mezőgazdaság gépesítésének úttörői 1976. I. 11. Mezőgazdaságunk az utóbbi években mérföldes léptekkel haladt előre, ami­ben nem kis szerepe van a tudományos-technikai fejlődésnek, és az új ismere­tek gyakorlatba történő átvitelének. Ilyen értelemben a mezőgazdaság fej­lesztésében nem kis része van a Rpvinkai Mezőgazdasági Műszaki Kutatóinté­zetnek. Tizenhat éves fennállása alatt tudományos dolgozói számtalan felada­tot oldottak meg a mezőgazdasági technika szakaszán, több korszerű és gaz­daságos gépet fejlesztettek ki, amelyek közül némelyek hazánk határán túl is ismertek. Az intézet tudományos dolgozói munkájukkal a 6. ötéves terv igé­nyes feladatainak teljesítéséhez is hozzájárulnak. Terveikről Ing. fán Cierny, CSc., igazgató és Ing. Ignác Lobot ka, CSc., tudományos dolgozó nyilatkozott. — Eddig hány feladatot oldottak meg, és ezek közül melyeket tartják a leqjontosabbnak? fán Cierny: — 1969-től, amikor in­tézetünk az önálló kísérleti munka­hely rangot megkapta, 80 feladatot oldottunk meg. Intézetünk ugyarfSs 1959-ben alakult, mint a mezőgazdasági technika állomása, és 1962-től a Prá­gai Mezőgazdasági Műszaki Kutatóin­tézet fióküzemeként működött. Ezért nem említem a korábbi tevékenységet. 1969-től elsősorban a növénytermesz­tési és az állattenyésztési technoló­giai eljárások megoldására összpon­tosítottuk erőinket, 1973-tól pedig már a mezőgazdasági berendezések és gé­pek fejlesztésére is. Kapacitásunk túlnyomó részét az állami feladatok­ból eredő tudományos- és műszaki ismeretek fejlesztésére összpontosít­juk, ahogy azt nekünk közvetlenül az SZSZK Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériuma megjelöli. Ezen túlmenően tanácsadó tevékenységet is folytatunk. Ignác Lobotka: — 1975-ben 37 fel­adatot oldottunk meg végleges ér­vénnyel. E feladatok intézetünk 5. ötéves tervének szerves részei vol­tak. Jelentős munkáink közé soroljuk a préselt takarmányok tárolásának és kezelésének megoldását. Ennek kere­tében elkészítettük az egyik automa­ta komplex gépsor mintapéldányát. A gépsort már a gyakorlatban is ki­próbáltuk a Dunajská Lu2ná-i Egysé­ges Földművesszövetkezetben. Elő­nyei, hogy az összetevők adagolásá­nál is száz százalékosan helyettesí­tik a kézi munkaerőt, és párhuzamo­san a munkakörnyezetet is javítja, mivel használata közben nem növek­szik a levegő portartalma. Még meg­említem a trágyalé kezelésének és a szarvasmarhák etetésének komplex megoldását. A feladatot három részre osztottuk: trágyalé, tömegtakarmá­nyok bekészítése és az erőtakarmá­nyok adagolása. A trágyalé kihordá­sára elkészítettük az egyik gép min­tapéldányát, és egy további gépet a trágyaleves öntözésre, egyet a tömeg­takarmányok bekészítésére, valamint egy erőtakarmányokat adagoló auto­matát. Az utóbbit a Královiőové Kra- Cany-i Egységes Földművesszövetke­zetben üzembe is helyeztük. Sorozat­ban a Turőianské Tepltce-l Gép és Traktorállomás fogja gyártani: 1976- ban ötven darab készül el belőle. A trágyaleves öntözésre szolgáló komplex gépsorunkat a Púchovi Egy­séges Földművesszövetkezetben állí­tottuk munkába, amely a munkaerő- szükségletet 90 százalékkal csökken­tette. — A 6. ötéves tervben a mezőgaz­daságra igényes feladatok várnak. Ezenkívül 1976-ot úgy emlegetjük, mint a technikai forradalom úttörő évét. Hogyan járul hozzá intézetük e tervek és határozatok teljesítésé­hez? fán Cierny: — Figyelmesen átta­nulmányoztuk a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi októberi plenáris ülésének határozatát a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztéséről. El­sősorban a növénytermesztés és az új nagyüzemi technológiák bevezeté­sének fontosságát hangsúlyozó részek azok, amelyek számunkra meghatá­rozzák a feladatokat. Első feladatunk 1977-ig megoldani a zöldtakarmányok gépi begyűjtését a 18 tokos lejtőkön. Elkészítjük az • önjáró rendfelszedő kocsi mintapéldányát, amelyet a gya­korlatban történő kipróbálás után átadunk sorozatgyártásra. A gépnek nemcsak zöldanyagot, hanem a szé­nát is fel kell szednie, és természe­tesen el is kell szállítania. Teljesít­ménye feltételezhetően két hektár és ‘ hét tonna anyag lesz óránként. Meg kell oldanunk, hogy a hegyvidéki ré­tekről és legelőkről a takarmányokat a lehető legkisebb veszteségek és a lehető legnagyobb tápérték mellett lehessen begyűjteni. Elsősorban a növény begyűjtés előtti kezelésének új formáiról van szó, pontosabban vegyi eljárásról, amely meggyorsítja a növény fonnyadását, így a kaszálás és az elraktározás közötti idő lerövi­dül. tehát javul a minőség. A kísérle­teket már megkezdtük, és ha számí­tásaink igazolódnak, a szénában a hasznosítható nitrogéntartalmú anya­gok száz százalékkal is megnöveked­nek. Ezen felül a széna vonósabb lesz, és nem fog tömi. Ignác Lobotka: — E feladat kere­tében szeretnénk megoldani a fűfélék felújítását soros vetőgéppel. E gépet a 6. ötéves tervben elkészítjük, és helyben fogjuk gyártani, mint adap­tert a hegyvidéki eszközhordozó gé­pekhez. E vetőgép jelentősége első­sorban a munkaerő megtakarításában lesz, mível a magot a talaj hagyo­mányos felszántása és előkészítése nélkül Juttatja a kívánt mélységbe. fán Cierntj: — Ezen túlmenően, a 6. ötéves tervben még hat feladat megoldását vettük tervbe. A mezőgaz­dasági technikáról való gondoskodás aktuális probléma, mivel a gépek karbantartására fordított összeg az új gépek vásárlási költségeinek csupán a felét teszi ki. Jelentős feladat a hüvelyesek begyűjtésének komplex gépi megoldása, 1977-ig szeretnénk megoldani a kukorica nagyüzemi ter­mesztésének komplex gépi program­ját, és 1978-ig kidolgozzuk a barom­fihús ipari termelésének komplex módszerét. Itt a broilerek ketreces nevelésére gondolunk. A ketrecek mintapéldányait egy 20 ezres farm számára a saját gazdasági egysé­günk keretében készítjük el, és a Vajnoryi Efsz-ben állítjuk üzembe. A jövőt tekintve, azzal számolunk, hogy a broilerek ketreces nevelése nálunk 100—200 ezres kapacitású farmokon összpontosul. Persze, ez egyelőre csak óhaj, tekintettel arra a sok anyagi problémára, amelyek a ketre­cek készítését nehezítik. IOZEF SLUKA llilll!l!lllliililllllll)il!llllllllllllll!llllllllllljllllllUII!llll!lllilllilli!ll!lliiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiuiiiiiiiiiiiiii^

Next

/
Thumbnails
Contents