Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-03-07 / 10. szám
UJSZD A FJORDOK ORSZÁGA Mások megsegítése A Skandináv-félszigetnek ezt a természeti szépségekben igen gazdag vidékét ősidőktől északgermán törzsek lakták; ezeket a többi skandináviai germán törzzsel együtt normannoknak nevezték. A VIII. századtól kezdve mint merész hajósok, a vikingek bekalandozták az Északi-tenger -és az Atlanti- óceán partjait. Eljutottak Írországba, Franciaországba — itt, Normandiában egy részük tartósan megtelepedett; kb. 1000- ben. tehát Kolombus előtt majd 500 esztendővel, Leit Ericson Észak-Amerikát is elérte. Az ott megtelepült vikingek ezt. a területet, mivel ott szőlőművelést is lehetett folytatni, Vin- landnak nevezték el. Az Atlanti-óceán észak-amerikai partvidékén végzett ásatások eredményei megerősítették ezt a tudományos feltevést. A tenger ősidők óta nemcsak táplálékkal, hallal, fókával — s ruházatként ennek bőrével —, látta el a norvégokat, hanem kiváló hajózási, áruszállítási lehetőségekkel is szolgált. A MAI VIKINGEK VÁNDORLÁSAI Már egy rövid séta a fővárosban, a félmilliós Oslóban, ahol egyébként ennek a nem túlságosan népes országnak minden nyolcadik lakosa él, meggyőzi az embert arról, mennyire összekapcsolódott Norvégia sorsa a tengerrel. Gondolunk itt nemcsak a hajóépítő és a halfeldolgoző ipar készítményeit hirdető rengeteg reklámra, neonra és cégtáblára hanem az egyszerű, de amellett ízléses motívumokra, a „tengeri életből“ vett mindenféle jelenetekre is, amelyek a vendéglőket, az üzletházakat és a korszerű lakóházakat is díszítik. E díszítések ellenére is Oslo építészetét általában az egyszerűség, sőt a szigorúság jellemzi. Mintha a szigorú éghajlati viszonyok rányomták volna bélyegüket az architektúrára is. amelyet ugyanilyen szigorú, hallgatag és zárkózott emberek alkottak. Ez az első benyomás azonban kissé hamis. Ugyanúgy mint másutt, itt is lehet szívélyes, segítőkész, sőt igen közlékeny emberekkel is találkozni, akik szeretik a társaságot és a jő szórakozást. Azt hiszem, hogy tulajdonképpen ilyen a norvégok többsé«eA norvégok takarékosságáról Itt Északon ugyanolyan tréfás történeteket hallani, mint nálunk a skótokról. Vannak ismert történetek, éspedig nem kitaláltak, arról, hogy itteni családok megfelelő nagyságú konzervkészletekkel megrakodva „túrára“, vagyis tulajdonképpen evásárolni járnak át a szomszéi os Svédországba. Pedig egy ilyen néhány napos fárasztó túra eredménye, már ami a megtakarítást illeti, mindöss: s néhány száz korona. Ha az ifláció következtében utóbb tár gyakorlatilag kiegyenlíti Jnek az árak Norvégiában s Svédországban, még mindig í mgetegen kelnek útra, egy ki; bevásárlásra. Pedig már nei éri meg a fáradságot. De tát úgy látszik, a mai n orv égő bán is még mindig ott él az ő . viking vér. Például Roald mundsen Gjöa nevű primitív bárkáján átkelt az At- lanti-óce inon, hogy bebizonyítsa, lehel égés volt őseinek útja az amei kai kontinensre, vagy szemlátc nást ilyen viking vér kering 1 tor Heyerdahl ereiben, aki a k tn-Tiki bálsafatutajon megtett utazásával igyekezett bebizon; tani, hogy már az őskorban megvolt a kapcsolat Dél-Afrii a és a polinéz szigetek köz tt. majd Ra nevű pa- píruszhe ójával szintén átkelt az óceá on, ezúttal azt akarván biz' nyítani. hogy közös az eredete íz egyiptomi és az azték pira lisoknak. KIN iSEK A MÉLYBEN Párád nőnként hangzik, de tény, he ;y annak a népnek legalább a fele, amelynek fő megélhetésé a tenger nyújtja, tu- lajdonkt >pen nem vesz részt a tengerin |6zásban. Noha Norvégia r adelkezik a negyedik legnagyi bb kereskedelmi flottával a Miágon, de ennek gyakorlatik { a felét halászatra használj k. és a halász- és hal- feldolgo ó iparban foglalkozita- tottakna : csak mintegy 8 százaléka olgozik közvetlenül a tengerei A többi a partokon és az c szág belsejében épült konzerv yárakban dolgozik, és 30 száz; éka annak, amit feldolgozni k, kivitelre kerül. Mivel i természeti feltételiek kedvező enek, a mezőgazdaság nen játszik jelentős szerepet az ország gazdaságában. Ezért a mintegy 200 000 kispa- raszt jt entős részének mellékes fogl Okozása is van, csa'k a főszezor >an marad otthon, hogy a öldjén dolgozzék. Jólleh t, a norvég h-alász- flotta i lntegy 4000 vízi járművel ) mdelkezik, a halászat ma már nem a fő és leglényegesebb negélhetési forrása a norvégo nak. Egyre nagyobb súlyt h áyeznek ebben az országban amelynek fele az északi ; irkkörön túl fekszik, az ipar fejlesztésére. Az ipar már ma a munkaképes lakosságnak 15 százalékát foglalkoztatja Az ipar részesedése a nemzeti jövedelemben kb. 35 százalék a hajózásé 12 százalék és halászaté mindössze 3 százalék. Jelentős gazdasági ágazatok; a bányászat, a kohászat, a vegyipar és az élelmiszeripar. Az ipar bázisa az olcsó villamos energia. Norvégia a villanyenergia-termeiés- ben első helyen áll a világon. S noha Norvégia sorsa, mint mondottuk, szorosan össze van kötve a tengerrel, iparában mégsem a hajógyártás dominál. Vezető ágazat a vas-, elektroacél-, ferroszilícium-, és alumíniumkohászat. Fejlett az elektrokénrai ipara is. Víz ÉS KŐOLAJ Az ipar energiabázisa a vízierő. Norvégia évi 60 milliárd kilowattóra villanyenergiát termel. Mint mondottuk, az egy főre jutó energiatermelésben Norvégia az első helyen áll a világon. Gyorsan fejlődik gépipara, nagy erdői adják a faipar, a papír- és cellulózgyár- tás alapanyagát. A mezőgazdaság teljesen gépesített. A földművelésnél jelentősebb az állattenyésztés: a belterjes, tejelő szarvasmarha- és a gyapjútermelő juhtenyésztés. igen elterjedt a prémes állattenyésztés is. Halászata az ötödik, míg bálnavadászat terén első a világon. A nyugati energiaválság következtében felgyorsult az Északi-tengeren, a norvég partok köze ében az olajkutatás üteme. A kitermelés, külföldi tőkerészesedéssel, 1970-ben kezdődött, miután a tengerparttól mintegy 300 kilométerre felfedezték az Ekofiaknek elnevezett gazdag tengeralatti olajtelepeket. Előzetes adatok szerint tavaly a termelés 25 millió tonna kőolaj és 12 milliárd köbméter földgáz volt. A további kutatások is meghozták az eredményüket: új olajtelepeket tártak fel az Északi- tengeren, ezek: West Ekofisk, Cod, Edda, Eldfisk. E természeti kincsek tömeges kiaknázása azonban egyelőre még nem elég kifizetődő. A kitermelés bonyolult és drága. A kutatáshoz, és mindenekelőtt a tengerfenék olaj- és gáztelepeinek kitermeléséhez speciális műszerekre, költséges fúró- és szivattyúberendezésekre s végül hatalmas tartályok létesítésére van szükség. Csodálatos szépségűek a norvég hegyek, a szárazföldbe mélyen benyúló, gyönyörű mélykék vizű csendes fjordok. De mindezen természeti szépségek ellenére egyelőre nincs kilátás arra, hogy Norvégia ./turista- paradicsom“ legyen. Egyelőre maguk a norvégok sem számolnak ezzel, noha az utóbbi években meglehetősen sokat áldoztak turista-létesítményekre. MILÁN SlMÁNÉ (Kvéty) Lézer tisztítja az óceánt 1976. III. 7. A világóceán felszínén — mint a beteg testén a fekélyek — megszámlálhatatlan olajfolt tarkállik. Sok tengerparti sávját olaj szennyezi. A tenger — a szó szoros értelmében — fulladozik az olajhártya alatt. Csupán a Földközi-tengeren a tankhajók tartályainak kiöblítésével nem is olyan régen évente háromszázezer tonna olaj ömlött a tengerbe. Ezek- után lehet-e csodálkozni azon, hogy a Földközi-tenger halállománya az utóbbi 20 esztendőben csaknem a felére' csökkent? A nemzetközi konvenció az olajnak a tengerbe ürítéséért 30 millió amerikai dollárig terjedő büntetést helyezett kilátásba. Ez a rendszabály némi segítséget nyújtott a tenger vizének védelméhez, de mi történik akkor, ha egy tartályhajó szerencsétlenül jár? Vajon el lehet-e tüntetni az olajnyomokat? A kiömlött olajat el kell párologtatni, vagy pedig el kell égetni — javasolták a tudósok. De hogyan? Bármekkora hőt is fejlesztünk, csaknem teljes egészében a víz nyeli el azt. A vastag vízréteg az olajhártyával együtt melegszik fel, ezért az olajat nem sikerül olyan hőfokra felmelegíteni, amelyen párologni kezd, illetve meggyullad. A tudósok így jutottak el az Infravörös sugarakat kibocsátó lézer gi idolatához. -A lézersugárban gyanis óriási mennyiségű hő nergia koncentrálódik. Azonkív 1 — és az adott esetben ez gén fontos —, az infravörös sugárzásnál igen csekély a ólyadékokban a felszívódás i élységhatára. A lézersugár i iszos energiáját a 10 mikron /astagságú felső réteg nyeli el és az energia csaknem tel es egészében az olajfolt feli elegítését szolgálja. A kis irietek során kiderült, hogy a /ékony olajréteget célszerűbb elpárologtatni, mint elégetni Ennél az eljárásnál az ener fafelhasználás csekély, és jófoi nán semmi hő sem vész ká ba azzal, hogy a vizet melegíti fel. Nem nehéz elképzelni, h igyan fest ez a módszer a alóságban. ...A tankhajót szerencsétlenség rte. A legénység gyorsan bel mi a rést, de így is sok óla folyt a tengerbe. Most a legfo tosabb: meg kell aka- dályozn hogy az olajfolt szétterüljön a tengeren. Lézersugár sik k a víz felületén, kitapogatja az olajfolt határait, nem er fedi szétterülni. A lé- zersugá ral a különálló olajfoltokat is össze lehet gyűjteni, egy tlen folttá egyesíteni. Ezután így vagy több lézersugár az olajat azonnal elpárologtatja vagy elégeti. A léi írsugárral történő tisztítás lehetővé teszi, hogy az olajat csaknem teljes egészében elégessék. Az égéstermékeket a bioszféra nagyszerűen „megemészti“. A lézersugárral a kiömöltt olaj egy részét is vissza lehet nyerni. A laboratóriumban már kidolgozták az olaj úgynevezett felületi kifröccsentésének a módszerét. Az impulzusos lézersugár áthatol a vékony olajhártyán, és felmelegíti alatta a vizet. A víz hevesen forrni kezd, és felveti az olajhártyát. Közben az olajcseppek félméteres magasságba repülnek, és egy speciális berendezés felfogja a cseppeket. A kifröcs- csentéshez kevesebb energia szükséges, mint az olajhártya elpárologta tásához. Kiszámították, hogy a néhány száz kilowatt teljesítményű gáz- és gázdinamikai lézerek 24 óra alatt több négyzetkilométernyi vízterületet tisztítanak meg. Igaz, egyelőre még nincsenek olyan lézerek, amelyek folyamatos gerjesztéssel hosszú ideig tudnának működni. A lézertechnika azonban rohamosan fejlődik, és a szovjet fizikusok derűlátóan ítélik meg azt, hogyan lehet a tengervizet megtisztítani áz olajszennyeződéstől. Jurij SZLUSZARJEV (ZNANYIJE SZILA) Az önkéntes köztevékenységnek Lengyelországban igen sok formája van. Az emberek ezekben — korukra való tekintet nélkül —: nagy számban vesznek részt. Ezek közül az áldozatkész egyének közül kerülnek ki a szociális gondozók, a közgondnokok, a „Szociális Segélynyújtási Bizottság“, a Gyermekbarátok Testületé és sok más szervezet és intézmény dolgozói, akiknek a segélynyújtás a feladatuk, hogy könnyítsenek embertársaik — néha ugyancsak nehéz — sorsán. A nem produktív korú lakosok önkéntes gondozásával a szociális gondozók központjai foglalkoznak. E központokba tömörült áldozatkész dolgozók a betegeket gondozzák, és segítik a magukra maradt öregeket. Ebből a munkából gyakran még a meglehetősen életerős, áldozatkész nyugdíjasok is kiveszik a részüket. Lengyelországban jelenleg 63 000 szociális gondozó tevékenykedik. A magukra maradt betegeket a Lengyel Vöröskereszt központjainak önkéntes ápolónői gondozzák. Az ilyen munkára jelentkező nőknek először is természetesen el kell végezniük a szaktanfolyamot. A Lengyel Szociális Segélynyújtási Bizottságnak igen sok önkéntes dolgozója van. Általában alkalmi segítséget nyújtanak, például gondoskodnak a téli tüzelőanyag és meleg ruházati cikkek beszerzéséről, vagy részt vesznek a városi üdülések megszervezésében. Klubokba tömörülnek, amelyekből Lengyelországban több mint 300 működik. A Lengyel Gyermekbarátok Testületé 20 000 csoportra oszlik, és tagjainak száma 800 000. Sokoldalú tevékenységet fejteinek ki a gyermekek érdekében. Ugyanis a nevelők és a pedagógusok minden gondoskodása ellenére még mindig vannak olyan gyermekek, akikkel a szülők nem tudnak vagy nem akarnak törődni. Az iskola, illetve az ifjúsági szervezet pedig egyedül mindenre nem képes. így a család és az iskola közti űrt a szociális gondozók töltik ki. Körzeti klubokban kézimunkaköröket szerveznek a gyerekeknek, ott töltik velük szabad idejüké, a játszótereken vagy a szünidei táborokban, és szükség esetén közbenjárnak a szülőknél. A szociális tevékenység hatékony formája a közgondnoki tisztség. A közgondnokok többnyire férfiak, leggyakrabban tanítók és nevelők. Lengyelországban jelenleg több mint 12 000 közgondnok tevékenykedik. Az ő feladatuk az ún. nehezen nevelhető fiatalokról való gondoskodás. Ez nem valami könnyű feladat, nemegyszer nagy türelmet, sok önfegyelmet kíván. Az önkéntes dolgozók azonban olyan emberek, akik éppen a nehézségek leküzdésében látják annak az igazságnak a bizonyítékát, hogy a helyes életmód egyúttal a másik ember megsegítését is jelenti. STANISLAVA ORZELOWSKA APRÓHIRDETÉS ■ 33/176, testi hibás, nőtlen férfi megismerkedne hasonló sorsú nővel. Jelige: Gyermek nem akadály. 0-216 ■ Két hlvatalnoknő, 23/160 és 27/160, szeretne megismerkedni korban hozzájuk Illő fiatalemberekkel, 35 éves korig. Jelige: Magány. 0-232 ■ 44/165, elvált asszony vagyok. Szeretnék megismerkedni komoly, megértő férfival, 52 éves korig. Jelige: A megértés boldogság. 0-238 ■ 21/178, fekete fiú szeretne megismerkedni jó megjelenésű, be- atkedvelő lánnyal. Fényképes levelek előnyben. Jelige: Tavasz. 0-243 ■ 43/172, nőtlen férfi megértő szívű, szerény, falusi munkáslányt vagy özvegyet keres. Fülek mellett lakom. Jelige: Az alkony még nem est. 0-246 ■ 33/165,, jó megjelenésű lány hasonló korú, szimpatikus férfi ismeretségét keresi. Csak fényképpel ellátott levelekre válaszolok. Jelige: Vár a tavasz. 0-247 ■ 50 éves, molett özvegy vagyok. Becsületes, 50—60 év körüli, középiskolai végzettségű, absz- tinens, magányos, magas, özvegy férfi ismeretségét keresem. Lakásom van. Jelige: Magas-Tátra. 0-248 ■ Családi ház eladó Hurbanovón. Érdeklődni 16—20 óráig lehet. Telefonszám: 26—20. 0 208 ■ Eladó garázsolt Fiat 125 P. autórádióval. Telefon: Bratislava, 272-98 — 17 óra után. Ű-208 B Családi ház eladó. Rovenszky Sándor, Dunajská Streda, Vajan- ského ul. 687. 0-213 B Jótállásban levő Regent 600, valamint ASTATIC kondenzátoros mikrofon eladó. Ing. Czlbulka, Imre, Nővé Zámky, Gogolova 10. 0-214 B Zöld Skoda 100-as személy- gépkocsi eladó. Ár megegyezés szerint. Cím a hirdetöirodában. 0-227 B Kitűnő állapotban levő F-128 Berlina eladó. Jelige: Piros. 0-228 B Eladó Luőenec központjában családi ház kerttel, víkendház a gátnál, valamint egy „Petrov“- zongóra. Telefon: Lucenec, 3503.-0-229 B Családi ház (2 szoba, konyha, előszoba, mellékhelyiségek) kert- tel Stkeoiőkán olcsón eladó. Cím a hirdetöirodában. 0-230 B Garázsolt 407-es Moszkvics eladó. Mónosi Ferenc, Blatná na Ostrove 37., okres: Dunajská Streda. 0-235 3 Másfél éves, törzskönyvezett „Dalmát" szuka eladó. Ár megegyezés szerint. Szeghy Lajos, 932 01 Calovo, Komárnanská 131., okres Dunajská Streda. 0-245 KÖSZÖNTŐ H é t h y István és neje Losoncon (Lucenecen), házasságkötésük 50. évfordulóját ünnepük. További boldogságot, Jó egészséget kíván sok szeretettel: két fiuk, menyük és három unokájuk. Ű 205 Kés zása Gáspárnak, Kulcsodra, a legdrágább édesapának 60. születésnapja alkalmából szívből gratulál: Zoli, Ilonka, Tímea. Szilvia. 0-234 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondunk köszönetét a rokonoknak, barátoknak, munkatársaknak és ismerősöknek, akik 1975. december 25-én, a felsővámosi temetőben elkísérték utolsó útjára a drága, jó férjet, édesapát és nagyapát, id. M i k ó c z i Izidort, aki súlyos betegség után, 60 éves korában elhunyt, s részvétükkel, koszorúikkal, virágaikkal enyhítették mély fájdalmunkat. Köszö- netünket fejezzük ki fáradozásukért a dunaszerdahelyi kórház belgyógyászati osztálya orvosainak és nővéreinek, a helyi nemzeti bizottságnak, a járási tűzoltó szervezetnek, valamint az insze- minációs központ vezetőinek, hogy részvétükkel, búcsúbeszédeikkel enyhítették a búcsúzás nehéz pillanatait. A gyászoló család 0-226 Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik édesanyánkat és nagymamánkat, Grilling Máriát 1976. január 27-én elkísérték utolsó útjára, az oroszkai temetőbe, és fájdalmunkat virágadományaikkal enyhítették. A gyászoló család. 0-244 Ezúton mondunk köszönetét mind. azoknak a jó ismerősöknek és barátoknak, akik január 22-én elkísérték szeretett halottunkat, Szedlák Tibort az ekecsi temetőbe, és jelenlétükkel enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család. 0-249 VEGYES B A Calovői Magyar Tannyelvű Gimnázium Igazgatósága közli az érdeklődőkkel, hogy elegendő számú Jelentkező esetén az 1976— 1977. tanévben megnyitja a dolgozók esti Iskolájának első évfolyamát. Az érdeklődők április végéig személyesen vagy írásban jelentkezzenek az Iskola Igazgatóságán. ÚF-30
