Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-03-07 / 10. szám
Felvételünkön a Kreml, valamint a Moszkva folyón átívelő kőhíd látható ÉPÜL ÉS SZÉPÜL — Moszkvában évente félmillió ember költözhet új lakásba — mondja Viktor Szemjonovics Podkurkov elvtárs, a Szovjet Újságírók Szövetségének elnöke. Podkurkov elvtárs látja, hogy zavarban vagyok a magas számadat miatt, ezért városnézésre invitál. Néhány órás kocsikázás után a Moszfilmovszkaja utcában találom magam. Eleinte meglepődtem, amikor a csikorgó hidegben felfedeztem az építkezéseket — Aki azt gondolja, hogy csak előregyártott ele mekből lehet hidegben építkezni, az téved — magyarázza Podkurkov elvtárs. — öt évvel ezelőtt itt erdő volt. Helyén komoly város nőtt, 12—16 emeletes házakkal. Több mint 200 000 ember kapott itt összkomfortos, távfűtéses, hideg-meleg vízzel, tele fonnál ellátott lakást. Télen épült fel a svéd kö vétség piros téglás székháza, s ugyancsak a Moszfilmovszkaja utcában, tőlünk néhány háznyira balra, vajszínű téglából tucatnyi 12 emeletes, pompás ház született. Az építkezések mellett elhaladva, csodálkoztam, hogy a daruk ugyanolyan szorgosan emelintik a magasba a fehérszürke paneltesteket, mintha kellemes tavasz lenne. Csodálkoztam, hogy a városnézés alkalmával sehol sem láttam az úgynevezett felvonulási épületeket, ahol a munkások laknak, s amelyek mellett nálunk az építőanyagokat szokták tárolni. Felkerestük Apetjan Vlagyimir Petrovics elvtársat, a Moszkva Városfejlesztési Állandó Kiállítás Igazgatóját, aki elárulta a ..titkot". Moszkvában nincs szükség felvonulási épületekre, mert programozott építkezés folyik, ami azt jelenti, hogy egy számító- központ nyilvántartja a munkahelyeket, pontosan tudja, hogy melyik napon hová, mennyi építőanyagra, szállítóeszközre és dolgozóra van szükség. Az építőanyagot általában éjjel szállítják n munkahelyekre. Többek között ezért is megy olyan hallatlanul gyorsan a lakásépítés. De kell is a lakás nagyon. Hiszen a fiatal szovjet rendszer minden képzeletet felülmúló, szörnyű lakásviszonyokat örökölt. Több százezer ember lakott összetákolt kalyibákban, odúkban Már amikor 1918- ban I-eningrádból Moszkvába települt a kormány, részletes tervet dolgoztak ki a nyomortanyák lebontására, és korszerű, egészséges lakások építésére. De közbeszólt az intervenció, a hihetetlen szegénység, elzártság technikai elmaradottság, szakemberhiány. Végül is 1935-ben már minden szempontból megalapozott 25 évre szóló tervet készítettek. A fő cél akkor is a lakáshelyzet javítása volt. 1941-ben a fasizmus, a háború félbeszakította a lakásépítést — s egyáltalán minden építkezést a fővárosban —, kivéve a metrót. Ez a híres, korszerű, szép földalatti gyorsvasút okkor is növekedett, s hossza ma már több mint 100 kilométer. Moszkva legújabb fejlesztési tervét 1971-ben fogadták el, s 25—30 évre szól. Hogy milyen lesz a lövő Moszkvája? Erről Apetjan Vlagyimir Petrovics elvtárs a következőket mondta: A fejlesztési terv szerves része az állami ötéves tervnek. Legfontosabb feladata a lakáshelyzet javítása. Ugyanakkor komplex feladatokat tartalmaz, amelyek figyelembe veszik, hogy a nyolcmilliós város ipari központ (ezért magába foglalja az ipar rekonstrukcióját), tudományos-kulturális központ, átutazóváros, mivel naponta kétmillió idegen látogatja, diákváros, szovjet és a világ valamennyi országából itt tanuló fiatalokkal, sportközpont, amely rengeteg problémát vet fel a város ellátását illetően. De hangsúlyozom, hogy mindenekfelett áll a lakásépítés. Apetjan elvtárs végigvezet a korszerű kiállítási helyiségen, s lelkes kommentárjai nyomán szinte megelevenedik a fotók, a térképek, a makettek látszólag élettelen világa. , Egy érdekes kép előtt állunk meg. Olyan, mint egy absztrakt kompozíció — piros, fekete, zöld foltok. Közelebb lépve kiderül, hogy nagyon Is pontosan rajzolt alakzatok, közepén egy nagyobb, körülötte hét kisebb formával, amelyeket zöld terek választanak el egymástól. — Ez az egyik alapgondolatom — tájékoztat az igazgató. — Moszkva városközpontból áll majd, egyenként hatszázezer-egymillió lakossal, s minden városközpontot erdők, nagy parkok választanak el egymástól. Ugyanis a szakemberek — akik a terv kidolgozásában részt vettek (pszichológusok, pedagógusok, orvosok, szociológusok, közgazdászoki — véleménye szerint ennél nagyobb lakótelep nem egészséges. Többek között ezzel a módszerrel szeretnénk csökkenteni a világvárosok három szörnyű betegségét: a levegő szennyezettségét, az ijesztő méreteket öltő közlekedési baleseteket és a zajártalmakat. Teljes egészében megőrzik a belvárost. A Kreml és környéke egyedülálló építészeti remekeit, az Ár- bát szerény, romantikus hangulatú utcácskáit csakúgy. mint az 1555-hen épült, világszerte ismert Vaszi- lij Blazsennii Székesegyházat, s a többt szép épületet. De a kényelmetlen lakásokból új, kényelmes városrészekbe költözhet a lakosság egy része. Kihelyeztek egyes hivatalokat és minisztériumokat is, s az így felszabadult helyiségekben intim hangulatú szórakozóhelyeket létesítenek. Azt tapasztalták Moszkvában is, mint a világ nagyvárosaiban, hogy ha az emberek szórakozni vágynak, szívesen keresik fel a belvárost. Építettek gyönyörű, csupaüveg, márvány- meg faburkolatos éttermeket, bárokat a külső városrészekben, de ezeket nem használják ki eléggé, inkább sorban állnak a Gorkij utca vagy a Kalinyin sugárút hangulatos táncos kávéházai előtt. A[>etjan Vlagyimir Petrovics elvtárs elmondotta még azt is, hogy azokat az üzemeket, amelyek nem közvetlenül Moszkva lakossága számára termelnek, a várostól 50—100 kilométerre eső falvakba vagy kisvárosokba telepítik. így tehermentesítik a közlekedést, tisztább lesz a város levegője, s az eddig ingázó munkások a saját szülőhelyükön találhatnak munkát. S első ízben született egy olyan terv, mely a főváros képének változásával egyidőben megváltoztatja környékének arculatát is. Hiszen az eddigi kis helységek az iparral együtt nagyobb lehetőséget kapnak egyéb kulturális, szociális igényeik kielégítésére. A legfejlettebb, legújabb városközpontokban már csak a föld alatt közlekedhetnek a járművek. A házak alatt vezetnek az autóutak, ott lesznek a parkolóhelyek és a garázsok is. Bár a szovjet autógyárak egyre több személygépkocsit termelnek, az itten! vezetők véleménye szerint mégis inkább a tömegközlekedési eszközöket fejlesztik. Azt szeretnék, ha az emberek személygépkocsijukat csak kirándulásra használnák. így szeretnék elkerülni a párizsi, a londoni vagy a tokiói közlekedési viszonyokra jellemző gondokat. Tovább szélesítik a metrót, a troli- és a taxirendszert, mert kiderült, hogy azok a járművezetők, akik munka után saját gépkocsijukon térnek haza, sokkal több balesetet okoznak, mint a hivatásos gépkocsivezetők, vagy mint akik pihenten vezetnek. Másrészt, mert a rengeteg kocsi elveszi a helyet a közlekedéstől. — Mit tesznek az új építkezések egyhangúsága ellen? — érdeklődtem végül is Apetjan elvtárstól. — Sajnos, ez nálunk is nagy probléma — mondja elgondolkozva —, de valószínűleg most már tehetünk valamit a változatosság érdekében. Ugyanazokat az előregyártott elemeket változatosabban fogjuk felhasználni, mint eddig. Mostanáig csak tizenkétféle változatot építhettünk a panelekből, de kiderült, hogy sokkal több változat lehetséges. Ezenkívül festéssel, burkolóanyagokkal is spekulálunk, de ilyen szédületes tempóban nem lehet építészeti remekeket létrehozni. Sajnos. Visszafelé még elgyönyörködöm a szebbnél szebb épületekben. Hiába, sok ez a látvány annak, aki először jár Moszkvában. A Gagarin-keriiletben rendületlenül építkeznek. Az erős fizikumú, cserzett arcú, pufajkás, vattakesztyűs építőket a hideg sem zavarja. Mint galambszürke madarak, úsznak a panelelemek a magosba. Moszkvában a tizedik ötéves tervidőszakban két és fél 4nillió ember költözik új lakásba. ILLÉS BERTALAN Viktor Giganov brigádvezető a brigád legjobb hegesztője Viktor Giganov építőbrigádja a Moszfilmovszkaja utcában (A szerző felvételei) EMI®
