Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-07 / 10. szám

A GONDOLAT KÉT PARTJA Az idei árvái fél bőségesen ontot­ta a havat. a mezőkre, erdőkre, a he­gyek lábánál meghúzódó falvakra. A régi faházak és a modern „paloták“ ablakai fehér hódunna alatt pislákol­nak, lakóik a jégcsapos ereszek alól munkába sietnek, keskeny utacskákat taposnak maguknak a hóban az autó­busz megállójához. Egyesek NíZná, má­sok Mokrad, Trstená, Istebné, Tvrdo- sín, vagy éppen Námestovo felé igye­keznek. Űj napra virradt Árva szorgal­mas népe. Jó reggelt Árva népe! Ma nem készítesz tutajokat az öles fákból, ma nem indulsz el fazekakat, lába­sokat toldozni-foltözni, ma nem viszel a válladon fűrészt és baltát, szalonnát és kenyeret az irdatlan irtásba, ma nem fogod be a tehénkét az igába, nem szántasz meredek barázdát az esőmosta hegyoldalon, ma nem ejtesz könnyet a hajókürt jelzésére. Ma máshol járnak a gondolataid. Mennyire megváltozott Itt az élet! Azon a vidéken, amelyre az emberek azt mondták, hogy itt kezdődik a víz, és itt van vége a kenyérnek, ahol mindennapos látogató volt a szegény­ség, az árvaság, a nyomor és az éhség, amely fölött még az úristen is csak legyintett a kezével, amikor báránykái egymás után vándoroltak ki Ameriká­ba, azon a vidéken ma — elektronikus számítógépeket gyártanak. Csoda történt talán? Pergessük vissza az időt, amíg a gondolat valósággá változott. Megszok­tuk már — magunk sem tudjuk, hogy miért —, hogy ez rendszerint megle­hetősen hosszú időt vesz igénybe. Ezút­tal azonban kivételes esettel van dol­gunk — mind a tudomány, mind a gyakorlat szakaszán. Örök igazság: min­dent lehet, csak akarni kell! A számítógépek gyártásának gondola­tát a Szlovák Tudományos Akadémia Műszaki-Kibernetikai Intézetének dol­gozói hordozták a fejükben, amely állandóan ott mozgolódott, nyugtalan­ná téve a nappalt és az éjszakát. A kutatómunka alkotó légkörében, a tüzes viták, a céltudatos törekvés, az állandó tanulás és a kitartó igyekezet eredményeként az RPP 16-os számító­berendezés alapvető kutatása az 1960— 1969-es években sikeresen folyt és eredményesen zárult. Az elmélet azon­nal a gyakorlati megvalósítás szaka­szába lépett. 1972-ben, a második pár­huzamos opponentúrára már rendelke­zésre állt a számítógép egész műszaki berendezése. A KonStrukta Trenöin és a TESLA ORAVA fiiinai kutatási-fej­lesztési laboratóriumának dolgozói el­készítették a számítógép alkalmazott mintapéldányát, amely már a további gyártás alapjául szolgálhatott. A számítógép születésével egyidőben „nőttek fel“ azok a szakemberek is, akik a zilinai kutatóintézetben ma már többnyire osztályvezetőkként dolgoz­nak. így épült ki a híd a tudományos dolgozók segítségével az SZTA Mű­szaki-Kibernetikai Intézete és a Tesla kutatási-fejlesztési laboratóriuma kö­zött. PARTOKAT ÖSSZEKÖTŐ HIDAK Amikor 1974 januárjában befejező szakaszába érkezett „a harmadik nem­zedékhez tartozó RPP 16-os irányító számítóberendezés“ kutatási feladat tel­jesítésének elismerése, a tudomány és a gyakorlat között épített hidat már csak a másik parton kellett megerősí­teni. Az opponensek egybehangzó vé­leménye szerint a kutatás és a fej­lesztés feladatait magas fokú haté­konysággal hajtották végre, méghozzá egy teljesen új, rendkívül igényes és bonyolult területen, s a feladat meg­oldása komoly alapot nyújt ahhoz, hogy a népgazdaság hazai források­ból — a KGST-tagállamok alszállítói együttműködésével — magas műszaki szinten álló racionalizációs techniká­hoz jusson. A hazai kutatás és fejlesz­tés említett eredménye bátran felve­heti a versenyt a világszerte alkalma­zott hasonló csúcsrendszerekkel, példá­ul az IBM 1800-as, a GÉ/PAC 4020-as, a SIEMENS 305-ös és a HONEYWELL DDP 416/516-os számítógépekkel. EGY MINDENKIÉRT, MINDENKI EGYÉRT Az első RPP 16-os számítógépek si­keresen vizsgáztak a 2ilinai energeti­kai elosztóközpontban, valamint a Nováky III erőműben a kazán és a turbina irányításánál. A novákyi számí­tógép türelmesen védte a becsületét. Fel kellett oldania az iránta eleinte megnyilvánuló bizalmatlanságot. Kitar­tóan, nyakas elszántsággal jelzett egy meghibásodást. Nem akartak neki hin­ni. Amikor aztán mégiscsak végére jártak a dolognak., valóban megtalálták azt a csekély hibát, ami később súlyos üzemzavart okozhatott volna. A másik partot nem kellett sokáig keresni. Már csak azért sem, mert a híd építéséhez jó alapot és Irányt je­lentett a Tesla Orava Námestovóban épülő üzema S főleg azért nem, mert a híd építői messzebb láttak az orruk1 nál, nem volt kedvük dossziétudo­mányt csinálni, s elég energiájuk volt ahhoz, hogy a gondolatok bölcsőjét apostolokként hagyják el, s előkészít­sék a talajt „felfedezésük“ érvényesí­téséhez. Az SZTA Műszaki-Kibernetikai Intézetének dolgozói munkájuk ered­ményességét elsősorban annak köszön­hetik, hogy azt jő, összehangolt tudós­kollektíva végezte. Kollektíváról be­szélnek, és egyénekre gondolnak. Ha csak egy is hiányzott volna ebből a kollektívából, lehet, hogy nem is ér­ték volna el ezt a sikert. SZAKEMBEREK! TUDTOK E ÚSZNI? Ám a másik parton sem vártak ölhe­tett kézzel. Tudták, hogy az emberi agy találmánya csak akkor lesz hasz­nos, ha elsajátítják a kezelését az élet minden területén. Az új üzemet, amely a ni2nái Tesla Orava vállalat épített különböző alkatrészek gyártása céljá­ból, s már csak a technológiai beren­dezés elhelyezése volt hátra, „átenged­ték“ a számítógépeknek. Ez időnyerést jelentett, de még min­dig hiányoztak a szakemberek. Bősé­gesen akadtak azonban a vállalatban bátor, vállalkozó szellemű műszaki dol­gozók, főleg a televíziótechnika terü­letéről. így alakult ki az új üzem munkaközössége még a ni2nái válla­latban. Az volt a feladatuk, hogy elő­készítsék a gyártás műszaki, gazdasági és tervezési feltételeit. Jól tudták, hogy mihelyt átköltöznek majd a ná- mestovői üzembe, mentőöv nélkül kell majd úszniuk. 1973 májusában kinevezték az üzem igazgatóját és személyzetét. A Nifná- ban előkészített mintapéldányokon még a gyártás fortélyaival ismerked­tek. 1973 júniusában ezt is befejezték,, összecsomagolták tapasztalataikat, bá­torságukat és munkakedvüket, s áthe­lyezték tevékenységük színhelyét az új üzembe, ahol az év végéig további három ismételt prototípust készítettek. Az új munkahely azonban más ter­melési irányzatra készült, nem felelt meg a számítógépek különleges igé­nyeinek. Ezek gyártásához többek kö­zött állandó hőmérsékletre, rendkívü­li tisztaságra van szükség. Átmeneti megoldásként különböző póthelyiségek­ben, irodákban, raktárakban kezdték el a gyártást. 1974-ben 10 darab stan­dard és 10 darab mini számítógépet készítettek, de még az egyes perifériák nélkül. * * • — A fiatalok gyorsan megértik, hogy mit akarunk tőlük — mondja Július Mecko mérnök, üzemigazgató. — Ha elméletileg jól felkészülten hagyják el az iskolát, bármi újat gyorsan felfog­nak, különösebb problémák nélkül. — Nem okoz gondot, hogy az alap­fokú és a szakiskolák lassan reagál­nak az élet változásaira? „Egyáltalán nem. Ez nem is lenne megoldás. Amíg az iskolában bevezet­nék az új tanmenetet, kiadnák a tan­könyveket, addigra a számítógépek fej­lesztése is teljesen új utakon járna. Nekünk olyan emberekre van szüksé­günk, akik széles körű általános tu­dással rendelkeznek, s erre tudják épí­teni azt, amire szükségük van. A ni2- íi szaktanintézetben egyébként szá­nunkra is képeznek szakmunkásokat, s az elmúlt évtől kezdődően számítás- technikai tanfolyam Is indult.“ — Az új üzem kollektívája új és fiatal. Távlati szempontból ez kedvező, előnyös, de ma még nehézségeket okozhat... „Minden kezdet nehéz. A kollektíva átrostálődik, stabilizálódik. Néhányan már el is hagyták az üzemet, de ezen nem bosszankodom. Leginkább a maró­sok, lakatosok szöknek meg, a námes- tovói TEES üzembe, ahol többet keres­nek. Az úttörők újévi találkozásán, ahová járásunk vezetői hívtak meg, egy hatvan év körüli elvtársnő mellett ül­tem. Érdeklődött, hogy ki vagyok, mit csinálok, mik a céljaim. Elmondotta, hogy 1940-ben 22 ember volt állásban Námestovón. Férje egy alkalommal az­zal tért haza, hogy hétfőtől kezdve öt korona lesz a napszám, de ha nem tet­szik. akár ne is menjen, mert akad elég vreékai ember, akik ötért is el- . mén. dolgozni. Addig 6 koronás napszámot kapott. Mi pedig most szombaton és vasárnap is toborzó kör­útra járunk, keressük az embereket az új üzemhez. A mai fiatalok ezt már nem tudják megérteni.“ —• Ugyanakkor az új üzemben van a vállalat legjobb SZISZ-szervezete. A dolgozók átlagos életkora 22,5 év. Azo­kat, akik szeretik a természetet és a sportot, bottal sem lehet innen elza­varni. A SZÁMÍTÓGÉPEK MEGBÍZHATÓAN IRÁNYÍTJÁK A TERMELÉST Tavaly már 18 standard és 16 mini számítógépet gyártottak Námestovón a kiegészítő berendezésekkel együtt. A perifériás berendezések megnyitották a kapukat a vállalatok felé. Az első számítógépek a Jaslovské Bohunice-i atomerőműben, az ENO IV. hőerőmű­ben, valamint a TOS Kufim szerszám- gépgyárban találtak gazdára. Az utób­biban az exportra gyártott integrált gépsorokat irányítják. „Színvonalasan viselkednek, állandóan üzemben van­nak, a feladatokat megbízhatóan elvég­zik,“ — mondja mosolyogva az igaz­gató. A termelés zavartalanul folyik, bár- az üzemben tart még az átépítés. A csarnokokban építőmunkások, szere­lők futkároznak, hogy még ebben az évben elkezdődhessen a számítógépek futószalagon szervezett gyártása. MIÉRT ÉPPEN ÁRVA? Az egyik legfőbb indok a környezet, a levegő’’tisztasága. A másik pedig az, hogy az épülő, illetve befejezés előtt álló námestovöi üzem egyedüli alkal- . más lehetőségnek mutatkozott. A következő ötéves tervben a terme­lés csaknem ötszörös növelésére szá->. mítanak. A megrendelés már ma Is kétszerese a gyártás lehetőségninek. A'. ‘ számítógépek iránt nagy az érdeklő­dés. A számítások olyan szakaszokra is betörtek, mint a szállítóeszközök forgalma, az áruszállítás, irányítják a közlekedési gócpontokat, érvényesül­nek az orvostudományban, a biológiá­ban, az épületek tervezésénél, a nagy­üzemi baromfifarmok irányításában, a textilgépek munkájának irányításában, valamint a laboratóriumi munkákban. Josef Kempny elvtárs, a CSKP KB tit­kára az 1974-es májusi plenáris ülésen megállapította: „A szlovákiai ipar tu­dományos-kutatási alapja valóban ga­rantálni fogja a tudományos-műszaki fejlődés érvényesülését a gyakorlat­ban, mindenekelőtt a gépiparban és a vegyiparban. Ezt már számos példá­val bizonyíthatjuk. Ilyen például az RPP 16-os kis önműködő számítógép gyártásának bevezetése, melynek rend­kívül nagy a jelentősége. Elsősorban azért, mert feltételeket teremt a szá­mítógépek alkalmazásához azokon a területeken, ahol döntő fontosságú a technológiai folyamatok automatikus irányítási rendszereinek a bevezetése.“ A számítógép mindennapi fogalom­má vált. A tudomány világából a gya­korlati érvényesülés útjára lépett. Egyesek alapos munkát végeztek, amíg kigondolták, mások feladata a gondo­lat realizálása — céltudatos tervszerű­séggel. KÉRDÉS A MÁSIK OLDALRÓL De vajon a termelés felkészült-e a számítógépek bevezetésére? A terme­lés egyre többet igényel. A námesto- vól termékek fő átvevője a Tesla Pra- ha Számítástechnikai Intézete. Az ő feladatuk a kapcsolatok megteremtése a gyártók és a felhasználók között. A Számítástechnikai Intézet dolgozza ki a rendszereket az egyes megrende­lők számára, s ennek megfelelően irá­nyítja a berendezés elkészítését, mű­szaki összetételét. A Tesla Zilinai tudományos-kutatási laboratóriumában egyhónapos tanfolya­mokat szerveztek a felhasználók szá­mára. A prágai Számítástechnikai In­tézet viszont a programozók számára rendez tanfolyamokat Ostravában. Ezekre a tanfolyamokra bármely vál­lalatból jelentkezhetnek a dolgozók. Itt képezik ki azokat a technikusokat is, akik a számítógépeket használó vál­lalat alkalmazottai lesznek. Ma még a Tesla dolgozói. Időszerű az a kérdés is, hogy a gyártás kielégíti-e majd a haladó vál­lalatok igényeit. Ez három tényezőtől, a termelés anyagi-műszaki ellátásától, a technológiai ellátástól és az embe­rektől függ. Már a számítógép fejlesz­tése idején keresték azokat a szállító­kat, akik képesek biztosítani az alkat­részeket, hazai termelésből, vagy beho­zatalból. A námestovói üzemnek ma több mint száz alszállítója van. Leg­nagyobb a Tesla Ro2nov vállalat, vala­mint annak piesfanyi üzeme. Az író­gépeket és a tárcsás adattárolókat a Zbrojovka Brno, a szalagos tárolókat a Tesla Pardubice szállítja. „Őszintén megállapíthatjuk, hogy mindig ked­vünkben járnak, bár nekik is vannak problémáik. Most az a fontos, hogy az alkatrészek szállítása összhangban le­gyen a termelés tervezett növekedésé­vel. Az üzem átépítése aránylag las­san halad. A technológiai felszerelés biztosításához nyújtott pénzügyi forrá­sokat is bővíteni kellene. Egyes gépe­ket, felszerelést külföldről kell behoz­nunk. Olyan kis dolgok is hiányzanak, mint például a speciális harapófogók. 4, svéd gyártmányok megfelelnének, , de nincs rá fedezetünk,“ — mondja az igazgató. Ha a termelési folyamatok korszerű­sítését és automatizálását magas szint­re akarjuk emelni a népgazdaság leg­fontosabb ágazataiban, nem lehetünk szűkmarkúak. Nem kell szórni a pénzt, arra kell fordítani, ami helyes és szük­séges. Aki gyorsan ad. az kétszer ad. A SZÁMÍTÓGÉPEK RÖVID ÉLETE A számítógépeket gyártó niznái, ná- mestovői és környékbeli dolgozók kö­rültekintő munkát végeznek. A számí­tástechnika területén minden nap hoz valami újat. Námestovóban már ma tervbe vették az RPP 16-os felújítását, tanulmányozzák a termelés racionali­zálásának számtalan lehetőségét. „Plander már bizonyára megemlítette, hogy a számítógépek negyedik nem­zedékével foglalkoznak. Doc. Ing. Iván Plander CSc, az RPP 16-os számítógé­pek állami kutatásai feladatának irá­nyítója az SZTA Műszaki-Kibernetikai Intézetében“, — jegyezte meg Mecko igazgató. „Ilyen az élét“ — mondja. Mindannyian tudják, hogy a KGST ke- terében megvalósuló szakosítás az ora- vai gyártók programját is megváltoz­tatja. Az RPP 16-os számítógépnek te­hát nincs nagy jövője. Egyszerűen azért, mert az élet szédületes sebességgel ro­han tovább, s a számítógép megalko­tói is már az újabb, jobb, okosabb be­rendezésekre gondolnak. MÚNIKA DOHNÁNYOVA, Nővé slovo MAKRAI MIKLÓS, Oj Szó Látogatók a Szlovák Tudományos Akadémia Műszáki-Kibernetikát Intézete ál­tal rendezett kiállításon Makrai Miklós felvóteta ' WVUV> WUW WWW WWW) flo™y* TOOOO> 000000 tOOQQOt * ** /* • * ■ \ / "’ ' • • ‘

Next

/
Thumbnails
Contents