Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-29 / 9. szám
A TATRA FEJLESZTÉSE A koprivnic-ei Tatra gyárban röviddel ezelőtt befejezték a központi sajtoló üzem építését. Az üzem, amelyet a napokban helyeztek próbaüzembe, 298 millió korona beruházással épült. Az idei első negyedévben a karosszériaobjektumok épitését, valamint a karosszériaszerelő üzem felszerelését is befejezik. A tervek szerint az üzem 57 egységből és 34 objektumból fog állni, amelyek a sajtoló üzemhez kapcsolódnak. Az egyes üzemegységek újfajta elrendezésével a Tatra gyárban nő a karosszériaszerelő üzem termelése. Az új megoldás legnagyobb előnye, hogy a sajtoló üzem termelése az eddiginél közvetlenebbül kapcsolódik a többi üzemhez, Így a Tatra teherautók kabinjait gyártó üzemhez, a lakkozó-üzemhez és a szerelőüzemhez. A KGST tagállamaival folytatott kooperáció keretében a vállalat 1980 tói kezdve évente 15 000 teherautót fog gyártani. A válla'at az idén kb. 596 millió koronát fordít fejlesztésre. MAGYAR AUTÖBIZTONSAGI ÖV Magyarországon 1976. január 1-vel új közlekedésrendészeti szabályok léptek életbe. Ennek egyik rendelkezése szerint a személygépjárművek első ülésein biztonsági öv használata válik — legkésőbb 1977. július 1-ig türelmi idővel — kötele zővé. Ennek ismeretében az Autófenntartó Ipari Tröszt — AFIT — a svédországi AUT0L1V AB-től licencet és know-howt vásárolta hazai autóbiztonsági öv gyártásához. A licenc vásárlása az ENSZ EGB szabványban előírtak figyelembevételével történt, előbbi, majd az időközben megjelent magyar szabvány figyelembevételével, 1975 közepén az AFIT Autófelszerelési Vállalatnál Sopronban megkezdődött a biztonsági övék sorozatgyártása. A következőkben bemutatjuk a Magyarországon gyártott hárompontos, egykezes autóbiztonsági övét. A biztonsági öv, mint az első képünkön látható, három ponton csatlakoztatható a gépjárműhöz. A heveder poliamid alapanyagból, fekete színben a nemzetközi előírásoknak megfelelő méretben és szilárdsággal, ugyancsak hazat gyártmány. A heveder közvetlen csatlakozik a zárszerkezethez, melyet annak kengyele tart rögzített állapotban. Nyitása és zárása egy kézzel, a PRESS feliratú nyomógomb segítségével végezhető. A csatszerkezet kengyelét a rugó által nyomott, görgő tartja zárt helyzetben. Nyitáskor a zárógörgőt rugó ellenében a nyitógomb hátragördíti, ezáltal a kengyel vége szabaddá válik. Ezáltal az övheveder kivehető, illetve feszített öv esetén magától lecsúszik a kengyelről. A csat műanyagházas kivitelű. Használaton kívül a heveder a felső kihorganyzó műanyag- borítóban kialakított nyelv mögé fűzhető, mely a jármű ajtó- osz opán van elhelyezve. Az övheveder hosszáLlIttó szerkezettel van ellátva, egyben kicsúszás ellen is rögzített módon. A biztonsági övszalag és a csatszerkezet a gépjárműhöz csavarral rögzíthető. Egy darab komplett öv sllya 0,8 kp. Mint fentebb már említettük, a biztonsági öv gyártása az AFIT Autófelszerelési Vállalatnál kezdődött. A gyárban a célra külön biztonsági övgyártó üzemrészt alakítottak ki, ahol megfelelő gépesítéssel a gyártás minőségét meghatározott technológiai műveletek után, szalagrendszerben végzik, illetve ellenőrzik. Az övék gyártását, szalagrendszerben nődolgozók végzik. A Magyarországon gyártott autóbiztonsági övék, mint emlí tettük, megfelelnek az ENSZ EGB szigorú előírásainak, melynek vizsgálatát az erre kijelölt Csehszlovák Kutató Intézet is elvégezte. Az övék értékesítése, forgalmazása már megkezdődött. LIENER GYÖRGY A biztonsági övgyártó részleg A gépjárművezetők „bizonyítványa" — Minden gépjárművezetőről nyilvántartási lapot állítunk ki rögtön azután, hogy kiadjuk a hajtási jogosítványt — mondja Viliam Cech rendőr százados, a bratislavai Városi Rendőrfelügyelőség közlekedés- technikai és nyilvántartó csoportjának vezetője. — Ilyen nyilvántartó lapot azonban olyan személyek nevére is kiállítunk, akiknek ugyan nincs hajtási jogosítványuk, de valamelyik közlekedési szabálysértés miatt, pl. mert hajtási jogosítvány nélkül gépjárművet vezettek, büntetést rótt ki rájuk a közlekedésrendészeti felügyelőség. Így azután, ha az ilyen személy hajtási jogosítványért folyamodik, már előre tudjuk, hogy szabálysértővel van dolgunk, tehát meggondoljuk, hogy egyáltalán célsze- rű-e kiadni számára hajtási jogosítványt. A gépjárművezető nyilvántartási lapja tulajdonképpen ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint a hajtási jogosítvány, és rákerül a járművezetők személyével kapcsolatos valamennyi adat. Szerepel rajta természetesen az 411610 személy lakhelye is, így azután amennyiben lakhelyet változtat, ezt a nyilvántartási lapot elküldjük az új lakhelye szerint illetékes rendőrhatóságnak. Vagyis minden gépjárművezetőről csak egyetlenegy nyilvántartási lap készül. Mint mondottuk, ez a nyilvántartási lap tulajdonképpen megegyezik a hajtási jogosítvány adataival, ezért megállapítható belőle, hogy helyesek-e, a valóságnak megfelelőek-e a hajtási jogosítványban feltüntetett adatok, nagy szolgálatot téve ily módon az esetleges hamisítások felderítésekor. A nyilvántartási lap alapján ugyanígy új hajtási jogosítványt lehet kiállítani, ameny- nyiben a jogosítvány tulajdonosa ezt elveszítené, vagy esetleg ellopnák tőle. Ezenkívül a nyilvántartási lapra rávezetik a gépjárművezető valamennyi felderített olyan szabálysértését, amelyért a bíróság jogerősen elítélte, illetve pénzbírságot fizetett. 1972 óta azonban csak az 50 koronával vagy az, ezt meghaladó pénzbírsággal sújtott szabálysértéseket tüntetik fel. Négy esetben vezetik rá a gépjárművezetők nyilvántartási lapjára az általuk elkövetett bűncselekményt, illetve szabálysértést: 1. ha a bíróság jogerős Ítéletet hozott; 2. ha a büntető bizottság rótt ki valamilyen büntetést, 3. ha a rendőrségi közeg feljelentést tesz a közlekedésrendészeti felügyelőségen és ez a járművezetőt elmarasztalja, 4. ha a rendőrségi közeg a gépjárművezetőt szabálysértésért a helyszínen megbírságolja. A harmadik pontnál meg kell állnunk egy pillanatra. Ebben az esetben ugyanis felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha feljelentés érkezik a közlekedésrendészetre valaki ellen, s ezt a személyt beidézik mint a gépkocsi tulajdonosát, * noha nem ő követte el a szabálysértést a gépjárművel. A gépjárműveket rendszámuk és tulajdonosuk szerint tartják nyilván. Az idézést ugyan a jármű tulajdonosa kapja, de neki kell tudnia, hogy a kérdéses időpontban ő használta-e a járművet. Közületeknél az idézést a járműforgalmi osztály vezetője kapja, ennek kötelessége a fuvarozási naplóból megállapítani, hogy ki vezette a kérdéses időben azt a gépjárművet, amelynek rendszámát feljegyezték. Magángépkocsi esetében hasonló a helyzet, a közlekedésrendészeti felügyelőségen annak a személynek kell megjelennie, aki a kérdéses időben a járművet vezette. Természetes, hogy a szabály- sértést minden esetben csak elkövetőinek nyilvántartási lapjára vezetik rá. Sokak előtt nem világos, hogyan kerül feljegyzés a gépjárművezetők nyilvántartási lapjára helyszíni bírságolás esetén. Tudni kell, hogy a blr- ságszelvény két részből áll. A szelvénynek azon a részén, melyet a rendőrségi közeg visszatart, feltüntetheti a gépjármű rendszámát, azzal a céllal, hogy a szabálysértést vezessék rá a gépjárművezető nyilvántartási lapjára. Ilyen módon rákerül a gépjárművezető nyilvántartási lapjára minden közlekedésrendészeti büntetendő cselekmény és szabálysértés, tekintet nélkül arra, hogy az ország mely részében követte el. A bratislavai közlekedésrendészeti felügyelőség 90 000 Ilyen lapot őriz. A bejegyzések természetesen nem öncélúak. Betekintettünk néhány nyilvántartási lapba. Pénzbírsággal büntetett ilyen szabálysértések szerepeltek rajta: a biztonságos követési távolság meg nem tartása, gyorshajtás, a kötelező elsőbbség meg nem adása, helytelen parkolás stb. — Érthető, hogy az olyan gépjárművezetőket, akiknek nyilvántartási lapján több ilyen ás ebhez hasonló bejegyzés szerepel, beidézzük járművezetői képességük ellenőrzésére — mondja Cech százados. — Előfordult, hogy egy-egy ilyen személyről a bizottság megállapította, hogy nem alkalmas gépjármű vezetésére, van akit orvosi vizsgálatra küld, esetleg fél évre visszatartja a gyakori szabálysértő hajtási jogosítványát. A beidézés, s annak megállapítása, hogy & többszörös szabálysértő alkalmas-e gépjármű vezetésére, a nyilvántartási lapok állandó ellenőrzésének nem egyetlen következménye. Amikor a közlekedésrendészeti felügyelőség büntető bizottsága közlekedési szabálysértők esetében ítélkezik, minden esetben kikéri és áttanulmányozza az illető nyilvántartási lapját. — Annak illusztrálására, hogy a büntetés megállapítására milyen befolyással vannak a nyilvántartási lapom vezetett feljegyzések, megemlítem a következő esetet — magyarázza Viliam Cech százados. — Például közlekedésrendészeti ellenőrzéskor a szabálysértő gépjárművezetőt vérvételre kötelezik, s a laboratóriumi vizsgálat megállapítja, hogy vérének 0,7 ezrelék az alkoholtartalma [ez nagyjából megfelel egy korsó sör elfogyasztásának). Ha első ízben történt ilyen szabálysértés, akkor a bírság 500 korona. Ha azonban a szabálysértőnek nyilvántartási lapján már szerepel ugyanilyen szabálysértés, akkor az 500 korona bírság megfizetésén kívül fél évre a hajtási jogosítványát is megvonják. Hasonló az eljárás más szabálysértések esetén. Az utóbbi időbem egyre gyakrabban fordulnak tájékoztatásért a közlekedésrendészeti felügyelőséghez üzemek, vállalatok, intézmények. Az iránt érdeklődnek, milyen bejegyzések szerepelnek ennek vagy annak a gépkocsivezetőinek a nyilvántartási lapján, akit kitüntetésben akarnak részesíteni, egyebek között például azért, hogy 1 millió kilométert tett meg baleset nélkül, illetve — és ezek az esetek vannak többségben —, ha valakit gépkocsivezetőként fel akarnak venni. Ez mindemképpen örvendetes jelenség, az illető vállalat, intézmény személyzeti osztályának lelkiismeretes és körültekintő kádermunkájáról tanúskodik. A gépjárművezetők nyilvántartási lapja azonban ennél sokkal fontosabb célokat is szolgál. Az ügyészség, illetve a bíróság ugyanis minden esetben kikéri annak a gépjármű- vezetőnek nyilvántartási lapját, illetve ennek másolatát, aki a gépjármű vezetésével, üzemeltetésével kapcsolatban valamilyen büntetendő cselekményt követett él. A nyilvántartás ugyanis tiszta képet ad arról, hogy a vád alá helyezett gépjárművezetőnek a bíróság előtt tárgyalt ügye első, illetve egyszeri jelenség-e, vagy pedig az Illető sorozatosain követ el közlekedésrendészeti szabály- sértéseket. A bíróság azután gondosan mérlegeli, hogy a vádlottra nézve ezek a feljegyzések enyhítő vagy súlyosbító körülményként jönnek-e számításba. A nyilvántartási lap valóban elkíséri a gépjárművezetőt — képletesen szólva — a bölcsőtől a sírig. Azonnal kiállítják, amint megszerzi a hajtási jogosítványt, s a vonatkozó rendelkezések értelmében ezt a nyilvántartási lapot a közlekedés- rendészeti felügyelőség csak a járművezető halála vagy kivándorlása esetén szüntetheti meg. A nyilvántartás így pontos képet ad arról, milyen magatartást tanúsít a gépjárművezető a közúti közlekedésben. Nincs olyan szabálysértés, amely ne kerülne rá a nyilvántartási lapra, semmit sem lehet törölni. Meg kell mondani, hogy ezt t álságosán szigorúnak, egy kicsit talán Igazságtalannak is tartjuk, véleményünk szerint nem szolgálja a kívánt nevelési célt. Hiszen bizonyos büntetendő cselekmények idővel elévülnek, bizonyos büntetéseket törölni lehet a büntető nyilvántartásból, vannak olyanok, melyeket közkegyelemmel engednek el, s olyan szabály- sértések is, amelyek nem kerülnek be a büntető nyilvántartásba. Miért kell akkor a közlekedésrendészeti szabály- sértések elkövetőivel szemben ennyire alkalmazni a törvény szigorát? A Szlovák Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán megtudtuk, hogy sző van a szabálysértésekről szóló törvényes rendelkezések átértékeléséről, módosításáról, s ebben az esetben a törvényhozó gondol a közlekedésrendészeti szabály- sértések elkövetőire Is. Reméljük, hogy ez mielőbb megtörténik, mert igazságosnak tartjuk, hogy csak az egyes esetekben előforduló enyhe közlekedési szabálysértéseket Idővel töröljék a nyilvántartási lapról, hogy ezek évtizedek múltán is ne terheljék a gépjárművezetőket. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy olykor csak egy haj szálon múlik, „közönséges“ közlekedésrendészeti szabálysértés, vagy komolyabb kimenetelű baleset történik-e. Ez legtöbbször a körülményeken, a véletlenen múlik. A közieke désrendészeti szabálysértések büntetésével és nyilvántartásával a társadalom nevelő hatást igyekszik kifejteni, vagy pedig megvédeni a közúti közlekedés résztvevőit azoktól, akik veszélyeztetik nemcsak a saját, hanem mindenekelőtt a mások biztonságát. Az ilyenektől jogosan vonják meg a hajtási jogosítványt. —tm— A közúti balesetek csökkentése érdekében A közlekedési balesetekkel foglalkozó szakemberek nem- rég Bécsben és Londonban találkozót tartottak. Megállapították, hogy a közúti balesetek jelét a járművezetők fáradtsága okozza. További fontos tényező a vezető kora. Megállapították, hogy a hajtási jogosítvánnyal rendelkező járművezetőknek kb. 4 százaléka különféle okok miatt nem alkalmas a vezetésre. A 60 évnél idősebb személyek esetében ez az arány az 50 százalékot is eléri. Helytelen, hogy a gyermekeket a járművek első üléseire ültetik. Több országban folytatott felmérések adatai szerint annak, hogy a baleset során az első ülésen helyet foglaló gyermek életét veszti, 12-szer akkora a valószínűsége, mintha a' gyermek a hátsó ülésen ül. A Szlovák Egészségügyi Minisztérium több intézkedést foganatosított a közúti közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében. A következő öt évben arra törekszenek, hogy tökéletesítsék az orvosok és nővérek tudását a balesetek esetén szükséges gyors orvosi beavatkozás színvonalának javítása céljából. Ezenkívül tökéletesítik a vezetők és a hajtási jogosítvány várományosainak orvosi vizsgálatát. Számos kutatást is végeznek ezen a téren.
