Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-22 / 8. szám

Az új társadalombiztosítási törvény és a szociális gondoskodás Mint ismeretes, 1976. január elsején érvénybe lépett az új társadalombiztosítási törvény. Ezt nagyon konkrétan megérezték nyugdíjasaink, akiknek januárban a postások már nagyobb nyugdijat hoztak. A sajtó, a rádió és a televízió nagy figyelmet szentelt az új nyugdíjrendszer elvei magyarázásának. Az új társadalombiztosítási törvény, a Szlovák Nem zeti Tanácsnak az SZSZK szerveinek a társadalom­biztosítással kapcsolatos jogkörét meghatározó törvénye, valamint az ezzel kapcsolatos Jogszabályok nemcsak a nyugdíjakat módosítják, hanem érintik az egész szociális gondoskodást is. Szociális gondoskodáson azt a segítséget értjük, amelyet az állam azoknak a polgároknak nyújt, akik kedvezőtlen helyzetbe kerültek és nehézségeiket nem tudják saját erejükből leküzdeni. Olyan polgárokról Is sző lehet, akiknek a betegbiztosítási járulék, a nyugdíj nem elegendő létszükségleteik kielégítéséhez. Az új társadalombiztosítási törvény értelmében tehát a szociális gondoskodáshoz tartozik: — a családról és a gyermekről való gondoskodás, — a csökkent munkaképességű polgárokról való gon­doskodás, — a súlyos egészségi károsodást szenvedett polgá­rokról való gondoskodás, — az idősekről való gondoskodás, — a rendkívüli segítségre szoruló polgárokról, va­lamint a társadalmi életre alkalmatlan polgárok­ról való gondoskodás. Mai cikkünkben a családról és a gyermekről való gondoskodással foglalkozunk. Meg kell jegyeznünk, hogy az új jogszabályok az előző törvények bevált alapelveire épülnek, de a családról való szociális gondoskodást újfajta szolgáltatásokkal és juttatások­kal gazdagítják. Elsősorban kiemeljük, hogy a szo­ciális gondoskodás megvalósítása a nemzeti bizott­ságok feladata. Ezen a téren különösen fontos szerep hárul a járási nemzeti bizottságokra. Az új törvény értelmében tárgyi segítséget és pénzbeli segélyt nyújthatnak a rászorulóknak a szociális gondoskodás keretében. Tárgyi segítségen azt értjük, hogy a kisgyerme­kes családoknak, az egyedülálló anyáknak, vagy apáknak, a terhes nőknek, amennyiben nem tudják saját bevételükből megvenni, biztosíthatják a leg­fontosabb létszükségleti tárgyakat. Ilyeneknek tart­juk például az élelmiszert, a ruhaneműt, a cipőt, a tüzelőanyagot, illetve az Iskolai étkezdében az ebéd kifizetését. A háztartások alapvető felszereléséről is szó lehet, így például ágyat, asztalt, széket, szek­rényt, ágyneműt stb. vásárolhatnak. Rendkívüli esetekben, például ha többgyermekes családról van szó, ahol a szülők példásan törődnek gyermekeikről, de egyikük állandóan súlyos beteg, a járási nemzeti bizottság mosógépet, vagy hűtőszekrényt is vásá­rolhat. Az említett célokra pénzbeli segély is kifizethető, ha ez célszerűbb, mint az említett tárgyak megvá­sárlása. Véleményünk szerint azonban minden eset­ben felül kell vizsgálni a tárgyi segítség lehetősé­gét, tekintettel arra, hogy ilyen esetekben kisebb a lehetőség a visszaélésre. Pénzbeli segélyt a járási nemzeti bizottság csak akkor nyújthat több Ízben, ha a kedvezőtlen szociá­lis helyzetbe került család, egyedülálló szülő, vagy terhes asszony létszükségleteiről van szó. így pél­dául hozzájárulhatnak a lakbér, a villany- és a gáz- fogyasztás stb. kifizetéséhez. Hangsúlyoznunk kell. hogy az állampolgároknak nincsen jogigényük az említett szociális juttatások­ra. Ezeket csak akkor kaphatják meg, ha rá van­nak utalva az ilyen támogatásra. Szociális szem­pontból ráutaltaknak tekintjük azt az embert, aki nem tudja saját bevételéből, vagy más személyektől kapott eltartási összegből fedezni élelmezését és havi bevétele rendszeresen 700 koronánál alacso­nyabb. Házaspár esetében a havi bevétel 1300 koro­na. Ezek az összegek személyenként 700 koronával emelkedhetnek abban az esetben, amennyiben ezeket a személyeket az az állampolgár tartja el, aki segélyért folyamodik. Felvetődhet a kérdés, mi tartozik a havi tiszta bevételhez. A munkások és alkalmazottak esetében a kérvény benyújtása előtti hat naptári hónapban kapott tiszta bevétel (adó nélkül) átlagáról van szó. Az efsz-tagoknál az elmúlt tizenkét hónapban kifejtett munkáért kapott tiszta bevétel egy tizen- kettedét veszik figyelembe. Ezenkívül a havi bevé­telhez tartozik még a betegsegélyző juttatása, a gyermekgondozási segély, a családi pótlék és a csa­ládtag ápolásánál nyújtott segély. A nyugdíjasoknál az utolsó hónap nyugdíja, beleszámítva a tartásdí­jat Is. Amennyiben nevelőszülőkre bízott gyermekről van szó, a bérhez kell számítani a járási nemzeti bizottságtól a gyermek gondozásáért kapott össze­get te. A tiszta havi bevételhez tartozik még a diá­kok szociális ösztöndíja, a szakszervezetektől vagy az efsz-től kapott segély, valamint az ingatlanokból származó bevétel és a természetbeni juttatások. Nem tartozik viszont a tiszta havi bevételhez a gyer­mek megszületésekor kifizetett segély, a rokkant gyermekért járó családi pótlék kiegészítése stb. A felsorolt meghatározó tényezők csak tájékozta­tási jellegűek mivel indokolt esetekben, például ha egyedülálló terhes nőről, vagy valamelyik szülő rossz egészségi állapotáról van sző, az említett ösz- szegek emelhetők. A járási nemzeti bizottságok a szociális ráutaltság megítélésekor figyelembe veszik a családtagok ko­rát, egészségi állapotát, a család vagyoni helyzetét, valamint azt is, hogy a szülők hogyan gondoskodnak gyermekeikről, a gyermekek hogyan látogatják az iskolát. Azt Is felülvizsgálják, nem emelkedne-e a szülők bevétele, ha szakképzettséget szereznének stb. Oj szociális szolgáltatás a kamatmentes kölcsön. Ilyen kölcsönt csak rendkívüli esetekben nyújtanak, ha a szülők, vagy az egyedülálló anya, illetve ter­hes nő a kölcsön segítségével leküzdheti kedvezőt­len életfeltételeit. További fontos feltétel, hogy a kölcsön csak akkor nyújtható, ha törlesztése nem veszélyezteti a kérvényező és családtagjai létszük­ségletének kielégítését. A járási nemzeti bizottságok elsősorban ruházati cikkek és cipők vásárlására, valamint a háztartások alapvető felszerelésére nyújtanak kölcsönöket. Ez azt jelenti, hogy kölcsönt csak pontosan meghatá­rozott célra nyújtanak, maximálisan 5000 korona ér­tékben. Az esetek többségében a kölcsön összege kisebb lesz. Az irányelvek lehetővé teszik, hogy készpénzkölcsönt is nyújtsanak, maximálisan 5000 korona összegben, de csak akkor, ha biztosítva látják, hogy ezt az összeget helyesen használják fel. Valószínű, hogy az ilyen kölcsönt havi törlesztéssel öt éven belül kell majd visszafizetni. Űjabb köl­csön csak az előző kölcsön visszafizetése után nyújt­ható. A járási nemzeti bizottság megállapodást köt az állampolgárral a kölcsönről, amelyben feltünteti a kölcsönnyújtás feltételeit, célját, valamint a törlesz­tés idejét és összegét. Fontos tudnivaló, hogy az állampolgároknak a kölcsön kérvényezésekor be kell mutatniuk munkaadójuk állásfoglalását arról, hogyan teljesítik feladataikat, milyen a bevételük, a holyi nemzeti bizottság igazolását arról, hogyan gondoz­zák gyerekeiket, valamint az Állami Takarékpénz­tár fiókintézetének igazolását, hogy a takarékpénz­tártól nem kaphatnak kölcsönt. A felsorolt feltételek nagyon pontosan meghatá­rozzák, kik azok, akik ilyen kölcsönt kaphatnak. Mrzói szolgától A szociális gondoskodás fejlődése szempontjából nagyon jelentős a gyermekes családok számára be­vezetett gondozói szolgálat. Ennek az a célja, hogy segítséget nyújtsanak a rendszerint 10 évesnél fia­talabb gyerekek gondozásában, a háztartás vezetésé­ben, akkor, ha azt a család saját erejéből nem tudja biztosítani hosszas betegség, gyógykezelés, il­letve az egyik vagy mindkét szülő halála miatt. Kivételes esetekben gondozói szolgálatban részesül­het a gyermek akkor is, ha az egyedülálló szülő­nek munkába kell lépnie, mivel már kimerítette a családtag ápolásánál nyújtott segély lehetőségét, és nem tudja másképp biztosítani gyermeke gon­dozását. Komoly oknak tekintik a hármas ikrek szü­letését, vagy több kisgyermek gondozását. A gondozásról a járási nemzeti bizottság minden eset gondos felülvizsgálása utón dönt és csak akkor, ha valóban a rokonság sem tud gondoskodni a gyermekről. A gondozásért a rosszabb szociális hely­zetben levő család nem fizet, más esetekben a csa­lád bevétele, családi és vagyoni helyzete szerint ha­tározzák meg a szolgáltatás árát. Az új szociális szolgáltatás bevezetése sok esetben attól függ majd, hogy a járási nemzeti bizottságok tudnak-e elegendő önkéntes gondozót szerezni. Az önkéntes gondozó havonta maximálisan 1500 korona jutalomban részesülhet. A fiatal felkészítése a házasságra Az új jogszabályok értelmében a nemzeti bizott­ságokra jelentős feladatok hárulnak a gyermekek nevelésében^ elsősorban a fiataloknak a házasságra való felkészítésében. E feladat fontosságát támaszt­ja alá az a tény, hogy egyre csökken a házasságot kötött fiatalok életkora, sokan megfontolás nélkül kötnek házasságot. Kialakulófélben van a fiatalok házasságra való felkészítésének rendszere. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az utóbbi években egyre emelkedik a válások száma. Jelenleg 100 házasságkötésre csaknem 14 válás esik. Ez ter­mészetesen kedvezőtlenül hat elsősorban a gyerme­kek nevelésére. Ezért az összes állami szervnek, a nemzeti bizottságoknak és a társadalmi szervezetek­nek fokozott figyelmet kell szentelniük ennek a prob­lémának. Jogszabályaink pontosan, konkrétan meg­határozzák a helyi és a járási nemzeti bizottságok feladatait. Hangsúlyozzák, hogy ezeknek a szervek­nek elsősorban kulturális, egészségügyi és szociális nevelőtevékenységgel kell hozzájárulniuk a fiatalok felkészítésére a házaséletre. Ebbe be kell vonniuk a polgári ügyek testületéit, valamint kulturális és egészségügyi létesítményeiket. A törvény a járási és a kerületi nemzeti bizottságok kötelességévé teszi a házassági és a házasság előtti tanácsadók megszervezését. Ezeknek az a feladata, hogy taná­csokat adjanak a jegyeseknek a házasságkötés előtt, megoldják a házastársak konfliktusait és így hozzá­járuljanak a családok stabilitásához. Az SZSZK-ban ma 21 ilyen tanácsadó működik a kerületi és a járási bizottságok mellett. A tanácsadók még nem tekintenek vissza gazdag múltra, de ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy egyre nagyobb az érdeklődés irántuk, mivel ezek a tanácsadók haté­kony eszközök a konfliktusok megoldásában, a csa­lád szétesésének megakadályozásában. Számítások szerint 1980-ig az összes járási' nemzeti bizottság létesít ilyen tanácsadót. A szociális szolgáltatások és a szociális gondoskodás elemzése azt mutatia, hogy szocialista államunk a népgazdaság lehetőségeivel összhangban céltirda tosan gondoskodik a gyermekes családok problémái­nak megoldásáról. A nemzeti bizottságok feladata, hogy kialakítsák a feltételeket az új jogszabályok következetes érvényesítéséhez. STEFÁN BOHUS A Bratislavai Elektrotechnikai .Izemben sok fiatal dolgozik. Képünkön Valéria Hilahijová, a lakatosműhely diszpécsere az ifjúsági szocialista brigád tagjai között. (CSTK felvétele) taatmotes tóHcswrök Rendkívüli segélyek

Next

/
Thumbnails
Contents