Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-22 / 8. szám
/ téletidő volt aznap. Szélvihar dühöngött, hajtotta a felhőket; s kora reggel óta tépte-csa- varta a fákat. Aztán hirtelen besötétedett, villámlani kezdett, s a fel- fellobbanó fényben, a mennydörgés kísérteties morajlásában a házak is megremegtek, az ablakok csörömpölni kezdtek. Aztán újra elsötétedett, hogy később elölről kezdődjék minden, az égzengés, a villámok csapkodása. Ez a pokoli hangverseny másnap Is folytatódott. Megszakadt az összeköttetés, megbénult a forgalom. Ilyein januári időjárást az emberek még nem éltek át. Később tovább erősödött a szélvihar. Északnyugati irányból óránként kétszáz kilométeres sebességgel szá guldott a bajt hozó orkán, amely a hajókat partra sodorta, házakat döntött össze, s az emberek életét sem kímélte. Az orkán kétszer is megismétlődött, s amerre csak végigsöpört, mindenütt óriási károkat okozott. Hazánkban a szélvész hatmillió erdei méter fát döntött ki. Ez volt az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb erdei katasztrófája. A Öesky Rudolec-i Erdőgazdasági Üzemben komoly károk keletkeztek. Az üzem a Cseh Morva-dombság déli csücskében található. Itt több mint negyedmillió erdei méter fa ment tőnkre. Josef Suchan, az üzem igazgatója a január negyedikére virradó éjszakát sosem felejti el. — Alvásra még csak nem is gondolhattunk — mondja —, a szél százával és ezrével tette tönkre a fákat, s mi semmit sem tehettünk ez ellen. Később félméternyi hó hullott, de rövid időn belül elolvadt, majd megismétlődött a? egész. Kint most is süvít a szél. — Mindenütt pusztulást láthat. Meggyőződhet róla a saját szemével — mondta az igazgató. Autóba ültünk, Frantisek Sipl üzemvezető ült a kormány mellé. — Ebben az üzemben szorgalmas emberek dolgoznak. Azokban a házakban laknak — mondta, és egy házcsoportra mutatott. — Ennyi szerencsétlenséggel azonban nem tudunk megbirkózni. Beértünk az erdőbe. Tudjuk, hogy az erdő sok mindent nyújt az ember számára. Nyugalmat, pihenést, fát, erdei gyümölcsöt, menedéket az állatoknak, és vizet is tárol. Feltűntek az első kidőlt faóriások. 'A fák egymásra zuhantak, csonkjaik az ég felé meredtek. Ezeken a fákon nemrég még madarak énekeltek, mókusok kergetőztek. Kissé tovább haladva, újabb tönkretett fákat láttunk. Ilyen az egész öthektárnyi terület. Lehangoló látvány. Megálltunk, hallgatjuk a motorfűrészek zúgását. A járműből kiszállva sárban és hóban csoszogunk. Körülöttünk mindenütt derékba tört fatörzsek, tövestül kicsavart fák láthatók. Jtt-ott egy-egy facsonk mered az égnek. Miroslav Brom különleges öltözékben, fűrésszel a kezében éppen a törzsről vágja le az ágakat. Munkatársa, Jan Novotny ugyanazzal fogMotorfűrésszel vágják a kidoutött fatörzseket A fát speciális erdei traktorral szállítják a gyűjtőhelyre , (Fanan Uher felvételei) lalatoskodik. — Nos, fiúk, hogy megy a munka — kérdezzük. Rövid időre leteszik a fűrészt és rágyújtanak. — Csak ez a ronda idő ne volnál Hogy a munka veszélyes? Már megszoktuk, hogy szél törte fákkal dolgozunk. Pedig a munka valóban veszélyes, mert a zuhanó ágak elöl gyakran félre kell ugrani. Távolabb még áll egy csoport százéves fenyő. Rövidesen ezek is kidőlnek — mondja hozzáértően Jan Nő- vein^. Alighogy kimondta, a fatörzs hatalmas reccsenéssel a földre zuhant. Jókora földtölcsér és összefonódott ágak egészítették ki a látványt. Valahonnan előkerült egy különleges traktor. Az erdei munkások a vontatókötelet a kivágott törzsek köré tekerik, majd a traktor húzni kezdi a rakományt. Megfeszülnek a vontatókötelek, forognak a hatalmas kerekek, végül a traktor a rakománynyal együtt megindul. Vezetője Milán Krajnik, aki gépével nagyon ügyesen bánik. Nem messzire onnan halomoa rakják a fát. Itt már várják a rakományt a fafeldolgozó munkások — Karéi Martinék és Karéi Zmeskal. A törzseket meg kell tisztítani a rothadásnak indult fától. Zmeskal munkába kezdett, a fahulladéfcot a papírgyárakban fogják eltüzelni. A hulladékot egyelőre félre rakják, a jól hasznosítható fát megmérik, majd előkészítik az elszállításra. Ennek a gépnek Karéi Bárta a vezetője. Tizennégy fatörzs, mintegy húsz köbméter fa már elszállításra készen áll. A rakományt össze kell kötözni és hátúira „zászlócskát“ kell tűzni. Hová viszik? — Slavonicébe, a fűrésztelepre, 15 kilométernyi távolságra. Az utat naponta négyszer megteszem —, válaszolja a járművezető. Jouza erdész csak jót tud mondani Bártárói, a jármű vezetőjéről. Értelmes ember, mondja büszkén. Itt szolgált katonakorában, majd itt maradt. Mindennek már húsz éve. A vihar előtti este Itt voltunk autóval, de vissza kellett fordulnunk. Az erdőt mindig tisztán tartottuk. Szilveszterkor az ezzel kapcsolatos munkákat befejeztük. Felkészültünk az új ötéves terv feladatainak a teljesítésére. Aztán jött a vihar, és az egész terv dugába dőlt. Nová Bystfice környékén 12 hektár erdő ment tönkre. — Amikor a pusztulást megláttam, sírva fakadtam — mondja Bures elvtárs, az erdőgazdasági igazgatóság vezetője. — Azelőtt ezen a környéken a szél nem tört le fákat. Most csak az igazgatósághoz tartozó területen 70 000 erdei méter fa ment tönkre, és az elemi csapás kerítéseket, utakat, erdei kultúrákat is elpusztított. S mindez mennyi munkánkba került! Mindenütt sok a gond. A tönkretett erdőkben minél hamarább sok-sok munkáskézre lész szükség, brigádo- sokra, fűrészekre, jármüvekre. Sok helyen az üzemek saját munkásaikkal a munka egyharmadát sem tudják elvégezni. Évek telnek el, míg a letarolt erdő helyén újból erdő lesz. BLAHOSLAV BRAUN «MB—p—ii. 'in i«ii«iiirw)itniiiiiiiie|'iiiiiiiwMM««»u^BttMi»riOTiiiiMMMMiiiiiiiiiir . Zöldségtermelés — ipari szinten A komáromi járás mezőgazdasági üzemei az idén jelentősen több gabona, kukorica és zöldség termesztését tűzték ki célul, mint tavaly. Például a szántóterület 64 százalékán termelnek gabonát, s a kukorica vetésterületét 12 416 hektárról 17 000 hektárra emelik. Hogy ebből a hetényl szövetkezetre milyen feladatok hárulnak, arra Csintalan Csaba ag- ronómustól kértem választ. MEGFONTOLTAN TERVEZTEK — Terveink összeállításánál egyaránt figyelembe vettük a járási szinten előirányzott feladatokat és múlt évi eredményeinket. Ez utóbbiak nem mondha tők sikereseknek, az okok ismertek, a tavaszi fagyok és később a jég jelentős veszteségeket okoztak, így a növénytermesztés szakaszán szövetkezetünk mínusz 1,4 millióval zárta a múlt évi termelési tér vet. Búzából 38,5 mázsás, árpából csak 34,5 mázsás hozamot értünk el. A veszteséget némileg ellensúlyozta a kukorica, melyből 60,2 mázsát takarítottunk be hektáronként. Idei vetésforgónk eltér a tavalyitól. Az elmúlt évben 920 hektár volt, az idén pedig 860 hektár lesz a szemesek vetésterülete. Az árpáét 200-ról 100 hektárra csökkentjük, a kukoricáét viszont 290 ről 350 hektárra növeltük. Amint beszélgetésünk során az agronőmus kifej tette, mindent megtesznek annak érdekében, hogy gabonából és kukoricából a legmagasabb hozamot érjék el. Ennek érdekében már az őszi talajmunkák ra is fokozott figyelmet fordítottak, s a további munkáknál Is elsősorban a minőséget tartják szem előtt. Csak így tudnak majd eleget tenni tervüknek, mely az idén 97 vagon búza eladását írja elő a tavalyi 32 vei szemben. Kukoricából 43 vagonnal juttatnak az állami alapokba, ez héttel több mint a múlt évben veit. Ehhez még hozzájön 11 vagon rozs és 14 vagon árpa is. ÜJ TECHNOLÓGIA A PARAD1CSOMTERMESZTÉSBEN — Sok szó esett a sajtóban a szövetkezetünkről a paradicsomtermesztéssel kapcsolatban. A fogyasztók és a konzervgyárak szükségleteinek fedezése érdekében a Magyarországon kidolgozott vetőbarázdás termesztésen alapuló komplex termesztési technoló1 giát és géprendszert alkalmazzuk. Megvásároltuk a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár által gyártott gépsor hat elemét. A technológia a talajelőkészítéstől a betakarításig végzendő munkafolyamatokra terjed ki. Hogy az elmúlt évben a 30 hektáron nem értük el a kívánt eredményt — bár a hozam egy hektáron 512 mázsa volt —r annak oka az, hogy az egyes gépelemek későn érkeztek meg. Az új termesztési eljáráshoz mindenekelőtt egy szerre érő, kemény húsú, kinemesített hibridparadi csomra van szükség. A hagyományostól eltérően nem palántákat ültetünk, hanem magot vetünk, az idén már 100 hektáron. A gépsorról még egy két érdekességet-is elmondhatunk: 500 mázsás hektárhozara esetén a begyűjtőgép teljesítménye óránként 50—100 mázsa. Segítségével 20—25 ember végzi el azt a munkát, ami azelőtt megközelítőleg 250 emberre jutott. A paradicsom mellett más speciális növényfajták vetésterületét is növelték. Mivel jól bevált náluk a dohánytermesztés, a múlt évi 10 hektárral szemben az idén mór 20 hektáron fogják termeszteni. A napraforgó területét 100 ről 110 hektárra emelik. Tavaly a nagy olajtartalmú szovjet fajtából a terve- zeit 14 helyett a jégkár miatt csak 13 mázsás hozamot értek el. A munka nagy részét gépesítették, a levéltetvek és más kártevők ellen repülőgépről permeteztek, a begyűjtést pedig két átalakított SK 4 es kombájnnal végezték. Már az elhangzottakból Is kitűnik, hogy a hetényi szövetkezet vezetősége nagy súlyt helyez a gépesítésre, az ipari szintű mezőgazdasági termelés feltételeinek megteremtésére. Ez továbbra is állandó programjukat fogja képezni, például ennek keretében adták ót a múlt év második felében az a.lsópé- terl szövetkezettel közösen épített MGF OB típusú szárítót ts. NÖVELIK A TERMŐTERÜLETET — Tudatában vagyunk, hogy a termelés növeléséhez a hozamok emelése mellett a termőterület gyarapításával is nagyban hozzájárulhatunk — folytatta az agronőmus. — Tudni kell azt, hogy területünk 70 százalékán homokos a talaj, 30 százaléka pedig agyagos homok, főleg a Komárom felé eső részen. Ezzel is magyarázható, hogy nálunk a gabona sosem ad csúcshozamot. Ezenkívül sok a lápos, fűzfákkal benőtt terület, melyeket a dűlők alaktalan, megkö zelítőleg 5—0 hektáros parcellákra tagolnak. Itt mintegy 80—100 hektár rekultivációjára van szükség. Ezt követően talán lehetővé válik az öntözőberendezés kiépítése. A határ nagyobbik részén, a homokos területen egyáltalán nincs víz a közelben, úgyhogy ott az öntözéses gazdálkodásra egyelőre nincs kilátás. Amint megtudtam, sok reményt fűznek annak az állami tervnek a megvalósításához, mely szerint az Alsópéter—Hetény—Marcelháza vonalon mintegy 1200 hektár homokos terület humusszal való feltöltését, termővé tételét helyezték kilátásba. A hetényi határból több mint 300 hektáron változtatná ez meg a talaj szerkezetét. MALINAK ISTVÁN
