Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-22 / 8. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1 w Bratislava, 1976. február 22. O IX. évfolyam, 8. szám 9 Ara 1 korona SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA • KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A huszonnyolc évvel ezelőtti feb ruári napokban Csehszlovákia dolgozó népe harckészségből és fejlettségből vizsgázott. A vizsga kitünően sikerült. A munkásság, a vezetésre hivatott osztály a történelem színpadáról egyszer s mindenkorra leső pörte a csehszlovák burzsoáziát. A februári győzelem mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy az egységes munkásosztály és az egész dolgozó nép élén politikailag és szervezetileg fejlett forradalmi párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja állt. A februári eseményeket egy három évig tartó békés forradalmi fejlődés előzte meg. A küzdelem eredménye végérvényesen eldöntötte Csehszlovákiában a társadalmi rendszer jellegét, megnyitotta az utat a szocializmus építéséhez, ahhoz a politikai, gazdasági és kulturális felemelkedéshez, amelynek mindnyájan alkotói és szemtanil vagyunk. A burzsoázia képviselői fokozatosan nemesek a politikai, hanem a gazdasági élet területéről is kiszorultak A felszabadulást, megelőzően — a termelőeszközök magántulajdona következtében — Csehszlovákia területeinek a fejlettsége eltérően alakult. Az országos átlaghoz viszonyítva Szlovákia, ezen belül pedig különösen a magyarok lakta Dél- és Kelet-Szlovákia gazdasági fejlődése maradt le. Akadtak körzetek, ahol 1948-ban úgyszólván egyetlen ipari üzem sem működött. A februári győzelem óta eltelt időszakban megoldódott a társadalom életének mind az a fontos politikai, gaz dasági és kulturális problémája, amely az előző években nyomasztódn hatott a népre, és amelyeket a kapitalista társadalom képtelen volt megoldani. Az igen jelentős változások érzékeltetésére elég, ha megemlítjük: a burzsoázia uralma csupán egy marok nyi rétegnek biztosított demokráciát, a szocializmusban viszont a demokrácia a többség, a dolgozó nép érdeket szol gálja, a dolgozók akarata érvényesül. A kapitalizmusban a gazdasági életet a pangás, a válsághangulat, a munka nélküliségtől való örökös félelem jellemezte. A szocializmusban a gazdasági élet kiegyensúlyozott, az életszínvonal állandóan emelkedik, senkinek sem kell attól rettegnie, hogy munka nél kül marad, az utcára kerül, és nem lesz betevő falatja. A kapitalizmus idején igen sok problémát okozott a megoldatlan nemzetiségi kérdés. A februári győzelem megteremtette a lehe tőséget a nemzetiségi kérdés lenini rendezésének, és a csehszlovákiai magyar dolgozók számára is megnyitotta a felemelkedéshez vezető utat. A szo> cializmusban a lenini nemzetiségi politika eredményeképpen a múlt káros örökségét fokozatosan eltávolítjuk, és egyre szorosabbra fűződik a nemzetek és a nemzetiségek testvéri barátsága és együttműködése. Szlovákia, az egykor minden tekintetben elmaradt agrárjellegű országrész ma magasan kulturált, iparilag fejlett országgá, az egységes csehszlovák gazdaság aktív és szerves részévé vált. A munkásosztály februári győzelme óta eltelt időszakban — azon kívül, hogy nagy fejlődés történt a mezőgazdaságban és más szakaszokon is — talán a csehszlovák ipar tette meg a legnagyobb utat. Az egy lakosra eső acéltermelésben 1937-ben világviszonylatban a kilencedik, európai viszonylatban a hetedik helyen álltunk. Jelenleg e tekintetben világviszonylatban a negyedik, európai viszonylatban a harmadik helyen vagyunk. Az egy főre eső szénfejtésben Csehszlovákia világviszonylatban a második helyen áll. Kiemelhetjük azt is, hogy Csehszlovákia gazdasága a februári győzelem óta mind egészében, mind részleteiben progresszív népgazdaságként fejlődött. Pozitív vonásként könyvelhető el, hogy népgazdaságunk a szocialista világrendszer tagjaként egyrészt kihasználja a szocialista államok gazdasági együttműködésének az előnyeit, másrészt jelentősen hozzájárul ezek gazdasági fellendítéséhez, ugyanakkor elősegíti a fejlődő országok gazdaságának fellendítését, és a nemzetek békés egymás mellett élését. Az ez év januárjával életbe lépett új járadékblztosítási rendszer, amely több mint 3 milliárd koronával emeli a nyugdíjakat és mintegy 3 millió embert érint, a nemzeti biztosításról 1948-ban hozott törvény továbbfejlesztése, és azóta egyike a legfontosabb törvényeknek. Az új, hatodik ötéves terven a társadalom az egészségügy, az oktatásügy és a kultúra fejlesztésére az állami költségvetésből összesen 195 milliárd koronát fordít, mintegy a felével többet, mint fordított 1966 és 1970 között. A párt politikájának a XIV. kongresszus utáni kiemelkedő sikerei közé tartozik az Is, hogy tovább erősödött a munkásosztály vezető szerepe, szorosabbá vált a munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség szövetsége. Elmélyült a demokrácia, bevált a csehszlovák föderáció mint a cseh és a szlovák nemzet testvér), együttélésének és együttműködésének szilárd államjogi alapja. Az állami szervek következetesen megvalósítják a CSKP politikáját, a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekeit és szükségleteit szolgálják. Történelmi jelentőségű eseményre emlékezünk: 1948. február 25-ének ünnepeljük a 28-ik évfordulóját. A februári győzelemnek, a csehszlovák munkásosztály ragyogó sikere mai jubileumának az ad különös jelentőséget, hogy megkezdtük a 6. ötéves tervet, és készülünk Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusára, valamint a CSKP megalapítása 55. évfordulójának a megünneplésére. A februári győzelem óta eltelt időszak szocialista építése forradalmian átalakította Csehszlovákia népének, s ezen belül a csehszlovákiai magyaroknak az életét. A februári út eredményesnek bizonyult eddig, és számos új sikert ígér a jövőben. .. ......................... ..... .................... ■■ ........... ■• ■•*!»•< 1848. február 21 én, 10 órakor az Óváros téren, Prágában hatalmas népgyűlés zajlott le, amelyen KI. Gott- wa ld beszámolt a kormányválság lefolyásárúi és javaslatot terjesztett elő a válság megoldására. (Foto; archívj ff EsnaMa
