Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-15 / 7. szám
A kőtelező úszásoktatás, az utánpótlás toborzása, a versenyzők nevelése — egytől egyig komoly feladat, az esetek többségében nehezen megoldható probléma, néha még ott is, ahol megvannak a feltételek. Kissé furcsán hangzik, de ez a valóság. Érsekújváron például az úszósport bebizonyította létjogosultságát, nem most, hanem akkor, amikor még álmodni sem mertek fedett uszodáról. Akárkivel beszéltünk, mindenki a „régi szép időket“ emlegette. Pedig a jelen a múltnál sokkal szebb, hiszen vagy egy évtizede korszerű fedett uszodával dicsekedhetnek. Azzal azonban, csekély kivételtől eltekintve, korántsem büszkélkedhetnek, hogy az adott lehetőségeket teljes mértékben kihasználják. Sőt! B acsó Sándor, a járási testnevelési bizottság titkára alkom olyodik, amikor az úszósport problémáiról kezdünk beszélni. — Tárásunkban Köbölkút, Szőgyén, Csúz, Udvard, Surany, Tardoskedd, Pod- hájska rendelkezik medencével. Sajnos, hiányoznak az előmelegítők, lassú a vízcsere, s ezért csak a nyári időben üzemelnek. Akkor viszont a vakáció miatt nehéz érdemleges munkát végezni. Ha korán beköszönt a nyár és már májusban rendkívül melegek a nappalok, esetleg biztosítani lehet az alapoktatást, amit a tanterv is előirányoz. Párkányban az idén javulásra számíthatunk, mivel két termálvizű medéncét adnak át rendeltetésének. — Ez az érem egyik oldala. A másik viszont kizárólag újvári probléma, mely eléggé rendkívüli és egyúttal furcsa is. Az Elektrosvit úszószakosztályán kívül ugyanis alig egy két iskola él olykor a lehetőségekkel, s a környékről többen járnak a fedettbe, mint Érsekújvárról. Elsősorban a helyi iskolák testnevelőinek hozzáállásán kellene változtatni, hogy javuljon a helyzet. íme a járási titkár véleménye. Ismét szembe találtuk magunkat azzal, a számunkra érthetetlen problémával, hogy a meglevő sportlétesítményeket nem használják ki megfelelően. Ezen változtatni kell, mégpedig minél előbb, de a legjobb lenne azonnal. Persze sokak számára kellemetlen lesz hosz- szú évek beidegzésén változtatni, de anélkül nem juthatnak előre. Keményen ős következetesen kell dolgozni, Jetve hagyni azokat, akik erre hajlandók, mint például Stégmár Arpádné, Simon Klára, aki egészen fiatalon jegyezte el magát az úszással, melynek ma is lelkes híve és mint edző — tavaly szerezte meg a II. osztályú minősítést — egészen nagyszabású terveket kovácsol. Stégmárné olyan lelkesedéssel beszél arról, miként szándékozik biztosítani Érsekújvár úszósportjának szebb jövőjét, mintha minket is meg kellene győznie. Pedig erre nincs szükség, tökéletesen egyetértünk vele. — Minden sportban a pionírházzal együttműködve igyekeznek az utánpótlás nevelését biztosítani. Ennek érdekében igazgatónk, Anton Haluza elvtárs szeretne a pionírház mellett egy úszóközpontot létesíteni. Ami kétségtelenül a legcélszerűbb megoldás, hiszen ha a gyerekek tízéves korig nem tanulnak meg úszni, akkor nem valószínű, hogy bármelyikük is edző kezébe kerül. — Az alapiskolák tantervében szerepel a kötelező úszásoktatás, aminek úgy lehetne eleget tenni, hogy a második osztálytól kezdve foglalkoznánk a gyerekekkel. A fiatalok 16 óra alatt sajátítanák el az alapokat és kilenc hét alatt 42 órát töltenének az uszodában oktató, edző felügyeletével. Ha ezt Érsekújváron korábban elkezdik — hiszen a feltételek adva voltak —, akkor most nem lenne olyan szomorú a statisztika: járásunkban a 18 évesek 65 százaléka nem tud úszni. Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár. Hát nem le'.et a felelős funkcionáriusokat arról meggyőzni: ha továbbra is az eddig alkalmazott felfogásban dolgoznak, nemcsak nem nevelnek aktív versenyzőket, hanem — némi túlzással — még azok is elfelejtenek úszni, akik már korábban megtanultak. — Sajnos, az illetékesek nem a legcélszerűbb módon nyúlnak a problémák megoldásához. Pedig az egész csak szervezés kérdése. A jnb iskolaügyi osztályának hozzáállása sem megfelelő. Kétségtelenül örvendetes, hogy a jnb testnevelési osztálya élsportolókat akar nevelni, de az már kevésbé, hogy ugyanakkor megfeledkeznek a tömegességről. Mert ugyan miből válasszák ki a később élversenyzőkké fejlődő Az Elektrosvit úszószakosztályának legfiatalabb gárdája• tehetséges fiatalokat, ha nem a nagy tömegekből. — Ceské Budéjovicén tettem II. osztályú edzői vizsgát. Csaknem két hetet töltöttem a dél-csehországi városban, s amit ott láttam, meglepett, de egyúttal arra az elhatározásra juttatott, hogy megpróbálok Ojvárott hasonló úszóéletet teremteni. Nehéz lesz őket utánozni, mert Budéjovicén már háromhatéves óvodásokkal kezdik a rendszeres foglalkozást. Érdekes, hogy a gyerekeket különjáratú autóbuszokban szállítják az iskolákból az uszodába és vissza. — Sajnos, mi még ott tartunk, hogy azokban az iskolákban sem törődnek az úszásoktatással, amelyek alig öt perc járásnyira vannak az uszodától. Persze, akad azért jó példa is, de csak elvétve. Az Újvártól 12 kilométerre fekvő Besenyőről például Gross István tanító hetente kétszer rendszeresen bejár tíz vagy húsz kisdiákkal és 12 óra alatt elsajátíttatja velük az úszás alapjait. Az volna a jó, ha mások is kö- vetnék példáját. A múltban ismételten méltattuk Lu- zsica Miklós tevékenységét, aki önfeláldozó munkával járult az érsekújvá- ri úszósport továbbfejlesztéséhez. Ügy értesültünk, átvette tőle a váltóbotot. — Igen, ő egészségi okokból kifolyólag már csak tanácsadóként működik, és én irányítom az edzéseket. Evekkel ezelőtt Luzsica Miklós neveltjeként hódoltam kedvenc sportomnak. Akkor más idők jártak Ersekújvárott. Többször kérdezik tőlem, minek köszönhettük eredményeinket, melyek a mostaniakat jóval felülmúlták, pedig nem is volt fedett uszodánk. — Ennek egyszerű a magyarázata. Télen száraz edzéseket végeztünk, nagyon becsületesen, tavasszal és nyáron, amikor csak lehetett, az egész napot a medencében, a vízben töltöttük, és így a mulasztást időben pótoltuk, jelenleg hetente négy óránk van edzésre, ami nagyon kevés ahhoz, hogy valamirevaló eredményt tudjunk felmutatni. Arról nem is beszélve, hogy két és fél éves kihagyást kell behozni. Az uszodát ugyanis generáljavítás miatt 1972 februárjában bezárták, és csak 1974 szeptemberében nyitották meg ismét. Oj úszónemzedéket kell nevelnünk, s ezért kérem a tanárokat: jöjjenek diákjaikkal az uszodába, én örömmel nyújtok szakmai segítséget. Ám a tanárok és tanítók nem jönnek, aminek természetes velejárója, hogy a diákok is távol maradnak, az uszodát pedig mások használják. Az „órarend“ szemléltetően bizonyítja, hogy a város iskolái közül csupán a Priemstav ipari tanuló szakiskolája bérli a medencét heti két órára. Miért csak ők? — vetődik fel a kérdés —, talán olyan drága az uszoda bére? Véleményünk szerint 90 korona egy órára nem okozhat gondot egyetlen iskola költségvetésében sem. Vagy talán másutt keressük a baj okát? Peter Babo, a fedett uszoda vezetője magyarázza: — Bárki bizalommal fordulhat hozzám, soron kívül is tudok —■ akár versenyre, akár más rendezvényre — egy-két órát biztosítani. Aki rendszeres edzésekre tart igényt, annak természetesen ezt az év végéig írásban be kell jelentenie. De ilyen rendelésre hiába vártam. A felnőttek részéről pedig az uszoda iránt általános érdektelenség nyilvánul meg. Az imént említetteknek tulajdonítható, hogy nemcsak az újváriak használják rendszeresen az uszodát. A seredi katonák például hetente háromszor hat órát töltenek itt. Nem furcsa? Bizony az! A jelenlegi áldatlan helyzetbe nem szabad beletörődni — de szerencsére akadnak olyanok, ha nem is sokan, akik minden igyekezetükkel a jelenlegi körülmények megváltoztatásán fáradoznak. Közéjük tartoznak az Elektrosvit úszó- és vízilabda-szakosztályának funkcionáriusai, edzői is. Pintér László, a szakosztály elnöke, Dióssy Károly alelnök társaságában fogad. Mindkettőjükből árad a derű, bizakodva tekintenek a jövőbe. Meg is mondják, hogy miért. — Most volt a szakosztály évzáró közgyűlése, melyen számtalan értékes határozat látott napvilágot. Köztük fontos szerepet kap a politikai nevelőmunka, melyből edzőink is kiveszik részüket. Ami őket illeti — Stégmár Klára, Ruszka Mária, Dióssy Károly és Milan Buránsky — jól tudják, mi a teendőjük. Szakosztályunk taglétszáma 85, ebből hetven a versenyző. A múltban akadtak problémák, de úgy tűnik, sikerült a hullámvölgyből kijutnunk. Sajnos, vízilabdában hiányzik a közvetlen utánpótlás. Ezen úgy szeretnénk segíteni, hogy egy kilencéves alapiskola egyik osztályát kizárólag a vízilabdázásra állítanánk be, feltéve, ha a gyerekek tudnak már úszni. — Alig győzzük kivárni, hogy a pionírház kezdeményezésére megkezdődjön a fiatalok úszásoktatása. Ott ki lehetne választani a tehetségeket, akik azután bekapcsolódhatnának szakosztályunk életébe. Természetesen mi is rendezünk majd úszótanfolyamokat, sőt tehetségkutató versenyeket is. Nálunk kedves hagyomány a karácsonyi torna, melyet eddig járási szinten bonyolítottunk le, a jövőben szeretnénk a részvételt kibővíteni. Munkánkon sokat könnyítene, ha az iskolák testnevelői változtatnának szemléletükön és igyekeznének segédkezet nyújtani könnyűnek éppen nem nevezhető munkánkban. Folytathatnánk tovább, taglalhatnánk a problémákat, de akármilyen szemszögből nézzük is, nem tudjuk megérteni azt a közönyt, amelyet Érsek- újvárott az úszősport iránt tanúsítanak. Persze csodák nincsenek. Mélyreható változást a közeljövőben ne is várjunk, de legalább engedjék szóhoz jutni azokat, akik egyrészt értenek az úszás- oktatáshoz, ismerik teendőjüket, másrészt hajlandók áldozatokat is hozni annak érdekében, hogy e sportág ne csak gyökeret eresszen, hanem gyü- mölcszöző fává terebélyesedjék. KOLLÁR JÖZSEF íme az érsekújvári fedett uszoda. Hát kellenek ennél jobb feltételek? A galántai diákok úszásoktatása az újvári medencében (Pokorná és Horváth felvételei) ■hm index 48 011 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Robay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztő: Szarka István. Meze- tő titkár: Gál László. Szeikesztöség: 893 38 Bratislava. Gorkého 10. Telefon: 169, 312-52. főszerkesztő: 532 20, titkárság: 550-18. sportrovat: 505-29. gazdasági ügyek: 506 39. Távíró: 092308. Pravda —- Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZ LKP nyomdavállalata — Pravda Nyomdaüzeme, Bratislava, Stúrova 4. Hirdetőiroda: Va- janského nábrezie 13/A/ll., telefon: 551-83, 544-51. Az Oj Szó előfizetési díja havonta — a vasárnqpi számmal együtt — 14,70 korona. A Vasárnapi Oj Szó külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostredná expedíció a dovoz tlace, Gott* waldovo námestie 48/VII. VÁLTOZTATNI KELL A HOZZÁÁLLÁSON!
