Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-15 / 7. szám

szélsőjobboldali képviselő (az októ­ber tizenötödikéi nyilas puccs után Szálasi belügyminisztere) hírhedt ex­pozéja: „A kommunisták ismét moz­golódnak, sarlókat és kalapácsokat festegetnek. Tessék csak körültekin­teni a csallóközi üzemekben és fal­vakban, ahol nagy a nyomor, de ép­pen ezek az elnyomorodott elemek és megtévesztett magyar emberek hirdetik a kommunizmus győzelmé­nek lehetőségét.. Ezt a kirohanást három nappal megelőzte Mondok Gábor letartózta­tása: rendőri fedezettel a budapesti toloncházba, majd a kistarcsai inter­náló táborba kísérik. Negyvenhárom végén szabadul. Negyvennégy őszén nyilas pártszolgálatosok újból letar­tóztatják. Irány a komáromi hírhedt monostor — később a csillagerőd, majd a flossenburgi haláltábor. Itt újból átadom a szót Mondok Gábornak. A szemtanúnak. A duna- szerdahelyi járásból elhurcolt tizen­öt kommunista közül az egyedülinek, aki életben maradt: „Szerelvényün­ket — emlékezik vissza — Német­ország határáig nyilasok kísérték. Tőlük SS-legények vették át a fo- golyszállítmónyt. November 17-én, a délutáni órákban értünk az alter- hammeri állomásra. Itt már hó borí­tott mindent. Talán három kilomé­tert gyalogolhattunk, hegynek föl, amikor elénk tárult a flossegburgi tábor. Udvarán peckes járású tisz­tek és farkaskutyák. A hideg elle­nére valamennyiünket anyaszült meztelenre vetköztettek. Szőrtelení- tés. Langyos, majd jéghideg zuhany. A zubbonyon ötjegyű szám: 36 346. Ez volt az én számom Tizedmagam- mal kőművesmunkára osztottak be. Munkaidő reggel hattól este hatig. Reggeli: teának nevezett lötty, cu­kor nélkül Ebéd: háromnegyed li­ter marharépaleves. Vacsora: egy komiszkenyér nyolc embernek, fű­részporral kevert lisztből sütve. Nap­pal a hideg, éjszaka a tetvek mar- dostak. Egyik alkalommal ablakot kellett vágnom. Amikor a kápó aj­tót nvitott. megfordult velem a vi­lág: méter magasságig felrakott hul­lahegy. Ha szabad úgy fogalmaz­nom. lehetett vagy húsz-harminc köb­méter. Ennek a szomorú halomnak a tetejére kellett fölállnom, hogy ablakot üssek a falon. A saját sze­memmel láttam azt is. amikor teher­autószám fuvarozták a holttesteket. Ogy dobálták, ahogyan nálunk az ölfát szokták... A következő év áprilisában már ugyancsak ideges­kedett az őrszemélyzet. A tábort gömbfákkal megerősítették. Teherau­tó teherautót ért. Menekítették a sok rabolt holmit. A német nemzetiségű foglyokat kivezényelték a táborból, egyenruhát, fegyvert kaptak. Egyik reggel arra ébredtünk, hogy fehér zászló leng a tábor fölött. A barakk­parancsnokok mindenkit nyugalomra intettek: úgymond a tábort rövide­sen átadják a gyorsan előretörő szö­vetséges csapatoknak. A foglyok szá­mait kicserélték. Az enyém 36 346- ról 3136-ra csökkent. A hóhérlegé­nyek azt gondolták: így talán köny- nyebb lesz majd az elszámolás, ha fit a felelősségre vonás órája ... Az­tán egyszerre minden megváltozott. A fehér zászló eltűnt. . . Április ti­zenhetedikén elrendelik a tábor ki­ürítését. Otravalő egy lópokróc és egy marék rozs. Ogy mondják, az út célja: Dachau. Kísérőink többnyire magyarországi svábok. Ők mondják, hogy aki útközben kidől a sorból, a halál fia. Ilyen a parancs. Abt Ká­roly. székesfehérvári kőművestársam nem sokáig bírja a gyaloglást. Már előbb lefagytak a lábujjai. A halá­los lövés az árokparton éri... Rő- ding előtt a mi tíztagú kőművescso­portunkból már csak ketten élünk ... Nincs megállás. Vagy rakod a lábad, vagv meghalsz . .. Erőnk egyre fogy, napjában egyszer kapunk enni: nyers krumplit. . . Április 19. Heves ágyú­dörgés riaszt fel fásult fáradtságunk­ból. Mintha már a tankok dübörgé­sét is hallanánk. Vagy talán a halá­los kimerültség űz velünk kegyetlen tréfát? Megállunk. És nincs, aki nó­gasson. Őreinket mintha a föld nyel­te volna el .“ 1945 júliusa. Forró, perzse­lő nyár ... Hazavárják az el­hurcolt tizenöt kommunistát. Valamennyit hazavárják. De csak ő jön: Mondok Gábor. Csont és bőr, de él. Él, hogy vádoljon. El, hogy egyengesse a jövő út­ját. Ma már fáradt öregember. Haja hófehér, arcán ezernyi barázda. Ha kérdezik, szívesen felel: idézi a múltat, hogy okuljon belőle a jelen. Ha hív­ják, megy, mindegy, hogy ho­vá, iskolákba, vagy üzemekbe. És akkor a legboldogabb, ha a tekintetekben az érdeklődés szikráját látja. SZARKA ISTVÁN A hatodik ötéves tervidőszak első évébe léptünk. Nagyon hasznos, ha visszapillantunk az elmúlt időszakra, értékeljük az elvégzett munkát, űj erőt, tanulsá­got és tapasztalatokat merítünk be­lőle az előttünk álló feladatok ma­radéktalan megoldása érdekében. A CSKP XIV. kongresszusának a népgazdaság 5. ötéves fejlesztési tervével kapcsolatos irányelvei hangsúlyozták, hogy a fejlődés fő célja a lakosság életszínvonalának emelkedése. , Ma, amikor értékeljük az 1975- ben és az egész ötéves tervidőszak­ban elért eredményeket, megállapít­hatjuk, hogy kommunista pártunk vezetésével sikeresen teljesítettük feladatainkat. Sok fogyatékosságot szüntettük meg a hazai piac ellátá­sában, jelentősen javult a kereske­delem anyagi-műszaki alapja, és ezáltal jobbak lettek a lakosság vá­sárlási feltételei. A bevételek növekedésével és a közszükségleti cikkek termelésének bővítésével összhangban az a fel­★ A CSKP kongresszusa gondolunk, amelyek időnként nem kaphatók, így pl. a hüvelyesekre, mákra, hagymára, fokhagymára, a kekszféleségek és konzervipari ter­mékek hiányos választékára, s az utóbbi időben megbomlott burgo­nyaellátás folyamatosságára. A piacon tapasztalható fogyaté­kosságoknak több oka van. A leg­főbbik az, hogy mezőgazdasági szervezeteink nem termelnek ele­gendő mennyiségű terméket, így a kínálat nem felelhet meg a keres­letnek, s ezért bizonyos árufajtákat külföldről kell behozni. Az ipari cikkeknél is bizonyos strukturális fogyatékosságok for­dultak elő a piacon. Nem volt ele­gendő új termék, amelyek iránt a fogyasztók fokozott érdeklődést ta­núsítottak. Elsősorban szőnyegre, padlóburkolatra, bútorra, mosógép­re, tűzhelyekre, porszívó gépekre, száraz elemekre, különféle szerszá­mokra és eszközökre, írógépekre és más árufajtákra gondolunk, ame­lyekből évek óta nem jut piacunkra élég. A helyzet megoldásának kul­lékkal teljesítettük, összesen 110 ezer négyzetméternyi területű új üzlet épült. A lemaradást az okozza, hogy a komplex lakásépítés kere­tében nem teljesítik a kereskedelmi létesítmények építését. A nagykereskedelmi raktárak alapterülete 110 000 négyzetméterrel bővült volna a terv szerint. A való­ságban azonban 133 000 négyzetmé­ter új területet szereztünk, ami azt jelenti, hogy a tervet 121 százalék­ra teljesítettük. Az 5. ötéves terv a szállók 2400 ággyal való bővítését irányozta elő. A valóságban 1670 szállodai ágyat adtak át, és 1976-ban további 800-at adnak át, s ezzel teljesítjük az 5. ötéves terv feladatait. Az építkezési beruházások felada­tainak kedvező teljesítése ellenére továbbra is aránytalanság mutatko­zik a kereskedelmi teljesítmények növekedése és alapvető kapacitásai­nak bővülése között. így például 1970 és 1975 között a kiskereske­delmi forgalom 38 százalékkal nö­vekedett, az üzlethálózat alapterü­BELKERESKEDELMÜNK A KÉT PÁRTKONGRESSZUS KÖZÖTT adat állt előttünk, hogy a kiskeres­kedelmi áruforgalmat mintegy 20— 30 százalékkar emeljük (Szlovákiá­ban 36—37 százalékkal). Az 1971— 1975-re tervezett 275 milliárd koro­na értékű kiskereskedelmi forgal­mat 1,4 milliárd koronával túltelje­sítettük. Az 5. ötéves tervidőszak éveiben a kiskereskedelmi forgalom értéke 171 480 000 koronával, vagyis 37,7 százalékkal növekedett, ami 1,5 ponttal több, mint amennyit az 5. ötéves terv előirányzott. A lakosság áruellátásának értéke­lésekor megállapíthatjuk, hogy kon­szolidálódott a hazai piac. Á min­dennapi szükségleti cikkeknél egyensúly alakult ki a lakosság ke­reslete és a kereskedelem kínálata között. 1973-ban az élelmiszeripari cikkek árusításának növekedése a tervezettnél relatíve gyorsabb volt. Az ipari cikkek árusítása gyorsabb ütemben növekedett, mint az élel­miszereké, annak ellenére, hogy ezen a téren nem teljesítettük tel­jes mértékben az ötéves terv célki­tűzéseit. Javuló élelmiszer-ellátás Pozitívan értékelhetjük piacunk élelmiszer-ellátását a mennyiség és az összetétel szempontjából is. így például a húsfogyasztás az 1970. évi 71,9 kg-ról 1975-ben 80,5 kg-ra növekedett, s ezzel a KGST-tagor- szágok és Európa élenjáró államai közé kerültünk. Hasonló a helyzet a többi alapvető élelmiszernél is. Az élelmiszer-világpiac mai helyze­te szükségessé teszi, hogy tovább fejlesszük az élelmiszergyártást, emeljük az élelmiszerek árusításá­nak színvonalát, és javítsuk minősé­güket. A legfontosabb élelmiszerek kiskereskedelmi ára nálunk világvi­szonylatban rendkívül alacsony és stabil. Míg a kapitalista országok­ban az utóbbi években évente 5—8 százalékkal emelkedik a árszint, nálunk 1970-től nem változott. Az életszínvonal emelkedésével párhu­zamosan a fogyasztók egyre Igé­nyesebbek az áru minőségét, csoma­golását, valamint az alkoholmentes üdítőitalok választékát illetően. Az elmúlt időszakban kereskedel­münkben fogyatékosságok is előfor­dultak, amelyeket tudatosítunk, s a korsskedelmi szervezetek irányító és szervező munkájának állandó ja­vításával ki akarunk küszöbölni. El­sősorban azokra az árufajtákra csat a termeíés fokozásában látjuk, úgy, hogy egyensúly alakuljon ki a kereslet és a kínálat között, emel­kedjen a behozatal s egyes esetek­ben csökkenjen a kivitel. Építkezési beruházások A piac további fontos feladata a kereskedelem anyagi-műszaki alap­jának fejlesztése, vagyis a jobb vá­sárlási feltételek kialakítása, az árusítás és a fogyasztóknak nyúj­tott szolgáltatások minőségének emelése. E feladat megvalósításá­nak eszköze az építkezési beruházá­sok. Az 5. ötéves terv éveiben ezek­kel az adatokkal jellemezhetnénk az építkezési beruházások felada­tainak teljesítését: — 1971—1975-ben az SZSZK Ke­reskedelmi Minisztériuma keretében sikeresen teljesítették az építkezési beruházások tervfeladatait, a tervet 110 százalékra teljesítették; — 1971 — 1975-ben 91 építkezést adtak át, köztük 5 Prior Aruházat: Trenőínben, Nitrán, Zilinán, Zvolen- ben és Prievidzán, továbbá 3 szál­lót, Bratislavában a Kijevet és a Bratislavát, Kosicén a Slovant, 8 nagykereskedelmi raktárt, 3 üzlet- központot és több, 10 millió koro­nánál kisebb beruházással épült lé­tesítményt. — A tervvel összhangban kezdték meg az új létesítmények építését. 1971 — 1975-ben az SZSZK Kereske­delmi Minisztériumának reszortjá­ban 70 beruházási akciót kezdtünk meg, összesen 1 167,3 millió korona beruházással. — Sikeresen teljesítettük felada­tainkat a befejezetlen építkezések számának csökkentésében. 1971-ben 64 befejezetlen építkezést tartottunk ■ nyilván, míg 1975-ben csak 37-et. Az építkezési beruházások terüle­tén a tervfeladatok megoldása visz- szatükröződött az üzlethálózat fej­lesztésében kitűzött feladatok telje­sítésében is. Az 5. ötéves terv a kiskereskedel­mi hálózat 130 000 négyzetméternyi üztetterülettel való bővítését irá­nyozta elő. A feladatot 82,3 száza­lete viszont csak 23 százalékkal. Ez kedvezőtlen helyzetet teremt, meg­nehezíti a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások minőségének javítá­sát. Ezek a körülmények szükséges­sé tették, hogy intenzívebben hasz­náljuk ki a kereskedelmi kapaci­tásokat, és nagyobb súlyt helyez­zünk a műszaki fejlesztésre. jelentős sikert értünk el az új technika bevezetésében. Így például a zöldségcsomagolásban behozatal­lal teljesítettük az állami raciona­lizálási terv feladatát, hét gyü­mölcs- és zöldségcsomagolő gépsort és két burgonyacsomagoló automa­tát hoztunk be. Az új Prior áruhá­zakat importált klimatizációs be­rendezésekkel láttuk el. Megfelelő műszaki színvonalon épülnek az új szállók és más új létesítmények is. Az építkezési beruházásokban még sok a problémánk a beruházási akciók - kivitelezésével kapcsolat­ban. Szükséges, hogy a kereskede­lem anyagi-műszaki alapját arányo­san fejlesszük. Nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül a kereskedelmi háló­zat építésének fogyatékosságait a komplex lakásépítés keretében, mi­vel ez rendkívül jelentős a kereske­delem alapvető kapacitásainak a fejlesztésében. A 6. ötéves tervidőszakban az építkezési beruházások területén számos feladat megoldása áll előt­tünk. Tapasztalataink és ismerete­ink felhasználásával gyorsabb iramban akarjuk fejleszteni a kereskedelem alapvető kapaci­tásait. Itt elsősorban az építés koncentrálására, tipizálására, a mű­szaki fejlesztés fokozására, a terve­zési előkészületek megjavítására stb. gondolunk. Az SZSZK Kereske­delmi Minisztériuma először épít fel azonos tervek alapján négy áruházat, majd hat nagyobb üzlet- központot és néhány kisebb üzlet­egységet. A lakosság ellátásában idén a személyes fogyasztás 1975-höz vi­szonyítva 5,2 százalékkal, a kiske­reskedelmi forgalom pedig 5,9 szá­zalékkal emelkedik. A kereskede­lem vezető dolgozói azon fáradoz­nak, hogy kialakítsák a kedvező feltételeket e feladatok teljesítésé­hez. A kiskereskedelem, valamint a kereskedelmi szolgáltatások terén a lehető legjobban akarjuk kielégíteni fogyasztóink szükségleteit és köve­telményeit, hogy így teljesítsük szo­cialista kereskedelmünk célkitűzé­seit és feladatait.

Next

/
Thumbnails
Contents