Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-04 / 1. szám
A téli hónapokban is jól haladnak a munkák a chvaleticei villanyerőmű építésén. E fontos energetikai beruházás fő kivitelezője a pardubieei Prümstav vállalat, melynek dolgozói értékes kötelezettségvállalásokkal köszöntötték pártunk közelgő XV. kongresszusát. A vállalat legjobb mnnkakollektívái közé tartozik faroslav JiruSka ifjúmunkás szerelőbrigádja. A ÖSTK felvétele r A lkotó nemzedékünk öreg kontinensünkön immár harminc éve a békés építés és a forradalmi változások korszakában él. A második világháború óta eltelt három évtized gazdag tartalommal egészítette ki az emberiség több ezer éves történelmét, melynek legjelentősebb vonása a szocialista társadalmi rendszer szilárdulása, politikai, gazdasági, társadalmi és katonai erősödése. Az utóbbit azért kell kiemelnünk, mert ennek köszönhető, hogy Európában három évtizede nem dúl háború, bár a társadalmi rendszerek konfrontációja nem egy esetben vezetett rendkívül feszült helyzetekhez. A szocializmus létezése, a szocialista államok gazdaságának dinamikus fejlődése azonban valóság, s ezt a valóságot kénytelenek voltak elismerni azok is, akik a megelőző évtizedekben az új, igazságosabb társadalmi rendszer legádázabb ellenségei voltak, így jutott el a világ a jelenlegi helyzethez, melyben a további békés fejlődés számára új perspektívákat nyújt az európai biztonsági és együttműködési értekezel Helsinkiben elfogadott Záróokmánya. Az utóbbi harminc év mozgalmas napjaiban elég sok tapasztalatot gyűjthettünk össze nemzetközi és hazai, politikai, gazdasági és társadalmi vonatkozásban, s valóban elérkezett az ideje, hogy ezeket a tapasztalatokat a most következő ötéves tervidőszakban fejlett szocialista társadalmunkhoz, céljainkhoz és feladatainkhoz méltó módon hasznosítsuk. Ez a követelmény természetes és szükségszerű, hiszen a szocialista építés bonyolult feladatainak teljesítése során a cselekvő ember is sokat fejlődött, formálódott politikai és társadalmi szemlélete, elmélyült a szaktudása, fokozódott a műveltsége, amihez főleg a legutóbbi öt-tíz év tapasztalatai járultak hozzá. A központi pártszervek tanácskozásainak dokumentumai, a CSKP KB Levele a XV. kongresszus előkészítésével kapcsolatban, a Szövetségi Gyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács decemberi ülésszakának tárgyalásai, valamint a sajtó, a televízió és a rádió tájékoztatásai világos képet adtak az 1976-os esztendő küszöbén előttünk álló célokról és feladatokról, építőmunkánk hazai és nemzetközi feltételeiről. A* emberek számos forrásból értesülhettek a világgazdasági helyzet alakulásáról is, valamint arról, hogy ez milyen formában és mértékben érinti az egyes országokat, közöttük hazánk népgazdaságát. Nem mondunk tehát újat, SZINTEN ha ismételten azt hangsúlyozzuk, hogy a két ötéves tervidőszak találkozási pontjánál lépést kell váltani, minden tekintetben fel kéll zárkózni az adott történelmi helyzet követelményeihez, s vállalni kell a további társadalmi haladást szolgáló új feladatokat. A Szövetségi Gyűlés igényes, de reális tervet hagyott jóvá az 1976-os évre, s bizonyára hasonlóan igényesek lesznek a 6. ötéves terv irányelvei is, amelyekről a CSKP XV. kongresszusa ez év áprilisában fog tárgyalni. Ez az igényesség tökéletes összhangban van a társadalom érdekeivel, s éppen ezért nem abban jut kifejezésre, hogy a megszokott munkastílus és a termelés szerkezetének megőrzése mellett újabb terheket vállalunk magunkra, hanem abban, hogy munkánkat magasabb szintre emeljük, nagyobb teret adunk az ésszerűségnek, a tudomány és a korszerű technika érvényesülésének, s a népgazdaság szerkezetében is olyan változásokat valósítunk meg, amelyek növelik a munkatermelékenységet, elmélyítik a nemzetközi munkamegosztást, fokozzák a termelés hatékonyságát, tehát megkönnyítik társadalmi céljaink elérését, az anyagi és kulturális szükségletek teljesebb kielégítését, ami azonban az adott külgazdasági feltételek mellett nem lesz egyszerű dolog. *A legközelebbi, napok és hetek egyik legnagyobb feladatát az jelenti, hogy a nehéz és bonyolult külgazdasági feltételek mellett, az importált nyersanyagok és anyagok számunkra kedvezőtlen, de objektív jellegű árviszonyai ellenére továbbra is nyílt gazdálkodást kelt folytatnunk. Ez elkerülhetetlen szükség- szerűség, azért is, mert rá vagyunk utalva, s főleg azért, mert csupán ez az ót vezethet a nemzetközi munkamegosztásban rejlő távlati tartalékok kihasználásához, 1976-évben, s az egész hatodik ötéves tervidőszakban igazi kiviteli offenzívát kell indítanunk a világpiacon legkeresettebb termékeinkből, főleg fejlett gépiparunk gyártmányaiból, mert a nemzetközi gazdasági együttműködésbe való bekapcsolódásunk mértéke attól függ, hogy mennyi terméket, és milyen áron tudunk elhelyezni a külső piacokon. Jogosan helyezzük tehát első helyre külkereskedelmi feladataink teljesítését, bár nem kevésbé fontos a termelési kapacitások építésének gyors befejezése, a gyártmányfejlesztési ciklusok lerövidítése, a termelési folyamatok hatékonyságának növelése, a nyersanyagok, az energia és az anyagok maximálisan takarékos felhasználása, a termelési alapok és a munkaidő jobb kihasználása, s mindennek eredményeként a belkereskedelem magasabb szintű ellátása. Mindez azonban kölcsönösen és szorosan összefüggő komplexumot képez, s éppen ezért munkánk színvonalának emelésével minden szakaszon hozzájárulhatunk az év igényes feladatainak sikeres teljesítéséhez.
