Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)
1976-12-11 / 295. szám, szombat
Világszerte tért hódít az enyhülés PONOMARJOV BESZÉDE A FRANCIA NEMZETGYŰLÉSBEN UJ SZÓ 1978 XII. 11Párizs — Mint már jelentettük, a francia nemzetgyűlésben megtartották a szovjet parlament kétháza külügyi bizottsága és a francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága küldöttségeinek első munkatalálkozólát. Ebből az alkalomból Borisz Po- nomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, a szovjet parlamenti küldöttség vezetője beszédet mondott, amelyben számos időszerű nemzetközi kérdéssel foglalkozott. Bevezetőül tájékoztatta a jelenlevőket az SZKP XXV. kongresszusa irányelveinek teljesítéséről és a Szovjetunió 10. ötéves népgazdaságfejlesztési tervének Jeladatairól. Többek között kiemelte, hogy a Szovjetunió szorosan összehangolja az ország társadalmi és gazdasági fejlesztését az egész szocialista közösség országainak távlati fejlesztési programjával az általános világbéke és a nemzetközi gazdasági együttműködés megszilárdífása érdekében. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvén alapuló szovjet külpolitika az utóbbi években további sikereket ért el a hidegháború erőinek visszaszorításában, az általános nemzetközi feszültség enyhítésének tartóssá tételében és a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés kibővítésében. Ponomarjov elvtárs megállapította, hogy a Szovjetunió és Franciaország egyaránt az európai enyhülés bölcsőjénél állt, majd hozzáfűzte, hogy e két országnak a jövőben is rendkívül fontos szerepe van e folyamat megerősítésében. — Az enyhülés ügye a legjobban Európában hódított tért. Az európai országok között, ismert kétoldalú szerződések és megállapodások mellett, a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltaknak. A Varsói Szerződés tagállamainak álláspontja e határozatok megvalósításáról világosan kifejezésre jutott a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi bu- keresti ülésén elfogadott nyilatkozatában. Véleményük szerint tökéltesen megfelel a helsinki záróokmány betűjének és szellemének a Varsói Szerződés tagállamai által a helsinki záróokmányt aláírt országokhoz eljuttatott javaslata: az aláíró országok kötelezzék magukat, hogy nem alkalmaznak elsőként egymás ellen nukleáris fegyvert. Ismert előttünk — folytatta Ponomarjov elvtárs —. hogy Nyugaton bizonyos politikai körök és sajtószervek — köztük Franciaországban is — úgy értékelik ezt a javaslatot, mint amely feltehetően a NATO-or- szágok védelmi potenciáljának aláásására irányul. Sőt azt bizonygatják, hogy a bukaresti Javaslat a szocialista országok előkészülete bármilyen nem szocialista állam elleni agresz- szióra. Enged|ék meg, hogy egyenesen és nyíltan megmondjam: az ilyesfajta okoskodás enyhén szólva is az igazság rosszindulatú elferdídése. Mi azon erők nézeteinek leplezetlen kifejezését látjuk bennük, amelyek nem érdekeltek az enyhülésben, nem akarják a háború veszélyének csökkentését, és valójában még mindig a nemzetközi problémák katonai megoldására gondolnak. Szilárd meggyőződésünk, hogy a nukleáris fegyver elsőként történő alkalmazásáról való lemondás hatékony lépés lenne a nukleáris háború veszélyének kiküszöböléséhez, s ez ma a legfontosabb feladat — hangoztatta Borisz Ponomarjov. Elegendő, ha négy öt évre visszatekintünk teszem azt előző párizsi és moszkvai találkozóinkra, hogy igen erősen tudatosítsuk a feszültség enyhülésének sikereit. Nézetünk szerint e fordulat fő történelmi előfeltétele a világ erőviszonyaiban bekövetkezett alapvető változás jolt a béke, a demokrácia és a szocializmus javára. Általános elismerést nyert a Szovjetunió és rnás szocialista országok kezdeményezéseinek nélkülözhetetlen szerepe a feszültség enyhülésének kiharcolása során, valamint aktív békepolltikájuk, amelyeket konkrét akciók támasztottak alá. Ugyanakkor megfelelően értékeljük azoknak a nyugati politikusoknak és államférfiaknak — beleértve a francia politikusokat és államférfiakat — realista állásfoglalását is, akik tudatában vannak, hogy ma a feszültség enyhülése politikájának nincs más ésszerű alternatívája. A feszültség enyhülése a legnagyobb fejlődést Európában érte el. Az ismert kétoldalú szerződésekben és megállapodásokon kívül, amelyeket az európai kontinens országai kötöttek, a Szovjetunió különös jelentőséget tulajdonít a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeinek. A Varsói Szerződés tagállamainak állásfoglalását ezen eredmények megvalósításával kapcsolatban világosan kifejtette „A nemzetközi enyhülés folytatásáért, az európai biztonság és együttműködés megszilárdításáért és fejlesztéséért“ című nyilatkozat, amelyet nemrégen hagytak jóvá Bukarestben. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a helsinki alapelvekben és megállapodásokban kontinensünk nemzetközi kapcsolataira hosszan és pozitívan ható nagy erő rejlik. Nézetünk szerint a Záróokmány gondolatainak és cikkelyeinek megvalósítása szempontjából nagy jelentőségű az, hogy helyesen közelíti meg e gondolatokat és cikkelyeket, mint olyan szerves és egységes egészet, amelynek minden egyes része bizonyos mértékben kölcsönösen összefügg egymással. Gyakran, többek között a legmagasabb szinten is hangsúlyoztuk, hogy ebben a komplexumban a fő helyet azok a megállapodások foglalják el, amelyek közvetlenül egy újabb világháború veszélyének enyhítésére, a nemzetközi feszültség enyhülési folyamatának további megszilárdítására, az európai biztonsági rendszer kiépítésében való előrehaladásra irányulnák. A Szovjetunió erőfeszítéseit éppen erre a fő elvi jelentőségű irányzatra összpontosította és új kezdeményezéseket vár, mind kétoldalú, mind többoldalú alapon, többek között az ENSZ keretében is. Az említett pozitív tényezők mellett azonban a jelenlegi nemzetközi helyzetben számos ellentétes vonással is találkozunk. Ezeket szintén tudomásul kell venni mindenkinek. Bár a nemzetközi enyhülés előrehaladt, mégis e hosszú folyamat kezdetén vagyunk. Egy atomháború veszélye csökkent, de nem mondhatjuk el ugyanezt a lázas fegyverkezésről, amelynek mindeddig nem sikerült gátat vetni, vagy legalábbis lényegesen lassítani. Ellenkezőleg, egyes nyugati tényezők nagyfokú cinizmussal azt követelik, hogy az enyhülést félre kell tenni és vissza kell térni a háború szélén való kötéltánc veszélyes politikájához. Éppen az utóbbi időben a NATO vezető köreiben hangzottak el ilyen kijelentések Luns főtitkár és más nyugati politikusok részéről. A lázas fegyverkezés rendkívül ártalmas az emberiség számára — hangoztatta a továbbiakban Borisz Ponomarjov, mert óriási energiát, anyagi és szellemi készültséget emészt fel, nagyban gátolja a gazdasági és társadalmi előrehaladást a világon. A Szovjetunió és a szocialista közösség többi országai tudatában vannak a>lázas fegyverkezésből adódó veszélynek, ezért állandóan újabb és újabb javaslatokkal, kezdeményezésekkel próbálják elejét venni ennek a folyamatnak. A háború óta eltelt 30 év során a Szovjetunió nem kevesebb mint 80 ilyen konstruktív leszerelési javaslatot tett. Legutóbb az ENSZ-ben az erőszak lemondásáról szóló szerződés-tervezettel bizonyítottuk a Szovjetunió békés külpolitikájának őszinte szándékát. Borisz Ponomarjov elvtárs ezután más időszerű nemzetközi kérdésekről szólva kiilön kitért a közel-keleti helyzetre. A libanoni fejleményekről szólva megállapította, hogy a sokat szenvedett nép tragédiája is bizonyítja az egész közel keleti válság úgynevezett „szakaszos“ rendezésének tarthatatlanságát. Félmegoldásokkal nem lehet igazságos és tartós békét te remteni a Közel-Keleten. Véleményünk szerint szükséges a genfi közel-keleti értkezlet felújítása. A Szovjetunió és szövetségesei továbbra is a közel- keleti kérdés tartós rendezése egyik előfeltételének tartják az izraeli csapatok kivonását a megszállt arab területekről, a palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak biztosítását, beleértve saját nemzeti államuk létrehozására — hangoztatta befejezésül. SZILÁRD ÉS TARTÓS A SZOVJETUNIÓ ÉS FRANCIAORSZAG EGYÜTTMŰKÖDÉSE JFolytatás az 1. oldalról) részéről ugyancsak hozzájárulhatna e probléma megoldásához. Borisz Ponomarjov a továbbiakban kijelentette, aligha szükséges külön hangsúlyozni, hogy a nemzetközi kapcsolatok normalizálása szempontjából milyen nagy jelentőségű volna, ha Európa és a világ már nem oszlana többé egymással szemben álló katonai, politikai tömbökre. A Szovjetunió több ízben megerősítette készségét a Varsói Szerződés szervezetének egyidejű feloszlatására az Északatlanti Szövetség Szervezetének felszámolásával és katonai szervezeteinek megszüntetésével. A Varsói Szerződés államai nemrég újabb kezdeményezést tettek e kérdésben — felszólították az összes államot, ne tegyenek olyan akciókat, amelyek a meglevő zárt csoportosulások és katonai-politikai szövetségek kibővítéséhez, vagy újak létrehozásához vezetnének. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít annak — mondotta —, hogy a szovjet- francia nyilatkozatban, amelyet 1975-ben Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Valery Giscard d’Estaing francia elnök írt alá, mindkét fél állást foglalt a Szovjetunió és Franciaország népei barátságának és kölcsönös bizalmának fejlesztése és megszilárdítása mellett. A szovjet küldöttség vezetője továbbá hangsúlyozta, hogy amint Leonyid Brezsnyev a francia televíziónak adott nyllakozatában megállapította, a Szovjetunió következetesen teljesítette — és a jövőben is teljesíteni fogja — az 1975-ben létrejött megállapodást. Borisz Ponomarjov hangsúlyozta, hogy egyetlen szovjet államférfi, a Szovjetunió egyetlen sajtószerve sem tett semmilyen ellenséges megjegyzést Franciaországra, népére és azokra, akik nevében beszélnek. Nagyra becsüljük azt, hogy a szovjet és a francia nép barátsága és együttműködése erősödik. Ez értékes, közös sikerünk. Szívesen vennénk, ha e kérdéshez Franciaország is közeledne. Beszéde végén Ponomarjov rámutatott: meggyőződésünk, ha a Szovjetunió és Francia- ország — a két európai nagyhatalom — között megértés, együttműködés és barátság fog uralkodni, ezáltal megoldódik az egyik legfontosabb előfelté- ele annak, hogy Európában ne legyen háború. Készek vagyunk e területen olyan megállapodásokra és egyezményekre, készek vagyunk e téren oly mesz- szire menni, amilyenre a francia fél hajlandó. A találkozón kifejtette álláspontját Maurice Couve de Mur- vilié, a francia Nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke is, továbbá Francois Billoux és Jean-Marie Daillet, a bizottság tagjai. A küldöttségek folytatják tárgyalásaikat. Mint már tegnapi szamunkban közöltük, Moszkvában szovjet— líbiai közös közleményt írtak alá, amelynél jelen volt I.eonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Kadhafi, a Líbiai Arab Népi Köztársaság Forradalmi Parancsnoksága Tanácsának elnöke. (Foto: ČSTK — TASZSZ) A GYŐZELEM SZERVEZŐJE Üdvözletek az MPLA 20. évfordulója alkalmából Moszkva — Az SZKP KB üdvözlő táviratot küldött az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) Központi Bizottságának az MPLA megalakulása 20. évfordulójának alkalmából. Az angolai nép az MPLA vezetésével sikeres harcot vívott a gyarmatosítás ellen, szembe- szállt a szabadság ellenségeivel, akik veszélyeztették a fiatal angolai államot. Az angolai nép győzelme az Imperializmus, a gyarmatosítás és a fajüldözés ellen harcolók számára jelentős ösztönzőként hat — állapítja meg az üzenet. A kommunisták és az egész szovjet nép szolidáris az MPLA és az angolai nép harcával, amelyet a gyarmati múlt örökségének, a külföldi intervenció következményeinek felszámolásáért vív. Támogatja továbbá az egységes, független és demokratikus Angola konszolidációja érdekében tett erőfeszítéseket. Havanna — Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára, a Kubai Köztársaság Államtanácsának elnöke táviratban üdvözölte Agostinho Ne- tot, az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom elnökét a szervezet megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. A kubai nép, a Kubai Kommunista Párt testvéri, forradalmi üdvözletét küldi az egész angolai népnek a lelentős évforduló alkalmából — hangzik a távirat, majd így folytatódik: az angolai nép fényes sikerei, amelyeket a kolonializmus, az imperializmus és a reakció ellen folytatott harcban ért el, elválaszthatatlanok az MPLA- tói. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a mozgalom, amely hősiesen és önfeláldozóan irányította az imperializmus elleni harcot, az társadalom építésében is győzelemre vezeti az angolai népet. Elodázzák a genfi Rhodesia-konferenciát Genf — London Ismét találkozott egymással Ian Smith, a rhodesiai fehér telepes kormány miniszterelnöke és Ivor Richard, a Rhodesia jövőjével foglalkozó konferencia brit elnöke. Megbeszélésük tulajdonképpen az átmeneti kormány összetételével kapcsolatos szerda esti tárgyalások folytatása volt. Ivor Richard Londonban úgy nyilatkozott, hogy Kissinger amerikai külügyminiszter nem fogja módosítani a Rhodesia jövőjével kapcsolatos csomagtervét. Pénteken ugyanis Brüsz- szelből Londonba érkezett Kissinger, hogy tárgyalásokat folytasson brit kollégájával Crosland-del és Rlcharddal azokról a problémákról, amelyek a genfi tárgyalásokon felvetődtek. Kissinger eredeti csomagtervéhez a konferencián kizárólag a Smlth-kormány kiilELIASZ SZARKISZ libanoni köztársasági elnök a Nagy Cédrus-rendet adományozta dr. Karol Blažeknak, Csehszlovákia libanoni nagykövetének abból az alkalomból, hogy befejezte libanoni működését. KOZMOSZ 880 jelzésű műholdat küldtek földkörüli pályára a Szovjetunióban. A LENGYEL NÉPKŰZTÁRSASAG BAN szeptember óta több mint 70 ezer gyűlést, találkozót és összejövetelt rendeztek, amelyeken csaknem 20 millió lengyel nyilvánította ki, hogy támogatja a Béke-világtanács új stockholmi felhívását. CSAKNEM TÍZMILLIÓ DONGOT (vietnami pénzegységj takarítottak meg az állam javára Vietnam dolgozói. Több mint 200 üzem és 3 ezer munkakol- lektíva határidő előtt teljesítette idei tervét a Vietnami Dolgozók Pártja közelgő IV. kongresszusának tiszteletére. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP nyomására James Callaghan kormánya olyan kemény döttsége ragaszkodik, mivel ebben a javaslatban látja biztosítékát annak, hogy a függetlenséget megelőző átmeneti időszakban még mindig a kezében legyenek a legfontosabb hatalmi pozíciók. Ebben az évben már nem születhet megállapodás Genfben az átmeneti kormány létrehozásáról és összetételéről. Az értekezletet a karácsonyi ünnepek miatt hamarosan felfüggesztik. Remény van viszont arra, hogy a karácsonyi szünet után, ha nehezen is, de egyezségre jutnak a tárgyalófelek — egészítette ki nyilatkozatát Ivor Richard. Londonban tartózkodik a Zimbabwei Nemzeti Felszabadítási Mozgalom egyik szárnyának vezetője, Joshua Nkomo Is, aki pénteken este az angol fővárosban tömeggyűlésen találkozott híveivel. feltételeket volt kénytelen elfogadni, amelyeket az intézmény a Nagy-Britanniának nyújtandó kölcsön fejében követel. MICHEL PONIATOWSKI francia belügyi államminiszter 1976. január 1-e és december 1-e között 4083 külföldit utasított ki az országból „a közrend zavarása“ címén. A BALOLDALI ERŐK KÉPVISELŐJE a Római Egyetem történetében először lett az intézmény rektora. Antonio Ruberto professzor jelölését támogatták a demokratikus szervezetek és pártok, köztük az Olasz Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Párt is. DECEMBER 8-ÁN Franciaország föld alatti atomrobbantást hajtott végre a Csendes-óceán déli részén elterülő Atole Mururoa nevű szigeten. ÖT NYUGATNEMET KATONA megsebesült a NATO Szardínia szigetén rendezett harckocsizó és tüzérségi gyakorlatán. A robbanás természetéről nem közöltek semmit, meg nem erősített jelentések szerint azonban egy kézigránát okozta a balesetet.
