Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)
1976-12-09 / 293. szám, csütörtök
A domašai vízduzzasztón épült erőmű Kelet-Szlovákia három vízi erőműinek egyike. Óránként 12 megawatt villamos áramot szolgáltat a vranovi áramelosztó-telepnek. Felvételünkön: Juraj* Bii;ej kezelő (bal oldalon) és Ján Kočan gépész ellenőrzi a vezérlőpult műszereit. (Felvétel: A. Haščák—ČSTK) Nagyobb igényességgel A mezőgazdaságra váró feladatok a prievidzai értekezlet tükrében A mezőgazdasági dolgozók befejezték az őszi mezőgazdasági munkákat, mégsem mondhatják, hogy elérkezett a pihenés ideje. Amennyiben teljesíteni akarják az előttük álló mennyiségi és minőségi feladatokat, akkor az elkövetkező hetekben, hónapokban is szorgos munkát kell végezniük. Ezt a napokkal ezelőtt Prie- vidzán megtartott értekezlet is bizonyítja, amelyen Szlovákia mezőgazdaságának és élelmiszeriparának vezető dolgozói vettek részt. Amint azt Ján Janovic, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere kiemelte, nehéz és — sajnos — kevésbé sikeres évet zár a mezőgazdaság, de ez nem vezethet az erőbe vetett hit megingásához. Sőt, éppen fordítva, a nehéz feltételek közepette elért bizonyos sikerek következetes értékelésre ösztönöznek, hogy a szubjektív okok eltávolítása után mezőgazda- sági dolgozóink sikeresebben lekiizdhessék az objektív tényezők káros hatását. A miniszter szavainak igazolására bőven említett példákat. Mezőgazdaságunk gabonából a szocialista gazdálkodás második legjobb, burgonyából pedig az abszolút legjobb átlaghozamát érte el. Nem írható egyértelműen az időjárási viszonyok és az idei burgonya rossz tárolási képességének rovására, hogy a termésnek az átlagosnál nagyobb része tönkrement. A rendkívüli figyelmet igénylő tárolásra mindenütt ugyanis nem készültek fel kellően. A tömegtakarmányok mindössze 86 százalékra fedezik n szükségletet. Közismert tény, hogy a cukorrépa eladásában is adós maradt a mezőgazdaság. Objektív ok a szélsőségesen kedvezőtlen időjárás, nagy hiba azonban, hogy voltak mezőgazdasági üzemek, ahol nem gyűjtötték be a kukoricakórót, és nem hasznosítják kellő mértékben a szalmát, mint takarmányt. Az sem magyarázható meg, hogy több ezer hektár rét és legelő hozama kihasználatlanul maradt, s egyes mező- gazdasági üzemekben a cukorrépa betakarításának kezdetén a veszteségek elérték a 30—35 százalékot. Az állattenyésztésben a termelékenység az első és második negyedévben sok helyen az átlag alatt maradt, a második félévben pedig éppen fordítva volt, s így a húsiparnak októberben és novemberben a januári mennyiség kétszeresét kellett feldolgoznia. Tovább sorolhatnánk a példákat, de az értekezleten elhangzottak igazának bizonyítására talán ennyi is elég. A hatodik ötéves tervidőszakot elsősorban a minőség éveinek nevezzük, és a fő beszámoló, valamint a vitában felszólalók is egyértelműen ennek szellemében részletezték a mezőgazdasági dolgozókra váró időszerű feladatokat. Az 1976—1977- es téli kampányról elfogadott irányelvek maradéktalan teljesítése a mezőgazdaság számára a feladatok komplex sorát adja. A növénytermesztésben fel kell készülni a jövő évi tervfeladatok teljesítésére, és az idei kiesések pótlására, mégpedig úgy, hogy a szubjektív okok ne okozzanak kiesést. A jól elvégzett téli gépjavítás, az idejében megvásárolt vetőmag, a részletes és minden eshetőségre gondoló tervek, valamint a tagság megölelő szintű szakképzése ennek lényeges feltételei. Az állattenyésztés dolgozói számára fontos feladat az eredmények tartása. A megfelelő takarmánygazdálkodás, a munkafeladatoknak csoportok és egyének szerinti elosztása, valamint a tervteljesítés szabályos időközönként történő ellenőzrése, a téli hónapokban elengedhetetlen követelmények. Megtartásuk lehetővé teszi az évi tervek teljesítését és egyben azt, hogy a jövő évben jó alapokról indulhassanak. A megfelelő előkészületek, a sokoldalú részletes tervezés, valamint a jó kiindulási alap lehetővé teszi az 1977-es és ezzel együtt az egész hatodik ötéves tervidőszak tervfeladatainak maradéktalan teljesítését még akkor is, ha azok nagyon igényesek. Az idei szinthez viszonyítva, jövőre a növénytermesztésnek 11,1, az állattenyésztésnek pedig 3,1 százalékos bruttó termelésnövekedést* kell elérnie, a legtöbb élelmiszeripari ágazatunknál pedig 8—13 százalékot. Az idén — tavalyhoz viszonyítva — több műtrágyát kap a mezőgazdaság, a jövő évi mennyiség pedig további 5000 tonnával lesz több az ideinél, és az is lényeges tényező, hogy korszerű és nagy teljesítményű gépek állnak a mezőgazdasági dolgozók rendelkezésére. A kitűzött célok elérésére tehát adottak a feltételek, annak ellenére, hogy bizonyos szakaszokon vannak kielégítetlen igények. Az az elv, hogy az igényeket a társadalom , lehetőségeihez kell mérni, a mezőgazdaságra is érvényes. Éppen ezért mindenhol és minden esetben úgy kell hozzálátni a kitűzött célok eléréséhez, hogy azokat a jelenleg rendelkezésre álló kapacitások eddiginél gazdaságosabb és maximális kihasználásával érjék el. Ennek megfelelően kell mozgósítani az emberi akaraterőt, erre kell irányulnia a munkaversenynek és a szocialista munkavállalásoknak. A tényezők ilyen komplex érvényesítése már lényeges feltétele a dinamikus fejlődés megújításának. EGRI FERENC 1976 XII. 9. Oktalan takarékoskodásnak kárát látjuk TÖBB ZAB ÉS ÁRPA KELLENE A KEVERÉKEK KÉSZÍTÉSÉHEZ Szocialista mezőgazdaságunk további fejlesztése és a termelékenység fokozása megkívánja, hogy a kisebb szövetkezeteket és gazdaságokat nagyobb egységekbe vonják össze. A komárnói (komáromi) járásban Mudroňovo és Srobárová (Szilas) község szövetkezete 1973 januárjában társult. Az egyesült földművesszövetkezet a Szlovák Nemzeti Felkelés nevet vette fel. Most, csaknem négy év elmúltával már felmérhető, hogy milyen eredményeket hozott az erők összevonása. Amikor a két szövetkezet még külön-külön gazdálkodott, összteljesítményük 23 piilliő 740 ezer korona értéket tett ki, mezőgazdasági termelésük értéke pedig 15 millió 057 000 korona volt. Az idén a teljesítmények mutatója — 1972-höz viszonyítva — 4,5 százalékkal növekedett, a mezőgazdasági termelés pedig elérte a 20 millió 086 ezer korona értéket. Közben a társulás óta, 340-ről 242-re csökkent a földművesszövetkezet dolgozóinak száma. A növekedés tehát elsősorban a termelékenység fokozásának eredménye. A közel négyesztendős „házasság“ alatt 33,1 százalékkal növekedett a munkatermelékenység. A szövetkezet dologzói megelégedéssel nyugtázzák az elért eredményeket, hiszen így élet- színvonaluk is magasabb lett. Csaknem 29 százalékkal növekedtek a szövetkezetben az átlagbérek. A külön gazdálkodás utolsó évében egy dolgozó átlagosan 1602 koronát keresett, ma pedig a havi munkadíj meghaladja a 2052 koronát. A társulás persze önmagában még nem eredményezte volna az 1976-os kimagasló sikereket. Ezek elsősorban a céltudatos és lelkiismeretes munka eredményei. A pártalapszervezet és a szövetkezet vezetősége következetesen alkalmazza az új munkamódszereket és a tudományos-műszaki haladás legújabb ismereteit. Helyi viszonyaikra gondosan kidolgozták a kongresz- szusi határozatból és a járási pártkonferencia határozatából adódó feladatokat. Széleskörűen érvényesítik a szövetkezetben a hozraszcsot gazdálkodás elveit. A termelési feladatokat külön-külön ismertetik minden egyes dolgozóval, csoporttal, hogy mindenki tisztában legyen azzal, mit kell elvégeznie, és azzal is, hogy azért mennyit kap. A feladatok teljesítését rendszeresen értékelik. Az állattenyésztésben főleg a serlésgondo- zók jeleskednek, akik az év tíz hónapja alatt kocánként átlagosan 16,05 darab malacot választottak el. A növénytermelők a fóliás zöldségtermesztéssel hoztak sokat a közös kasszába. A kora tavaszi hónapokban 3030 mázáa salátauborkát és 2471 mázsa zöldpaprikát értékesítettek. KOLOZSI ERNŐ Eredményes társulás Őszi határszemle közben ugrottam be a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat Nové Zámky-i férsekújvári) üzemébe. Hajtott a kíváncsiság, vajon milyen segítséget nyújtanak a kukorica szárításához és megjelelő módon gondozzák-e az elraktározott gabonát. Több mezőgazdasági üzembe is ellátogattam, arról is értesülést akartam szerezni, hogy megjelelő összetételű keveréket készítenek-e. Stefan Bucko igazgató elismerte hogy a lehetőségekhez képest kevés szemes kukoricát szárítanak. Azonban a szárító- berendezések teljesítményének kihasználása azért is csökkent, mert a mezőgazdasági üzemek 40 százalékos nedvességtartalmú kukoricát is szállítottak az átvevőhelyekre. Az ilyen kukorica szárítása több időt igényel. Próbára teszi az emberek és gépek teljesítőképességét. A problémákat tetézi, hogy néhány mezőgazdasági üzem mintegy 2000 hektárról késve takarította be a napraforgó termését. Ezt a kukoricával együtt kellett szárítani és nem csoda, hogy munkatorlódás keletkezett. Amint a beszélgetésből kiderült, a felvásárló üzemnek nemcsak a betakarítást kell segítenie, dolgozói naponta műszerekkel ellenőrzik a felvásárolt búza, és árpa hőfokát. Elejét akarják venni az esetleges befülledésnek. Az eddigi ellenőrzések azt bizonyítják, hogy egyelőre nincs komolyabb baj, mert a szemek nedvességtartalma megközelítőleg 15 százalék körül mozog. Azonban bonyodalmakat okoz, hogy a šuranyi felvásárló részlegen sok huzavona után helyezik üzembe a harmadik gabonasilót. Az igazgató elmondja, hogy már többször sürgették a berendezések gyorsabb ütemű beszerelését, de sajnos, eddig eredménytelenül. Azt is elárulja, hogy több berendezést „saját szakállukra“ helyeztek tizembe. Nagy gondot fordítanak a búza és az árpa vetőmagjának tárolására is, hogy a mezőgazdasági üzemek, ha szükség lesz rá, idejében megkaphassák. Naponta mintegy 520 tonna takarmánykeveréket készítenek' a mezőgazdasági üzemek állat- állománya számára. Minden lehetőséget felhasználnak az igények kielégítésére, de ez nem mindig sikerül. Sok olyan okot sorol fel, amelyek miatt a keverékek nem minden tekintetben felelnek meg a követelményeknek. Problémát jelent a különböző ásványi anyagok, vitaminok beszerzése, de olyan terményekből is hiány van, amelyeket hazai forrásokból is lehetne fedezni, pótolni. Amikor erről beszélgetünk, indulatosan kifakad. — Számomra érthetetlen, hogy a mezőgazdasági üzemek miért nem termelnek több zabot és árpát. E két gabonaféléből nagyon keveset vásárol-. tunk fel, pedig nagy mennyiség kellene belőle a keverékek készítéséhez. Közismert, hogy a növendékállatoknak nagy szükségük van a zab és az árpa hozzáadagolásával készített keverékekre. Vajon miért nem serkenti a járási mezőgazdasági igazgatóság a mezőgazdasági üzemeket több zab és árpa termesztésére? Konkrét adatokkal bizonyítja, hogy nemcsak a mennyiség csökkentésével lehet a szemes takarmánnyal takarékoskodni. Száz meg száz mázsa kukoricát fogyasztanak feleslegesen a növendékállatok. El zsírosodnak a helytelen összetételű keverékektől és a növekedésük is lelassul. Kettős kár keletkezik, mert ugyanakkor a hízósertések számára nincs elég kukorica. Ezzel a kérdéssel alaposabban kellene foglalkozni mind járási, mind üzemi szinten. Megfelelő keverékek juttatásakor — más üzemekhez hasonlóan — ők is jótállnak a napi súlygyarapodásért. Ez azonban nem megy könnyen. Szinte naponta kell ellenőrizniük, hogy az illetékes mezőgazdasági üzemben helyesen használják-e fel a takarmányt. Az első eredmények máris megszülettek, mert a múlt év hasonló időszakához viszonyítva két dekával növekedett a hízósertések napi súlygyarapodása. Az igazgató reméli, hogy ezen a téren a jövőben még szebb sikereket érnek el. Szavaiból kiderült, hogy olykor hiába adnak jó minőségű keverékeket, az állatok mégsem gyarapodnak megfelelően. Alapos ellenőrzés során több esetben rájöttek, hogy a hanyag gondozás, illetve a szakszerűtlen etetés kedvezőtlenül befolyásolja az állatok egészségi állapotát. Az egyik mezőgazdasági üzemben — vezetői nagyon megkértek, hogy ne említsem a nevét — megbetegedtek a malacok és csökkent a súlygyarapodás. Az illetékes üzem vezetői azt állították, hogy a rossz keveréktől betegedtek meg az állatok. Az igazgató nem hitte el ezt az állítást — akkoriban igazán megfelelő anyagokkal rendelkeztek a keverékek készítéséhez — és kiment a mezőgazdasági üzem telepére, ott az egyik gondozó elárulta neki, hogy már három napja hideg vizet itatnak a malacokkal, mert roSfSZ a villanybojler. Ez volt tehát a megbetegedés oka. Nagyon sokrétű munkát végez az érsekújvári üzem, sok problémával kell megbirkóznia, de a dolgozók és vezetők minden lehetőséget felhasználnak arra, hogy minél több szolgáltatást nyújtsanak a mezőgazdasági üzemeknek. BALl.A jÚZSEF A megbízható üzemelés érdekében A bučovicei gép- és trakíorállomás különleges műszaki szervizszolgáltatása vyskovi üzemének szakemberei már harmadik éve sikeresen végzik — ütemterveik alapján — a vontató traktorok rendszeres karbantartását, hogy a mezőgazdasági munkálatok idején növeljék a gépek műszaki megbízhatóságát. (Felvétel ČTK — F. Nesvadba)
