Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-31 / 311. szám, péntek

Erőfeszítéseink a békéért és a nemzetközi biztonságért A most befejeződő esztendőt a kong­resszusok és a választások, az érte­kezletek, a tanácskozások és az ülés­szakok évének Is nevezik, habár a fi­gyelem — látszólag — inkább a bel­politikai kérdésekre, mint a külpoliti­kai problémákra irányult. Korunkat azonban az a tény Jellem­zi, hogy e belpolitikai események mind­egyike akárhol is Játszódott le, nem­csak hogy nem kerülte meg a külpo­litikai kérdéseket, hanem ellenkezőleg éppen ezekre összpontosította a figyel­met. Már ez a tény Is arról tanúskodik, mennyire megnövekedett a külpolitika jelentősége a mai világban, a külpo­litikai szempontok mélyen átszőnek minden jelenlegi történést. Ha az 1976-os év nemzetközi esemé­nyeinek gazdag áradatából megkísérel­jük kiragadni azt, ami kulcsfontossá­A csehszlovák külpolitika 1976-ban gú, ami a világban végbemenő pozitív haladás tengelyét alkotja, és befolyá­solja a történelem menetét, arra a kö­vetkeztetésre jutunk, hogy ez kétség­telenül mindenekelőtt a világszoctaliz- mus sokoldalú, további fejlődése, a szo­cialista közösség országainak ereje és felzárkőzottsága, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom gyarapodá­sa, valamint az antiimperialista harcot folytató nemzeti felszabadító mozga­lom további kibontakozása. Így értékelte a jelenlegi nemzetközi helyzet fejlődését Csehszlovákia Kom­munista Pártjának XV. kongresszusa, amely egyértelműen támogatta és ma­gáévá tette az SZKP XXV. kongresszu­sán kifejtett békeprogramot. Az SZKP XXV. kongresszusának béli ©programja Az SZKP XXV. kongresszusa a világ­ban végbemenő folyamatok mélyreha­tó tudományos, marxista—leninista elemzése alapján kitűzte a békéért és a nemzetközi együttműködésért, a né­pek szabadságáért és függetlenségéért folytatott további harc új céljait, és vi­lágos választ adott egyben az egész emberiséget mélységesen érdeklő lét- fontosságú kérdésekre is. Lenin pártjának gazdag tapasztala­tait, program-célkitűzéseinek világos meghatározását, a fontos nemzetközi problémák megoldása útjainak és módszereinek világos meghatározását nagyra értékelték a testvéri kommu­nista és munkáspártok múlt évi kong­resszusain. Az elmúlt évnek jelentős eseménye volt a 29 európai kommunista és mun­káspárt berlini értekezlete, amely meg­erősítette e pártok együttműködését, megerősítette elszánt akaratukat, hogy a politikai és társadalmi erők széles körű együttműködésére törekszenek az olyan konkrét intézkedések megvalósí­tásáért vívott harcban, amelyek hozzá­járulnak a feszültség enyhülésének to­vábbi elmélyítéséhez, a háború veszé­lyének csökkentéséhez, a leszereléshez, az európai béke megszilárdításához. Rendkívül fontos nemzetközi ese­mény volt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének Bukarestben megtartott novemberi ülése, amely nyi­latkozatot fogadott el „A nemzetközi feszültség enyhítéséért, az európai biz­tonság és együttműködés megszilárdí­tásáért“. E nyilatkozat a szocialista közösség országainak újabb jelentős ja­vaslatait tartalmazza, amelyek a nem­zetközi feszültség enyhülési folyama­tának további elmélyítésére, s főként arra irányulnak, hogy a politikai eny­hülést katonai enyhülés egészítse ki. A múlt év fő áramlatai és eseményei elemzése alapján tehát összefoglaló­an azt mondhatjuk, hogy az államok kapcsolatai főként Európában egyre nagyobb mértékben az egyenjogú együttműködés szilárdabb alapjára ke­rültek, hogy a politikai légkör egyre inkább mentesül a hidegháború marad­ványaitól, hogy a nemzetközi kapcso­latok jelenlegi fejlődésének fő irány­zata a nemzetközi feszültség enyhülé­se, valamint a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mel­lett élésén alapuló kölcsönösen elő­nyös együttműködés kibontakozása lett. Ebből a rövid számvetésből azonban nem hagyhatjuk ki egyes hátráltató Irányzatok hatását sem. A sikeresen ki­bontakozó enyhülési folyamat és a nemzetközi békés együttműködés az elmúlt évben is különféle szüntelen el­lenséges támadások célpontja volt. Szá­mos tőkésországban a szocialista álla­mok és közöttük Csehszlovákia ellen is a legkülönfélébb antikommunista, szovjet- és Csehszlovákia-ellenes táma­dásokat intéztek. A sikeres eredmények közé tarto­zik — s ezek a jövőben is döntő mó­don befolyásolják majd az általános fejlődést —, hogy a nemzetközi kap­csolatokban a pozitív folyamatok el­mélyítése és kiszélesítése folyamán a szocialista közösség országai továbbra is kezükben tartják a döntő kezdemé­nyezést, mégpedig nemcsak Európában, ahol sikeresen folytatódott a helsinki Záróokmány alapelveinek megvalósítá­sa, hanem a világ más részeiben is. E folytatódó békeoffenzívának minde­nekelőtt a Szovjetunió a fő támasza, a Szovjetunió Kommunista Pártja, Köz­ponti Bizottsága és személy szerint Leonyid lljics Brezsnyev elvtárs, a ki­váló szovjet államférfi, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ki­emelkedő személyisége, akinek 70. születésnapjáról az elmúlt napokban emlékeztünk meg. Az egész haladó emberiség ebből az alkalomból nagyra értékelte Brezsnyev elvtárs kimagasló személyes hozzájá­rulását és érdemeit a Szovjetunió épí­tésében és védelmében, valamint békés külpolitikájának érvényesítésében. Az elmúlt év általános mérlegének mindezeket a kétségtelen aktíváit a csehszlovák külpolitika is gyarapítot­ta, s egyben kifejezte azokat a sike­res belpolitikai és gazdasági ered­ményeket, amelyeket dolgozó népünk a CSKP vezetésével valamennyi terü­leten elért. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára ezért a CSKP XV. kongresz- szusán elhangzott beszámolójában mél­tán állapíthatta meg: „Ma joggal mond­hatjuk, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetközi helyzete meg­szilárdult, megnövekedett tekintélye a világban. Államunk a szocialista orszá­gok bizalmának és tiszteletének ör­vend, elnyerte a haladó világ rokón- szenvét, és számos különböző társadal­mi rendszerű állam méltó partnere lett.“ Külpolitikánk 1376. XII. 3£ A csehszlovák külpolitikát értékel­ve első helyen áll a szocialista közös­ség egységének, felzárkózottságának és együttműködésének, a marxizmus— leninizmus és a szocialista Internacio­nalizmus elvei alapján történő további megszilárdítására irányuló erőfeszíté­sünk. Nagy megelégedéssel mondhat­juk, hogy a többi testvéri országhoz fűződő sokoldalú kapcsolataink párat­lan minőséget és fejlődést értek el. Egyre sokoldalúbbá és mélyebbé vál- lik a kölcsönös megértés, a kölcsö­nös sikerek iránti őszinte aktív érdek­lődés. és a hatékony szolidaritás jel­lemzi őket minden alapvető kérdés­ben. Magas színvonalra emelkedtek kap­csolataink elsősorban a Szovjetunióval, mégpedig minden területen. E barátság és szövetség alapja mindenekelőtt kommunista pártjaink teljes nézet- és akcióegysége, a legfelsőbb veze1ők gya­kori személyes találkozót, főként Gus­táv Husák és Leonyid Brezsnyev elv­társ találkozói. Az elért színvonal a jövőre nézve Is arra kötelez bennünket, hogy a sok­oldalú kölcsönös együttműködésnek a csehszlovák—szovjet barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében való továbbfej­lesztése során még nagyobb figyelmet szenteljünk e kapcsolataink új, minő­ségi tényezői fejlesztésének. A NOSZF 60. évfordulóját nemcsak országaink rendíthetetlen testvéri barátságának további szilárdítására és elmélyítésére használjuk fel, hanem arra Is, hogy még jobban felhasználjuk mind azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Szov­jetunió a szocializmus és a kommu­nizmus építésében szerzett. A lehető legszorosabb és sokolda­lú együttműködés fejlesztésére törek­szünk a többi szocialista állammal is. Különös helyet foglalnak el a Viet­nami Szocialista Köztársasághoz fűző­dő kapcsolataink. Ez az ország egyre nagyobb szerepet játszik az ázsiai helyzet fejlődésében, s a hozzáfűződő kapcsolatainkat és együttműködésün­ket minden téren sokoldalúan tovább bővítjük. A szocialista államok nagy család­jának tagja lett a szabad Laosz is. Üd­vözöltük a demokratikus Kambodzsa megalakítását. Továbbra is támogatjuk a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságnak az ország külső beavatkozástól mentes békés és demokratikus egyesí­tésére irányuló erőfeszítéseit. A szocialista közösség országai sok­oldalú együttműködésének területén védelmük és biztonságuk biztosítása, a közös békepolltlka kidolgozása és ha­tékony egyeztetése szempontjából első­rendű jelentősége van a Varsói Szer­ződés Szervezetének. Amint a CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya a Politikai Tanács­kozó Testület bukaresti ülése eredmé­nyeinek megtárgyalása alkalmával hangsúlyozta, az ülésen elfogadott ha­tározatok üjabb ösztönzést és Irányt adnak a nemzetközt fórumokon való további el tárásunkhoz. A szocialista közösség országai sok­oldalú gazdasági együttműködése te­rén hatékonyan hozzájárultunk a szo­cialista gazdasági Integráció komplex programjának megvalósításához. Meg­növekedett vállalataink részvétele a nemzetközi szocialista munkamegosz­tásban. A fejlődő országokhoz fűződő kapcsolataink Külpolitikánkban jelentős helyet fog­lalnak el a fejlődő országok, amelyek­kel szüntelenül bővítjük és elmélyít­jük politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainkat. Politikánk szilárd, ál­landó részét alkotja a nemzeti felsza­badító mozgalom következetes támoga­tása az imperializmus, a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás, a fajüldözés és a nemzetiségi elnyomás elleni harcban, a tartós béke, a teljes politikai és gaz­dasági függetlenség eléréséért vívott harcban. Továbbra is aktívan támogatjuk az el nem kötelezett országok mozgalmát, ame-lyeknek colombói értekezlete újból megerősítette, hogy e mozgalom egé­szében megőrzi antiimperialista. haladó jellegét. Örömmel üdvözöljük azt a tényt, hogy az e mozgalomban végbemenő bo­nyolult és differenciált fejlődés elle­nére itt is haladó változásokra kerül sor, s hogy ezek az államok — főként a szocialista orientációjúak — a nem­zetközi porondon szövetségeseink a bé­kéért, a nemzetközi biztonságért, a de­mokráciáért és a társadalmi haladá­sért vívott harcban. Kétoldalú kapcsolatainkban minden téren fejlesztjük baráti kapcsolatainkat Indiával, Afganisztánnal és az ázsiai államok egész sorával. Fejlesztjük együttműködésünket Iránnal és Tö­rökországgal. Az arab világban kapcso­lataink elmélyítésére törekszünk Algé­riával, Szíriával, Irakkal. Líbiával és más országokkal. Sikeresen fejlesztet­tük kapcsolatainkat az afrikai államok­kal, így Etiópiával és Szomáliával, va­lamint Latin-Amerikával is. Az elmúlt év folyamán számos függetlenné vált és fejlődő országgal létesítettünk dip­lomáciai kapcsolatokat. A csehszlovák külpolitika hatékonyan felhasználja minden eszközét arra, hogy elősegítse a világban levő egyes válsággócok felszámolását. Ez vonatko­zik a közel-keleti konfliktus Igazságos politikai és komplex rendezésére, s a ciprusi probléma megoldására. Örömmel üdvözöltük Luis Corvalán kiszabadulását, mint a haladó erők nemzetközi szolidaritásának nagy ayő- zelmét. Továbbra is maradéktalanul tá­mogatni fogjuk a chilei nép igazságos harcát alapvető polgári jogainak fel­újításáért, és a még bebörtönzött chilei hazafiak szabadon bocsátásáért. A békés együttműködés útján A fejlett tőkésországokhoz fűződő kapcsolataink a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mel­lett élésének lenini elvein alapulnak. Ez a realista, elvhű és rugalmas poli­tika megfelel mind a szocialista orszá­gok, mind az egész világ dolgozói érde­keinek. Abból indulunk ki, hogy a békés egymás mellett élés szilárd alapja a világ erőviszonyaiban a szocializmus és a haladás lavára bekövetkezett válto­zás. Meggyőződésünk, hogy ezért a nyugati államok politikája a jövőben is — az elmúlt időszakhoz hasonlóan — kénytelen lesz tiszteletben tartani a reális világhelyzetet, és a megegyezés útjait keresni a szocialista országok­kal. Az európai pozitív békés irányzatok nagy sikerét jelentette a helsinki eu­rópai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet, valamint az elfogadott Záró­okmány, amelynek komplex megvaló­sítására törekszünk. A Záróokmány egyes rendelkezéseit alkalmazzuk két­oldalú kapcsoltainkban, támogatjuk a jószomszédi és baráti kapcsolatok, va­lamint az együttműködés megteremté­sére irányuló lépéseket Európában. A soron levő belgrádi értekezletet az általános pozitív európai folyamat részének tekintjük. Az a véleményünk, hogy ezen a találkozón általánosítani keli az összes jó tapasztalatot, és vé­leménycserét folytatni arról, hogyan ér­vényesítsük tovább a Záróokmány tel­jesítését. Hasznos érintkezések Ami a tőkésállamokhoz fűződő kétol­dalú kapcsolatainkat illeti, ezek az el­múlt időszakban tovább bővültek és el­mélyültek. Ehhez hozzájárultak a cseh­szlovák államférfiak hivatalos látoga­tásai is a nyugateurópai országokban, valamint a nyugat európai államférfiak hazánkban tett látogatásai. Pozitív eredmények születtek főként az Auszt­riához, Franciaországhoz, Dániához, Nagy-Britanniához, Belgiumhoz, Portu­gáliához, Görögországhoz, Norvégiá­hoz, Izlandboz, Ciprushoz és más orszá­gokhoz fűződő kétoldalú kapcsolata­inkban. Továbbra is a jószomszédi kap­csolatok fejlesztésére akarunk töreked­ni a Német Szövetségi Köztársasággal a kölcsönös kapcsolatokról szóló szer­ződés alapján és a helsinki értekezlet Záróokmányának szellemében. Az Egye­sült Államokhoz fűződő kapcsolataink­ban ebben az évben is — nem a mi hibánkból — egyes megoldatlan kér­dések maradtak. Reméljük, hogy az új amerikai kormányzat megfelelő kez­deményezést tesz e kérdések megoldá­sára Nézetünk szerint fokozatosan ki kell alakítani Európában a békés egymás mellett élés anyagi hálózatát. Ezért egyebeken kívül ielentős erőfeszítése­ket teszünk olyan európai kongresszu­sok mielőbbi összehívása érdekében, amelyeken megtárqualták az energeti­ka, a közlekedés és az életkörnyezet területén folytatott eqyüttműködés kér­déseit, amint ezt a Szovletunió tava- solja. Csehszlovákia igen aktívan lép fel számos nemzetközi szervezetben is, fő­ként az Egyesült Nemzetek Szerveze- tében, ahol mindenekelőtt a Szovjet­unió javaslatainak támogatására töre­kedtünk. Ezt azért tettük, mert a fegy­verkezési verseny megszüntetését, a le­szerelés elérését és általában a Doliti- ka! enyhülés katonai enyhüléssel való kiegészítését korunk legsürgetőbb, ha­laszthatatlan feladatának tartjuk. Ebben a szellemben aktívan lépünk fel a közép európai haderő- és fegy­verzetcsökkentési bécsi tárgyalásokon, és részt veszünk más olyan tárgyaláso­kon Is, amelyek a lázas fegyverkezés megszüntetésére irányuló szovjet kez­deményezések megvalósításával foglal­koznak. Aktívan síkraszállunk a Varsói Szer­ződés országainak a helsinki Záróok­mányt aláíró országokhoz intézett fel­hívása és a többi javaslata mellett. Külpolitikánk múlt évi eredményeit mérleqelve bizonyára nem érdektelen felsorolni néhány adatot. Iqy például azoknak az államoknak a száma ame­lyekkel diplomáciai kapcsolatot Tar­tunk fenn, ebben az időszakban 118-ra növekedett az 1968. évi 81-qyel szemben. Taqja vagyunk 13 nemzetközi kormány­szervezetnek és 1180 nem-kormány szer­vezetnek. A nemzetközi szerződések szakaszán az 1976. év első tíz hónapja alatt 85 kétoldalú és 30 sokoldalú szer­ződést és egyezményt kötöttünk meq, úgyhogy jelenleg 1866 a kétoldalú és 585 a többoldalú szerződéseink száma. A CSKP XV kongresszusa nemcsak mérlegelte és értékelte külpolitikánk eredményeit, hanem ugyanakkor kitűz­te pártunk és államunk e ielentős te­rületen folytatott tevékenységének fő irányait és céllait is. Ezzel újabb lehe­tőségeket nyitott hazánkban a fejlett szocialista társadalom építése kedvező külső feltételeinek további aktív kiala­kításához. .4 csehszlovák külpolitika teljes mér­tékben támaszkodhat a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának nemrégen közzétett nyilatkozatára, amely feladatává tette, hogy a CSKP XV. kongresszusának szellemében, váll­vetve a többi szocialista állammal, a lehető legnagyobb és leghat ókonyabb tevékenységet fejtse ki a viláqbéke és a nemzetközt biztonsáq meqszilá^d’tá- süért a valamennyi nép előnyös eqyütt- m iködésének fejlesztéséért vívott to­vábbi igényes harcban. BOHUSLAV CHŇOUPEK a CSKP KB tagja, a CSSZSZK külügyminisztere

Next

/
Thumbnails
Contents