Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-16 / 299. szám, csütörtök

TELJESÍTJÜK A CSKP XV, KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATAIT A kezdeményezés serkentő ereje A válságos év«k torzításainak leküzdése után a CSKP KB nagy súlyt helyezőit a hatékony gazdasági, propaganda- és agitációs tevékenység folytatására. Ennek tulajdonítható, hogy a XIV. kongresszust követő esztendőkben eddig nem tapasz­talt mértékben növekedett dolgozóink kezdeményezése, nemkülönben az újítók és feltalálók mozgalma, mely jelentős mértékben elősegítette népgazdasági fel­adataink teljesítését. Ha csupán a sikeresen lezárult ötödik ötéves tervidőszakot vesszük alapul, feltalálóink 30 434, újítóink pedig 1 062 583 ésszerűsítő javaslattal a feladatok teljesítésén túl a termelés korszerűsítését és hatékonyságának fokozását is előse­gítették. Ez a nemes kezdeményezés 20 milliárd 828 millió korona értékkel gya­rapította népgazdaságunkat. A jelenlegi időszakban, amikor pártunk XV. kongresszusa az eddiginél igénye­sebb feladatokat tűzött ki a népgazdaság és társadalmunk fejlesztésére, még inkább szükség van a feltalálók, újítók elkötelezett munkájára. Ugyanígy nem hanyagolható el a gazdasági propaganda- és agitációs tevékeny­ség sem, melynek a pontos tájékoztatáson túlmenően az a küldetése, hogy sajá­tos eszközeivel serkentse dolgozóinkat alkotó kezdeményezésük kibontakoztatá­sára, a pártpolitika népszerűsítésére, a kommunisták és a pártonkívüliek eszmei felkészültségének fokozására. Ma már ezt a lehetőséget mind több mezőgazdasági és ipari üzemben, vállalat­ban hatékonyan kihasználják. ,Említsük csak meg az építőiparban például a vo­nalszakos, majd későbben a lakótelepek sikeres építésének Zlobin-rendszerét, melyet imitt-amott már a szaratovi és a Ivovi magasabb színvonalú versenymoz- galom követ. A termelés minősége és hatékonysága irányításának ez a rendszere országszerte mindinkább tért hódít népgazdaságunk valamennyi ágazatában. Er­ről szólnak azok a beszámolók, amelyekről felelős gazdasági vezetőink, a kom­munisták tudósítanak. Lépést tartani a fejlődéssel A Tlmačei Energetikai- és Szerszám- gépgyár ez idén ünnepelte fennállásá­nak negyedszázados évfordulóját. Az eltelt huszonöt év alatt jelentős mér­tékben hozzájárult nazánkban a szocia­lizmus műszaki bázisának kiépítéséhez, a KGST tagországai közötti gazdasági együttműködés megteremtéséhez. Az eddigi eredményekről és a jövő fel­adatairól a gépgyár műszaki-fejlesztési osztályának vezetőjével, Juzef Kosorin mérnök elvtárssal beszélgettünk. Abban a szerencsés helyzetben va­gyunk — kezdte —, hogy mi szállít­juk az atomerőművek energetikai gőz­kazánjait, a hőszeparátorokat és a gyá­rak építéséhez szükséges acélvázas szerkezeteket. Természetesen gyártmá­nyaink jelentős részét a tagállamokba exportál juik. • Melyikbe a legtöbbet? — Az utóbbi időben a Magyar Nép- köztársaságba. 1971-ben a Dunamenti Hőerőmű építéséhez nyújtottunk segít­séget. A főbb berendezések beszerelé­sével már végeztünk, ami a szállító- és szerelővállalatok jó együttműködésé­nek, szocialista kötelezettségvállalásai teljesítésének köszönhető. Rendkívül hatásosnak könyvelhető el a párt- és a szakszervezeti üzemi bizottságok, alapszervezetek pártos hozzáállása a gazdasági feladatok teljesítéséhez. A határidők megtartását mind az építés vezetői, mind a pártalapszervezetek szívügyüknek, legfőbb politikai tevé­kenységüknek tekintették. • Milyen terjedelemben folyt e gi­gantikus erőmű kivitelezése? — Ez a hőerőmű nemcsak Magyaror­szág, hanem Közép-Európa egyik leg­nagyobb energetikai műve, közel két­ezer MW teljesítménnyel. Berendezései­nek legalább kétharmadát csehszlová­kiai társüzemeink szállították, s a leg­olcsóbban töltik fel a magyar energia- hálózatot villamos árammal. Magyaror­szági barátaink ezért a legmagasabb kitüntetést adományozták a szocialista munkaversenyben győztes dolgozóink­nak. Ez az eredmény egyúttal •— azt hiszem — Magyarország és Csehszlo­vákia példás együttműködésének leg­nagyobb sikere. • És Jugoszláviában? — Igen, ott is. Éppen a harmadik negyedévben kezdték meg az Obreno- vaci Hőerőmű próbaüzemeltetését, amelyhez három gőzkazánt mi szállí­tottunk. • Milyenek a feltételeik a XV. kong­resszus, valamint a CSKP KB 3. ülése határozatainak teljesítésére? — A gyártásfejlesztést természetesen a nagyfokú hatékonyságra, az energiu- és az anyagfelhasználás csökkentésé­re kell irányítanunk, de oly módon, hogy berendezéseink mind teljesítmény, mind pedig kivitelezés szempontjából megfeleljenek a követelményeknek. Erre kell összpontosítanunk továbbá a politikai-nevelő munkát is, hogy az ésszerűsítők, a százezresek és a komp­lex racionalizációs brigádok mozgalma új haladó technológiát, a minőség fo­kozását segítse elő. Az .eddigi keres­kedelmi kapcsolatainkból is sokat ta­nulhatunk a jövőre vonatkozóan. A XV. kongresszus határozatai sürgetően kö­vetelik, hogy ezeket a tapasztalatokat mielőbb termékenyen kamatoztassuk. Céljaink elérése érdekében 197B XII. 16. A Zlaté Moravce-i CALEX Hűtőszek- rénygyár kommunistái és pártonkívüll dolgozói legutóbbi nyilvános pártgyű­lésükön a népgazdasági feladatok tel­jesítéséről és a jövő évi tervek előké­szítésének kérdéseiről tanácskoztak. Amikor az ismertető beszámolók el­hangzottak, az egyik szerelő szót kért a vitában. „Az a kérdésem — fordult szenvedélyes hangon az elnöki asztal­hoz —, magyarázzák meg, tulajdonkép­pen jelenleg milyen természetű, gaz­dasági vagy politikai feladatok állnak első helyen a párt előtt?“ Géci elvtárs, az összüzemi pártbizottság elnöke, mintha csak a CSKP KB 5. ülésének határozatából idézett volna, röviden így válaszolt: — Valamennyi pártszerv és alapszer­vezet elsőrendű feladata, hogy minden­napi politikai-szervező, eszmei nevelő és kádermunkájával megteremtse a terv maradéktalan teljesítésének feltételeit, teljes mértékben felhasználva a gazda­sági vezetés fölötti ellenőrzés jogát a társadalmi érdekek érvényre juttatásá­ra, a nagyfokú hatékonyság és a mi­nőségi termelés biztosítására. Teljes támogatást kell nyújtani a gazdasági dolgozóknak, akik nagy igényességgel irányítják a rájuk bízott kollektívát, hatékony intézkedéseket tesznek a tervfeladatok teljesítésével kapcsolat­ban. Ügy kell vezetni a kommunistákat, hogy jó példát mutassanak a munká­ban, harcba száll janak a fogyatékossá­gok, a spekuláció, a közömbösség, a következetlenség ellen. A politikai munka valamennyi hatékony eszközét fel kell használni a dolgozók mozgósí­tására, s arra, hogy cselekvő aktivitá­suk a terv meghatározó fontosságú fel­adatainak teljesítésére irányuljon. A két fogalom szerves egységet al­kot, tehát nem lehet róluk külön tár­gyalni sem a CALEX-ban, sem népgaz­daságunk más üzemeiben. A jelenlegi helyzetet az jellemzi, hogy kulcsfontos­ságú gazdasági feladataink szorosan összefüggnek társadalompolitikai kér­déseinkkel. A fejlett szocialista társa­dalom építésének jelenlegi szakaszában tovább növekszik a párt vezető szere­pének jelentősége. A világméreteket öl­tő tudományos-technikai forradalom, a gazdaság* fejlődésnek és az életszín­vonal emelésének követelményei na­gyobb igényeket támasztanak mind pár­tunk, mind a kommunisták tevékeny­ségével szemben. Pártunk a XV. kong­resszuson ennek megfelelően dolgozta ki gazdaságpolitikáját, és jelölte meg a kommunisták feladatait. Az ország gazdasági fejlődése lehe­tővé tette a dolgozók élet- és munka- körülményeinek, szociális viszonyainak javítását. Megszűnt a munkanélküliség, a létbizonytalanság réme, növekedtek és mindenki szamara hozzáférhetővé váltak az alapvető életfeltételekhez szükséges anyagi javak, egyre többen elégíthetik ki magas színvonalon anya­gi és kulturális igényeiket. A szociális biztonság mellett minden szempontból tartalmasabbá válik a dolgozók élete. Mindez arra jogosít fel bennünket, hogy bizalommal és derűlátással tekint­sünk a jövőbe. Ilyen értelemben állí­totta össze a XV. kongresszus a hato­dik ötéves tervidőszak feladatait, meg­jegyezve, hogy minden ágazatban nö­velni kell a hatékonyságot és az inten- zifikáló tényezők kihasználását. A CSKP KB ülései pedig pontosan megmutatták az ezekhez vezető utat is. De mindenek­előtt a pártéletben kell az eddigieknél jobban szilárdítani a cselekvő erőt, tu­dományos szintre emelni az irányítást, tovább szilárdítani a tömegek közötti kapcsolatot. A párt vezető szerepének érvényesí­tését azonban nem lehet csupán a hosszabb-rövidebb távú népgazdasági feladatok puszta megjelölésére alapoz­ni. Ehhez a párt határozatai és ellen­őrző funkciója tekintélyének emelésé­re is szükség van. Ezen belül a párt­szervek és az alapszervezetek elsőran­gú feladata, hogy mozgósítsák a dol­gozó tömegeket a tervidőszak gazda­sági és szociális feladatainak, nemkü­lönben az éves állami tervek teljesíté­sére. S ha ebben bizonyos negatív szo­kások, túltengő rutin, kényelemszeretet, idejétmúlt munkastílus is gátol bennün­ket, akkor azokkal éppúgy szembe kell néznük, mint amilyen határozottsággal el akarjuk távolítani a fejlődésünk út­jában álló akadályokat. Minden bizonnyal számításba kell vennünk azt is, hogy társadalmi viszo­nyainkban, az emberek életviszonyai­ban bekövetkezett nagy fejlődés a párt­munka körülményeit, feltételeit is megváltoztatta. Alapjában jó irányban, hiszen tárgyszerűbb, megalapozottabb bármely kérdés vizsgálata, mint régeb­ben, nem is szólva a vezető káderek szakmai, elméleti felkészültségéről. A légkörből azonban — s ezt a veterán kommunisták jogosan vetik a szemünk­re — olykor hiányzik a vitának és az újért, jobbért folyó harcnak a szenve­délye. Mindez és sok más körülmény együt­tesen néhol odavezetett, hogy a párt­alapszervezetek szemet hunynak a gaz­dasági vezetők hibája és „ügyeskedése“ felett a társadalmi tervfel adatok telje­sítésével kapcsolatban. „Ezzel összefüggésben újból hangsú­lyozni szeretnénk — szögezte le kong* resszi előadói beszédében Husák elv- társ —, hogy a pártszervek, alapszer­vezetek és az összes kommunista mun­kája hatékonyságának döntő kritériu­ma a konkrét politikai és munkaered­mények, amelyeket ott érnek el, ahol tevékenykednek és ahol felelősek.“ A gazdasági és társadalomfejlesztési politika tehát összefüggő fogalmak, nem választhatók szét, egymást erősí­tik. Ogy kell dolgoznunk, hogy való­ban erősítsék is, együttesen szolgálják a XV. pártkongresszus nagy horderejű feladatainak valóra váltását. A munka legfőbb követelménye: a minőség Nem a véletlen műve, hogy a Fafeldol­gozó- és a Bútoripari Vezérigazgatóság szintjén a minőséget tekintve ez idén a Topolčany-i Béke Bútorkészítő Válla­lat üzemei vitték el a pálmát. A siker- sorozat a vállalat szakszervezeti kon­ferenciáján, az 1976-os év elején kezdő­dött, mivel a „Munkakörnyezet és a termékeink jó minősége“ jelszóval in­dítottuk el üzemegységeinkben a mun­kát. Ezt a kezdeményezést aztán az anyagi ösztönzők segítségével összekap­csoltuk a „Felelősséget vállalatok a mun­kámért“ és a „Ne dolgozz tovább a rosz- szul előkészített munkadarabon“ ver­senymozgalommal, melybe vállalatunk keretein belül 2860, főleg a közvetlen termelésben dolgozónk küldte el bene­vezését. v A meósok az üzemrészlegeken lesz­tek alapján ellenőrizték a bútordara­bok minőségét. Leszögezhetem, hogy csak a minőségileg kifogástalan gyárt­mányok kaptak engedélyt az elszállí­tásra a három fokozatú ellenőrzés után, mely végeredményben a díjazás mér­tékét is befolyásolta. A gyártmányok minősége iránt érzett felelősséget to­vábbá a vállalati, üzemi kitüntetések odaítélésénél is kifejezésre juttatjuk. Üzemi pártalapszervezeteink e kezde­ményezés eredményei alapján jutottak el a szaratovi hasonló magasabb szin­tű mozgalom kibontakoztatásának gon­dolatához, melyet a folyó év második A Liptovský Mi­kul aš-i Május 1 Textilgyárban a Ivovi mozgalom alapján hozzá­fogtak a minő­ség javításához. Az üzemrészle­gek vezetői na­ponta értékelik a gyártmányok minőségét. A tapsztaltább dolgozók véd­nökséget vállal­nak a fiatalok fölött. V. Gabčo felvételén Emí­lia Duricová, az egyik szocialis­ta munkabrigád vezetője oktatja a fiatal Daniela Stajníkovát. felétől mind szélesebb mértékben ér­vényesítünk. A mi újításunk — bátran nevezhet­jük így — nem puszta másolása a szu- ratovi mozgalomnak, noha annak szer­vezeti alapjaira építettük, mindenesetre kifejezésre juttattuk benne azokat a nemes célokat, amelyeket korábban vállalatunk keretein belül eddig is si­keresen alkalmaztunk. A termelés mi­nőségének irányítási rendszere része a dolgozók neyelését, és a műszaki-gazda­sági szervezést célzó vállalati intézke­déseinknek, amelyek segítségével gyártmányaink kifogástalan minőségét biztosítjuk. Abból indultunk ki, hogy a minőséget csak akkor várhatjuk el dolgozóinktól, ha ez valamennyiük ér­dekével találkozik. Pártalapszervezeteink a kommunistá­kon keresztül minden tőlük telhetőt el­követnek, élére állnak a kezdeménye­zéseknek, hogy ez a vállalkozásunk is meghozza gyümölcsét. Az ilyen mun­kát természetesen csak az a kommu­nista közösség képes elvégezni, ame­lyik maga is meg van győződve politi­kánk helyességéről, amely képes ma­gatartásával másokat is megnyerni, a pártalapszervezetek mögé állítani. S ilyen egyenes jellemű emberekkel vál­lalatunkon belül mindenütt találkozha­tunk. RUDOLF MIKULSKÝ, a BÉKE Bútorkészítő Vállalat igazgatója Hatékony pártmunka — jó eredmények Vállalatunk pártalapszervezetei, a gazdasági vezetők és a pártonkívüliek hathatós segítségével, már az év első napjától nagy erőfeszítéseket lettek tervfeladataink teljesítésére. A XV. kongresszus után — mivel a határoza­tokat lebontottuk saját feltételeinkre —, kitűnt, hogy még ennél is többre vagyunk képesek. Dolgozó leányaink és asszonyaink kezdeményezése nyo­mán 0,5 százalékkal — csaknem 2,5 millió koronával — emelhettük áruter­melési előirányzatunkat. Ezt a felaján­lásunkat az éves tervvel együtt már december első napjaiban teljesítettük. Az év hátralévő napjaiban pedig továb­bi 12 millió korona értékű férfi és női fehérneművel bővíthetjük az árualapot. Minek köszönhetjük eredményeinket? Elsősorban annak, hogy alapszerveze­teink pártunk eszmei-politikai és ea’köl- csi színvonalát összhangba hozták a feladatokkal, a tervidőszak felemelt követelményeivel. Ennek nyomán szinte napról napra növekedett a munka szer­vezettsége, a tudatosság és a munkafe­gyelem. Főként női dolgozóink igyekez­tek egymás teljesítményét felülmúlni. Vállalatunk üzemeiben már a jövő évi tervelőkészítő tanácskozásokat is lebonyolítottuk. Az eszmecserék során bebizonyosodott, hogy a mai helyzet­ben már nem elégedhetünk meg azzal, ami korábban még alapmércének számí­tott. Az anyag- és energiagazdálkodás újabb feltételei, a hatékonyság arra kö­teleznek, hogy az 1977-es évi feladatok megoldására egyre több ember ismere­teit, önként vállalt fegyelmét, lelkiis­meretes munkáját egyesítsük. Végered­ményben ez az emberi tényező a leg­főbb tartalékunk, amit pártalapszerve­zeteink most sem tévesztenek «zem elől. PAVEL |0M3ÍK, a Zornica-üzem vállalatigazgatója Az oldal anyagát írta, beszerezte és összeállította: SZOMBATH AMBRUS

Next

/
Thumbnails
Contents