Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)
1976-12-16 / 299. szám, csütörtök
TELJESÍTJÜK A CSKP XV, KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATAIT A kezdeményezés serkentő ereje A válságos év«k torzításainak leküzdése után a CSKP KB nagy súlyt helyezőit a hatékony gazdasági, propaganda- és agitációs tevékenység folytatására. Ennek tulajdonítható, hogy a XIV. kongresszust követő esztendőkben eddig nem tapasztalt mértékben növekedett dolgozóink kezdeményezése, nemkülönben az újítók és feltalálók mozgalma, mely jelentős mértékben elősegítette népgazdasági feladataink teljesítését. Ha csupán a sikeresen lezárult ötödik ötéves tervidőszakot vesszük alapul, feltalálóink 30 434, újítóink pedig 1 062 583 ésszerűsítő javaslattal a feladatok teljesítésén túl a termelés korszerűsítését és hatékonyságának fokozását is elősegítették. Ez a nemes kezdeményezés 20 milliárd 828 millió korona értékkel gyarapította népgazdaságunkat. A jelenlegi időszakban, amikor pártunk XV. kongresszusa az eddiginél igényesebb feladatokat tűzött ki a népgazdaság és társadalmunk fejlesztésére, még inkább szükség van a feltalálók, újítók elkötelezett munkájára. Ugyanígy nem hanyagolható el a gazdasági propaganda- és agitációs tevékenység sem, melynek a pontos tájékoztatáson túlmenően az a küldetése, hogy sajátos eszközeivel serkentse dolgozóinkat alkotó kezdeményezésük kibontakoztatására, a pártpolitika népszerűsítésére, a kommunisták és a pártonkívüliek eszmei felkészültségének fokozására. Ma már ezt a lehetőséget mind több mezőgazdasági és ipari üzemben, vállalatban hatékonyan kihasználják. ,Említsük csak meg az építőiparban például a vonalszakos, majd későbben a lakótelepek sikeres építésének Zlobin-rendszerét, melyet imitt-amott már a szaratovi és a Ivovi magasabb színvonalú versenymoz- galom követ. A termelés minősége és hatékonysága irányításának ez a rendszere országszerte mindinkább tért hódít népgazdaságunk valamennyi ágazatában. Erről szólnak azok a beszámolók, amelyekről felelős gazdasági vezetőink, a kommunisták tudósítanak. Lépést tartani a fejlődéssel A Tlmačei Energetikai- és Szerszám- gépgyár ez idén ünnepelte fennállásának negyedszázados évfordulóját. Az eltelt huszonöt év alatt jelentős mértékben hozzájárult nazánkban a szocializmus műszaki bázisának kiépítéséhez, a KGST tagországai közötti gazdasági együttműködés megteremtéséhez. Az eddigi eredményekről és a jövő feladatairól a gépgyár műszaki-fejlesztési osztályának vezetőjével, Juzef Kosorin mérnök elvtárssal beszélgettünk. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk — kezdte —, hogy mi szállítjuk az atomerőművek energetikai gőzkazánjait, a hőszeparátorokat és a gyárak építéséhez szükséges acélvázas szerkezeteket. Természetesen gyártmányaink jelentős részét a tagállamokba exportál juik. • Melyikbe a legtöbbet? — Az utóbbi időben a Magyar Nép- köztársaságba. 1971-ben a Dunamenti Hőerőmű építéséhez nyújtottunk segítséget. A főbb berendezések beszerelésével már végeztünk, ami a szállító- és szerelővállalatok jó együttműködésének, szocialista kötelezettségvállalásai teljesítésének köszönhető. Rendkívül hatásosnak könyvelhető el a párt- és a szakszervezeti üzemi bizottságok, alapszervezetek pártos hozzáállása a gazdasági feladatok teljesítéséhez. A határidők megtartását mind az építés vezetői, mind a pártalapszervezetek szívügyüknek, legfőbb politikai tevékenységüknek tekintették. • Milyen terjedelemben folyt e gigantikus erőmű kivitelezése? — Ez a hőerőmű nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa egyik legnagyobb energetikai műve, közel kétezer MW teljesítménnyel. Berendezéseinek legalább kétharmadát csehszlovákiai társüzemeink szállították, s a legolcsóbban töltik fel a magyar energia- hálózatot villamos árammal. Magyarországi barátaink ezért a legmagasabb kitüntetést adományozták a szocialista munkaversenyben győztes dolgozóinknak. Ez az eredmény egyúttal •— azt hiszem — Magyarország és Csehszlovákia példás együttműködésének legnagyobb sikere. • És Jugoszláviában? — Igen, ott is. Éppen a harmadik negyedévben kezdték meg az Obreno- vaci Hőerőmű próbaüzemeltetését, amelyhez három gőzkazánt mi szállítottunk. • Milyenek a feltételeik a XV. kongresszus, valamint a CSKP KB 3. ülése határozatainak teljesítésére? — A gyártásfejlesztést természetesen a nagyfokú hatékonyságra, az energiu- és az anyagfelhasználás csökkentésére kell irányítanunk, de oly módon, hogy berendezéseink mind teljesítmény, mind pedig kivitelezés szempontjából megfeleljenek a követelményeknek. Erre kell összpontosítanunk továbbá a politikai-nevelő munkát is, hogy az ésszerűsítők, a százezresek és a komplex racionalizációs brigádok mozgalma új haladó technológiát, a minőség fokozását segítse elő. Az .eddigi kereskedelmi kapcsolatainkból is sokat tanulhatunk a jövőre vonatkozóan. A XV. kongresszus határozatai sürgetően követelik, hogy ezeket a tapasztalatokat mielőbb termékenyen kamatoztassuk. Céljaink elérése érdekében 197B XII. 16. A Zlaté Moravce-i CALEX Hűtőszek- rénygyár kommunistái és pártonkívüll dolgozói legutóbbi nyilvános pártgyűlésükön a népgazdasági feladatok teljesítéséről és a jövő évi tervek előkészítésének kérdéseiről tanácskoztak. Amikor az ismertető beszámolók elhangzottak, az egyik szerelő szót kért a vitában. „Az a kérdésem — fordult szenvedélyes hangon az elnöki asztalhoz —, magyarázzák meg, tulajdonképpen jelenleg milyen természetű, gazdasági vagy politikai feladatok állnak első helyen a párt előtt?“ Géci elvtárs, az összüzemi pártbizottság elnöke, mintha csak a CSKP KB 5. ülésének határozatából idézett volna, röviden így válaszolt: — Valamennyi pártszerv és alapszervezet elsőrendű feladata, hogy mindennapi politikai-szervező, eszmei nevelő és kádermunkájával megteremtse a terv maradéktalan teljesítésének feltételeit, teljes mértékben felhasználva a gazdasági vezetés fölötti ellenőrzés jogát a társadalmi érdekek érvényre juttatására, a nagyfokú hatékonyság és a minőségi termelés biztosítására. Teljes támogatást kell nyújtani a gazdasági dolgozóknak, akik nagy igényességgel irányítják a rájuk bízott kollektívát, hatékony intézkedéseket tesznek a tervfeladatok teljesítésével kapcsolatban. Ügy kell vezetni a kommunistákat, hogy jó példát mutassanak a munkában, harcba száll janak a fogyatékosságok, a spekuláció, a közömbösség, a következetlenség ellen. A politikai munka valamennyi hatékony eszközét fel kell használni a dolgozók mozgósítására, s arra, hogy cselekvő aktivitásuk a terv meghatározó fontosságú feladatainak teljesítésére irányuljon. A két fogalom szerves egységet alkot, tehát nem lehet róluk külön tárgyalni sem a CALEX-ban, sem népgazdaságunk más üzemeiben. A jelenlegi helyzetet az jellemzi, hogy kulcsfontosságú gazdasági feladataink szorosan összefüggnek társadalompolitikai kérdéseinkkel. A fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában tovább növekszik a párt vezető szerepének jelentősége. A világméreteket öltő tudományos-technikai forradalom, a gazdaság* fejlődésnek és az életszínvonal emelésének követelményei nagyobb igényeket támasztanak mind pártunk, mind a kommunisták tevékenységével szemben. Pártunk a XV. kongresszuson ennek megfelelően dolgozta ki gazdaságpolitikáját, és jelölte meg a kommunisták feladatait. Az ország gazdasági fejlődése lehetővé tette a dolgozók élet- és munka- körülményeinek, szociális viszonyainak javítását. Megszűnt a munkanélküliség, a létbizonytalanság réme, növekedtek és mindenki szamara hozzáférhetővé váltak az alapvető életfeltételekhez szükséges anyagi javak, egyre többen elégíthetik ki magas színvonalon anyagi és kulturális igényeiket. A szociális biztonság mellett minden szempontból tartalmasabbá válik a dolgozók élete. Mindez arra jogosít fel bennünket, hogy bizalommal és derűlátással tekintsünk a jövőbe. Ilyen értelemben állította össze a XV. kongresszus a hatodik ötéves tervidőszak feladatait, megjegyezve, hogy minden ágazatban növelni kell a hatékonyságot és az inten- zifikáló tényezők kihasználását. A CSKP KB ülései pedig pontosan megmutatták az ezekhez vezető utat is. De mindenekelőtt a pártéletben kell az eddigieknél jobban szilárdítani a cselekvő erőt, tudományos szintre emelni az irányítást, tovább szilárdítani a tömegek közötti kapcsolatot. A párt vezető szerepének érvényesítését azonban nem lehet csupán a hosszabb-rövidebb távú népgazdasági feladatok puszta megjelölésére alapozni. Ehhez a párt határozatai és ellenőrző funkciója tekintélyének emelésére is szükség van. Ezen belül a pártszervek és az alapszervezetek elsőrangú feladata, hogy mozgósítsák a dolgozó tömegeket a tervidőszak gazdasági és szociális feladatainak, nemkülönben az éves állami tervek teljesítésére. S ha ebben bizonyos negatív szokások, túltengő rutin, kényelemszeretet, idejétmúlt munkastílus is gátol bennünket, akkor azokkal éppúgy szembe kell néznük, mint amilyen határozottsággal el akarjuk távolítani a fejlődésünk útjában álló akadályokat. Minden bizonnyal számításba kell vennünk azt is, hogy társadalmi viszonyainkban, az emberek életviszonyaiban bekövetkezett nagy fejlődés a pártmunka körülményeit, feltételeit is megváltoztatta. Alapjában jó irányban, hiszen tárgyszerűbb, megalapozottabb bármely kérdés vizsgálata, mint régebben, nem is szólva a vezető káderek szakmai, elméleti felkészültségéről. A légkörből azonban — s ezt a veterán kommunisták jogosan vetik a szemünkre — olykor hiányzik a vitának és az újért, jobbért folyó harcnak a szenvedélye. Mindez és sok más körülmény együttesen néhol odavezetett, hogy a pártalapszervezetek szemet hunynak a gazdasági vezetők hibája és „ügyeskedése“ felett a társadalmi tervfel adatok teljesítésével kapcsolatban. „Ezzel összefüggésben újból hangsúlyozni szeretnénk — szögezte le kong* resszi előadói beszédében Husák elv- társ —, hogy a pártszervek, alapszervezetek és az összes kommunista munkája hatékonyságának döntő kritériuma a konkrét politikai és munkaeredmények, amelyeket ott érnek el, ahol tevékenykednek és ahol felelősek.“ A gazdasági és társadalomfejlesztési politika tehát összefüggő fogalmak, nem választhatók szét, egymást erősítik. Ogy kell dolgoznunk, hogy valóban erősítsék is, együttesen szolgálják a XV. pártkongresszus nagy horderejű feladatainak valóra váltását. A munka legfőbb követelménye: a minőség Nem a véletlen műve, hogy a Fafeldolgozó- és a Bútoripari Vezérigazgatóság szintjén a minőséget tekintve ez idén a Topolčany-i Béke Bútorkészítő Vállalat üzemei vitték el a pálmát. A siker- sorozat a vállalat szakszervezeti konferenciáján, az 1976-os év elején kezdődött, mivel a „Munkakörnyezet és a termékeink jó minősége“ jelszóval indítottuk el üzemegységeinkben a munkát. Ezt a kezdeményezést aztán az anyagi ösztönzők segítségével összekapcsoltuk a „Felelősséget vállalatok a munkámért“ és a „Ne dolgozz tovább a rosz- szul előkészített munkadarabon“ versenymozgalommal, melybe vállalatunk keretein belül 2860, főleg a közvetlen termelésben dolgozónk küldte el benevezését. v A meósok az üzemrészlegeken lesztek alapján ellenőrizték a bútordarabok minőségét. Leszögezhetem, hogy csak a minőségileg kifogástalan gyártmányok kaptak engedélyt az elszállításra a három fokozatú ellenőrzés után, mely végeredményben a díjazás mértékét is befolyásolta. A gyártmányok minősége iránt érzett felelősséget továbbá a vállalati, üzemi kitüntetések odaítélésénél is kifejezésre juttatjuk. Üzemi pártalapszervezeteink e kezdeményezés eredményei alapján jutottak el a szaratovi hasonló magasabb szintű mozgalom kibontakoztatásának gondolatához, melyet a folyó év második A Liptovský Mikul aš-i Május 1 Textilgyárban a Ivovi mozgalom alapján hozzáfogtak a minőség javításához. Az üzemrészlegek vezetői naponta értékelik a gyártmányok minőségét. A tapsztaltább dolgozók védnökséget vállalnak a fiatalok fölött. V. Gabčo felvételén Emília Duricová, az egyik szocialista munkabrigád vezetője oktatja a fiatal Daniela Stajníkovát. felétől mind szélesebb mértékben érvényesítünk. A mi újításunk — bátran nevezhetjük így — nem puszta másolása a szu- ratovi mozgalomnak, noha annak szervezeti alapjaira építettük, mindenesetre kifejezésre juttattuk benne azokat a nemes célokat, amelyeket korábban vállalatunk keretein belül eddig is sikeresen alkalmaztunk. A termelés minőségének irányítási rendszere része a dolgozók neyelését, és a műszaki-gazdasági szervezést célzó vállalati intézkedéseinknek, amelyek segítségével gyártmányaink kifogástalan minőségét biztosítjuk. Abból indultunk ki, hogy a minőséget csak akkor várhatjuk el dolgozóinktól, ha ez valamennyiük érdekével találkozik. Pártalapszervezeteink a kommunistákon keresztül minden tőlük telhetőt elkövetnek, élére állnak a kezdeményezéseknek, hogy ez a vállalkozásunk is meghozza gyümölcsét. Az ilyen munkát természetesen csak az a kommunista közösség képes elvégezni, amelyik maga is meg van győződve politikánk helyességéről, amely képes magatartásával másokat is megnyerni, a pártalapszervezetek mögé állítani. S ilyen egyenes jellemű emberekkel vállalatunkon belül mindenütt találkozhatunk. RUDOLF MIKULSKÝ, a BÉKE Bútorkészítő Vállalat igazgatója Hatékony pártmunka — jó eredmények Vállalatunk pártalapszervezetei, a gazdasági vezetők és a pártonkívüliek hathatós segítségével, már az év első napjától nagy erőfeszítéseket lettek tervfeladataink teljesítésére. A XV. kongresszus után — mivel a határozatokat lebontottuk saját feltételeinkre —, kitűnt, hogy még ennél is többre vagyunk képesek. Dolgozó leányaink és asszonyaink kezdeményezése nyomán 0,5 százalékkal — csaknem 2,5 millió koronával — emelhettük árutermelési előirányzatunkat. Ezt a felajánlásunkat az éves tervvel együtt már december első napjaiban teljesítettük. Az év hátralévő napjaiban pedig további 12 millió korona értékű férfi és női fehérneművel bővíthetjük az árualapot. Minek köszönhetjük eredményeinket? Elsősorban annak, hogy alapszervezeteink pártunk eszmei-politikai és ea’köl- csi színvonalát összhangba hozták a feladatokkal, a tervidőszak felemelt követelményeivel. Ennek nyomán szinte napról napra növekedett a munka szervezettsége, a tudatosság és a munkafegyelem. Főként női dolgozóink igyekeztek egymás teljesítményét felülmúlni. Vállalatunk üzemeiben már a jövő évi tervelőkészítő tanácskozásokat is lebonyolítottuk. Az eszmecserék során bebizonyosodott, hogy a mai helyzetben már nem elégedhetünk meg azzal, ami korábban még alapmércének számított. Az anyag- és energiagazdálkodás újabb feltételei, a hatékonyság arra köteleznek, hogy az 1977-es évi feladatok megoldására egyre több ember ismereteit, önként vállalt fegyelmét, lelkiismeretes munkáját egyesítsük. Végeredményben ez az emberi tényező a legfőbb tartalékunk, amit pártalapszervezeteink most sem tévesztenek «zem elől. PAVEL |0M3ÍK, a Zornica-üzem vállalatigazgatója Az oldal anyagát írta, beszerezte és összeállította: SZOMBATH AMBRUS
