Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-03 / 262. szám, szerda

warn KOHO- ES GÉPIPARÁNAK fEAQDESE A CSKP XV. KONGRESSZUSA UTÁN (Folytatás a 4. oldalról) likai elemek, a nagy teljesítményű mo­torok, a differenciálművek, a gördülő­csapágyak, szerszámgépek, lakássze­relvények, elektrotechnikai termékek és egészségügyi műszerek termelésé­nek fejlesztése. A termelési-műszaki alap, amellyel a 6. ötéves tervidőszak végére a szlová­kiai általános gépipari vállalatok ren­delkezni fognak, olyan állóalapok bir­tokában lesz, hogyha e potenciál ki­használását egy százalékkal növeljük, ez kereken 350 millió értékű áru ter­melését jelenti. A 6. ötéves terv beruházásainak ösz- szeállításakor és megvalósításakor, elv­társak, óvakodni kell azoktól a hi­báktól, amelyeket eddig elkövettünk. Jelenti ez egyebek között, hogy fő­ként a beruházók tevékenysége nem érhet véget csak a beruházásokhoz szükséges keretek biztosításával, ha­nem a tervezőirodákkal együtt minden invesztornak együtt kell törődnie ar­ról, és felelősséget éreznie azért, hogy az új termelési kapacitások felszerelt technológiai berendezései valóban a kornak megfelelő színvonalúak legye­nek. E feladat annál igényesebb és bo­nyolultabb, hogy kohó- és gépipari vál­lalatainknak biztosítaniuk kell a ter­melési bázist az egyes termelési ága­zatok számára, éspedig lényegesen magasabb műszaki szinten, mint ed­dig. Az elmondottakból következik, hogy a beruházások terén a beruhá­zási folyamat valamennyi résztvevője részéről határozottabban meg kell kö­vetelni a minőségi fordulatot. A Szovák Szocialista Köztársaság Elvtársakt A feladatok, amelyeket a kohó- és gépiparban kitűzünk, megkövetelik, hogy még határozottabban alkalmaz­zuk a legújabb tudományos és műsza­ki ismereteket. Husák elvtárs a kong­resszus elé terjesztett jelentésében hangsúlyozta, hogy „a tudományos­műszaki haladás vívmányainak teljes mértékű felhasználása egyetlen lehet­séges alternatívája szocialista gazda­ságunk további fejlődésének, és felté­tele a sikernek a kapitalizmussal folyó versenyben“. Azért idézzük ismét eze­ket a szavakat, mert értelmük bizo­nyos időtávlatból egyre nagyobb tár­sadalmi jelentőséget kap. Mindnyájan jól tudjuk, hogy a tudományos-műszaki haladás a nemzetközi szocialista in­tegrációval együtt hordozó pillére a tartós stabilitásnak és szocialista tár­sadalmunk további fejlődésének, szabá­lyozója, ösztönzője az egységes cseh­szlovák gazdaság dinamikus fejlődésé­nek. Az összpontosított erőfeszítések kö­vetkeztében az utóbbi években jelentő­sen megnövekedett Szlovákia kutató­intézeti kapacitása. A kohó- és gép­iparban a kutatásban több mint 15 000 személy dolgozik, ami a szlovákiai ku­tatóintézetek munkatársainak 40 szá­zalékát teszi ki. Pozitív tény, hogy megerősödött a kutatás és a fejlesztés közvetlenül a vállalatokban, ahol a kutatási és fejlesztési szektor munka­társainak 80 százaléka dolgozik. Az egész csehszlovákiai kutatás és a Szovjetunió hatékony műszaki segít­sége következtében a szocialista építés éveiben jó műszaki színvonalon épült fel például a Szlovák Nemzeti Felke­lés Vállalat Žiar nad Hronomban, a Kelet-szlovákiai Vasmű Košicében; hozzákezdtíink számos új termék gyár­tásához, amilyen pl. a kaliberező gép­sorok a dubnicei SZM vállalatban, az építőipari és útépítőgépek a detvai Po­ľana Gépgyárban, a nyomás alatti fémöntést végző gépek a sninai Vihor­lat vállalatban, a vastartaltmú öntvé­nyek az oravai Vastartalmú Öntvénye­ket Gyártó Üzemben és számos más termék. A célok, amelyeket magunk elé tű­zünk, a könyörtelen harc az időténye­zővel megköveteli, hogy munkánkat és Nem könnyű feladat vár ránk: meg kell tanítanunk az embereket, hogy elsajátítsák az újat, fel kell kelteni az érdeklődést az állandó rendszeres továbbképzés iránt, s meg kell terem­teni a feltételeket ahhoz, hogy az em­berek ne csak tovább akarjanak tanul­ni, hanem meglegyen a bátorságuk is ahhoz, hogy magukra vállaljanak bizo­nyos kockázatokat, amelyek a műszaki haladás igényes útján merülnek fel. E téren jobban ki kell használni az er­kölcsi megbecsülés lehetőségeit, és ha­tározottabban differenciálni kell az anyagi érdekeltséget, nem szabad meg­engedni az indokolatlan nivellizálást, Fejlesztési és Műszaki Minisztériuma dolgozóinak, valamint a közvetlen be­ruházóknak lényegesen növelniük kell a szakvéleményező tevékenység igé­nyességét és emelniük színvonalát, s meg kell gyorsítaniuk a szakvélemé­nyezési folyamatot. Az SZSZK Építés­ügyi Minisztériumának dolgozóitól el­várjuk, hogy még nagyobb igényesség­gel és felelősséggel álljanak hozzá a feladatok biztosításához a döntő fon­tosságú beruházásoknál a kohó- és gépiparban is. Éppen e tekintetben kell terjeszte­ni a košicei Ipari Beruházásokat Kivi­telező Tröszt dolgozóinak példáját és kezdeményezését, amely a tervezett beruházásoknak egy hónappal a határ­idő előtt való átadására és befejezésé­re irányul. Ugyanígy a szövetségi gép­ipari minisztériumoktól elvárjuk, hogy aktívabb hozzállást tanúsítanak a mű­szaki berendezések biztosításához, kü­lönösen a saját tárcájukhoz tartozó vállalatok beruházásainak tekinteté­ben. Az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksége szükségesnek tartja, hogy határozottan felhívja a beruházási fo­lyamat valamennyi résztvevőjének a figyelmét a következő feladatra: fel­tétlenül határidőre át kell adni a ter­vezett kapacitásokat, és gondoskodni kell zavartalan üzemeltetésükről, be kell tartani a beruházások tervezett mutatóit és költségvetési kereteit. Gyorsított ütemben kell kiküszöbölni a szállítói—megrendelői kapcsolatok anyagi biztosítása, s különösen a be­ruházási kapacitások átadása terén mutatkozó problémákat. ennek további orientációját szigorú nemzetközi mércével és kritériumok­kal mérjük, ami egyebek között azt is jelenti, hogy új szemlélettel sokkal határozottabban és gyorsabban kell el­járnunk, ami a tudományos-műszaki is­meretek gyakorlati felhasználását il­leti. E tekintetben nem lehetünk elége­dettek, ami az új ismereteknek a ter­melésben levő vontatott alkalmazását illeti, sem azzal, amit a kutatással foglalkozó munkahelyek az össztár­sadalmi célok biztosítása érdekében tettek, sem azzal, hogy milyen Imérték- ben koncentráltuk az erőket és az esz­közöket a döntő fontosságú feladatok megoldására. Ugyancsak nem lehetünk elégedettek, ami a külföldi progresszív tapasztalatok felhasználásának színvo­nalát illeti. A tudományos-műszaki fejlődésnek tehát hatékonyabbnak kell lennie a termékek minőségében és a termék- fejlesztésben, a haladó technolóigák alkalmazásában, a termelés szervezé­sének és irányításának tökéletesítésé­ben is. A döntő fontosságú termékfej­lesztési terveknek részévé kell válniuk a név szerint feltüntetett feladatok re­szortlebontásának, ideértve a feladatok beruházősi, deviza- és anyagi biztosítá­sát is. Ugyanígy elkerülhetetlen átér­tékelni az állami minőségvizsgáló in­tézetek eddigi szerepét, hatás- és tevé­kenységi körét úgy, hogy sokkal na­gyobb, hatékonyabb legyen a befolyá­suk a termékek minőségére. Társadalmunk biztosítja a feltétele­ket a kutatási és a fejlesztési alap bő­vítéséhez és anyagi ellátottságának növeléséhez. A 6. ötéves terv előirá­nyozza a munkatársak számának több mint 4508 fővel való növelését, ami a dolgozók száma leggyorsabb dinami­kus növekedését jelenti ezen a terüle­ten. Joggal elvárjuk, miszerint ez meg­nyilvánul abban, hogy nagyobb mér­tékben hozzájárulnak a népgazdasá­gunkban végbemenő hatékonyságnövelő folyamat kibontakozásához. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a tu­dományos-műszaki fejlődés folyamatá­ban a fő tényező mindig is az ember volt és az is marad, s ezért jobban kell gondoskodnunk szakképzettségé­ről. mert ez is fékezi az előrehaladást. Ugyancsak megkívánjuk, hogy szoro­sabb legyen az együttműködés a Szlo­vák Tudományos Akadémia, valamint a tárcákhoz tartozó kutatóintézetek és vállalatok között, aminek célja, hogy a tudomány nagyobb mértékben hoz­zájáruljon a népgazdaság fejlesztésé­hez. A lényeg az, hogy az alapkutatás­ban elért jó eredmények, pl. az elektrotechnika, a szuper-vezetőképes­ség terén, a fémes anyagok és he- geszthetőségük terén ne legyenek el­szigetelt eredmények, hanem ezeket szélesebb alapokon alkalmazzák. Ugyanígy a főiskoláknak és a ter­melésnek együttműködése is el kell hogy mélyüljön, bővüljön, a legfonto­sabb feladatok megoldására irányul­jon; erre kell nagyobb mértékben irá­nyítani a doktori, a kandidátusi érte­kezleteket és a diplomamunkákat, va­lamint a hallgatók tudományos-műsza­ki alkotó tevékenységét is, nagyobb mértékben élve a problémák munka­csoportszerű megoldásának előnyeivel. Az ennek a folyamatnak az irányí­tásában mutatkozó igényes feladatok Szlovákiában főként az SZSZK Fej­lesztési és Műszaki Minisztériumára és a Szlovák Tervbizottságra, az SZSZK Ok­tatási Minisztériumára és a Szlovák Tu­dományos Akadémiára hárulnak. A lé­nyeg az, hogy a szövetségi központi szervekkel szoros együttműködésben tökéletesebben történjék a kutató-fej­lesztési tevékenység koordinálása, hogy megteremtsék a szükséges felté­teleket a kutatási és a fejlesztési ered­mények gyors megvalósításához, hogy tökéletesedjenek az egész program tervszerű irányításának rendszerei az alap- és az alkalmazott kutatástól a fejlesztésig, a konstrukcióig és a ter­melésig, hogy emelkedjék a szakembe­rek képzésének szakmai-politikai szín­vonala, különösen, ami az újonnan ke­letkező szakmákat illeti. Határozottabban és teljes komoly­sággal kell foglalkozni a technológiai kutatás és a gépipari technológiai be­rendezések gyártása közötti arányta­lanságok megoldásával, éspedig a nem gépipari jellegű reszortokban levő gép­ipari kapacitások kihasználásával is. Az első és bátrabb lépéseket e téren az SZSZK Iparügyi Minisztériuma kez­di megtenni a vegyipari ágazatban. így kell eljárni a többi ágazatban is. Az itt mutatkozó aránytalansőgok számos feladat terén azt okozzák, hogy kése­delmesen történik meg a kutatási eredmények felhasználása s ezzel egészben véve csökken hatékonyságuk. Az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksége fokozott gondot fordított a tudományos-műszaki fejlődés kérdései­re, és név szerint egyes döntő fontos- sőgú ágazatokra, amilyenek a nukleá­ris technika, népgazdaságunk automa­tizálása és kibernetizálása. Gyorsabb ütemet értünk el pl. abban a tekintet­Elvtársakt A kohó- és gépipar igényes feladatai szorosan összefüggnek azzal a szük­ségszerűséggel, hogy el kell érni a termelés magas fokú hatékonyságát és a munka magas színvonalát. Stratégiai irányvonal ez, amelyet a CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresz- szusa tűzött ki az egész 6. ötéves terv időszakára. A fő utat e cél eléréséhez abban látjuk, hogy gyorsabb ütemben kell alkalmazni a tudományos-műszaki eredményeket a termelésben, jobban ki kell használni a meglevő termelési­műszaki alapot, és jobban kell haszno­sítani a nyers- és az alapanyagokat, főként a fémeket és az energiát. A párt e stratégiai irányvonala megva­lósításának érdekében a feladat meg­valósításához sokkal nagyobb mérték­ben kell hozzájárulnia mindkét szövet­ségi gépipari minisztériumnak, és­pedig azzal, hogy befolyást gyakorol­nak gépeknek és berendezéseknek ma­gas technikai színvonalon való terme­lésére egyrészt saját szükségleteikre, másrészt a népgazdaság többi ágaza­tának szükségleteire. Ezt a feladatot, amint az a beszámoló előző részéből kiderült, csak részben sikerült teljesí­tenünk. Ugyanakkor tudatában va­gyunk annak, hogy a problémát nem­csak a gépeknek magas műszaki szín­vonalon való termelése jelenti, hanem a meglevő állóalapok, termelőberende­zések megfelelő kihasználása is. Az utóbbi időben a párt-, az állami szervek és szervezetek aktív és igé­nyes hozzáállásának befolyására sike­rült részleges eredményeket elérnünk az állóalapok kihasználása terén. Az idei év első hat hónapjában 1975-höz képest a szlovákiai gépiparban 1,4 szá­zalékkal növekedett a műszakarány. A legjelentősebb eredményeket a mar­tini Túróci Gépgyár, a trenčíni Szer­számgép-gyár, a bratislavai Elektro­technikai Berendezések Gyára, a brez- nói Hídgyár, a prešovi ZPA, a košicei Kelet-szlovákiai Gépgyár és a tlmačei SES vállalat üzemei érték el. Ugyan­ezzel azonban nem büszkélkedhet a nitrai Elitex, a piesoki Gépgyár, a ko­máromi Steiner Gábor Hajógyár és más vállalatok. Emellett felelőtlenül elhanyagolják a korszerű gépek és be­rendezések kihasználását is, amelyek­nek beszerzésére jelentős devizaössze­geket fordítottunk. A gépek és beren­dezések jobb kihasználásában látja az SZLKP KB Elnöksége a népgazdaság hatékonysága növelésére szolgáló je­lentős tartalékok egyikét. Ezt a tényt tudatosítaniuk kell elsősorban a gép­ipari vállalatok irőnyltó dolgozóinak, ben, hogy nagyobb mértékben alkal­mazzuk a számítógépeket a népgazda­ság egyes ágazataiban. Ma 300 számí­tógép dolgozik Szlovákiában, s a ter­vek szerint 1980-ig számuk további 190-nel növekszik. Megköveteljük ezért, hogy ezeknek a több milliárd értékű berendezéseknek nemcsak az idő te­kintetében, hanem a felhasználásuk terjedelmét illetően is nagyobb mér­tékben történjék a felhasználása, hogy lerövidüljön az üzembe helyezésükhöz szükséges idő, és legyen nagyobb mér­tékű a műszaki folyamatok irányításá­ban való felhasználásuk. Fokozott gondot kell fordítani az automatizált irányítási rendszerek létesítésére. Pár­tunk hangsúlyozza ennek szükségessé­gét különösen a bonyolultabb ágaza­tokban — intenzívebben ki kell hasz­nálni a KGST-tagorszőgokkal folyó nemzetközi tudományos-műszaki együtL- működést, ahol mintegy 5 millió sze­mély dolgozik ezen a területen. Nagyobb gondot kell fordítani a sza­badalmak felhasználására, főként a gépipari jellegű tartós közszükségleti cikkek gyártása, valamint az élei- és munkakörnyezet megjavítása terén, ahol, sajnos, a beszerzésre engedélye­zett összegeket sem használják ki kel­lőképpen. Valamennyi minisztérium­nak, és nemcsak a gépipari miniszté­riumoknak íel kellene mérniük és át­értékelniük a jelenlegi helyzetet, s a fogyatékosságokat, amelyek az állami szabadalompolitika terén mutatkoznak és meg kellene hozniuk a szükséges in­tézkedéseket reszortjukon belül. Nagy tartalékaink vannak a szaba­dalmak és az újítási javaslatok megva­lósítása tekintetében is. A szlovákiai kohó- és gépipari vállalatokban pl. tavaly a bejelentett szabadalmaknak csak a 46, és a benyújtott újítási ja­vaslatoknak nem egészen 28 százalé­kát hasznosították. A megvalósított újítási javaslatok aránya kisebb, mint amit Szlovákia egész területén sike­rült elérni, jóllehet ezekben az ágaza­tokban az újítási javaslatok megvalósí­tásához jobbak a feltételek, mint má­sutt. Emelni kell a feltalálók és az újítók számára kiadandó tematikai feladatok tervezésének színvonalát. ahol a legalacsonyabb a műszakok szá­ma és ezzel az állóeszközök kihasz­nálása is a népgazdaság valamennyi ágazata közül. Javulnia kell úgyszintén a fémes anyagok hasznosításának, és csökken­teni kell a gépipari termékek anyag­igényességét. A fejlett ipari államok­kal összehasonlítva e téren is jelentős tartalékair’ vannak. A formaöntvé­nyek jobb hasznosításával, azonos tu­lajdonságokkal és jobb megmunkálha- tósággal tíz százalék fémet is meg le­het takarítani a termékek súlyának csökkentése révén. Intenzívebben kell fejleszteni a nagy szilárdságú fémido­mok, a pormetallurgia felhasználását, és növelni kell a gépipari termelésben a nem fémes anyagok, különösen a szintetikus anyagok felhasználásának mértékét. Jobban, nagyobb arányban kell hasznosítanunk azt a fémtartalmú por alakú hulladékot, amely nagy tö­megben keletkezik a seredi Nikkel­kohóban. Megkívánjuk, hogy a Szövet­ségi Kohó- és Nehézgépipari Miniszté­rium sürgősen gondoskodjék a kérdés megoldásáról, hogyan lehet hasznosí­tani ezt az anyagot. Nem lehetünk elégedettek azzal sem, ami a termékegységre eső tüze­lőanyag- és energiafelhasználás szint­jét illeti, ami nálunk lényegesen ma­gasabb, mint az élenjáró ipari orszá­gokban. Az energiaigényesség csök­kentéséhez vezető utat egyebek között a haladó technológiai módszerek al­kalmazásában látjuk. Ilyen lehetőséget nyújt pl. a félvezetők alkalmazása a televízió- és a rádió-vevőkészülékek­nél, ahol 50—60 százalékos villamos- energia-megtakarítást is el lehet érni. Szélesebb körben kell alkalmazni a di­namólemezeket, a tirisztorokat stb. A pártszervek tapasztalatai egyértel-* műén azt mutatják, hogy komoly fo­gyatékosságok mutatkoznak különösen az anyagfelhasználási és a készlet­normák tekintetében. A dolgozók anyagi érdekeltségét még mindig nem elegendő mértékben irányítják a minő­ségi mutatók teljesítésére, nem törté­nik eléggé hatásosan a megokolt dif­ferenciálás bevezetése a díjazásban. A hatékonyság növelése érdekében jobban fel kell használnunk a komplex racionalizálást is, amely a nyersanya­gok, a fémek, a fűtőanyagok és az energia megtakarítására, az anyagok­kal való jobb manipulációra, a mun­katermelékenység jobb növelésére irá­nyul, tehát a társadalmi termelés va­lamennyi területét felöleli. Ezért kor­szerűsítési célokra a rendelkezésre bo­(Folytatás a 6. oldalon) Hatásosabban alkalmazzuk a tudományos és a műszaki ismereteket Elmélyíteni a kapcsolatot a termeléssel Magas fokú hatékonyság és színvonal

Next

/
Thumbnails
Contents