Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-26 / 282. szám, péntek

NEHANY «MW SORBAN A SZOVJET-ROMÁN EGYÜTTMÜKÜDES AZ ÉLET SZAMOS TERÜLETET ÖLELI FEL A szovjet sajtó Leonyid Brezsnyev bukaresti látogatásáról Moszkva — A szovjet lapok nagy figyelmet szentelnek Leo­nyid Brezsnyev szerdán véget ért romániai látogatásának. A Pravda a látogatás ered­ményeképpen elfogadott nyi­latkozatot olyan fontos doku­mentumként értékeli, amely ki­emelkedő szerepet tölt majd be a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Román Kommunis­ta Párt, a Szovjetunió és Ro­mánia kapcsolatainak további fejlődésében. A szovjet—román együttmű­ködés az élet számos területét felöleli. Vannak azonban még új, ki nem használt lehetősé­gek. Vonatkozik ez egyebek között a gazdasági együttmű­ködésre, a termelési kooperá­ció továbbfejlesztésére és egyéb, részben kétoldalú ala­pokon, részben a KGST keretei SZOLIDARITÁS A DÉL-AFRIKAI NÉPEKKEL Tripoli — Algéria, Líbia és Niger megerősítette szolidari­tását a fajüldöző rendszerek ellen küzdő dél-afrikai népek­kel. Az erről szóló közős közle­ményt a három ország állam­fője, Huari Bumedien, Moamer Kadhafi és Seyní Kountehe hozta nyilvánoságra a Trlpoll- ban tartott csúcstalálkozójukat kővetően. MEGVÁLASZTOTTÁK A KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEKET között megvalósuló programok­ra — jegyzi meg a lap. A nemzetközi porondon or­szágaink együttműködnek olyan felelősségteljes kérdé­sekben, mint a háborús ve­szélygócok felszámolása, együtt küzdenek azért, hogy egyete­mes és visszafordíthatatlan jellegűvé váljék az enyhülési folyamat. Az SZKP és az RKP, a Szov­jetunió és Románia együttmű­ködésének és testvéri barátsá­gának továbbfejlesztésére irá­nyuló politika megfelelő válasz a szocializmus imperialista el­lenfeleinek, akik szüntelenül provokációs kísérleteket tesz­nek a testvéri országok barát­ságának és egységének aláak- názására. Meddő kísérletek ezek — írja végül a Pravda. Az okmány támogatásáról biztosítja a világ felszabadítási mozgalmait, hitet tesz a népek önrendelkezési joga, s a három ország el nem kötelezettségi politikája mellett. Az algériai, líbiai és a nige­ri államfő egyetértésre jutott abban, hogy a kölcsönös együtt­működés előmozdítására há­romoldalú állandó bizottságot hoznak létre. Moszkvában a Kremlben tegnap szovjet—venezuelai megbeszélé­sekre került sor. Felvételünkön balról a második Carlos Andres Perez venezuelai elnök, jobbról a második Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. (Telefoto CSTK — TASZSZ) , Veszélyes helyzet alakult ki Dél-Libanonban Az arabközi biztonsági erők az izraeli határtól 50 kilométerre állomásoznak Hanoi — Befejeződtek a VDP IV. kongresszusát előkészítő tartományi és városi pártérte­kezletek. A tanácskozásokon megvitatták a második ötéves terv és a központi bizottság beszámolójának tervezetét, a demokratizmus továbbfejleszté­sével kapcsolatos tennivalókat, New York — A Biztonsági Tanács december 3-án ül ösz- sze, hogy megválassza a kö­vetkező öt évre az ENSZ fő­titkárát. Kurt Waldheim termi­nusa ez év végén jár le és valószínűnek tartják, hogy is­mét ő kerül a szervezet élére. Két másik pályázó neve Is­mert: Shirley Amerashinghe Sri Lanka-1 diplomata, az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszaká­nak elnöke és Luis Echeverria távozó mexikói elnök jelentet­a szocializmus építésének leg­fontosabb tennivalóit, majd megválasztották a kongresszusi küldötteket. A hanoi pártérte­kezlet 45, a Ho Si Minh-városi 37, a Hal Phong-i 33 küldöttet választott a december közepén kezdődő kongresszusra. te be, hogy szívesen ellátná a főtitkári teendőket. Ameras­hinghe azonban kérte, hogy be­jelentését csupán akkor tekint­sék hivatalosnak, ha a Bizton­sági Tanács tagjai nem tud­nak megegyezni Waldhelm je­lölését Illetően. Az alapokmány értelmében a Biztonsági Tanács állítja a fő­titkár jelöltet, akit azután a közgyűlésnek kell megválasz­tania. Befrút — Eliasz Szárkisz li­banoni elnök szerdán folytatta tanácskozásait legközelebbi munkatársaival, köztük Al- Hadzs ezredessel, az arabközi biztonsági alakulatok libanoni főparancsnokával. A tanácsko­záson a többi között az or­szág déli részén kialakult helyzetről és az arabközi biz­tonsági egységek megerősítésé­nek kérdéséről volt szó. Mint ismeretes, az izraeli- libanoni határ mentén rendkí­vül veszélyes helyzet alakult ki. Az elmúlt napok során iz­raeli fegyveres alakulatok, li­banoni jobboldali erőkkel együttműködve, többször Is tá­madást intéztek a baloldaliak állásai ellen. Tel Avív azzal fenyegetőzött, hogy fegyvere­sen beavatkozik Libanonban, ha neki nemtetszően alakulnak a dolgok. Katonai intervenciót helyezett kilátásba». abban az esetben Is, ha az izraeli—liba­Jeruzsálem — Izrael elutasí­totta a megszállt arab terüle­tekről való kivonulást sürgető legújabb ENSZ-határozatot. A szerda este Jeruzsálemben ki­adott külügyminisztériumi nyi­latkozat kijelenti: Izrael egy­értelműen elutasítja az ENSZ- közgyűlés határozatát, mert az „ellenséges“ Izraellel szemben és az arabokat támogató ENSZ­nonl határvidék térségét az arabközi biztonsági erőkhöz tartozó szíriai egységek köze­lítik meg. Az arabközi biztonsági erők egyelőre Zahraní mellett tar­tózkodnak, mintegy ötven kilo­méterrel a libanoni—izraeli ha­tártól északra. Hírek szerint amerikai köz­vetítéssel diplomáciai csatorná­kon érintkezés kezdődött Izrael és az arab országok között. Damaszkuszból visszaérke­zett a libanoni jobboldali pár­toknak az a küldöttsége, ame­lyik szerdán Hafez Asszad szíriai elnökkel a legújabb li­banoni fejleményekről tárgyalt. Amin Pemajel libanoni falan­gista vezető, a küldöttség tag­ja, hazaérkezése után kijelen­tette: Asszad elnök a küldött­séget biztosította arról, hogy Szíria „nem akarja katonai el­lenőrzése alá vonni Libanont“. beli „automatikus többség" nyomására jött létre. _ Az izraeli külügyminsztériüm azt állítja, hogy a nagy szava­zattöbbséggel elfogadott hatá­rozat az ENSZ-közgyűlés diktá­tuma, sérti Izrael szuverén jo­gait és keresztezi a közel-keleti béke helyreállítását szolgáló erőfeszítéseket. JÁN PUOLÁK, Csehszlovákia új franciaországi nagykövete Párizsba érkezett. ADENBAN hivatalosan beje­lentették, hogy a jemeni Népi Demokratikus Köztársaság lég­védelmi ütegei lelőttek egy iráni katonai repülőgépet, amely Oman felől hatolt az or­szág légiterébe. KURT NIER, az NDK kül­ügyminiszter-helyettese tegnap fogadta Günter Gaust, az NDK- beli nyugatnémet állandó kép­viselet vezetőjét. II. HASSZÁN MAROKKÓI ki­rály négynapos franciaországi látogatásának befejeztével Pá­rizsban közös közleményt ad­tak ki, mely szerint mindkét fél támogatja a közel-keleti konfliktus Igazságos és tartós rendezését, valamennyi érde­kelt ország részvételével. BÉCSBEN plenáris üléssel folytatódtak a köaép-európai haderő- és fegyvercsökkentési tárgyalások. A legközelebbi ple­náris tanácskozást december 2-án tartják. ADOLFO SUAREZ spanyol miniszterelnök befejezte hivata­los lisszaboni látogatását és tegnap hazautazott. HENRY KISSINGER külügy­miniszter december 7-én euró­pai kőrútra indul. Valószínűleg ez lesz utolsó hivatalos utazá­sa. PIERRE GRABER svájci kül­ügyminiszter négynapos hivata­los látogatásra Athénba érke­zett. Graber görög kollégáján, Bicloszon kívül találkozik majd Cacosz köztársasági el­nökkel Is. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK la­kosainak száma 1970—1975 kö­zött 9,8 millióval nőtt, és elér­te a 213 milliót. Különösen gyorsan gyarapodott a déli ál­lamok lakossága, elsősorban a nagyarányú odavándorlás foly­tán. LA PLATA város egyik kerü­letében tűzharcra került sor öt gerilla és az argentin bizton­sági erők egyik egysége között. Az összetűzésben mind az öt gerilla életét vesztette. LOUIS DE GUIRINGAUD fran­cia külügyminiszter 12 napos hivatalos látogatásra Dániába érkezett. DECEMBER 3-ÁN OJ FŐTITKÁRA LESZ AZ ENSZ-NEK IZRAEL ELUTASÍTJA AZ ENSZ-HATÁROZATOT Kommentárunk A tagállamok kölcsönös megállapodása alapján Bukarestben tegnap összeült a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testülete, hogy átte­kintse az Időszerű nemzetközi kérdéseket, egybehangolja az európai béke és biztonság meg­szilárdítására Irányuló szocia­lista külpolitikát. E politiká­nak alapgondolatát Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára az európai biztonsági ér­tekezlet zárószakaszán elhang­zott felszólalásában így fogal­mazta meg: „A részt vevő álla­mok közötti kapcsolatok szi­lárd alapot nyertek azokból a fő elvekből, amelyek meghatá­rozzák az államok közötti vi­szonyban követendő magatar­tás szabályait. Ezek a békés egymás mellett élés elvei, ame­lyekért olyan nagy meggyőző­déssel és következetesen küz­dött a szovjet állam megalapí­tója, V. I. Lenin, és amelyekért ma is harcol népünk. Az a szilárd érdek, hogy tar­tós kapcsolatok alakuljanak ki az európai kontinens békés együttműködésében vörös fo­nalként húzódik végig a szocia­lista közösség országainak nemzetközi politikai tevékeny­ségében. Ezek az országok ne­héz utat tettek meg békés kez­deményezésük megvalósításáig. A hidegháború frontjának áttö­résében igen fontos szerepet játszott a Varsói Szerződésben egyesült országok összehan- 1978 golt külpolitikája. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó XI. 26. Testületének 1966. évi bukares­ti, 1969. évi budapesti, 1970. évi berlini, 1972. évi prágai érte­kezletei következetesen tovább fejlesztették és megtöltötték egyre konkrétabb tartalommal az európai biztonság és együtt­működés eszméjét azzal a cél­lal, hogy hívják össze az eb­ben érdekelt valamennyi állam értekezletét. A népeknek az az alapvető érdekű törekvése, hogy tartós fegyveres erői védelmi képes­ségének és szervezetének meg­erősítésére vonatkozó kérdése­ket, s ezekkel kapcsolatban megfelelő Intézkedéseket hagy jóvá. A Testület szükség sze­rint tartja meg üléseit és kép­viselve van benne a Varsói Szerződés valamennyi tagorszá­ga. A Politikai Tanácskozó sen komplex javaslatot tett megnemtámadási szerződés megkötésére a Varsói Szerződés és az észak-atlanti tömb tag­államai között. Amikor a hatvanas évek kö­zepén kedvezőbb feltételek ala­kultak ki a szocialista orszá­goknak az európai biztonságért folytatott küzdelméhez, a Poli­Együttes nővel a békéért és a biztonságért béke legyen Európában, döntő volt a nehézségek leküzdésé­ben. A helsinki záróokmány aláírásával, a biztonsági és együttműködési értekezlet be­fejezésével azonban egyáltalán nem merült ki az európai bé­ke és együttműködés tartós alapjainak biztosítása. Ellenke­zőleg, az értekezlet határoza­tai csak akkor lehetnek haté­konyak, ha megteremtik a gya­korlatban az Európa-közi kap­csolatokat. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülé­sei mindig nagymértékben hozzájárultak az európai eny­hülés erősödéséhez, s ez a cél­ja a most soron levő tanácsko­zásnak is. A Politikai Tanács­kozó Testület feladata, hogy megtárgyalja a kialakult nem­zetközi helyzetet, s annak te­kintetbe vételével javaslatokat, kezdeményező lépéseket te­gyen a kollektív biztonsági rendszer megteremtése és a bé­kés nemzetközi kapcsolatok megszilárdítása érdekében. A Testület ugyanakkor mérlegeli a Varsói Szerződés' egyesített Testület segítő szerve a Moszk­vában székelő állandó bizott­ság, amelyet 1956 januárjában létesítettek, azzal a céllal, hogy ajánlásokat dolgozzon ki külpolitikai kérdésekben. A Politikai Tanácskozó Tes­tület első ülését 1956 január­jában Prágában tartotta. Már ezen az ülésen számos jelentős kezdeményezés hangzott el, el­sősorban az európai blztohság kérdéseivel foglalkozó Nyilat­kozat, amely meghaiározta e szerv további tevékenységének a Jellegét. A prágai nyilatko­zatban a szocialista országok a gyakorlati lépések egész sorát javasolták az európai feszült­ség enyhítésére. — Az európai népek békés fejlődését a leg­jobban a kollektív biztonsági rendszer megteremtése bizto­síthatná, amely helyettesítené az Európában fennálló katonai csoportosulásokat — hangsú­lyozta a Nyilatkozat. A szocialista közösségnek az európai biztonságért vívott har­cában fontos helyet foglal el az 1958. évi moszkvai tanács­kozás. A Testület ezen az ülé­tikal Tanácskozó Testület újabb kezdeményező javaslatokkal lépett fel. Az 1966-ban megtar­tott bukaresti tanácskozáson — a már korábban előterjesz­tett szovjet javaslatok és a Varsói Szerződés tagországa javaslatai alapján — nyilatko­zatot tettek közzé, amely fel­vázolta az európai országok po­litikájának konkrét programját és fő Irányait kontinensünk biztonságának megszilárdítása érdekében. A bukaresti ülés résztvevői hangsúlyozták az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet összehívásá­nak szükségességét. A bukaresti nyilatkozat pozi­tív programját tovább fejlesztet­te, pontosabbá tette és konkre­tizálta a Politikai Tanácskozó Testület 1968. évi szófiai, 1969. évi budapesti, 1970. évi moszk­vai és berlini ülése, valamint a Varsói Szerződés országai külügyminisztereinek ezekben az években megtartott tanács­kozásai. A hetvenes években az euró­pai népek kollektív biztonsá­gáért és együttműködéséért ví­vott harc újabb szakaszába lé­pett. A Varsói Szerződés Tag­országai kezdeményezésére közvetlen tárgyalások kezdőd­tek kontinensünk békéjéről és biztonságáról. Ebben a tekin­tetben jelentős szerepet játszott a Politikai Tanácskozó Testü­let 1972 januárjában megtar­tott prágai ülésének nyilatko­zata, amely első ízben fogal­mazta meg teljes összességé­ben és konkrétan az európai biztonság és az államok közöt­ti kapcsolatok fő alapelveit. A Politikai Tanácskozó Testület legutóbb 1974 áprilisában Var­sóban ült össze, s ugyancsak az európai biztonság és a nem­zetközi feszültség további eny­hülése Időszerű kérdéseivel foglalkozott. A hosszas erőfe­szítések meghozták gyümölcsü­ket: 1975-ben Helsinkiben a Záróokmány aláírását, amely az európai békés egymás me- lett élés alapokmánya lett. M |éltán mondhatjuk tehát, hogy a Varsói Szerződés fennállásának több mint két évtizede alatt aktívan hozzájá­rult a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, ahhoz, hogy a különböző társadalmi rendsze­rű államok kapcsolataiban egy­re jobban érvényesüljön a vi­tás kérdések békés megoldásá­nak a módszere. Kétségtelen, hogy a Varsói Szerződés orszá­gai közös erővel, egyeztetett külpolitikájukkal a jövőben még jobban elmélyítik e folya­matot. Ez nem csak kontinen­sünk, hanem az egész világ népeinek is érdeke. PROTICS JOLÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents