Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-22 / 278. szám, hétfő

HA MA EINE KLEMENT GOTTWALD IDŐSZERŰ TANÍTÁS KLEMENT GOTTWALD PÉLDÁJA M inden korban igen sokan vannak olyanok, akik csillognak, do senkinek sem világítanak. Az ilyen emberek­re az idő hamar a feledés fátylát borítja. Vannak viszont olyanok is, akik életükben nem mindig csillogtak, mégis világítottak. Klement Gottwald az utób­biak közé tarlozik. Alakja, je­lentősége nem csökken, hanem az idő múlásával egyre nő. Asztalossegédből lett pártve­zér, államférfi, a munkásmoz­galom kimagasló harcosa. Az igen mélyről indult pálya a legmagasabb csúcsig ívelt... A munkásszülöktől származó Gottwald 1912-ben (alig 16 évesen) kapcsolódott be a munkásmozgalomba. A Cseh­szlovák Köztársaság megalaku­lása után aktívan részt vett a szociáldemokrata párt balszár­nyának a munkájában, majd 1921-ben Csehszlovákia Kom­munista Pártja megalapításá­ban és harcaiban. 1928-tól a Kommunista Internacionále Végrehajtó Bizottságának tag­ja, 1935-től pedig hosszú éve­kig annak titkára. Közben — 1929-ben — a CSKP főtitkárá­vá választották. A háború alatt Moszkvában élt, 1935 es 1945 között a csehszlovák nép fa- sisztaelleni's harcát irányította. A felszabadulás után, 1948-ban a februári győzelem szervező­je. Ettől az évtől kezdve — az 1953. március 14-én bekö­vetkezett haláláig — a köztár­saság elnöke. Az eseményekben rendkívül gazdag és nagyon tanulságos életet bármelyik oldaláról vizs- gáljuk: Klement Gottwald a tapasztalatok, a példamutatás és az időszerűség gazdag for­rását jelenti mindannyiunknak. Éleiének a legnagyobb tanul­sága azonban talán mégis az, amit a pártban, a pártért tett. A célt, az irányvonalat, a pártmunka módszereit — az egyedül helyesnek bizonyult utat — Klement Gottwald mu­tatta és határozta meg. Bolsevizáljuk a kommunista mozgalmat című beszédében 1925-ben többek között elmond­ta, hogy a pártnak taktikája meghatározásakor, mindig a konkrét helyzetből kell kiin­dulnia, és olyan harci jelsza­vakat kell kiadnia, amelyeket a lehető legszélesebb tömegek is megértenek. Forradalmat szervezni annyit jelent, mint átépíteni a pártot, szétzúzni a régi, békés időkhöz szabott szervezeti formákat, s a gyá­rakban, földeken megszervez­ni a proletariátust a felsza­badító harcra. Az igazi prole­tárpolitika csak akkor kezdő­dik és csakis ott juthat kife­jezésre, ahol nem ezrek, ha­nem milliók menetelnek egy vonalban, csak ott tűnhet ki, hogy a párt az osztály vezére, a forradalom megszervezője és a győzelem biztosítója. A kom­munista mozgalom, pártunk bolsevlzálása azt jelenti, hogy a vesztes és győzelmes forra­dalmakban szerzett tapasztala­tokat konkrét helyzetben fel tudjuk használni, azt jelenti, hogy a forradalmi marxizmust össze tudjuk kapcsolni az osz- tályharcok iskolájában meg­edződött széles tömegek forra­dalmi tetteivel, és hogy elő tudjuk készíteni a proletariá­tust a politikai uralkodó osz­tály szerepére, a proletariátus diktatúrájára. A gottwaldl Intést a párt akkori vezetői, sajnos, nem fo­gadták meg. Csehszlovákia Kommunista Pártjában az 1920- as évek derekán az játszódott le, ami harminc évvel később: az 1960-as évek derekán. El­hatalmasodott a bürokrácia, az önteltség, a széthúzás, a klikk­harc, a tömegek igényeinek figyelmen kívül hagyása. A pártban egyre nagyobb mérete­ket öltött a kispolgári szemlé­let, a jobboldali opportunizmus elmélete és gyakorlata. A válságból kivezető utat is­mét Gottwald vázolta fel. Az Opportunista passzivitásból — bclseoik aktivitásba című, 1928- ban megjelent írasában többek között arra hívta fel a bal­oldali erők figyelmét, nogy minden párttagnak tudnia kell: a mai válságot csak úgy old­hatjuk meg, a párt hibájából eredő még nagyobb veszélye­ket csak úgy kerülhetjük el, ha az egész párt fejlődésé­ben teljes fordulat áll be, ha a párt minden része és munkájának minden ága gyö­keresen megváltozik. A refor­misták nyílt burzsoá politikája feltétlenül megkívánja a refor­mista vezérek elleni harc fo­kozását, ezzel párhuzamosan az alulról jövő egységfront taktikájának erőteljes alkalma­zását, azaz a dolgozók egysé­ges harci szerveinek a meg­alakítását. Az említett felada­tok végrehajtásával párhuzamo­san széles körű ideológiai és újjászervezési vitakampányt szükséges indítani. Ezen a té­ren az a legfontosabb felada­tunk, hogy a párt minden ere­jét összefogjuk a bármilyen formában jelentkező jobboldali veszedelem elleni harcra, a párt megújhodása érdekében. A frakciós alapon történő bár­milyen csoportosulás veszélyes és megengedhetetlen. Klement Gottwald érdemé­nek és politikai éleslátásának tulajdoníthatóan a CSKP 1929- ben megtartóit V. kongresszu­sa iskolapéldáját nyújtotta an­nak, hogy a kommunista párt­nak hogyan kell lenini érte­lemben a tömegekhez viszo­nyulni, hogyan kell a dolgozók gazdasági és politikai érde­keiért folyó küzdelem élére állnia. A CSKP 1969 áprilisá­ban megválasztott vezetősége is a gottwaldi utat követte. Elsősorban ezért is sikerült vi­szonylag gyorsan leküzdeni az 1968-as ellenforradalmi kísér­let okozta nehézségeket. Klement Gottwald világosan látott és beszélt az 1930-as évek derekán, a második világ­háború érlelőiésének idején is. Gyakran hangsúlyozta, hogy a fasiszta Németország agresszív háborús politikája milyen nagy veszélyt jelent a népek számá­ra. A kelet-szlovákiai tünteté­sen 1938. július 31-én mondott beszédét a Slovenské zvesti 1938. augusztus 2-i számában megjelent írásában így kom­mentálta: „Most mindenkit ve­szély fenyeget. Ezt minden nemzetnek meg kell értenie. Ki kell küszöbölni azt, ami el­választ bennünket, és szövet­keznünk kell a közös ellenség ellen, aki mindannyiunk életét pokollá akarja tenni... Egye­sek el akarják hitetni a szlo­váktat magyarokkal, hogy ha Csehszlovákiát a horogkereszt fenyegeti, ebből a magyarok­nak hasznuk lehet. Az igazság ellenben az, hogy ha a csehek és az antifasiszta németek vé­dekeznek a horogkereszt ellen, azzal a magyarok nemzeti függetlenségét is védelmezik, mert Hitler számára Pest sincs messzebb, mint Prága... Ha el­esne Prága, Brno és Bratisla­va, vele együtt elesik Pest, Debrecen ős Szeged is * A felszabadulás után, 1945 júliusában a CSKP funkcioná­riusaival tartott összejövetelen joggal és büszkén mondhatta: pártunk óva intett és riasztott már azokban az esztendőkben, amikor Hitler teljes gőzzel ké­szítette elő a hűborút... Azt mondtuk, hogy Madrid alatt Prágáért is küzdünk ... helye­sen láttuk azt a szerepet is, amelyet az irredenta magyar burzsoázia és képviselői, Ja- ross, Eszterházy és mások ját­szottak ... Már akkor előre láttuk, hogy a hllnkások poli­tikája és mindazoké, akik e politikát támogatják, hazaáruló politika ... A nemzet nagy ré­sze ma világosan látja, hogy a kommunisták hosszú eszten­dőkön át helyesen ismerték fel a helyzetet, helyesen előre látták az eseményeket, helyes eszközöket, és utakat javasol­tak a veszély elhárítására. Iga­zolódott szavuk, az történt, amit régen megjósoltak... WT lement Gottwald mindig MA rugalmasan politizált. A helyzetek és az osztályok erő- ivszonyát józanul, reálisan ítélte meg Nagy műveltségű marxistának, leninistának, ki­magasló pártvezérnek és ál­lamfőnek bizonyult. Eszméje, tanítása ma is élő, időszerű. BALÁZS B£LA Abban az épületben (a Mall- novszkij utca 37. szám alatt Banská Bystricában), ahol va­laha a CSKP kerületi titkársá­ga volt, található a Klement Gottwald emlékszoba. Ez a ki­csi múzeum érdekes okmá­nyokkal és történelmi anya­gokkal bizonyítja, hogy a kom­munista, az újságíró, a marxiz­mus—leninizmus eszméinek el­kötelezett terjesztője nagy erő­feszítést igénylő áldozatos te­vékenységet fejtett ki közvet­lenül a CSKP megalakulása utáni időben annak érdekében, hogv a közép-szlovákai fiata­lokat megnyerje a Föderációs Munkás Testnevelési Egyesület számára. (A továbbiak során rövidítve: FMTEl) Kár, hogy már nem él Ond­rej Striež asztalos, akinek Kle­ment Gottwald valaha a se­gédje volt, vagy Viliam Štric elvtárs, aki annyi érdekes dol­got tudott meselni. Gottwald elvtársnak Felső-Garam mentén végzett munkájáról Renáta Kle- mentová, az emlékszoba lekto­ra ezt mondta: — Banská Bystricában, Sáso\fában, Mošte- nicában, Horná Lehotában és más községekben még él né­hány veterán párttag, akik jól emlékeznek Gottwald elvtárs­ra. A legjobban azonban annak örülünk, hogy egyre több fia­tal szocialista brigádtag és üzemi dolgozó érdeklődik Gott­wald elvtárs itt végzett mun­kája iránt. Különösen most, amikor születésének 80. évfor­dulójáról emlékezünk meg. Ezt bizonyítja, hogy az idén rekor­dot ért el a látogatók száma, eddig több mint 6000-en jöttek el megnézni az emlékszobát. Persze még a legeredetibb dokumentumokból és fényké­pekből sem lehet mindent meg­tudni arról, milyen ember és funkcionárius volt Gottwald elvtárs. A 73 éves FMTE-tag, a moštenicai Bartolomej Oče- náš bácsi azonban készségesen és örömmel beszélt Gottwald elvtársról: — Klement Gott­wald igen figyelmes ember volt, soha senkinek sem pa­rancsolgatott, és senkit meg nem sértett. Igazát nem ke­mény szavakkal, hanem té­nyekkel és meggyőző érvekkel védte. Amikor kezdeményezé­sére 1921-ben megalakult ná­lunk is a CSKP helyi szerveze­te, amely kezdettől fogva tevé­keny és erős volt, a gyűlése­ken nemegyszer ezt mondotta: „így kell ennek lenni. Fontos azonban az is, hogy ne csak MoStenicában hanem Lupőában, Podkonlcében és más falvak­ban is erős és akcióképes le­gyen a kommunista párt szer­vezete. Ügyünk érdekében meg kell nyernünk a pártonkívü­liek, a munkások és a földmű­vesek tömegeit is. Csak ez­után tudjuk majd az orosz bol­sevikok példája nyomán leráz­ni a burzsujok uralmát és zsarnokságát.'' No aztán így jártuk vele a környező falva­kat, hogy ott is előmozdítsuk a pártszervezetek és az FMTE megalakítását. Gottwald elv­társ mindig bizonygatta, hogy egyszer majd a munkásgyerme­keknek is jut elég kenyér, ru­ha, sőt tanulási lehetőségek is nyílnak számukra. Igaza volt: a fiam vegyészmérnök, a lá­nyom gyógyszerész. — Aztán OCenáS elvtárs egy pillanatra elgondolkozott és ezt mondta: — Valamikor több mint 20 család élt „kolduscédulán“, mert nem találtak munkát. Ma mintegy százhúszan járnak dolgozni különféle üzemekbe, a Biotlkába, a lupčai és a pieso- ki gépgyárba, Podbrezovába és Banská Bystrlcába. És még va­lami: falunkban százhetven sze­mélynek van takarékbetétköny­ve, összesen több mint kétmil­lió koronát takarítottak meg. Ma már a munkások is jól él­nek. E beszélgetés után a falu főterén álldogáltunk, és néz­Az ifjabb Ján Rys, a városi nemzeti bizottság képviselője, a sásovái polgári bizottság elnöke tűk a gyerekeket, amint az is­kolából hazatérve éppen ki­szálltak az autóbuszból. Meg­kérdeztük őket, tudnak-e va­lamit Klement Gottwaldról. A közeli munkásházra mutattak: — Ott a tábla, amely azt hir­deti, hogy Gottwald elvtárs valaha hozzánk járt szónokolni a gyűlésekre. A nagyapám is­merte is őt. És arra feljebb la­kik Mikuláš néni, ő sokszor főzött is neki — mondja kész­ségesen a hatodikos Dušan. A hetvennyolc éves Vilma Mikulášová elmosolyodik: — Persze, hogy emlékszem rá. A férjem akkor a CSKP helyi szervezetének elnöke volt, így Gottwald elvtárs gyakran el­járt hozzánk. Gyűlés után gyakran vacsorázott nálunk. Nem volt válogatós. Egyszer nyúlpörköltet készítettem, nem győzte dicsérni. Nagyon ren­des, jó ember volt. A faluban mindenkinek köszönt. Mindig tisztelettel és meghatottan be­szélt anyjáról, azt mondta ró­la, hogy egyszerű munkásnő, akinek kemény, kérges a te­nyere ... Igen, azt a kezet, azt a kér­ges tenyeret a Banská Bystrí- ca-i emlékszobában levő fény­képen is lehet lánl. Ami­kor Moštenicából elindul­tunk, egy csapat SZISZ-tag ép­pen az agitációs központ kör­nyékét és a falu főterét hozta rendbe. Milan Vyšný, a hnb el­nöke azt mondta: — Azt akar­juk, hogy szépen rendbe te­gyük a falut Gottwald elvtárs 80. születésnapjára. Amint lát­hatják, fiataljaink nagyon akti­vak. Ha Gottwald elvtárs élne, bizonyára örömmel látnő. Banská Bystricából a közeli Sásová községbe régen gyalog­ösvény vezetett, amely ma már nem létezik. „Eltüntették* az SZNF Katonai Gimnázium mo­dern épületei, meg az új lakó­telep, amely ma már csaknem 5000 ember számára ad ott­hont. Azt a rétet is hiába ke­resnénk már, amelyet annak Idején Gottwald elvtárs és tár­sai rendbe hoztak, hogy az FMTE-tagoknak legyen hol tor­nászniuk. — Ma azon a helyen az efsz gazdasági udvara van. Pedig még ma is látom lelki sze­meimmel, amint Gottwald elv­társ a csákánnyal dolgozik. Gyakran eljárt hozzánk, s nemcsak lelkesítő szavával, ha­nem munkájával is segített. Mindig és mindenütt példát mu­tatott — mondta Ján Rys sáso- vái veterán kommunista. S hoz­záteszi még: — Bizony, ha él­ne, nem ismerne rá az egyko­ri falura. Nagyon örülök an­nak, hogy a fiataloknak ma már nem a legelőn vagy a föl­des kamrában kell tornászniuk, mint valaha. Szép tornatermük van. Való igaz, hogy a Felső-Ga­ram mentén talán egyetlen község sem változott meg any- nyira, mint Sásová, mely lé­nyegében már a városhoz tar­tozik. Az ifjabb Ján Rys, a vá­rosi nemzeti bizottság képvi­selője, a polgári bizottság el­nöke órák hosszat beszélhetne arról, mi mindent építettek a legutóbbi választási időszak­ban. Űj utcák épültek: a Na Zábave, a Krátka, a Veterná, a Garbanka utca, ahol több mint száz új villalakás áll. Társa» dalmi munkával óvodát, bevá­sárlóközpontot építettek, asz­faltozták az utakat. Az új sport­pálya, tornaterem és más ob­jektumok bizonyítják, hogy a sásovái lakosok lelkesedése ma is nagy. Az új tornatermet a fiatalok segítségével —‘ 2 mil­lió korona értékben — két év alatt építették. S milyen jó, hogy mindig zajlik benne az élet. Banská Bystricáról, fejlődé­séről nemcsak egy riportot, hanem egész könyvet Is lehet­ne írni. Klement Gottwald ide­jén a városnak csak 12 000 la­kosa volt, ma csaknem ötször annyi. Az, aki már 15—20 éve nem járt itt, könnyen eltéved. Igaza van Jozef Bienskynek, a vnb elnökének: — Városunk még szebb és gazdagabb lesz. 1980-lg több mint 20 000 ember költözik új lakásokba. A vál­lalatok és az üzemek segítsé­gével a mostani választási idő­szakban 1200 gyermek számá­ra építünk új óvodákat és böl­csődéket. Csak a Podlavlcká utcai kórház építését fejeznék már be minél előbb... Egyébként Klement Gottwald és a többi kommunista megva­lósult álma, a szocialista rend­szer a felszabadulás óta csak Banská Bystrica építésére és fejlesztésére, lakosai életének szebbé tételére mintegy 20 milliárd koronát fordított. Am, ha az ember Klement Gott­wald nyomában Banská Byst­ricában jár, a szó szoros értel­mében lépten-nyomon szemébe ötlik a változás. BATORI JÁNOS Banská Bystrica Foncsorda lakótelepe, ahol ma inár több mint 17 000 ember él (Lukáš Bőse la. felvételei) A moštenicai munkásház, amely a CSKP első székháza volt Szlovákiában. 55 évvel ezelőtt gyakran vett itt részt a gyűléseken Gottwald elvtárs

Next

/
Thumbnails
Contents