Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-20 / 277. szám, szombat

Klement Gottwald születése 80. évfordulója alkalmából Az életűi merített - az élet számára írta: Dr. ZDENKA HOLOTÍKOVÄ Annuk idején, a pártnak njűnlott költeményében ezt ír­ta a költő- „Te — ez legjobb fiaidnak története, legjobb fia­idnak élete, a te életed". Hálá­sak vagyunk művészeinknek, költőinknek és íróinknak min­den verssorért, ha csak a lep­keszárny könnyedségével érin­ti is a témát, amely a történé­szek kutatásainak tárgya; hány­szor nyúlunk szomjasan a gon­dolat után. amelynek művészi szavuk megadja vonzerejét, íideségét és meggyőző erejét, ha megragadásához a történész száraz és élettelen tolla nem elegendő. Visszatérünk ehhez a verssorhoz ma is, amikor Kle­ment Gott'Valdról írunk. Szüle­tésének 80. évfordulóján elgon­dolkodva szükségesnek látszik kiegészíteni a költő szavait: a párt története összeftapcsoló- dik a forradalmárok nagy sze­mélyiségeivel, bizonyos mér­tékben általuk formálódik, ösz- tönződik és telik meg szóval, tettel, élettel és önfeláldozás­sal, de többet tartalmaz, bo­nyolultabb, sokoldalúbb ellent- mondúbb és nagyobb, mint ami­lyen bármoly nagy személyisé­ge. A CSKP történetét sem lehet átfogni csak Klement Gottwald életével és tevékenységével, noha főként 1929 óta, amikor vezetője lett, egészen 1953. március 14 ig kapcsolatban van döntésével, aktivitásával, uta­sításaival, határozataival, jóvá­hagyásával vigy elutasításával minden, ami a pártban és vég­eredményben az egész társada­lomban történelmi jelentőségű és horderejű pillanatokban tör­tént. A mozgalom és a CSKP története összekapcsolódik a személyiség és a nép tettével, akaratával és irányzatával, a haladásért és a forradalomért folytatott harcával. A forradal­már teljesíti történelmi külde­tését, ha tudásával, tapasztala­taival és megfelelő gyakorlatá­val a forradalmi mozgást sok­oldalúan vezeti, ösztönzi és irá­nyítja. Csökkenti nagyságát, ha nem alkalmazkodik következe­tesen a történelmi haladás eme legnagyobb imperatívuszához. A kommunis­ta politikus el­vileg nem vélet­lenül. a körül­mények szeren­csés összeját­szása folytán, tévedésből vagy akaratának és ambíciójának ereje révén ke­rül a mozga­lom élére. És ha ez kivétele­sen mégis meg történik, mint például 1925- ben — amikor a CSKP vezető­je fílek lett, az idő ős minde­nekelőtt a moz­galom maga, előbb vagy utóbb felülvizs­gálja vezérének kvalitásait, be­bizonyítja neki, a pártnak és végül az egész közvélemény­nek, hogv cselekedeteiben és gondolkodásában sem követke­zetesen kommunista és nem is politikus. Ez azt jelenti, olyan személyiség, aki ura a politikai cselekvés technikájá­nak, mint a tudomány és a mű­vészet szimbiózisának. És saját érdekében — tehát a világ for­radalmi átalakításának érdeké­ben — a mozgalom és a CSKP az ilyen embertől megválik, megalkuvás nélkül, úgy, ahogy erre nem képes egyetlen más párt sem, könyörtelenséggel, amit nem képes megérteni sen­ki, aki nem fogadta el nagy eszméjének a világ forradalmi átalakítását. Klement Gottwald a párt V. kongresszusán, 1929 februárjá­ban lett a CSKP főtitkára. Aránylag fiatal volt, 33 éves. Sok ember - ebben a korban még csak keresi szakmájának és formájának definitív, végle­ges formáját. Lem így Klement Gotlwald, nem így az ő gene­rációja, amely megélte az első világháborút és a szocializmus első országának születését. Ö, azok a háborúk! Kitépik az em­berek életéből az összes bizton­ságot, még a legalapvetőbbet is, eltépik a kötelékeket, a leg­drágábbakkal és a kedvesekkel, éhezésre kényszerítik őket, le­alázzák őket a dolgok elvisel­hetetlen szint jére, de ... De az első világháború és vele ráadá­sul a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom az akkor serdü­lő nemzedéknek a gyűlölet ki­meríthetetlen alapját adta a régi világgal szemben és csak­nem határtalan akaratot, hogy harcoljanak az új, jobb, a há­borús pusztítást okozó osztá­lyok és politikusok nélküli vi­lágért. Klement Gottwaldot is úgy látják századunk húszas évei­nek elején, mint a forradalom kiegyensúlyozott, céltudatos harcosát. 1921-ben érkezik Szlo­vákiába, hogy szakítson a pol­gári foglalkozás összes formái­val, hogy politikussá legyen. És azzá is lett, éspedig két-három év alatť, hisz gondoljuk el, hogy az akkori kommunista la­pok (Utas ľudu, Pravdu chudo­by, Spartakus, Ročenka sloven­skej chudoby) szerkesztése po­litikai érzéket, művészetet és ügyességet követelt, képzeljük el, mennyi szervezési, eszmei és elméleti képességet kívánt a további funkciók betöltése a pártban és a forradalmi tesme- velési mozgalomban. A történetírók akik nagy ter­jedelmű munkát tárnak az ol­vasó elé átugorhatják, figyel­men kívül hagyhatják, Klement Gottwald két három éves szlo­vákiai működését. Mi azonban hangsúlyozni fogjuk — és nem ieszünk ellentétben a marxiz­mus—leninizmusnak a szemé­lyiség jelentőségéről a törté­nelemben szóló tanításával —, hogy Klement Gottwald Banská Bystricában és Vrútkyban élt és hogy e működési helyeinek széles környékén, mindennap találkozott az akkori élettel — és nem is akármilyennel — nyomorral és az ellene való ti 1­lett-e több Gottwald, a politi kus tehetségének, amit ez a le­hetőség nyújtott, hogy ismere­teket gyűjthetett a forradalmi munkásmozgalom küzdelmeiből és a tér. hogy egyre precízeb­ben általánosítsa ezeket az is­mereteket.’ Létezik-e jobb is­kola, mint az érintkezés a munkásosztály közvetlen ta­pasztalataival és a lehetőség, hogy ezeket a tapasztalatokat értékelni és kifejezésre lehet juttatni cikkekben és beszédek­ben? Mert Klement Gottwald nemcsak az életet tanulmá­nyozta, hanem a társadalmunk­ról szóló tudományt is. Ismert, s kortársai megemlékezéseiben százszor megragadott tény, hogy Klement Gottwald időről időre a vrútkyi állomásról könyvekkel megrakodva távo­zott, amelyek Németországból, érkeztek a címére. Marx és En­gels műveivel, amelyeket jóval mások előtt olvashatott, mivel perfekt tudott németül, olyan jól beszélt ezen a nyelven, hogy a párt szónokként nyilvá­nos gyűlésekre, és tüntető fel­vonulásokra elküldte oda, ahol németül kellett beszélni. És hogy elsajátította a marxista— leninista tanítást a nemzetisé­gi kérdésről, azt ellenőrizni le­het például a nemzetiségi kér­désről és a CSKP politikájá­ról már 1924-ben írt cikkeiben. Semmi sem térítette el a szlovákiai kommunistákat attól, hogy ne Klement Gottwaldot delegálják a CSKP II. kong­resszusára, ha lett volna is más, megfelelőbb jelöltjük. A forradalmi Szlovákiának — érthetően — volt több jó nép- tribunja és érdekeinek képvise­lője — kereszteződve főként a paraszt- és a nemzeti proble­matika sorsdöntő összecsapásá­ban —, de Klement Gottwaldot küldték ki spontánul és őszin­tén a CSKF II. kongresszusá­nak tanácskozására 1924 ben. Szlovákia tehát teret adott Klemen.< Gottwaldnak — ho­gyan lehetne másként monda­ni? képességeinek, egész tehet­ségének. a politika, a szervező ideológiai agitációs, publiciszti­kai és elméleti tevékenysége takozással, a parasztkérdés megoldásának sürgősségével, száz, meg százezer falusi nyo­morult, kunyhóiaké, földnélkü­li, mezőgazdasági munkás, zsel­lér, idénymunkás, napszámos, azaz tartósaah távlatok, csak egy-két napra, egy hétre alkal­mazott munkás kiállásával. Ta­lálkozott a forrongó, nyugta­lan, megtiport, de a különböző politikai pártok által s ezek­nek többé kevésbé, de olykor nagyon ügyes képviselői, által ügyesen szabályozott Szlová­kiával, akik az országrész nyo­morán, bizonytalanságán és megalázásán építették fel a nemzeti és a szociális demagó­giát. A fiatal forradalmár mindezt észrevette és minderről írt is. Nem az első pillanattól érett cikke ezek, s ugyanígy nem első pillanatoktól érettek a bennük levont következtetések sem, de egyre inkább marxis­ta módon megalapozottak. Kel­kibontakoztatására. És ez. érthe­tően, nemcsak Klement Gott- wald politikai adottságainak azonnali megérzése miatt — valóban olyan lenne, mint a mesében — hanem a szlovák kommunista politikusok, szer­kesztőn, publicisták, szervezők, ideológusok abszolút hiánya miatt is. És Klement Gottwald, amint az a nagy politikushoz illik, csaknem azonnal beleél­te magát a szlovák környezet­be. Nem azért, mintha tudato­san meg akarta volna nyerni azt a környezetet. amelyben működni akart. A politikus te­hetsége miatt és a marxizmus —leninizmus intencióiban, a kommunista politika lényegé­nek megtöltése miatt, melynek értelme megérteni minden igaz­ságtalanságot, megoldani a tár­sadalom minden fájdalmát és rákfenéjét. Ezért lett Klement Gottwald a CSKP első képviselője 1929- ben. Mivelhogy 1925 óta, amió­Klement Gottwald ta tagja volt a CSKP Központi Bizottságának, előrerencielésé- vel, azaz kimondott politikai adottságával összhangban ugyanazt tette, mint addig; fi­gyelte az életet — de már or­szágos es összpárti méretben — kereste a pártélet nagy me­chanizmusa és a mozgalom bo­nyolult szervezete irányításá­nak a leghatékonyabb módsze­reit és elkerülhetetlenül elju­tott a Vörös nc,o 1928. július 6-i veresége után oda, ahon­nan gyorsan növekszik tekin­télye es hatásköre. Megtámad­ta a habozó Jílek-féle vezetést és előrelépett — a történelem­be. A CSKP V. kongresszusától haláláig vezette a munkásosz­tály valamennyi forradalmi küzdelmét és fokozatosan vele együtt az összes haladó és de­mokratikus erőket sikeresen és fokozatosan úgy, ahogy megkí­vánta a kor: a munkanélküli­ség és a munkából való elbo­csátás ellen 1929-ben és 1933- ban, a fasizmus ellen és a Csehszlovák Köztársaság védel­mére azokban a nehéz időkben, amikor a Csehszlovák Köztár­saságot veszélyeztette a fasisz­ta Németország, a nemzeti fel­szabadításért a második világ­háború éveiben, a nemzeti de­mokratikus forradalom győzel­méért, és ennek a szocialis­ta forradalomba való átváltozá­sáért 1948-ban és az új szocia­lista társadalom felépítéséért 1948 után. Gustáv Húsúk a Klement Guttwald 75. születési évfordu­lóján moiuloit beszédében Gotl- wald valam^inyl pozitív tevé­kenységének és e forradalmár forradalmi művének értékelése után ezt mondotta: „Nem akar­juk takargatni a hibákat és té­vedéseket Klement Gottwald életének utolsó szakaszában sem. Ezekre bonyolult nemzet­közi és belpolitikai helyzetben került sor, abban az időben, amikor erősen kiéleződtek az osztályoiszon fok a világban, szocialista építésünk kezdetein, amikor a párt- és a munkás- josztály még csak elkezdte el­sajátítani c.z uralkodás és az irányítás tudományát. Pártunk ezt az időszakot értékelte és levonta a következtetéseket, hogy ezek a hibák ne ismétlőd hessenek íren“. Klement Gotlwald több mint harmincéves intenzív, ideoló­giai, elméleti és szervező tevé­kenységét nem lehet csak éle­te néhány utolsó évének priz­máján keresztül mérlegelni, mert a személyiség művében ielentős mértékben benne fog­laltatik a forradalmi munkás- és kommunista mozgalom egész nagy és bonyolult útja, az ősz- szes győzelmekkel és tévedé­sekkel, a szocialista forrada­lom előkészítése és megvalósí­tása optimális útjának keresé­sében a szocialista társadalmi rend építésének első éveiben is. És már a szocializmus épí­tésének ezekben az első évei­ben — az említett hibák elle­nére — megmutatkozott ereje, életképessége, a tény, hogy ép­pen ez a rendszer reális táv­lata az emberiségnek. A nagy személyiségek történelmi évfor­dulóiról, főként az utóbbi évek­ben megtanultunk bensősége­sen megemlékezni, nem csupán a szobrokat, emléktáblákat néz­ve, hanem igyekezvén megérte­ni az alkotott mű értelmét és üzenetét. Az élet megy gyors folyásá­val, s vele együtt a politikai történés és a feladatok is, ame­lyeket társadalmunk szüntelen haladásának érdeke tűz elénk. E feladatok teljesítésekor min­dig és minden helyzetben igaz nem lehet, figyelemmel kísérni .múltbani törekvéseink formáját és gyökereit. Mozgalmunk és pártunk — velük együtt Kle- ment Gottwald is — 3 921 óta különböző időszakokon mentek át, amelyekben a politikai irányvonal a forradalmi takti­ka és stratégia fő irányvona­la szerint módosult. A sok küz­delem, amelyeket Klement Gott­wald vezetett, lezárt, meghar­colt, távoli, s velük szava, tet­te, jelszava is, amely őket ösz­tönözte és vezette. A történe­lemben biztosan megvan a he­lyük az éhség, a munkanélküli­ség elleni tiltakozásoknak és Gottwald mozgósító jelszavá­nak is: „egyetlen férfit sem az üzemből, egyetlen fillért sem a bérből/* Gottwald szellemi hagyatékának megértéséhez és kibontakoztatásához nem elsőd­leges tehát az ilyen és hasonló akciók történelmi leírása, ha­nem mindenekelőtt behatolás munkájának stílusának, a veze­tés módjának és a bonyolult és emellett olyannyira akcióképes pártmechanizmus kiépítésének területére, mely pártmechaniz­mus képes érzékenyen alkal­mazni a társadalomról szóló tudományos tanítást konkrét feltételek között, időben és tér­ben, a következetességet és az igényességet a feladatok telje­sítésében, a kritika és az ön­kritika elvének állandó elmé­lyítését. Ösztönző hagyaték végezetül Klement Gottwald személyisé­ge, maga kimeríthetetlen forra­dalmi optimizmusa, amelyet ki tudott fejezni, amellyel bátorí­totta és tömörítetté a forradal­mi munkásmozgalom tagjait a forradalmi hullám apályának, a forradalmi kezdeményezés és aktivitás gyengülésének pilla­nataiban is. Az emberek hittek neki, bizalommal voltak iránta, szavai és konkrét tettei között nem volt ellentmondás. A párt az utolsó pontig megvalósította Ki. Gottwald kijelentését, 1929- es első parlamenti beszédéből, a munkásosztálynak a burzsoá­zián nem figészen húsz éven belüli elkerülhetetlen végső győzelméről — Február törté­nelmi napjaiban. És ezért min­denekelőtt Guttwald személyi­ségének művet szocialista tár­sadalmunk tartósan bekapcsol­ta történelmi tudatába. Klement Gottwald és Gusláv Husak 1946-ban

Next

/
Thumbnails
Contents