Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)
1976-11-20 / 277. szám, szombat
Klement Gottwald születése 80. évfordulója alkalmából Az életűi merített - az élet számára írta: Dr. ZDENKA HOLOTÍKOVÄ Annuk idején, a pártnak njűnlott költeményében ezt írta a költő- „Te — ez legjobb fiaidnak története, legjobb fiaidnak élete, a te életed". Hálásak vagyunk művészeinknek, költőinknek és íróinknak minden verssorért, ha csak a lepkeszárny könnyedségével érinti is a témát, amely a történészek kutatásainak tárgya; hányszor nyúlunk szomjasan a gondolat után. amelynek művészi szavuk megadja vonzerejét, íideségét és meggyőző erejét, ha megragadásához a történész száraz és élettelen tolla nem elegendő. Visszatérünk ehhez a verssorhoz ma is, amikor Klement Gott'Valdról írunk. Születésének 80. évfordulóján elgondolkodva szükségesnek látszik kiegészíteni a költő szavait: a párt története összeftapcsoló- dik a forradalmárok nagy személyiségeivel, bizonyos mértékben általuk formálódik, ösz- tönződik és telik meg szóval, tettel, élettel és önfeláldozással, de többet tartalmaz, bonyolultabb, sokoldalúbb ellent- mondúbb és nagyobb, mint amilyen bármoly nagy személyisége. A CSKP történetét sem lehet átfogni csak Klement Gottwald életével és tevékenységével, noha főként 1929 óta, amikor vezetője lett, egészen 1953. március 14 ig kapcsolatban van döntésével, aktivitásával, utasításaival, határozataival, jóváhagyásával vigy elutasításával minden, ami a pártban és végeredményben az egész társadalomban történelmi jelentőségű és horderejű pillanatokban történt. A mozgalom és a CSKP története összekapcsolódik a személyiség és a nép tettével, akaratával és irányzatával, a haladásért és a forradalomért folytatott harcával. A forradalmár teljesíti történelmi küldetését, ha tudásával, tapasztalataival és megfelelő gyakorlatával a forradalmi mozgást sokoldalúan vezeti, ösztönzi és irányítja. Csökkenti nagyságát, ha nem alkalmazkodik következetesen a történelmi haladás eme legnagyobb imperatívuszához. A kommunista politikus elvileg nem véletlenül. a körülmények szerencsés összejátszása folytán, tévedésből vagy akaratának és ambíciójának ereje révén kerül a mozgalom élére. És ha ez kivételesen mégis meg történik, mint például 1925- ben — amikor a CSKP vezetője fílek lett, az idő ős mindenekelőtt a mozgalom maga, előbb vagy utóbb felülvizsgálja vezérének kvalitásait, bebizonyítja neki, a pártnak és végül az egész közvéleménynek, hogv cselekedeteiben és gondolkodásában sem következetesen kommunista és nem is politikus. Ez azt jelenti, olyan személyiség, aki ura a politikai cselekvés technikájának, mint a tudomány és a művészet szimbiózisának. És saját érdekében — tehát a világ forradalmi átalakításának érdekében — a mozgalom és a CSKP az ilyen embertől megválik, megalkuvás nélkül, úgy, ahogy erre nem képes egyetlen más párt sem, könyörtelenséggel, amit nem képes megérteni senki, aki nem fogadta el nagy eszméjének a világ forradalmi átalakítását. Klement Gottwald a párt V. kongresszusán, 1929 februárjában lett a CSKP főtitkára. Aránylag fiatal volt, 33 éves. Sok ember - ebben a korban még csak keresi szakmájának és formájának definitív, végleges formáját. Lem így Klement Gotlwald, nem így az ő generációja, amely megélte az első világháborút és a szocializmus első országának születését. Ö, azok a háborúk! Kitépik az emberek életéből az összes biztonságot, még a legalapvetőbbet is, eltépik a kötelékeket, a legdrágábbakkal és a kedvesekkel, éhezésre kényszerítik őket, lealázzák őket a dolgok elviselhetetlen szint jére, de ... De az első világháború és vele ráadásul a Nagy Októberi Szocialista Forradalom az akkor serdülő nemzedéknek a gyűlölet kimeríthetetlen alapját adta a régi világgal szemben és csaknem határtalan akaratot, hogy harcoljanak az új, jobb, a háborús pusztítást okozó osztályok és politikusok nélküli világért. Klement Gottwaldot is úgy látják századunk húszas éveinek elején, mint a forradalom kiegyensúlyozott, céltudatos harcosát. 1921-ben érkezik Szlovákiába, hogy szakítson a polgári foglalkozás összes formáival, hogy politikussá legyen. És azzá is lett, éspedig két-három év alatť, hisz gondoljuk el, hogy az akkori kommunista lapok (Utas ľudu, Pravdu chudoby, Spartakus, Ročenka slovenskej chudoby) szerkesztése politikai érzéket, művészetet és ügyességet követelt, képzeljük el, mennyi szervezési, eszmei és elméleti képességet kívánt a további funkciók betöltése a pártban és a forradalmi tesme- velési mozgalomban. A történetírók akik nagy terjedelmű munkát tárnak az olvasó elé átugorhatják, figyelmen kívül hagyhatják, Klement Gottwald két három éves szlovákiai működését. Mi azonban hangsúlyozni fogjuk — és nem ieszünk ellentétben a marxizmus—leninizmusnak a személyiség jelentőségéről a történelemben szóló tanításával —, hogy Klement Gottwald Banská Bystricában és Vrútkyban élt és hogy e működési helyeinek széles környékén, mindennap találkozott az akkori élettel — és nem is akármilyennel — nyomorral és az ellene való ti 1lett-e több Gottwald, a politi kus tehetségének, amit ez a lehetőség nyújtott, hogy ismereteket gyűjthetett a forradalmi munkásmozgalom küzdelmeiből és a tér. hogy egyre precízebben általánosítsa ezeket az ismereteket.’ Létezik-e jobb iskola, mint az érintkezés a munkásosztály közvetlen tapasztalataival és a lehetőség, hogy ezeket a tapasztalatokat értékelni és kifejezésre lehet juttatni cikkekben és beszédekben? Mert Klement Gottwald nemcsak az életet tanulmányozta, hanem a társadalmunkról szóló tudományt is. Ismert, s kortársai megemlékezéseiben százszor megragadott tény, hogy Klement Gottwald időről időre a vrútkyi állomásról könyvekkel megrakodva távozott, amelyek Németországból, érkeztek a címére. Marx és Engels műveivel, amelyeket jóval mások előtt olvashatott, mivel perfekt tudott németül, olyan jól beszélt ezen a nyelven, hogy a párt szónokként nyilvános gyűlésekre, és tüntető felvonulásokra elküldte oda, ahol németül kellett beszélni. És hogy elsajátította a marxista— leninista tanítást a nemzetiségi kérdésről, azt ellenőrizni lehet például a nemzetiségi kérdésről és a CSKP politikájáról már 1924-ben írt cikkeiben. Semmi sem térítette el a szlovákiai kommunistákat attól, hogy ne Klement Gottwaldot delegálják a CSKP II. kongresszusára, ha lett volna is más, megfelelőbb jelöltjük. A forradalmi Szlovákiának — érthetően — volt több jó nép- tribunja és érdekeinek képviselője — kereszteződve főként a paraszt- és a nemzeti problematika sorsdöntő összecsapásában —, de Klement Gottwaldot küldték ki spontánul és őszintén a CSKF II. kongresszusának tanácskozására 1924 ben. Szlovákia tehát teret adott Klemen.< Gottwaldnak — hogyan lehetne másként mondani? képességeinek, egész tehetségének. a politika, a szervező ideológiai agitációs, publicisztikai és elméleti tevékenysége takozással, a parasztkérdés megoldásának sürgősségével, száz, meg százezer falusi nyomorult, kunyhóiaké, földnélküli, mezőgazdasági munkás, zsellér, idénymunkás, napszámos, azaz tartósaah távlatok, csak egy-két napra, egy hétre alkalmazott munkás kiállásával. Találkozott a forrongó, nyugtalan, megtiport, de a különböző politikai pártok által s ezeknek többé kevésbé, de olykor nagyon ügyes képviselői, által ügyesen szabályozott Szlovákiával, akik az országrész nyomorán, bizonytalanságán és megalázásán építették fel a nemzeti és a szociális demagógiát. A fiatal forradalmár mindezt észrevette és minderről írt is. Nem az első pillanattól érett cikke ezek, s ugyanígy nem első pillanatoktól érettek a bennük levont következtetések sem, de egyre inkább marxista módon megalapozottak. Kelkibontakoztatására. És ez. érthetően, nemcsak Klement Gott- wald politikai adottságainak azonnali megérzése miatt — valóban olyan lenne, mint a mesében — hanem a szlovák kommunista politikusok, szerkesztőn, publicisták, szervezők, ideológusok abszolút hiánya miatt is. És Klement Gottwald, amint az a nagy politikushoz illik, csaknem azonnal beleélte magát a szlovák környezetbe. Nem azért, mintha tudatosan meg akarta volna nyerni azt a környezetet. amelyben működni akart. A politikus tehetsége miatt és a marxizmus —leninizmus intencióiban, a kommunista politika lényegének megtöltése miatt, melynek értelme megérteni minden igazságtalanságot, megoldani a társadalom minden fájdalmát és rákfenéjét. Ezért lett Klement Gottwald a CSKP első képviselője 1929- ben. Mivelhogy 1925 óta, amióKlement Gottwald ta tagja volt a CSKP Központi Bizottságának, előrerencielésé- vel, azaz kimondott politikai adottságával összhangban ugyanazt tette, mint addig; figyelte az életet — de már országos es összpárti méretben — kereste a pártélet nagy mechanizmusa és a mozgalom bonyolult szervezete irányításának a leghatékonyabb módszereit és elkerülhetetlenül eljutott a Vörös nc,o 1928. július 6-i veresége után oda, ahonnan gyorsan növekszik tekintélye es hatásköre. Megtámadta a habozó Jílek-féle vezetést és előrelépett — a történelembe. A CSKP V. kongresszusától haláláig vezette a munkásosztály valamennyi forradalmi küzdelmét és fokozatosan vele együtt az összes haladó és demokratikus erőket sikeresen és fokozatosan úgy, ahogy megkívánta a kor: a munkanélküliség és a munkából való elbocsátás ellen 1929-ben és 1933- ban, a fasizmus ellen és a Csehszlovák Köztársaság védelmére azokban a nehéz időkben, amikor a Csehszlovák Köztársaságot veszélyeztette a fasiszta Németország, a nemzeti felszabadításért a második világháború éveiben, a nemzeti demokratikus forradalom győzelméért, és ennek a szocialista forradalomba való átváltozásáért 1948-ban és az új szocialista társadalom felépítéséért 1948 után. Gustáv Húsúk a Klement Guttwald 75. születési évfordulóján moiuloit beszédében Gotl- wald valam^inyl pozitív tevékenységének és e forradalmár forradalmi művének értékelése után ezt mondotta: „Nem akarjuk takargatni a hibákat és tévedéseket Klement Gottwald életének utolsó szakaszában sem. Ezekre bonyolult nemzetközi és belpolitikai helyzetben került sor, abban az időben, amikor erősen kiéleződtek az osztályoiszon fok a világban, szocialista építésünk kezdetein, amikor a párt- és a munkás- josztály még csak elkezdte elsajátítani c.z uralkodás és az irányítás tudományát. Pártunk ezt az időszakot értékelte és levonta a következtetéseket, hogy ezek a hibák ne ismétlőd hessenek íren“. Klement Gotlwald több mint harmincéves intenzív, ideológiai, elméleti és szervező tevékenységét nem lehet csak élete néhány utolsó évének prizmáján keresztül mérlegelni, mert a személyiség művében ielentős mértékben benne foglaltatik a forradalmi munkás- és kommunista mozgalom egész nagy és bonyolult útja, az ősz- szes győzelmekkel és tévedésekkel, a szocialista forradalom előkészítése és megvalósítása optimális útjának keresésében a szocialista társadalmi rend építésének első éveiben is. És már a szocializmus építésének ezekben az első éveiben — az említett hibák ellenére — megmutatkozott ereje, életképessége, a tény, hogy éppen ez a rendszer reális távlata az emberiségnek. A nagy személyiségek történelmi évfordulóiról, főként az utóbbi években megtanultunk bensőségesen megemlékezni, nem csupán a szobrokat, emléktáblákat nézve, hanem igyekezvén megérteni az alkotott mű értelmét és üzenetét. Az élet megy gyors folyásával, s vele együtt a politikai történés és a feladatok is, amelyeket társadalmunk szüntelen haladásának érdeke tűz elénk. E feladatok teljesítésekor mindig és minden helyzetben igaz nem lehet, figyelemmel kísérni .múltbani törekvéseink formáját és gyökereit. Mozgalmunk és pártunk — velük együtt Kle- ment Gottwald is — 3 921 óta különböző időszakokon mentek át, amelyekben a politikai irányvonal a forradalmi taktika és stratégia fő irányvonala szerint módosult. A sok küzdelem, amelyeket Klement Gottwald vezetett, lezárt, megharcolt, távoli, s velük szava, tette, jelszava is, amely őket ösztönözte és vezette. A történelemben biztosan megvan a helyük az éhség, a munkanélküliség elleni tiltakozásoknak és Gottwald mozgósító jelszavának is: „egyetlen férfit sem az üzemből, egyetlen fillért sem a bérből/* Gottwald szellemi hagyatékának megértéséhez és kibontakoztatásához nem elsődleges tehát az ilyen és hasonló akciók történelmi leírása, hanem mindenekelőtt behatolás munkájának stílusának, a vezetés módjának és a bonyolult és emellett olyannyira akcióképes pártmechanizmus kiépítésének területére, mely pártmechanizmus képes érzékenyen alkalmazni a társadalomról szóló tudományos tanítást konkrét feltételek között, időben és térben, a következetességet és az igényességet a feladatok teljesítésében, a kritika és az önkritika elvének állandó elmélyítését. Ösztönző hagyaték végezetül Klement Gottwald személyisége, maga kimeríthetetlen forradalmi optimizmusa, amelyet ki tudott fejezni, amellyel bátorította és tömörítetté a forradalmi munkásmozgalom tagjait a forradalmi hullám apályának, a forradalmi kezdeményezés és aktivitás gyengülésének pillanataiban is. Az emberek hittek neki, bizalommal voltak iránta, szavai és konkrét tettei között nem volt ellentmondás. A párt az utolsó pontig megvalósította Ki. Gottwald kijelentését, 1929- es első parlamenti beszédéből, a munkásosztálynak a burzsoázián nem figészen húsz éven belüli elkerülhetetlen végső győzelméről — Február történelmi napjaiban. És ezért mindenekelőtt Guttwald személyiségének művet szocialista társadalmunk tartósan bekapcsolta történelmi tudatába. Klement Gottwald és Gusláv Husak 1946-ban