Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)
1976-11-02 / 261. szám, kedd
A Konstruktíva nemzeti vállalat Prága déli városnegyedében a lakásegységek építési határidejének lerövidítése érdekében igénybe veszi a Slovair légitársaság helikopterét. (Felvétel: ČSTK — J. Sourek) VÁLASZ OLVASÓINKNAK KÜLÖNBÖZŐ ÜGYEKBEN R. M.: A károsultnak, Illetve hátramaradott családi hozzátartozóinak nincs Joga a gázoló gépkocsivezető ellen hozott nyomozást, illetve a büntetőeljárást beszüntető végzés ellen panaszt beadni mint jogorvoslatot, de módja van a fölérendelt ügyészséghez fordulni a kifogásolt eljárás beszüntetésének felülvizsgálata iránt. A beadványban meg lehet említeni az esetleg még eddig ki nem vizsgált bizonyítékokat is. A büntetőeljárástól függetlenül a gépkocsi üzemeltetője ellen a polgári törvénykönyv 427. és köv. paragrafusai alapján kártérítést lehet igényelni. Mivel a kártérítési igények ebben az esetben valószínűleg a baleset megtörténtétől számított egy éven belül elévülnek, ajánljuk, hogy édesanyja az ügyre vonatkozó minden iratával minél előbb forduljon az érsek- újvári ügyvédi tanácsadó iroda valamelyik tagjához. A kártalanítás keretén belül érvényesíteni lehet a temetkezési költségeket, a sírkő költségeit 5000 korona összegig, a családtagok gyászöltözetével kapcsolatos kiadások egyharmadát, a szokásos tor költségeinek megtérítését és az eltartott családtagok tartási költségeit (kiegészítési, amelyek nem térültek meg az özvegyi, illetve árvajáradék megállapításával és folyósításával. Ha édesapjukat is terhelné a polgári bíróság, vagy szakértő megállapítása alapján közös felelősség, a kártalanítást ennek arányában csökkentenék. Ezeket a kártérítési igényeket a gépkocsi törvényes felelősségbiztosítása alapján és a károkozó bejelentése alapján a Szlovák Állami Biztosító viselné az 1974/124 sz. hirdetmény értelmében. K. M.: Az életbiztosítási szerződésben a biztosítást megkötő személy szabad elhatározásával határozza meg azt a személyt (az ún. kedvezményezettet), aki a szerződési teljesítésre jogosult az ő halála esetében. Amíg a biztosított él, mást is kijelölhet „kedvezményezett“ személyként. Ha a biztosítási szerződésben kedve»- ményezett személyt a biztosítást kötő biztosított nem jelölte meg, vagy ha a kedvezményezettként megjelölt személy korábbi halála miatt nem szerezhetne igényt a szerződés teljesítésére, a polgári törvény- könyv 372. §-nak 3. bek. alapján elsősorban a házastárs, ha nem lenne, akkor gyermekei, ha nincsenek, akkor szülei, s ha már nem élnének, az a személy, aki a biztosított halála időpontjában s előtte legalább egy éven át élt vele közös háztartásban, amelyről közösen gondoskodtak, vagy ha reá voltak utalva az elhunyt biztosított gondozására és tartására, szereznének igényt a biztosítási összeg kifizetésére. Ha egyetlen személy sem akadna a felsoroltak közül, akkor az elhunyt örökösei szereznének igényt a biztosítási összeg kifizetésére. Meg kell még jegyezni, hogy az említett személyek igénye szerződésből származó igény s mint ilyen, nem esik illeték alá. Ha részleges rokkantjáradékot kap, megkeresheti a járadék megállapításakori nem redukált havi állagkeresete kétharmadát, de minden esetben megkereshet havonta 1200 koronát. Ha teljes rokkantjáradékról lenne szó, akkor az említett korlátozás önre nem vonatkozik. Sz. L.: Az efsz-tagok társított földjén nőtt fával mint saját tulajdonával rendelkezik. Tehát az efsz a fát kivágása ellenében átengedhette maguknak. A föld tulajdonosa, aki a földet társította, jogalap nélkül vitte el öntől a már kivágott fát. Joga van a fát visszaigényelni, ha még megvan, joga van legkésőbb egy éven belül a Járásbíróságon a beadott keresetben igényelni keletkezett tényleges kára megtérítését. A volt tulajdonos valószínűleg tájékozatlanságból járt el szabálytalanul. Gyurka jeligére: Polgári törvénykönyvünk 476. §-a értelmében ép ésszel és szabad akarattal szabadon rendelkezhet vagyonával halála esetére végrendelet formájában. A törvény a végrendelet két formáját ismeri: az örökhagyó által teljes szövegében megírt, aláírt és a végrendelet alkotásának dá- tumval (év, hó, nap) ellátott végrendeletet. A másik forma az állami Jegyzőség által jegyzői okiratba foglalt végrendelet. A végrendelet mindkét formájában az örököst vagy több örököst a teljes polgári elő és utónévvel kell megjelölni. A keresztnév, vagy csak a rokoni kapcsolat feltüntetése nem elegendő. A törvény értelmében a sajátkezűleg írt végrendelet érvényességéhez tanúk nem kellenek, de ez nem teszi a végrendeletet érvénytelenné. Dr. F. J. RADAR A METEOROLÓGIÁBAN Bár a radar-meteorológia már a második világháború idejében létezett, csak évekkel a háború befejezés után vált az időjárástudományában közkedveltté a centiméter nagyságrendű hullámok használata. Amiről itt szó lesz, az az elektromágneses sugárzás spektrum fénytartományának a bakapcsolá- sa az időjárás és a légkör tanulmányozásába, a „lidar“ meteorológia (lidar — light detection and ranging instrument). A hhoz, hogy a fénysugarat a légkörben levő célpontok — felhő, eső, lebegő részecskék detektálására fel lehessen használni, a laser nyitotta meg az utat. A laser három típusa, a gáz, a félvezető és a kristály laser közül a meteorológia céljainak legjobban ez utóbbi felel meg. A két első kisebb Intenzitású, de folytonos sugárzás kibocsátására képes, ami lehetővé teszi például a modulációt és ennek révén a hírközlést. A kristály laser rendkívül rövid ideig tartó, de igen nagy intenzitású impulzusokban sugároz, miáltal viszonylag csekély átlagos teljesítményfelvétel árán üzemben tartható. Legismertebb és legelterjedtebb típusa a rubin laser, amely a meteorológia céljainak igen jól megfelel. A nagyjából cigaretta méretű és alakú mesterséges rubin kristály alumíniumoxid alapanyaga 0,05 százalék krómot tartalmaz. A kristály atomjai erős fehér fényű megvilágítás hatására gerjesztett állapotba kerülnek és energiájukat 0,694 mikron hullámhosszú mélyvörös fény formájában sugározzák ki. A laser által kibocsátott óriási fényimpulzus különleges tulajdonságainál fogva alkalmas a légköri vizsgálatok céljaira. Igen nagy erőssége miatt még jókora távolságból is tetemes meny- nyiségű, jól észlelhető fénymennyiség verődik vissza. Éles monokromatizmusa folytán jól szűrhető, és ezért még nappali megvilágításban is detektálható a hasznos jel. Koherens jellege kis nyílású optikát Igényel, és a fénynyaláb rendkívüli mértékben összetartó. A laserből kilépő fényimpulzus nagymértékben síkban polarizált, ami érdekes lehetőségeket nyújt a célpontok azonosítására. És végül hadd jegyezzük meg, hogy az impulzus rendkívül rövid időtartama igen jó, öt-tíz méteren belüli távolságbontást enged meg. Lidar észlelés Évekig tartott, amíg úgy ahogy sikerült megfejteni a radar észlelések hieroglifáját, egyeztetni a visszavert sugarakkal kapott képet a hagyományos megfigyelés tényeivel. Nem is állíthatjuk, hogy ez a munka ma már befejezett volna, és jelenleg is erőteljes munka folyik a radarkép egyes paramétereinek (polarizálció, az ingadozások erőssége és frekvenciája) kvantitatív értékelésére, vagyis lefordítására az időjárási viszonyok nyelvére. A lidar két fő része az adó és a vevő. A rúd- alakú rubin kristályt xenon villanólámpa veszi körül, ez szolgáltatja az atomok gerjesztéséhez szükséges erős fehér fényt. Amikor a különleges, úgynevezett Q kapcsoló kiváltja az impulzust, a fény egy csekély része a fénysokszoro- zóba jut, ez indítja az időmérő kört. Ez után következik az optika, amely előállítja a párhuzamos sugárnyalábot. A vevő felépítése egyszerű: egy optikai rendszer fogja fel a tárgyról visszavert „visszfényt“, szűrő különíti el a hasznos Jelet a nem kívánt fénytől, zár védi a fénydetektort a káros fényhatásoktól, fénvrekesz korlátozza a belépő sugár szögnyílását és végül fénysokszorozó váltja át a fényt villamos jelé. A radar antennáját elektronikus kapcsoló váltja át adásról vételre. A rendszer egy antennával dolgozik. Optikai kapcsolót hasonló célra még nem találtak fel, így a lidar adója és vevője két független optikai rendszerrel működik. Az optikai rendszer adóra és vevőre való kettéválása bizonyos következményekkel jár. Mindaddig, amíg áz adóból kilépő és a vevő által felfogott sugárnyaláb nem fog át közös térrészt, a kilépő laser-sugárból visszaverődő fényt a vevő nem képes felfogni. Emiatt az észlelés közel- határa néhány száz vagy ezer méter. Innnen kezdve — homogén aeroszolt feltételezve —, a visszaverődés a közös térrész növekedtével gyorsan erősödik, majd a távolsággal fokozatosan csökken. A jelerősség maximumának abszolút értéke Igen tág határok között változik a levegőben lebegő részecskék méretétől és koncentrációjától függően. Könnyű ködben mintegy az ezerszerese a tiszta időben mérhető értéknek. Eredmények A lidar módszer vitathatatlan előnyökkel jár például a felhők magassságának meghatározásában a hagyományos mérésmódokkal összehasonlítva. A fényszórós magasságméréssel szemben nappal is meg tudja határozni igen magas, 15 kilométer fölötti vékony felhő, például a cirrus felhők helyzetét. Eső sem akadályozza abban, hogy megmérje az esőfelhő magasságát. Az alacsonyabban fekvő felhőrétegen keresztül is észleli a fölötte levőt, például a cirrust az alto- stratus fölött. Fontos képessége, hogy felfedezi a kondenzációs folyamat megindulását egy rétegben, még mielőtt ott szemmel látható felhőképződmények kialakulnának. A kutató meteorológus és fizikus számára merőben újszerű adatokat szolgáltat akkor, amikor a felhők finomszerkezetéről ad képet. A korábban tökéletesen homogénnek hitt altostratus (2000—6000 m közötti magasságokban levő, rostos vagy sávos szerkezetű, szürkés-kékes színű lepkeköd) vagy cirrus (6000 m fölötti magasságban finom, rostos, fonalas szerkezetű, általában fehér színű pehelyfelhő) felhőrétegről kideríti, hogy a valóságban csomós vagy gomolyagszerű szerkezettel állunk szemben, váltakozóén kis és nagy részecske-koncentrációjú terekkel. A felhő helyét nemcsak a kondenzáció stádiumában, hanem az eloszlás után egy ideig is még kimutatja. Talán jobban követni tudjuk majd így a kicsapódás és elpárolgás folyamatait, és fényt fog vetni — a szó szoros értelmében — az esőképződésre is. Jelentősek azok a vizsgálatok, amelyek a láthatósági viszonyok tisztázását és mérését célozzák. A láthatóság nem fejezhető ki egyszerűen a levegő fényátbocsátó-, illetve elnyelőképességével, mert olyan tényezők is szerepet játszanak benne, mint például a kontraszt. Nem közvetlen, de jó módszernek tűnik mérni a köd által visszavert fény mennyiségét a távolság függvényében. Persze, csak akkor, ha feltételezzük, hogy a köd minden fényt visszaver, és nem nyel el semmit. Ez talán igaz a tengeri ködre, de semmi esetre sem a füsttel, porral szennyezett városi ködre. Egyesek szerint a monokromatikus laser-su- gárral mért láthatóság nem lehet mértékadó arra nézve, hogy a szem nappali fényben vagy lámpavilágításnál milyen távolságban képes még a tárgyakat megkülönböztetni. Ebben lehet valami igazság, de egyelőre nincs még kellő tapasztalat, amivel- ezt akár igazolhatnánk, akár cáfolhatnánk. Igen érdekesek azok a vizsgálatok, amelyek a lidar segítségével a tiszta vagy kevésbé tiszta levegő részecske-koncentrációjáról adnak képet. A levegőben a vízen kívül só, égéstermékek, por, ipari szennyezők, növényi részecskék és világpor, vulkáni hamu, kozmikus por van mindig és mindenütt. A részecsketartalom a legtisztább levegőben is körülbelül 100/crn3, a szeny- nyezett levegőben pedig ennél 2—4 nagyságrenddel nagyobb. Ennek jelenléte, elhelyezkedése, rétegeződése semmiféle más eszközzel nem mutatható ki olyan hatásosan, mint a lldarral. Feltehető, hogy az eszközök tökéletesedésével egészen a sztratoszféráig (kb. 12 km magasságig) terjedő térképet tudnak majd felvenni az aeroszol szerkezetéről, eloszlásáról, amiből sok értékes következtetést lehet levonni a légkör fizikája és meteorológia számára. (di) ALKOHOL ÉS MAIKÁROSODÁS Napi 80 gramm alkohol elfogyasztása már szélsőségesen igénybe veszi az ember máját — ez a végeredménye számos kutató viszgálatainak. Ennyi alkoholt tartalmaz másfél liter erős sör, egy liter bor, vagy 250 gramm „tömény ital“. Az elfogyasztott alkoholt a máj egyik enzimje bontja el — még nem tudják pontosan, melyik enzim. Már önmagában ennek az enzimnek a kikapcsolása a máj munkájából súlyos károkhoz vezethet. Az alkohol további elbontásához a májsejtek működéséhez létfontosságú oxigén 75—100 százaléka szükséges. De az alkohol közvetlenül is mérgező hatású a máj- sejtekre. Zavarokat okozhat a szénhidrát- és fehérjeanyagcserében, továbbá a zsírok feldolgozásában is. Az alumínium egyre szélesebb teret hódít az építőiparban. Nem csupán különféle felszerelés készül belőle, hanem ablakkeretek, ajtók, sőt válaszfalak is. Egyes külföldi cégek burkolatot is készítenek alumíniumból a hagyományos keményfa vörösfenyő stb.) helyett. A képen az angliai Imperial Aluminium C. Ltd. gyár festett alumínium lemezeivel borított lakóházat látunk.
