Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-17 / 274. szám, szerda

Három pankráci palota Épül a Kongresszusi Palota • Újszerű megoldások, korszerű kivitel • Üj fi­gyelemreméltó épületekkel gyarapodik fővárosunk Soha olyan széles körű, ki­terjedt építkezésnek nem lehet­tünk tanúi Prágában, mint az utóbbi években. Különösen a földalatti vasút C útvonala mentén épiilő látványos paloták vonják magukra indokoltan a figyelmet. Egyikük a Kongresz- szusi Palota, a Klement Gott- ivald hídfő pankráci oldalának jövendőbeli dísze, amely ha­zánk kimagasló politikai, kul­turális és társadalmi esemé­nyeinek lesz a színhelye. A magvát képező tervek egyikét 3000, a másikat 1200 személy befogadására tervezik. A terje­delmes acélvázas épületet — vendéglőivel, kávéházával és pompás kilátást nyújtó tera­szaival — csakúgy, mint a kö­zeli szálloda épületét a 6. öt­éves tervidőszak utolsó évében adják ót rendeltetésének. A Kongresszusi Palota tört- ténelmi nevezetességű térségen épül. Jan Zižka ugyanis Ü56 esztendővel ezelőtt itt verte le Zsigmond király — a huszitá­kénál sokkal népesebb és job­ban felszerelt — csapatát. En­nek a csatának az emlékére nevezték el és nevezik ma is ezt a helyet Na bitevní pláni­nak, vagyis Hadszíntérnek. Két és fél évvel ezelőtt a Klement Gottwald melróállo- más megnyitásáv&l ismét a fi­gyelem központjába került ez a helv. A prágai Katonai Terve­zőintézet, a Prümstav és a Kangresszusi Palotát építő töb­bi vállalat jóvoltából kétségte­lenül megérdemli, hogy har­madszor is felfigyeljünk rá. Igaz ugyan, hogy ma még csak a palota makettjét csodálhat­juk meg. Az építkezés nagysá­gára mindössze abból a ha­talmas mélyedésből következ­tethetünk, amelyet már vasbe­ton falak szegélyeznek. A te­hergépkocsik eddig néhány százezer köbméter földet hord tak el innen. A Vízgazdálkodá­si Építőipari Vállalat kotrógé­pei 10—15 m-nyire dolgoznak már a föld gyomrában. Az alapárkokat mélyítik, amelyek­be az épület alapzatának a megszilárdítására vasbeton cölöpöket helyeznek el. A ta­laj ugyanis rendkívül laza er­refelé, s ezért a cölöpöknek a sziklás rétegekig kell lehatol­niuk. Annak ellenére, hogy az alapzat még nem készült el, az épület nyugati részén már megjelent az „első fecske“ — a föld alatti garázsok vasbeton konstrukciója. A nagyterem te­tőzetét hordozó hatalmas acél­oszlopok szerelésére is már megtörténtek az előkészületek. Mindez azonban csupán a . kezdetet jelenti. A jövő év el­ső negyedében megkezdik a há­romszintű alagsor építését, ahol a garázsokon kívül az épület energetikai központját, tehát a transzformátorházat, az áram­elosztókat, a kazánhazat, a légkondicionáló berendezést tervezik. A jövő év második fe­létől fokozatosan megjelennek a szint felett is az épület acél­konstrukciói. A Kongresszusi Palota építési munkáit tehát rövidesen a prágaiak is figye­lemmel kísérhetik. A metróállomás C útvonala mentén épülő további látvá­nyosság a Hősök terén a Cen- trotex külkereskedelmi vállalat. 18 szintű palotája. A prágai Területi Tervezőintézet szakem­bereinek nem volt könnyű dol­guk, hogy a főváros minden részéből jól látható korszerű alkotásukat beleillesszék a kör­nyezetbe. Tekintettel arra, hogy az épület közvetlenül a metró állomása felett emelkedik, a garázsokat és a légkondicioná­lást biztosító gépházat nem tervezhették az alagsorba, az épület tetőzetén helyezték el. A mutatós palota, amelynek ér­dekességei közé tartozik a nap­fényt visszaverő üveg- és alu­mínium-homlokzat, megérdem­li, hogy Prága különleges alko­tásai közé soroljuk. A Motokov külkereskedelmi vállalatnak a pankráci autó­busz-állomással szemben épütő 104 m magam épülete ugyan­csak a prágai Területi Tervező- intézet dolgozóinak a műve. A téren épülő többi épület a hi­vataloknak, és üzlethelyiségek­nek nyújt majd otthont. A Cseh­szlovák Rádió néhány új épü­letét is ide tervezik. A Motokov palotája egysze­rűségével tűnik ki, üveg- és elumíníum borította falaival kétségtelenül a környék dísze lesz. » * * Prága három épülő palotáját mutattuk be, amelyek bár tá­vol esnek a főváros szívétől, a földalatti vasút jóvoltából né­hány percen belül könnyűszer­rel elérhetők. Korszerűségüket, tetszetős külsejüket és beren­dezésüket tekintve pedig — műépítészeink szaktudását és ötleteit dicsérve — bátran megállnak helyüket Európa bár­melyik fővárosában. KAR1ÍOS MARTA Prága és az egész ország életében nagy jelentősége lesz a Kong­resszusi Palotának. (V. Jirsa felvétele) Ba r úti iciwiefc Egymás megismerése szilárdítja a kapcsolatokat A békében született nemze­dék számára értékes örökség a csehszlovák—szovjet barát­ság. Volt vöröskatonák és a történelmi igazságért, a dolgo­zók felszabadításáért küzdők hagyatéka. Ez a barátság a második világháború alatt a fasiszta elnyomás elleni harc­ban tovább szilárdult, s nap­jainkban egyre mélyül. Steiskal Erzsébet idestova húsz esztendeje munkálkodik a két nép barátsága elmélyí­tésén. Neki is számos barátja van a Szovjetunióban, ö ahhoz a nemzedékhez tartozik, ame­lyik koránál fogva nem vehe­tett részt a nagy történelem­formáló eseményekben, de fel­ismerte, hogy a közös célok megvalósításának nélkülözhe­tetlen eszköze a baráti kapcso­lat ápolása A pedagógiai végzettség meg­szerzése után Stejskalné a Šamoríni (Somorjai) Alapisko­lában tanított orosz nyelvet. Az idegen nyelv ismerete nagy le­hetőségeket rejt magában. Azon felül, hogy a szakmája lelt, lehetővé tette számára a baráti ország népei életének, irodalmának, kultúrájának, mű­vészetének alaposabb megisme­rését. Egy kisvárosban hamar híre megy, kinek milyen az ér­deklődési köre, ki miben jára­tos. így történt, hogy a Cseh­szlovák-Szovjet Baráti Szövet­ség városi szervezete megkér­te, tartson ismeretterjesztő elő­adásokat a Szovjetunióról. A kérésnek szívesen tett eleget. Később egyre nagyobb részt vál­lalt a szervezet munkájából. Amikor 1962-ben Dunajská Stredára (Dunaszerdahelyre) került, már bizonyos tapaszta­latokkal rendelkezett a szerve­zeti munkát illetően. Tagja volt a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség dunaszerdahelyi já­rási bizottsága elnökségének és plénumának. A járási bizottság munkájából azóta is aktívan ki­veszi részét. Segít a Puskin szavalóverseny megrendezésé­ben. Orosz nyelvtanfolyamok szervezéséből és vezetéséből is részt vállal. A járás falvaiban működő alapszervezetekben elő­adásokat tart a Szovjetunió bé­kepolitikájáról. Az orosz nyelv­tanítás és társadalmi tevékeny­sége során több szovjet ember­rel alakult ki baráti kapcso­lata. Turistaként és tanulmány­utakon többször is járt a Szov­jetunióban. Azerbajdzsán fővá­rosában, Bakuban, megismerke­dett Szafijev Natig, orosz-tör­ténelem szakos kö/éniskolai ta­nárral, aki egyúttal iskola ia nemzetközi klubjának a veze­tője. A klubtagok szocialista országok fiataljaival levelez­nek. A dunaszerdahelyi alapis­kolában Is működik hasonló klub, amelynek vezetője Stejs- kal Erzsébet. A szovjetunióbeli kollégájával való megismerke­dés folyamán kicserélték ta­pasztalataikat a klubok munká­járól. és azóta is leveleznek. A második levelezés útján ápolt baráti kapcsolata Tama­ra Bisztrickájához, a Leningrá­di Gercen egyetem orosz sza­kos tanárnőjéhez fűzi. Ez is személyes ismeretségen alapul. Tanulmányút során került vele kapcsolatba. Az orosz nyelv fo­netikájáról leveleznek. Tamara könyveket és hanglemezeket küld Leningrádból, amelyek hasznos segítőtársak a tanítás­ban, megkönnyítik a munkál. Stejskal Erzsébet idegenve­zető is. Ha szovjet vendégek érkeznek a járásba, ő a tolmá­csuk és vezetőjük. Számos ha- zánltbelí turistacsonortot is ve­zetett a Szovjetunióba. így jött létre a moszkvai In- turiszt utazási Iroda idegenve­zetőjével, Irina Kuzlnával való barátsága. Irina egyébként tör­ténész, Moszkvában a Lomono­szov Egyetemen szerzett diplo­mát. Neki köszönheti, hngy jól ismeri Moszkvát. Levelezésük­nek különös témája van: a moszkvai zsargon. Az olyan szavak, kifejezések és szóképek gyűjtése, amelyek ha nem is tartoznak szorosan az irodalmi nyelvhez, gazdagítják a nyelvi ismereteket. Ezek a baráti kapcsolatok nem öncélúak, nem csupán a kölcsönös bizalmon és közös kedvteléseken alapulnak. Stejs­kal Erzsébetet szoros szálak, s közös érdekek és célok fű­zik szovjet barátaihoz. KOVÁCS ELVIRA Ä nemzeti bizottságok a választások után TETTRE KÉSZEN, AKTÍVAN ÍRTA: DANIEL FUTEJ, AZ SZLKP KB OSZTÁLYVEZETŐJE A CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa megállapította, hogy pozitív eredményeket értünk el az egész szocialista politikai rendszer, elsősorban a szocialis­ta állam fejlesztésében. A párt nagy figyelmet szentel a szocialista állam megszilárdításának; abból a lenini elv­ből indul ki, hogy a szocialista állam a munkásosztály és a többi dolgozó hatalmának legfontosabb eszköze, a szo­cializmus építésének döntő eszköze. Nagy erőfeszítést tet­tünk a képviselő-testületek, köztük a nemzeti bizottságok osztálypolitikai jellegének megszilárdítása érdekében. Amint a kongresszusok, majd később a választási programo­kat értékelő ülések rámutattak, a nemzeti bizottságok az el­múlt időszakban általában jól dolgoztak, és nagy mértékben hozzájárultak a CStCP XIV. kongresszusa programjának si­keres megvalósításához. Bizto­sították az állampolgárok min­dennapi szükségleteit, és szer­vező munkájuk eredményekép­pen jelentős előrehaladást éri lünk el a városok és a közsé­gek fejlesztésében. A népha­talom szervei és a képviselők szoros kapcsolatot alakítottak ki a lakosság széles rétegei­vel. A dinamikus társadalmi fej­lődés objektív szükségletei, a gazdasági és a szociális építés irányításával szemben támasz­tott igények, valamint a neve­lés és a szocialista életmód ki­alakítása területén fennálló fel­adatok megkövetelik szervező és nevelő munkájuk továbbfej­lesztését. Amint Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára a XV. kongresz- szuson megállapította: a nem­zeti bizottságok helyzetének és küldetésének jelentőségéről el­sősorban az általuk irányított és Igazgatott gazdaság és ál­lami költségvetés tanúskodik. A nemzeti bizottságok rendel­keznek az állami költségvetés kiadásainak egyharmadával. Ez azt jelenti, hogy nagyfokú fe­lelősség terheli őket a lakosság szükségleteinek kielégítéséért, az oktatásügy, az egészségügy, a szociális gondoskodás, a kul­túra, a lakásépítés és karban­tartás. a szolgáltatások, a köz­lekedés stb. területén. Aligha akad a mindennapi életben olyan szakasz, amely valami­képpen ne függne össze a nem­zeti bizottságok tevékenységé­vel. Ez viszont arra kötelezi őket, hogy magas fokú politikai és társadalmi felelősségérzettel dolgozzanak. Nagymértékben attól függ az embereknek a kommunista })árt és a szocia­lista állam iránti bizalma, gaz­dasági és társadalmi aktivitá­suk, hogy a nemzeti bizottsá­gok hogyan teljesítik felada­taikat. A nemzeti bizottságok a te­rületi pártszervek és szerveze­tek vezetésével megkezdik a CSKP XV. kongresszusának és az SZLKP kongresszusa hatá­rozatainak teljesítését. Ezeket a határozatokat lebontották sa­ját feltételeikre, ezek tükröződ­nek terveikben és politikai szervezési intézkedéseikben. Felelősségteljesen és alkotóan viszonyulnak ehhez a jelentős politikai feladathoz. A válasz­tások után rövid lejáratú fel­adatok és távlati feladatok áll­nak előttük, amelyeket az öt­éves tervidőszak következő éveiben valósítanak majd meg. Szervező és nevelő munkájuk a párt gazdasági és kulturális politikájából indul ki. Elsőren­dű feladat gazdasági szervező funkciójuk és irányító munká­juk hatékonyságának fokozása elsősorban az állami gazdasági terv feladatainak teljesítése, illetve túlteljesítése szempont­jából a 6. ötéves tervidőszak első és következő éveiben. Ez­ért nagyobb figyelmet szentel­nek a lakossági szolgáltatások­nak, elsősorban azoknak, ame­lyek megkönnyítik a háztartási munkákat, a különböző javító­szolgáltatásokat, valamint a lakásokkal, illetve a motoriz­mussal kapcsolatos szolgálta­tásokat. Tudatosítják, hogy ko­moly probléma továbbra is az építkezési beruházások felada­tainak teljesítése azokon a te­rületeken, amelyekért felelő­sek, elsősorban a komplex la­kásépítésben, különös tekintet­tel a járulékos beruházásokra, valamint az oktatásügyi és egészségügyi létesítmények építésében. Szem előtt tartják azt a funkciójukat, hogy bizto­sítaniuk kell az adott terület komplex gazdasági, szociális és kulturális fejlődését. Előtér­be kerül tevékenységük hatal­mi politikai oldala, elsősorban a szocialista viszonyok meg­szilárdításában, az állampolgá­rok és a szervezetek jogainak és érdekeinek védelmében, a szocialista törvényesség meg­tartásában, a szocialista de­mokrácia fejlesztésében és tö­kéletesítésében. Rendszeresen javítanunk kell a nemzeti bi­zottságok politikai-nevelő és kulturális-népművelő tevékeny­ségét. Állandó feladat marad a nemzeti bizottságok választott szervei tevékenységének javí­tása, a képviselők politikai tö- megmunkájának tökéletesítése. Ez elsősorban a nagyobb váro­sokban, a lakótelepeken és a központi községekben fontos. Az SZLKP kongresszusőnak határozata szerint a 6. ötéves tervidőszakban a lakossági szol­gáltatások egyharmaddal, dön­tő mértékben pedig a nemzeti bizottságok által Irányított gaz­dasági szervezetekben növe­kednek. A nemzeti bizottságok az összes területen felelősség- teljesen kezelik e feladat tel­jesítését. így például a közép­szlovákiai kerületben, amely­ben a legnagyobb lemaradás tapasztalható, az ötéves terv­időszakban 35,3 százalékkal kí­vánják növelni az egy főre eső szolgáltatásokat Előnyben ré­szesítik a fehérneműmosás, a ruhatisztítás, a háztartási vil­lamosgépek javítását, valamint a gépkocsitulajdonosoknak nyújtott szolgáltatások fejlesz­tését. A szolgáltatások fejlesztésé­nek távlati terve számol a já- ráspk és a városok közti indo­kolatlan színvonalbeli különb­ségek megszüntetésével. To­vábbítjuk a szolgáltatások anyagi-műszaki alapját, kihasz­náljuk az új technikát és tech­nológiát, befejezzük a megkez­dett építkezéseket, jobban ki­használjuk a már kész kapa­citásokat. Meg kell javítanunk a szolgáltatások propagálását is. A szolgáltatások szervezése nemcsak gazdasági, hanem po­litikai feladat is. Az SZLKP kongresszusa is rámutatott, hogy a szolgáltatóüzemek mun­kájának színvonala hatással van a belpolitikai légkörre és természetesen a lakosság akti­vitására is a gazdasági felada­tok teljesítésében. Különösen fontos feladat há­rul a nemzeti bizottságokra a

Next

/
Thumbnails
Contents