Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)
1976-11-16 / 273. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK MUNKAJOGI ÜGYEKBEN KEZÜNKBEN AZ ANTI ANYAG! A\ni néhány évtizeddel ezelőtt még csak megV'kkentő feltevés volt, ma már egyre bizonyosabb valóság: anyagi világunk „tükörképe“, az antianyag is létezhet a természetben. A földi kísérletek után most a csillagászokon a sor, hogy felderítsék, vunnak-e önálló „antianyagszigelek“ a világegyetemben. H. Z.: Az efsz az új, 1975/122 sz. szövetkezeti törvény 79. §-a, s a munkatörvénykönyv rendelkezései értelmében tárgyi (azaz a vétkesség esetleges felróhatóságára való tekintet nélkül) felelősséggel tartozik az üzemi baleset kártalanításáért. Ezt a tárgyi felelősséget részletesebben a munkatörvénykönyv 190. és következő paragrafusai szabályozzák. A tárgyi felelősség alól a szövetkezet csak akkor mentesülhet. ha bizonyítani tudná, hogy az üzemi balesetet felróható módon maga a dolgozó idézte elő a munkabiztonsági előírások megszegésével, noha az efsz özek megtartását részletes ismertetésükkel megkövetelte és rendszeresen ellenőrizte. Akkor sem lenne köteles a szövetkezet kártalanítást nyújtani. ha a baleset kizárólag a dolgozó ittasságának a következménye és a szövetkezetnek nem állt módjában a balesetet megakadályozni. Részben mentesül a szövetkezet az említett tárgyi felelőssége alól, ha a dolgozó is (bár nem felróható módon) megszegte a munka- biztonsági előírásokat, ha a balesetet részben a dolgozó ittassága okozta, továbbá, ha a dolgozó, bár nem sértette meg a munkabiztonsfgi előírásokat, vagy a fölöttesek által kiadott utasításokat, de joggal kifogásolható lenne, hogy minősítése és tapasztalata alapján tudatosíthatta, hogy könnyelmű eljárásával balesetet, illetve foglalkozási betegséget okozhat saját magának. A közös (megosztott) felelősség esetében a dolgozó kiróható magatartása arányában részben viseli a baleset következményeit, egyébként a munkaadó vállalat (ebben az esetben az efsz) lega.ább a kár egyharmadát köteles viselni. A munkatörvénykönyv 191. §-ának 5. bekezdé 3 hangsúlyozza, hogy nem lehet köny- nyelmú eljárásnak tekinteni a „szokásos óva osságotés nem lehet a dolgozóra áthárítani a munka végzésével kapcrolatos kockázatot. Üzemi balesete alapján igé- nyj van az efsz-szel szemben í orvos (kórház) által pontokban megállapított fájdalomdíjra (bolestné), melyet az orvos rendszerint a kezelés befejezésekor á"apít meg, valamint tartós következmények esetében igénye lenne a társadalmi érvényesülésének megnehezülése cicién járó egyszeri térítésre. Ezt a térítést szintén pontokban, rendszerint a baleset után egy évvel az orvos (kórház) állapítja meg az 1965/3i sz. hirdetmény alapján. Minden pontért 10 korona térítés jár. H.. a fájdalomdíj 30 pontnál kevesebb, akkor külön .éríiés nem igényelhető. A betegáwomány ideje alatt igénye van a balesetet megelőző naptári évben (Óra. ál az 1974-es év) elért havi tiszta átlagkeresete és a fizetett táppénze közötti különbözetre. Ez igény az utolsó táppénz kieseti ének napjával válik esedékessé A betegállomány megszűnte után idénye van a már említett a baleket előtti havi tiszta átlagkeresete és a munkába lépése u*án elért alacsonyabb átlagkeresete közti különbségre, éspedig 2500 korona átlag- keresetig teljes összegben, ezen felül pedig fe’s összegben. Ez a korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ha a balesetet szár’škosan okozták, vagy ha az kizárólagosan a munkabiztonsági előírásoknak az üzem (efsz) részéről való megsértése miatt következett be. Az elesett kereset ilyen megtérítésébe be kell számítani az esetleges részleges, vagy teljes rokkantjáradékot. Az elesett kereset akkor válik esedékessé, ha a dolgozó részleges, illetve teljes rokkantnyugdíját kikézbesítették, vagy akkor, amikor újból munkába állt, és keresetcsökkenése az üzemi balesettel van okozati összefüggésben, s először folyósították bérét alacsonyabb összegben. A felsorolt igények az egyes részigények említett esedékessé válásától számított egy éven belül érvényesíthetők annak kockáztatása nélkül, hogy a vállalat (ebben az esetben az efsz) nem védekezne az igények elévülésének kifogásával. Az ön esetében a szövetkezet — noha ön már kérte balesetének kártalanítását — kitérő választ adott és ajánlotta, hogy igényelje a részleges rokkantjáradékot. ön ezt meg is tette, de eredménytelenül. így egyenlőre csak csökkentett munkaképességű személynek számít és azáltal, hogy csak könnyebb munkát végezhet, keresete lényegesen alacsonyabb. Úgy tűnik, hogy olyan esetről van szó, amelyet az efsz- nek a fentiek értelmében teljes egészében kártalanítania kellene. Ajánljuk, hogy a részigények viszonylag korai, egyéves elévülése miatt, mielőbb fordul jón ügyvédhez, hogy az minél előbb adjon be az ön nevében Indítványt az efsz egyeztető bizottságának (zmierčia komisia), mert az új, 1975/122 számú szö”etkezetí törvény 82. és következő paragrafusai szerint a tagsági viszonyból eredő jogigényt először a szövetkezetben létesült békéltető bizottságnál kell beadni (lásd az 1975/137 sz. új mintaalapszabályok 32. cikkelyét Is). Ha az Indítvány beadásától számítva 30 napon belül nem kerül sor az egyezség megkötésére, vagy ab^an az esetben, ha a szövetkezetnél mét? nem alakították meg az említett rendelkezések szerint a békéltető bizottságot, lehet a keresetet az illetékes járásbíróságnál beadni. Ha az efsz-nek van a Szlovák Állami Biztosítóval kötött önkéntes balesetbiztosítása, akkor a szövetkezet a káreset bejelentése alapján kérheti, hogy a biztosító a szerződésnek megfelelően a kártérítés kifizetésének nagyobb részét viselje. K. S.: Az 1968/103 sz. hirdetmény 9. §-a értelmében, mely az éjjeliőrök, üzemi őrök, tűzoltók és portások fizetési feltételeiről szól, a munkaadó vállalat azoknak az őröknek, akik a munkidőn túl is törődnek a vállalatot őrző kutyák gyakorlásával és etetésével, havi 80 koronáig terjedő jutalmat adhat. A „szolgálati kutya“ élelmezési költségeit egyébként a munkaadó vállalatnak kellene viselnie, tekintet nélkül arra, hogy a kutya esetlen az ön tulajdona. A törvénymagyarázat szerint a kutyát szolgálati ebnek kell tekinteni, ha azt az üzem őrzésére használják a vállalat, illetve az üzem vezetőségének tudomásával. A fentiek értelmében ajánljuk, hogy lehetőleg kölcsönös megállapodással szabályozzák a kutya költségeinek viselését. Egyébként fizetésének arány- lagosságát és helyes kiszámítását csak a vállalat bérosztályán tudná megállapítani. Az előírások több szektorban eltérőek. P. J.: Ha nem kötött a szövetkezettel az anyagi felelősség vállalásáról írásbeli szerződést, akkor a^ volt szövetkezeti törvény és * a szövetkezeti alapszabályok értelmében tartozik kártérítési felelősséggel. Mivel ebben az esetben a bíróság szádékos bűncselekményt állapított meg, elvben az okozott teljes kárt tartozik megtéríteni. Ha az ítélet nem marasztalta el a kár megtérítésére, akkor a polgári ügyekben megindított esetleges per során védekezhet az efsz közös felelősségével. Ennek arányát a bíróság a tényállás alapján állapíthatja meg. A jogerős bírósági Ítéletben megítélt kárösz- szeg behajtása iránt 10 éven belül lehet végrehajtási kérelmet beadni. Ha a kárigényt illetően a polgári per útjára utasították a károsult szövetkezet ós a döntés kézbesítésétől számított egy év alatt a polgári pert nem adták be, az ilyen igény későbbi perelése esetében védekezhetne az igény elévülésével. Dr. F. J. A világsajtó 1970 januárjá** ban különös hírt közölt: a szerpuhovi , szinkrofazotron — a rendkívül nagy energiájú részecskegyorsító — nehézhidrogén (deutérium) antimago- kat „termel“. Néhány héttel később pedig újabb szenzáció híre röppent fel: a nagy energiák fizikájának szerpuhovi intézetében a periódusos rendszer második elemének atommagját, a hélium „antimagját“ Is sikerült előállítani. Anatolij Logunov akadémikus így világította meg ennek jelentőségét: „A XX. század egyik legnagyszerűbb felfedezése a magfizikában a természet sajátos szimmetriájának felismerése. Ennek az a lényege, hogy minden elemi részecskének létezik egy „ikertestvére“, antirészecskéje. Tömegük ugyanakkora, mint „normális testvéreiké“, de viLlamos és egyéb töltéseik ellenkező előjelűek ...“ Az antirészecskék megismerésének története rendkívül kalandos. Dirac amerikai fizikus 1931-ben, tisztán elméleti úton, arra a következtetésre jutott, hogy léteznie kell pozitív villamos töltésű elektronnak Is. Ez olyan paradox állításnak látszott, hogy akkor senki sem hitte el, sőt még ő maga Is kétségbe vonta gondolatmenetének helyességét. Akkoriban ugyanis már bizonyosnak tudták a iizlkusok, hogy környező világunk minden atomja pozitív villamos töltésű magból és negatív töltésű elektronok burkolatából áll. 1932-ben azonban meglepő dolog történt. Anderson amerikai fizikus olyan nyomot észlelt egy küdkamra-felvéte- len, amely csak elektrontól származhatott, de ezzel ellentétes pályájú volt. A különös jelenségre csak egyféle magyarázat illett: az elektronnal azonos tömegű, de pozitív villamos töltésű részecske adott életjelt magáról. Az elektron „ikertestvére“ a pozitron nevet kapta. Később kiderült, hogy amikor nagy energiájú foton (a fény részecskéje! ütközik az atommagba, egy elektron és egy pozitron képződik. Ez az ún. párképződés, erre figyelt fel Anderson a kozmikus sugárzás vizsgálata közben. A pozitron ugyanolyan közönséges részecskének lenne tekinthető, mint a többi elemi rész, ha nem derül fény később különös sajátosságára: elektronnal találkozva a két részecske fotonok alakjában szétsugárzódik. Anderson felfedezése után a nagy fizikai laboratóriumokban világszerte megkezdődött a hajsza annak felderítésére, van-e a többi elemi résznek is antirészecske-párja, „ikertestvére“. Először protonok anti- lészecskéi után nyomoztak a kutatók. Minthogy a proton csaknem kétezerszer „súlyosabb“ az elektronnál, az „ikertestvér“ megtalálására csak az atomfizika „nehéztüzérségi fegyverei“, a hatalmas részecskegyorsító berendezések teremtettek lehetőséget, így az antiprotonok előállítása 1955-ben valósulhatott meg. Segré, Chamberlain amerikai fizikusok és munkatársaik az akkor elkészült Bevatron gyorsító-berendezésben rézlemezt bombáztak nagy energiájú protonokkal és a protonnal egyező tömegű, de negatív villamos töltésű antiprotonok létrejöttét sikerült megfigyelniük. Szovjet tudósok 1959-ben állítottak elő antiprotonokat a dubnai 10 milliárd elektronvoltos szinkrofazotronnal. A szét- sugárzódás az antiprotonokra is érvényesnek bizonyult: ha közönséges protonba ütköznek, mezonokká sugárzódnak szét, de csaknem kétezerszer akkora energia szabadul fel, mint az elektron-pozitron ütközéskor. Közben, 1956-ban az atommag villamosán semleges alkotórészét, az antineutront is előállították, tehát bebizonyosodott, hogy az atom minden alkotórészecskéjének van „el lenlábasa“, antirészecskéje, s később a többi elemi rész anti- párját is sikerült megtalálni, illetve előállítani. Ezzel eltűnt az a furcsa aszimmetria, amely eddig jellemzőnek látszott az anyagra: az elemi negatív villamos töltés az elektronhoz, az elemi pozitív töltés pedig a protonhoz kapcsolódik. Az antirészek felfedezésével helyreállt a rend, és a részek- antirészek szimmetriája a fizika alapvető tétele lett. De ha az atom minden alkotórészének van antirészecskéje, nincs akadálya — gondolták a fizikusok —, hogy az anyag ellenkező töltésű változata, az antianyag Is létezzék. Az elmélet gyakorlati bizonyítása a nagy részecskegyorsító berendezésekre várt, s néhány évvel ezelőtt valóban sikerült előállítani Brookhaven- ben, majd Dubnában a nehéz- hidrogén antiváltozatát, amelynek magja egy antiprotonból és egy antine.itronból áll. A legegyszerűbb atomok antiváltozatát tehát már sikerült előállítani a laboratóriumokban. Ezek persze környezetünkben nem fordulhatnak elő tartósan, mert közönséges anyaggal érintke?ve, a szétsu- gárzás áldozatául esnek. De ha a természet számára a pozitív és negatív töltés teljesen egyenrangú, miért csak az anyag egyik változata uralkodik világunkban"? Ha a természet törvényei nem tesznek különbséget közönséges anyag és antianyag köpött, nyilvánvaló, hogy egv meghatározott térrészben csak az anyag tígyik változata maradhat fenn, hiszen antianyaggal keverve szétsugárzódnak. Tejútrendszerünkön túl, a világtér távoli mélységeiben azonban elvileg létezhetnek olyan anyagszigetek, amelyek antlanyagból épülnek fel, s ez az anyag ott ugyanúgy alkothat csillagokat, csillagrendszereket, mint amilyenek kozmikus környezetünkben találhatók. Meglepetések sora vár a kutatókra attól a naptól kezdve, hogy 1967-ben felavatták a szerpuhovi szinkrofazotront, amely a dubnai óriás berendezésénél hétszer nagyobb energiára gyorsítja az elemi részecskéket. Ebben az energiatartományban sikerült először bebizonyítaniuk a szovjet fizikusoknak, hogy a hélium ellenkező villamos töltésű atommagja is létezhet a természetben. A KGST MOSZKVAI SZÉKHAZA A KGST-országok széles körű együttműködése folytán a tagállamok küldöttei szinte állandóan üléseznek hol a Szovjetunióban, hol pedig valamelyik másik államban. A küldöttek régi vágya teljesült a KGST új moszkvai székházának megépítésével. A külsejében és belső kialakításában egyaránt reprezentatív épületcsoport különböző célokat szolgáló épületekből áll. Így pl. egy 30 emeletes toronyházban helyezték el az irodákat, a titkárságot, valamint’a szabványosítási főiskolát. Egy háromszög alapú épületbe került az ülésterem, s egy 12 emeletes épületben helyeztek el a korszerű, minden kényelemmel ellátott szállodát. Az épületkomplexum térfogata 300 000 köbméter. Ez megfelel 1560 lakás térfogatának. Az irodai szobák kubatúrája kb. 250 000 m3. Az impozáns épületcsoport 4,6 hektár területet foglal el. A 30 emeletes toronyépület alaprajza kiterjesztett szárnyra emlékeztet. A függőleges tartószerkezet egy része harántfalakból, más része nagy teherbírású, de karcsú pillérekből áll. A 40X40 cm keresztmetszetű pillérek 6X6 m-es hálóban helyezkednek el. A pillérek belső maglát alkotó vasbelét hengerelt acélból készült. A 6X6 méteres, hálós rendszerű pillérállások lehetővé tették, hogy minden szinten egységes vízszintes teherhordozó szerkezetet alkalmazzanak. Az épületet statikailag úgy méretezték, hogy a legnagyobb szélterhet is biztonságban viselje. A számítások szerint a legnagyobb kilengés — az épület csúcsán mérve — nem haladja meg a 7 cm-t. A külső felületet hatalmas acél- és alumínium keretekben elhelyezett színes üvegből és nyersbetonból alakították ki. A főbejárat előtti teraszon kb. 100 gépkocsi részé re biztosítottak parkírozó lehetőséget. A terasz alatt korszerű, egyszerre 80 gépkocsit befogadó garázs épült. Az érkező gépkocsik föld alatti alagúton közelíthetik meg a garázst. A főbejárat mögötti előtérben ruhatárat alakítottak ki kb. 2Ö0 vendég részére. Az épület magjában helyezkedik el az amfiteátrumszerű tanácsterem, ahonnan közvetlen kijáratok nyílnak az utcai front felé. Az előadások tolmácsolását egy tizenöt nyelvű tolmácsolóberendezés biztosítja. A szálloda belső elrendezését, illetve térkialakítását szellemesen oldották meg. Középfolyosós rendszer folytán leegyszerűsödik a szobák és lakosztályok elhelyezése. A szállodában 250 szoba van, nagyrészt 1. illetve 3 személyesek. A szálloda előcsarnokából 5 felvonó szállítja fel a vendégeket. Az előcsarnokból nyílnak a bankett-termek, illetve az éttermek. Az épületegyüttesbe 4000 tonna acélszerkezetet, 300 tonna alumíniumot és 15 000 m3 előregyártott vasbetonszerkezetet építettek be. A KGST-székház korszerűségével és esztétikus megoldásával (a tagállamok közös terve alapján építették fel) méltó sikert arat a szakemberek körében. (dj)
