Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)
1976-10-15 / 246. szám, péntek
Felelősek vagyunk a jelenért és a jövőért /Folytatás az 1. oldalról) ,gítő az Önök választókörzetéiben az elmúlt években megvalósított lakásépítkezés, menynyire vált tökéletesebbé a szolgáltatás hálózata, mennyire fejlődtek nemcsak a munkalehetőségek, hanem az üdülési lehetőségek is. Természetesen az élet élet. Gyakran nemcsak az elvégzett munka feletti megelégedettséggel és örömmel jár, hanem problémák és nehézségek is felmerülnek. Semmiképpen sem akarom azt állítani, hogy Kelet-Szlovákiában, vagy konkréten ebben a választókörzetben nincs amit javítani, tökéletesíteni vagy fejleszteni lehetne. A munkalehetőségek intenzitása annak ellenére, hogy Košice ma már hatalmas ipari központ, a szlovákiai országos mutatókkal összehasonlítva nem kielégítő. Ezen a téren a jövőben még sok mindent helyre kell hozni, s gondolkozni kell azon, hogyan lehet a helyzeten javítani. Azt sem lehet állítani, hogy a munkalehetőségek hiánya a lakosság életszínvonalán mutatkozik meg. Azonban aligha mondhatjuk ideálisnak, hogy a kerület munkaképes lakosságának csaknem a 75 százaléka máshova utazik munkába, mert nem talál ilyet saját lakhelyén. Ez főképp a nőkre, elsősorban a férjezett asszonyokra és a kisgyermekes anyákra vonatkozik. Érthető, hogy a nők számára a terciális szférának kellene a lehető legnagyobb mértékben biztosítania munkalehetőséget. Ilyeneket rendszeresen kell létesíteni a košicei járásban is, hogy megfeleljenek a lakosság egyre növekvő követelményeinek. A košicei járásban a községek csaknem 43 százalékában van már klubtípusú népművelési intézmény, ez pedig meghaladja a szlovákiai átlagot. De azt is meg kell jegyeznünk, hogy a községek több mint 14 százalékának nincs ilyen intézménye. Tudjuk, hol és mit kell felépíteni, vagy kibővíteni. A hatodik ötéves terv társadalomfejlesztésünk reális terve, azonban ahhoz, hogy igazán megnyugtatóan teljesíthessük is, a CSKP XV. kongresszusa szellemének nemcsak tudatunkban, hanem a mindennapi gyakorlatban is gyökeret kell vernie. Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára beszédeiben már nemegyszer hangsúlyozta, hogy bőségben élni nem jelent pazarlást. E szavait ma különösképpen ki kell emelni. A világban uralkodó gazdasági helyzet — tehát nálunk is, mivel egy bolygón élünk, habár eltérő társadalmi feltételek között — szélsőségesen bonyolult. Megfelel a világ gazdaságában mutatkozó fejlődés irányának. Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy sikeresen megbirkózhassunk a feladatokkal, amint azt a CSKP XV. kongresszusának a lakosság életMiroslav Válek elvtárs színvonala megőrzésére és emelésére vonatkozó irányelvei megszabták. Ez mindegyikünktől kezdeményezést, fegyelmezettséget és felelősségteljes munkát követel meg — hisz saját magunknak dolgozunk. A gazdasági problémákat nem akarjuk az állampolgárok életvagy kulturális színvonalának a kárára megoldani. Ezért tudatosítanunk kell, hogyha bármit is közvetlenül végzünk munkánkban, ez hazánk valamennyi állampolgárát érinti. Egyébként a haza szónak ebben az esetben valóban megvan a helye. Ez a mienk, hozzánk tartozik, mi birtokoljuk. Egyúttal azonban mind a jelenért, mind a jövőért felelősek vagyunk. Elvtársak, az ilyen jelentős események előtt, mint amilyenek a választások, egyes nyugati országok körei fokozott kampányt indítanak csehszlovákellenes, szocialistaellenes és szovjetellenes jelszavakkal. Ez most is így van. Jó tudni, és állampolgáraink nagyfokú fejlettségét bizonyítja, hogy meg tudják különböztetni, mi az igazság és mi a hazugság. Hogy a munkához való viszonyukkal, mindennapi életükkel adják a legjobb választ a szocializmus ellenségeinek ezekre a komor Jóslataira. Ezért nem tör ki nálunk fölöslegesen pánik, nem vesz erőt rajtunk a hisztéria, nem történik semmi rendkívüli, hacsak azt nem tartjuk rendkívülinek, hogy a nehéz objektív körülmények ellenére is sikerül teljesíteni a kitűzött feladatokat. Az ellenséges propaganda nem kis mértékben a kulturális területre irányul. A kultúra olyan szféra, amely jelentős mértékben szellemi értékeket produkál, s ahol a munka eredményeit nem lehet mindig mérlegelni és értékelni. Másrészt a kulturális élet olyan terület, amely rendkívül alkalmas a társadalmi légkör befolyásolására, hangulatkeltésre, és hamis hírek terjesztésére. Mi a helyzet kulturális téren? Semmi sem valósult meg abból, amit nekünk pár évvel ezelőtt jósoltak, és amit mindmáig is jósolnak. Csehszlovákiából nem lett kulturális sivatag, amelynek egy- színvonalú a kultúrája, sőt éppen ellenkezőleg. Tények meggyőzően bizonyítják, hogy kultúránk nemcsak mennyiségi, hanem egyre inkább minőségi szempontból is olyan színvonalat ér el, amilyen a múltban nem volt. Szlovákia, amelynek kultúrája — kevés kivétellel — nem is olyan régen még a kulturális periféria határán mozgott, olyan országgá vált, ahol egyre rohamosabban fejlődik az emberek esztétikai érzéke, ahol az emberek számára a kultúra ma már nemcsak ünnepi alkalmat jelent, hanem mindennapi szükségletként jelentkezik. Szlovákiában a múltban sohasem volt még ilyen időszak, amelyet a más országokkal való kulturális értékek aktív és gyümölcsöző cseréje jellemez. Ezzel egyidejűleg hangsúlyozni kell, hogy igen nagy jelentőségű kulturális értékek cseréjéről van szó, s hogy Szlovákiában az elmúlt években annyi élenjáró és világhírű művészi együttes vendégszerepeit, amennyit az elmúlt évtizedekben még elképzelni sem lehetett volna. Ez is növeli a kulturális tudatot, fokozza az ízlés színvonalát, és természetesen az emberek igényességét is. Rövidesen megtartják a művészeti-kulturális szövetségek kongresszusát, amelyen megvonják az elvégzett munka mérlegét, ahol érthetően fogyatékosságokról és a szlovákiai kultúra fejlesztésének szükségességéről is szó lesz. Nevetséges lenne azt állítani, hogy kulturális téren nem lehetnek problémák. Vannak és lesznek. De ez normális jelenség. Ügy vélem, hogy ezekkel a problémákkal köny- nyen megbirkózunk. A SZISZ a Nemzeti Front szilárd láncszeme (Folytatás az 1. oldalról) sajatabb érdekeit és szükségleteit. Ezért, egyértelműen és fenntartás nélkül támogatjuk a CSKP XV. kongresszusának határozatait is, s minden erőnkből és a lehető legnagyobb lelkesedéssel e hatorázatok megvalósításán fáradozunk. Igényeink, szükségleteink állandóan növekednek. Mindany- nyian tudjuk azonban, hogy csak abból élhetünk, amit megteremtettünk, hogy a nép élet- színvonalának emelése feltételezi népgazdasági feladataink sikeres teljesítését. Ezen a téren a CSKP XV. kongresszusa igényes célokat tűzött ki. A legfontosabb cél az, hogy elmélyítsük a szocialista életmódot, biztosítsuk a lakosság növekvő anyagi és szellemi igényeinek kielégítését, valamint, hogy a társadalmi termelés hatékonyságának növelésével és a munka minőségének javításával tovább szilárdítsuk az emberek lét- és szociális biztonságát. Ez számunkra azt jelenti, hogy meg kell tanulnunk új módon szemlélni az igényes gazdasági feladatokat, törekednünk kell a munka minőségének javítására, a legújabb tudományos-műszaki ismereteknek a termelésben való minél gyorsabb felhasználására, minden gramm nyersanyag és anyag, minden kilowattóra villanyáram gazdaságos kihasználására, törekedni arra, hogy termékeink helytálljanak a kemény nemzetközi konkurrenciáJindrich Poledník elvtárs ban, arra, hogy a fiatalok bátor tettei előmozdítsák a szocialista mezőgazdasági termelés további fejlődését. Mindenütt, minden munkahelyen, iskolában és ifjúsági szervezetünk tevékenységében is érvényes: az, ami elég volt tegnap, ma már nem elég. Van mire alapoznunk. Legjobb fiatal dolgozóink, újítóink, ifjúsági munkacsoportjaink, szocialista brigádjaink és komplex racionálizációs brigádjaink kiváló eredményeket értek el és sok tapasztalatot gyűjtöttek. Önök, az észak-morvaországi kerület fiataljai őszintén örülhetnek annak, hogy éppen itt, ebben a kerületben több olyan ifjúsági mozgalom bontakozott ki, amelyek minőségileg új elemekkel gazdagították a szocialista munkaversenyt, példát mutatva ezzel a többieknek. A „Szárnyald túl magad és tarts ki“ jelszóval indult mozgalmat az orlovái Antonín Zápotocký Bánya Milan Zabčík, a Szocialista Munka Hőse vezette ifjúsági kollektívája kezdeményezte. Ehhez hasonló az „űj gépekkel többet, jobban és olcsóbban“ jelszóval indult másik mozgalom is, amelyet a Klement Gottwald Űj Kohóban Michal Hockonak, a Szocialista Munka Hősiének ifjúsági brigádja kezdeményezett. ök megértették — folytatta Poledník elvtárs —, mennyire fontos céltudatosan, szorgalmasan és kitartóan a legjobb eredményekre törekedni, kez- deményezően keresni és érvényesíteni az új ötleteket és formákat, közijén kihasználni a fiataloknak az új és progresz- szív dolgok iránti fogékonyságát, s ehhoz a munkához megnyerni. azoknak a támogatását is, akik eddig passzívak voltak. Ehhez azonban sok tudásra és erős akaratra van szükség. Elsősorban olyan kiváló dolgozónak kell lenni, aki meg tud birkózni a modern termelés igényes követelményeivel, amelyet az iskolában, vagy a szaktanintézetben elsajátított. Ezért, ifjúsági szervezetünk munkájában nagy gondot fordítunk arra, hogy a diákok és a szakipari tanulók minél több ismeretre tegyenek szert az iskolában, továbbá, hogy minél jobb legyen a tanuláshoz és a tanulmányi eredményekhez való viszonyuk. Még ez sem minden. Csak helyeselhetjük, ha tudásukat különféle szakkörökben mélyítik és érvényesítik, ha a főiskolások a tudományos és a szaktevékenység révén belekóstolnak a tudományos munkába, ha mindenkinek már tanulmányai idején is módja nyílik az üzemi termeléssel való rendszeres kapcsolat létesítésére és felhasználására. Ahhoz, hogy valaki a szocialista Csehszlovákia jó állampolgára legyen, magában nem elég a szakmai ismeretek töm- kelege sem. Ehhez sokkal több kell — valóban embernek kell lenni a szó legtágabb értelmében. Becsületesnek, igazságosnak, bátornak, erős akaratának, szeretni kell a munkát, nem szabad visszariadni az akadályoktól és a nehézségektől. Szeretni kell hazánkat, azt az országot, amelyben születtünk, és amelynek szocialista rendszere oly sokat nyújt számunkra. Áldozatkészen kell dolgozni a hazáért, és ha szükséges, meg kell védeni. Mint a szocialista kor fiataljai — hangsúlyozta Poledník elvtárs —^ arra törekeszíink, hogy egyre jobban megismerjük a marxizmus—leninizmus elméletét, a tudományos világnézetet, hogy minél jobban elsajátítsuk a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, amelyek lehetővé teszik, hogy reálisan, ob- jektívan alkossunk ítéletet a világról és tájékozódjunk a társadalomban. Mindez csak növelni fogja afölött érzett büszkeségünket, hogy szocialista társadalomban élünk, olyan társadalomban, amelyben a dolgozó nép valóban irányíthatja saját ügyeinek intézését, amelyben egyesek nem élős- ködhetnek másokon, amelyben mindenkinek jut munka- és érvényesülési lehetőség és amelyben mindenki, aki támogatja a szocializmus ügyét, teljes mértékben fejlesztheti képességeit és tehetségét, amelyben igazi demokrácia teszi lehetővé a részvételt a legszélesebb néprétegeknek az ország és a társadalom sorsát eldöntő határozatok meghozatalában. Mennyire más a dolgozók és a fiatalok élete a szocialista országokban, mint a tőkésországokban! Hivatalos adatok szerint a mai napig a tőkésországokban a gyerekek végzik az összes munka csaknem 5 százalékát. Nemcsak a kis rikkancsokról és a cipőtisztító fiúcskákról van szó, akiket a filmből ismerünk. Többségük bérmunkás, akinek apja gyakran munkanélküli, s így a vállalkozók a munkát nevetségesen alacsony bérért végeztethetik el. Az olaszországi iparvállalatok például több százezer 14 évesnél fiatalabb gyermeket alkalmaznak. Az Amerikai Egyesült Államokban a mező- gazdasági bérmunkások csaknem egynegyede 6—16 éves gyermek. A görögországi textilgyárakban csaknem 50 ezer 10—14-éves lány dolgozik. Ezek megrázó tények, amelyeket a tőkés rendszer nem tud eltüntetni. A nemzetközi munkaügyi szervezet egyik ülésén is megállapították: a gyermekmunka felszámolásának útjában két alapvető nehézség áll: a szülők nyomora és az iskolahiány. És a fiatalok közül el tudna képzelni valaki hazánkban egy olyan embert, aki nem tud írni, olvasni? Pedig a világon több száz millió 16—45-éves ember írástudatlan. Méghozzá nemcsak azokban az országokban, amelyek évszázadokon át a gyarmati elnyomás igájában sínylődtek. Az Egyesült Államokban a felnőttek 13, Olaszországban több mint 20, Belgiumban több mint 10 százaléka írástudatlan. Ennek a jelenségnek egyik alapvető oka megint csak a szegénység, amelyben a proletár családok élnek, a nyomor, amely arra kényszeríti a gyermekeket és a fiatalokat, hogy otthagyják az iskolát és munkát keressenek. Nyugaton sok fiatal azonban nem törődik bele ebbe, érvényesülési lehetőságat követel, azért harcol, hogv művelődhessen, sokoldalúan fejlődhessen, hogv létbiztonsága és távlati érvényesülési lehetősége legyen. A nyugati fiatalok küzdenek jogaikért és társadalmi érvényesülésükért. Teljes szolidaritásunkat fejezzük ki ezen fiatalok és küzdelmük iránt. Hasonlóan mély szolidaritásunk azok iránt a fiatalok iránt is, akik a mai napig küzdeni kénytelenek a fasiszta terror ellen, mint például Chilében, vagy hazájuk szabadságéért és függetlenségéért, mint a Közel-Keleten, vagy a demokratikus átalakulásért, mint például Spanyolországban. Mindezeknek a fiataloknak elvtársi üdvözletünket küldjük, s biztosítjuk őket arról, hogy az imperializmus, az elnyomás, a kizsákmányolás ellen, a békéért, a demokráciáért es a társadalmi haladásért vívott igazságos harcukban mindig számíthatnak a csehszlovákiai fiúk és lányok teljes és fenntartás nélküli támogatására. Jól tudjuk, kinek köszönhetjük a békét, hazánk biztonságát, a békés alkotómunka feltételeit. Tudjuk, hogy ez a Szovjetunió, Csehszlovákia és a többi szocialista ország céltudatos és türelmes békepolitikának érdeme, hogy ez az összes haladó és békeszerető erők érdeme. Poledník elvtárs hangsúlyozta: a szovjet ifjúság szervezetéhez, a lenini Komszomolhoz mély és szilárd internacionalista szálak fűznek bennünket. Első valóban forradalmi Ifjúsági szervezetünk, a Csehszlovák Komszomol 1921-ben történt megalakulása óta napjainkig a lenini Komszomol példájával ösztönözte és ösztönzi haladó ifjúsági mozgalmunk egész korosztályainak munkáját. A lenini Komszomol tapasztaltaiból tanultunk, tanulunk és fogunk mindig tanulni. Örülünk annak, hogy sohasem voltak annyira mélyek, szilárdak, őszinték és kölcsönösen előnyösek a szovjet ifjúsági szervezettel való kapcsolataink, mint a jelenben. Poledník elvtárs befejezésül leszögezte: annak a tudatában járulunk a választási urnák elé, hogy a kommunista párt és az egész társadalom figyelemmel, gondoskodással és bizalommal viseltetik a fiatal korosztály iránt. Ezért a Nemzeti Front jelöltjeire, a kom; munista párt politikájára fo1 gunk szavazni, mert ez a politika lehetővé teszi drága hazánk további felvirágoztatását* s biztosítja boldog jelenünket és jövőnket. Ajóndékáf'Ctdás az MNK bratislavai főkcnzulátusán Tegnap ünnepi fogadás keretében értékes ajándék átadására került sor a Magyar Nép- köztársaság bratislavai főkonzulátusán. Az ajándékot, melyet 1500 kötetnyi válogatott, szép könyv alkot, az MNK Kulturális Minisztériuma adományozta az SZSZK Kulturális Minisztériumának. Miután Tatai József főkonzul szívélyesen köszöntötte az ünnepi aktuson megjelenteket, Gábor Viktor kiadói főigazgató az MNK Kulturális Minisztériuma nevében méltatta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között fennálló kulturális csereegyezményt, mely Igen pozitív szerepet tölt be a két ország kulturális kapcsolatainak fejlődésében. Ezek után a főigazgató átnyújtotta az ajándékozott könyvek jegyzékét dr. František Karasnak, az SZSZK Kulturális Minisztériuma népművelési osztályvezetőjének, aki a minisztérium nevében megköszönte a becses ajándékot. Dr. Karas a könyvajándékot átruházta a CSEMADOK-ra. Lőrincz Gyula, a CSEMADOK országos elnöke megköszönve a minisztérium bizalmát, biztosította a megjelenteket arról, hogy megfelelően fog sáfárkodni a becses ajándékkal. A könyveket a CSEMADOK a népkönyvtárak és az iskolai könyvtárak között osztja majd szét. Az ünnepi aktuson az SZLKP Központi Bizottságát dr. Štefan Bolebruch osztályvezető képviselte. Jelen volt továbbá Ond- rej Clovieöek mérnök, szlovák kiadói főigazgató, Szigl Ferenc, az SZSZK Nemzetiségi Tanácsának titkára, Varga Béla CSEMADOK-főtitkár és mások. (k—i) 1976. X. 15.
