Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)

1976-10-13 / 244. szám, szerda

Három falu: közös irányítás JUBILEUM JEGYÉBEN # KOMMUNISTÁK KÖSZÖNTÉSE A szádellől völgy gazdag növényvilágával, festői szép­ségével nemcsak a botaniku­sok, hanem a pihenni vágyó turisták körében is egyre közkedveltebb. A völgy „bejá­ratánál“ apró falu terül el: Szádellő alig 200-an lakják. Tőle két kilométernyire van Tldvarnoki hat kilométerre pe­dig Méhészke. A település ne­vének végén találó a kicsinyí­tő képző, hiszen lakosainnk száma a százat sem éri el. Ti­zenkét évvel ezelőtt nemcsak a három falu szövetkezete egyesült, hanem a nemzeti bi­zottság vonalán is közös lett az irányítás. A lakosok össz- létszáma így is csak 750 kö­rül mozog. Udvarnokiban van a három falu központja. A hnb épüle­téhen Ünneplőbe öltözött fel­nőtteket, pionírokat találok. Pártunk megalakulása 55. év­fordulójának alkalmából a he­lyi pártszervezet és az újbód- vai társult szövetkezet közös ünnepséget szervezett a pol­gári ügyek testületének köz­reműködésével. A szövetkezet két 50 éves assszonyát: Páll Dezsőnél és Páll Miklósnét, valamint a pártszervezet idős, érdemes tagjait: Jifina Han­kovát, Soltész Miklóst, Haczel Pált, Ján Laurot és Lukács Já­nost köszöntötték a pionírok és a munkatársak. — A választási előkészüle­tek szerves részét képezi ez az ünnepség — mondotta Schneider János titkár. — Agitációs központunk munká­jában a választási program is­mertetése és a képviselők be­mutatása mellett nagy súlyt helyez a munkásmozgalmi ha­gyományok ápolására, a CSKP történetének ismertetésére. E téren sok segítséget kapunk az idős, tapasztalt elvtársak­tól. A választások kapcsán szó­ba kerülnek az eredmények, tervek. Varga Miklós már nyugdíjas, de ő tölti be a hnb elnöki tisztét is. — Mit csináltunk az eltelt öt év alatt? Habár nem sok­nak tűnik, a mi viszonyaink­hoz képest eleget, elvégeztük mindazt, amit célul tűztünk ki magunk elé. Itt kell meg­jegyeznem, hogy mi nem va­gyunk úgynevezett fejlődő .község, nincsenek nagy beru­házásaink. Meglevő eszközein­ket kell fenntartanunk, felújí­tanunk. Szádellőben átalakí­tottuk az iskolát, Udvarnoki­ban óvodát építettünk. A jár­dák építése még folyamatban van. — írja be azt is — szól közbe egy fiatal tanítónő —, hogy amikor javítani, építeni kell, Miklós bácsi az első, aki megmarkolja a szerszám nyelét és dolgozik keményen. Miért nem számítanak a távlati tervekben a további fejlesztésre? Sokan elmennek innen. Szádellőn talán még inkább megmaradnak az em­berek, főleg a mezőgazdaság­ban dolgoznak, de Udvarnoki- ból a fiatalok többnyire az iparban helyezkednek el: a tornai cementgyárban, a Ke­let-szlovákiai Vasműben. Eb­ből adódik másik gondjuk: az iskola kérdése. A jövő évben az egy—öt-osztályos szádellői iskolában összesen csak hat gyerekre számíthatnak, ami kevés az osztály fenntartásá­hoz. A központban, a tornai magyar iskolában viszont ke­vés a hely. Egyelőre keresik a megoldást. Búcsúzáskor, kézfogás köz­ben mondta Miklós bácsi: — így van ez nálunk, látja, hi­szen a három falu is csak egy kis falu. MALINÁK ISTVÁN A nemzetközi kommunista mozgalom A FELVILÁGOSÍTÁS eszközei Fellendült a politikai tömegmunka £ Az agitációs központok Morvay Károly elvtársat munka közben kerestem fel. A Komárnói Járási Népművelési Központ igazgatójánál az iránt érdeklődtem, hogyan szeretné­nek hozzájárulni a választási előkészületek és a választások lebonyolításának sikeréhez a járási népművelési központ dol­gozói. Megtudtam, hogy a vá­lasztási előkészületeket ebben az intézményben már kora ta- vasszal elkezdték. — Két alkalommal rendez­tünk 3—3 napos iskolázást az agitációs központok vezetői, il­letve a kulturális intézmények vezetői számára. A napirenden a politikai tömegmunka meg­szervezésének a kérdése sze­repelt. A további hónapok, he­tek folyamán egyre többször találkoztunk agitátorokkal, népművelőkkel, akiket rövid tartamú iskolásokon láttunk el újabb módszertani utasítások­kal, anyagokkal. Külön figyel­met szenteltünk a szemléltető agitáció és a rádiós-körök tevé­kenységének. Közösen megvi­tatjuk a felmerülő problémá­kat, az új módszerek alkalma­zását a politikai tömegmunká­ban. Ezeket az összejöveteleket úgy készítjük elő, hogy minden Morvay Károly alkalommal tudjunk valami újat, hasznosat nyújtani azok­nak, akik a politikai tömeg­munka fellendítésén fáradoz­nak a járásban. Az igazgatótól megtudtam azt is, hogy a választások si­keres előkészítése és lebonyo­lítása érdekében tíz módszer­tani segédanyag kiadását vet­ték tervbe a kollektíva tagjai. Ezek közül hét már meg is je­lent. Az első szám tartalmazza többek között az agitációs köz­pontok fő teendőit a választá­sok előtti időszakban és a vá­lasztások idején, a párt propa­gandájának és agitációjának fő irányát a választások előkészí­tésének időszakában, az agitá­ciós központ mintatervjavasla­tát, rövidfilmek, brosúrák jegy­zékét, egyéb segédanyagokat és a választási jelszókat. A másik kiadvány a faliújság-szerkesz­tőknek, a szemléltető agitáció irányítóinak nyújt kitűnő se­gítséget. A napokban kezdi vándordí­ját a járási népművelési köz­pont „Vándor“ című dia-újság­ja, amely a járás egyes közsé­geiben, városaiban képekben ismerteti a járásban elért ered­ményeket és kitűzött célokat. Az igazgató bízik abban, hogy ez az újság közkedveltté vá­lik. A közeli napokban készül el a járás legjobb dolgozóinak galériája. A szocialista műn- kabrigád címért versenyző kol­lektíva tagjai a választások tiszteletére újabb kezdeménye­zéssel léptek elő: minden szak­dolgozó négy agitációs központ felett vállalt védnökséget. He­tente látogatnak el egy-egy védnökségi agitációs központ­ba. KOLOZSI ERNŐ ÖSSZEFOGÁSSAL Célok kitűzésekor magá­tól értetődően merül fel a kérdés, vajon kikre számít­hatunk gyakorlati megvaló­sításukban. Elképzeléseink tehát nemcsak attól füg­gően valósak vagy sem, hogy milyenek anyagi feltéte­leink, hanem attól is, kik vesznek részt a munkában. Ezt azért érdemes figye­lembe venni, mert számos helyen — faluhelyen és vá­rosban egyaránt — az anyagiak biztosítása nem okoz olyan gondot, mint az emberi segítség hiánya. En­nek olykor objektív okai is lehetnek, például az, hogy némelyik községben kevés a fiatal. Illetve a produktív életkorú lakosság nagy ré­sze nem helyben dolgozik. De a legtöbb esetben en­nek a kérdésnek a megoldá­sában az emberek megnye­rése a döntő tényező, ép­pen ezért tűzhetünk ki egy­re bátrabb célokat, hiszen a tömegek aktív részvételére joggal számíthatunk, ha köz­érdekű célok megvalósításá­ról van szó. Az összefogásnak a közös érdek az alapja. Ha cél­jainak mielőbbi megvalósítá­sa közvetlenül vagy közvet­ve mindenkinek érdeke. A legutóbbi választási progra­mok . általános teljesítése, számos tekintetben történő túlteljesítése is mindenek­előtt ezzel magyarázható. Az új választási programok is elsősorban ezért vonzóak. Erről a képviselőjelöltek bemutatkozásán, a nyilvá­nos gyűléseken már eddig is meggyőződhettünk. A képviselőjelöltek nem vélet­lenül mindenekelőtt arról tájékoztatják a választókat, mit értünk el az elmúlt öt év alatt, és milyen felada­tok várnak az egyes közsé­gekre és városokra az el­következő időszakban. Erről beszélt a választókkal való találkozáson Erős Vendel, a Nemzetek Kamarájának kép­viselője és egyben képvise­lőjelöltje a komáromi já­rásban, erről esett szó a Kostolná pri Dunaji-i (egy­házfai), a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi), a Veľký Krtíš-l fnagykürtösi) válasz­tók és képviselőjelöltek ta­lálkozásán. A Nemzeti Front a kom­munista párttal az élen tűzi ki programját, így a kom­munisták számára természe­tes követelmény, hogy a nép, az egész társadalom céljai valóra váljanak. Ezért vállalnak döntő szerepet a feladatok teljesítésében. A párt mindig is hangsúlyoz­ta, hogy tagjai nem saját maguknak harcolnak az újabb és újabb vívmá­nyokért, hanem az egész társadalom javára dol­goznak. Ugyanakkor azt is mindig kiemelte a párt, hogy politikájának megvaló­sításában mindenkinek a hozzájárulására számít. A párttagok és a pártonkí­vüliek összefogása, a párt és a nép egységének szilárdí­tása állandó követelmény. Ez a magyarázata minden eddigi sikerünknek, s ez a záloga annak, hogy céljaink ezután is megvalósulnak. Ma örömmel nyugtázhatjuk, hogy a párttagok túlnyomó többsége példát mutat a konkrét feladatok megvaló­sításában, s a pártonkívüliek is derekasan kiveszik részü­ket céljaink valóra váltásá­ból. A közös program, az összefogás fokozza erőnket. A képviselőjelöltek — párttagok és pártonkívüliek — ennek tudatában vállal­ják azt a többletmunkát, ami az elkövetkező években rá­juk vár. Tudják, hogy bár merészek elképzeléseink, a közös érdek mindenkit va­lóra váltásukra serkent. FÜLÖP IMRE H elsinki után Berlin is megerősítette, hogy nap­jainkban a kommunista és munkásmozgalom már nem­csak a politikai eseményeket határozza meg döntő módon, hanem korunkat is formálj«, alakítja. A kommunista és munkáspártokból álló nemzet­közi kommunista mozgalom, a munkásosztály új típusú forra­dalmi pártjai, élcsapatai, a munkásosztállyal, a dolgozó tömegekkel összefogva vezetik a proletariátus harcát korunk arculatának az átalakításáért: a kapitalista társadalmak fel­számolásáért, a proletárdikta­túra megteremtéséért, a szocia­lista és kommunista társadalom felépítéséért. Oj típusú munkáspárt első­ként a cári Oroszországban jött létre 1903-ban. Erejét, élet- képességét, korformáló befo­lyását az bizonyítja a legjob­ban, hogy 1917-ben vezetésével győzött a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom. Az új fípusú kommunista és munkáspártok szervezése, ala­kítása világszerte a bolsevik párt példája nyomán, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom hatására indult meg. A pártépítés lenini elveit követő kommunista és munkáspártok a marxizmus—leninizmus alapján a szocialista forradalom békés úton vagy fegyveres felkelés útján történő megvalósítását tűzték maguk elé. A célt a vi­lág egyhatodán elérték, a világ többi részén ostromolják. Az említett pártok fejlődését, gya­rapodását jól szemlélteti az is, hogy míg 1918-ban mindössze 10, 1921-ben 34, 1928-ban 46, 1935-ben 61, 1957-ben 75, 1961- ben 87 országban tevékenyke­dett, jelenleg már több mint 90 országban levékenykedik kommunista és munkáspárt több mint 50 millió taggal. Az európai kommunista és munkáspártok Berlinben ez év júniusában megtartott konfe­renciájának Az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért cím­mel elfogadott dokumentuma már így fogalmazhatott: „A konferencián részt vevő kom­munista és munkáspártok meg vannak róla győződve: a béke, az együttműködés és a társa­dalmi haladás Európájáért ví­vott harc fontos hozzájárulás ahhoz, hogy megoldják a poli­tikai, gazdasági és szociális problémákat az egész vilá­gon ... a találkozójukon kitű­zött célok megvalósítása meg­felel minden nép érdekeinek, és fontos hozzájárulás a béké­hez, a nemzeti függetlenséghez, a demokráciához és a szocia­lizmushoz az egész földkerek­ségen“ Korunk formálójáról a napokban átfogó jellegű, hé­zagpótló kiadvány jelent meg. A nemzetközi kommunista mozgalom című kötet az 1974- ben oroszul megjelent mű má­sodik és bővített magyar nyelvű kiadása. A közép- és felsőfokú pártoktatás résztvevőinek, a propagandistáknak, a főiskolai tanároknak és hallgatóknak, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a felszabadító mozgalom kérdé­sei iránt érdeklődő olvasóknak szánt kiadvány tíz fejezetre oszlik, és a kommunista és munkáspártok tevékenységének néhány alapvető kérdését elem­zi. Képet ad a kommunista mozgalomnak a világ forra­dalmi fejlődésében, az impe­rializmus elleni harcban betöl­tött élcsapatszerepéről, a for­radalmi folyamat alkotórészei­ről. Sokrétűen tárgyalja a szo­cialista forradalom kérdéseit, a kommunista és munkáspár­toknak a munkásosztály egy­ségéért, a monopólium- és im­perialistaellenes világfront megteremtéséért és megszilár­dításáért folytatott küzdelmét, kitér a kommunisták politikai tömegmunkájának a formáira és módszereire, részletesen elemzi a jobboldali és a „bal­oldali“ opportunizmus ismerte­tőjegyeit, a kommunista moz­galomnak a marxizmus—leni­nizmus és a proletár nemzet­köziség elvein alapuló egysé­géért és összeforrottságáért ví­vott harc időszerű kérdéseit, a nacionalizmus és a szovjetelle- nesség elleni harc szükségessé­gét, és számos más, a nemzet­közi kommunista mozgalmat jellemző kérdést, feladatot. A nacionalizmus a kommu­nista mozgalomban és A nacio­nalizmus és a szovjetellenesség elleni harc szükségessége című fejezetben kifejti, a kommunis­ta mozgalomban jelentkező na­cionalizmusnak az a lényege, hogy a nemzeti tényezőt föl­nagyítják az általános osztály- és nemzetközi tényező rovásá­ra. Képviselői letérnek a for­radalmi mozgalom valamennyi osztagának, elsősorban a szo­cialista országokkal történő együttműködésnek és akció- egységnek útjáról. A naciona­lizmus ott jelentkezik, ahol az illető pártok vagy egyének el­térnek az osztályharc és a szo­cialista forradalom törvénysze­rűségétől: a proletár nemzet­köziség elvétől. Jellemzője az is, hogy szinte elválaszthatat­lan az opportunizmustól és a revizionizmustól. A nem szocia­lista országok kommunista pártjaiban a nacionalizmus leg­jellemzőbb megnyilvánulása az, hogy a nemzeti feladatokat szembeállítják az internaciona­lista feladatokkal, kitérnek az internacionalista kötelezettsé­gek teljesítése elől, elkülönül­nek a közös mozgalomtól, elhá­rítják az akcióegységet, a po­litikai együttműködést a test­vérpártokkal. A nacionalizmus mindkét esetben gyakran a szovjetellenesség alakjában je­lentkezik. Napjainkban a bur­zsoá ideológusok és politikusok a kommunista mozgalomban a nemzeti érdekeket a nemzetkö­zi érdekekkel szembeállító jobboldali és „baloldali“ oppor­tunistákat tekintik a legjobb szövetségesnek, a szocialista tábor és a marxizmus—leniniz­mus ellen irányuló aknamunká­jukban is elsősorban rájuk szá­mítanak, közvetve is, közvet­lenül is az ő segítségüket ve* szik leggyakrabban igénybe. A szocializmus új „modelljét“ vagy a „nemzeti kommuniz* must“ hirdetők így — akár tu* datosan, akár nem — a búr* zsoázia szekértolói. A szerzők az említett negatív jelenségből azt a következte­tést vonják le, hogy a naciona­lizmus ellen állandó és meg nem alkuvó harcot kell folytat* ni. A kérdéssel kapcsolatban Lenint idézik, aki így írt: „Az öntudatos munkások harcolnak mindenféle nemzeti elnyomás és mindenféle nemzeti kivált­ság ellen, de nem korlátozzák erre harcukat. Harcolnak min­den, még a legkifinomultabb nacionalizmus ellen is, s nem­csak amellett szállnak síkra, hogy valamennyi nemzetiség munkásai egyesüljenek, hanem amellett is, hogy egybeolvadja­nak a reakció és mindenféle burzsoá nacionalizmus elleni harcban." Az internacionaliz­musra nevelés célját a szerzők abban látják, hogy a dolgozók megértsék: „... szerves kapcso­lat áll fenn küzdelmük nemze­ti és nemzetközi feladatai kö­zött" A kötetnek Az SZKP követ­kezetes internacionalizmusa cí­mű fejezete a Szovjetunió Kom­munista Pártjának útját, poli­tikáját jellemzi. E fejezetben az domborodik ki, hogy az SZKP — Lenin útmutatásának megfe­lelően — fennállásának kezde­tétől a kommunista mozgalom szerves része. Egész tevékeny­ségének jellegzetes vonása, hogy a mozgalom egyik oszta­gaként következetesen teljesíti forradalmi kötelességét. A test­vérpártokkal együtt nagy mun­kát végzett a nemzetközi kom­munista mozgalom egységes eszmei-politikai platformjának a kidolgozása érdekében is, és építően hozzájárult a kommu­nista és munkáspártok nemzet­közi tanácskozásainak a mun­kájához. A nemzetközi kommunista mozgalom című kötet az SZKP XXV. kongresszu­sán született következtetések ismertetésével zárul. Fontos jellemzője, hogy nemcsak ösz- szegez, hanem meghatározza azt a stratégiát és taktikát is, amelyet a kommunisták céljaik eléréséért a jelen időszakban követnek, illetve alkalmaznak. Kissé tankönyv is, forráskiad­vány is. A sok ismeretet nyúj­tó, mindenki által haszonnal forgatható művet szerzői kol­lektíva írta, Gallyas Ferenc fordította, és a Kossuth Könyv­kiadó jelentette meg. BALÁZS BÉLA 1976. X. 13. * KÖNYV KORUNK FORMÁLÓJÁRÓL

Next

/
Thumbnails
Contents