Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)

1976-10-09 / 241. szám, szombat

, r-r ľ ľ A felszabadulásért fegyveresen küzdött Aktív kommunista A jó munka elismerése Ha valakinek ügyes-bajos dol­ga van a komárnói (komáromi) járási pártbizoitság épületében, a bejáratnál szigorú tekintetű emberrel Németh Béla elvtárs­sal találja magát szembe. Aki ismeri őt, tudja, hogy e szi­gorú tekintetű ember nem ha­ragszik a jövevényre, csupán megköveteli a rendet, a fegyel­met, egyszóval: hibátlanul tel­jesíti a kötelességét. A fegyelmet és a kötelesség- tudatot már gyermekkorában megtanulta. Heten voltak test­vérek, s az olyan szegény mun­kásnak, aki 1921-től tagja volt a CSKP-nak, a gyerekei nem bő­velkedtek anyagiakban. Eke- csen sokan tudják, hogy Né­meth Albert fiait, leányait, be­csületes munkára, éberségre ne­velte, hiszen az ő házában tar­tottak gyűléseiket a kommu­nisták. A burzsoázia szolgái, a csendőrök mindig keresték az ürügyet, hogyan lehetne szétza­varni ezeket az összejövetele­ket. Ezért a gyerekek sokat őr­ködtek a ház előtt, s ha köze­ledett a veszély, jelezték. Öt magát gyakran bízták meg üze­netek, vagy titkos levelek át­adásával. Minél jobban közeledett a felnőtt korhoz, annál világo- sabbaitatta, mennyi igazságta­lanságot szül a kapitalista tár­sadalom. Tizennégy éves korá­ban már egy nagybirtokon dol­gozott egy másik faluban. Eke­csen egy kommunista gyereke nem kaphatott munkát. 1940- ben, mikor a horthysta hadse­regtől behívót kapott, alkalmat­lannak minősítették, mert a lá­bai el voltak fagyva és gyengén tápláltnak találták. Két évvel később mégis behívták — mint megbízhatatlan személyt a munkaszolgálatosokhoz. E szá­zad tagjainak az volt a vétkük, hogy kommunista eszméket vallottak. Megfigyelés alatt tartották őket, de ennek elle­nére, segítették az ellenállókat. Például Fülek mellett sikerült megszervezniük egy vonatsze­relvény felrobbantását. 1944 decemberében sikerült megszöknie. Remélte, hogy nem tart sokáig a háború, s el tud rejtőzni. Számítását azonban keresztülhúzták a rosszakarói. Elárulták; katonai bíróság elé került. A dunaszerdahelyi fog­dából rövidesen Passauba, majd a linzi koncentrációs táborba került. Ezekre a napokra így emlékszik vissza: — Megszoktam, hogy még a legnehezebb pillanatokban se adjam föl a reményt. A tábor­ban azonban olyan kép tárult elém, hogy gondolatban már előre elbúcsúztam az élettől. Naponta százával hurcolták el az embereket. Senki sem tért vissza közülük. Jól ismertük a fasiszták kínzásait, így nem volt nehéz elképzelni további sorsunkat. Sokszor kérdeztem önmagámtól: Hát idáig süllyedt már az emberiség?! Akkor határoztam el, hogy csak azért is megpróbálom. Tudtam, minél tovább haloga­tom a szökést, annál kevesebb a remény, hogy sikerül. A gyen­ge koszt csak a végelgyengü­léshez vezethetett... Tavaszo­don, amikor észrevettem, hogy a drótkerítés alatt lazább, a ta­laj. Egy fadarabbal és kézzel kapartam ki a földet. Csehország felé vettem uta­mat, többnyire éjszaka gyalo­goltam, nappal pedig a mező­kön aludtam. Néhány nap alatt elértem a České Budéjovice melletti Sevetín községbe, ahol sikerült kapcsolatot teremte­nem a partizánokkal. Németh elvtárs a csehországi partizánokkal több akcióban vett részt. Ott tevékenykedett mindaddig, amíg a szovjet had­sereg fel nem szabadította a környéket 1945. május 11-én már a szovjet parancsnokság által kiállított iratokkal utazhatott haza szeretteihez. A felszabadulás után mindig ott dolgozott, ahol a legnagyobb szükség volt rá. Kivette részét a mezőgazdaság kollektivizálá­sából és a nemzeti bizottságok munkájából. Politikailag állan­dóan képezte magát, egyre ma­gasabb szinten. Otthonában pártelnökként is eredményesen dolgozott. Németh elvtárs sze­mélyében kiváló szervezőt is­mertek meg, képességeit a já­rási pártbizottság apparátusá­ban is több éven át kamatoztat­ták. Előbb Nagymegyeren, majd Komáromban tevékenykedett politikai dolgozóként, segítette a pártalapszervezetek munkáját. A fiatalkori megpróbáltatások nem tűntek el nyomtalanul, egészségi állapota megromlott, s aránylag fiatalon, orvosi aján­lásra csak könnyebb munkát szabad végeznie. 1964-ben ke­rült jelenlegi munkahelyére, a járási pártbizottságra. A járási és a központi párt­szervek nagyra értékelik Né­meth Béla harcos életútját. Hat­vanadik születésnapján Anton Hlaváč mérnök, az SZLKP járá­si bizottságának vezető titkíjra ünnepélyes keretek között nyúj­totta át Németh elvtársnak a „Kiváló munkáért“ állami ki­tüntetést. KOLOZSI ERNŐ A Nemzeti Front jelöltje Rá esett a választásuk Bár még csak. tíz óra körül járt az idő, a Piesoki Gépgyár tornaijai részlegében ebédszü­netet tartottak. így tehát Donó Zoltánt sem találtam a munka­helyén. löttek-mentek az em­berek. figyeltem, melyikük is lehet, felismerem-e benne régi ismerősöm fiát Kiss bácsi se­gített ki. Ő az, mutatott rá az egyik bajuszos, magas, barna fiatalemberre. — Ráér egy kis időre? érdeklődöm kézfogás közben. — Igen. A késést majd beho zom. no meg a haverok is ki segítenek — válaszolja készsé gesen. Beülünk a bejárat melletti vendégszobába. Kölcsönösen fürkésszük egymás tekintetét, majd végre ő töri meg a csen­det. — Mivel szolgálhatok? . .. — Mondja el eddigi életútját. — Életút. .. Mindössze 21 éves vagyok ... Az autószerelő- szakmát tanultam ki, s utána katonai iskolában próbálkoz­tam, de kimaradtam. Mielőtt a tényleges katonai szolgálatra bevonultam volna, felvettek a pártba. A határőrségnél szolgált. Fel­adatát igyekezett a lehető leg­jobban teljesíteni, úgy, ahogyan azt odahaza kommunista szü­leitől megtanulta. A SZISZ-ben kultúrfelelős volt. S amikor az idei tavaszon utoljára öltötte magára az egyenruhát, a váII- lapján őrvezetői rangjelzés volt, és a zubbonyát a Példás kato­na jelvény díszítette. — Visszajöttem régi munka­helyemre, de itt közben meg­változott a termelési program — tájékoztat. — Géplakatos­ként kezdtem, s a megbecsülés jelének veszem, hogy áthelyez­tek a szerelőkhöz. Igyekszünk jó szerszámgépeket gyártani, hogy fiatal üzemünknek, amely már exportra is termel, jó hír­nevet szerezzünk. Mit is mondhatna még magá­ról, munkájáról, hiszen — amint mondják — alig melege­dett meg odahaza. Szabad ide­jében eljár a klubba, segít az egyes akciók szervezésében. Érdekli a motoros turisztika. Szereti megmondani az igazat, elfogadja mások tanácsát. Ta­lán ezért is esett rá a tornai- jaiak választása, hogy g rima­szombati járás nemzeti bizott­ságába jelöljék. — Amikor megtudtam, mi ta­gadás, megijedtem, később jól­eső érzés járt át — mondja. — Hogyisne, életem első válasz­tásán veszek részt, s máris a jelöltek közt kaptam helyet. Tudom, nagy felelősséggel, kö­rültekintő munkával jár a kép­viselőség. Apám — akinek e téren már van tapasztalata — azt ígéri, hogy ha megválaszta­nak, segíteni fog az első lé­péseknél. Mindössze huszonegy éves. Fiatal, teli energiával, életkedv­vel. Amint mondja, első dolga lesz, hogy a gimnázium esti ta­gozatán leérettségizzen bővítse szakmai tudását. Egy képvise­lőnek minden téren jó munkát kell végeznie, ezt várják tőle a választók. Ifj Donó Ztiltán pedig azok közé tartozik, akik nem hátrálnak meg a nehéz­ségek előtt, nem élnek vissza a bizalommal. — Ha reám adják a tornal- jaiak szavazatukat, úgy akarok dolgozni, hogy a számadáskor ne kelljen a választóim előtt szégyenkeznem. NÉMETH JÁNOS Németh Béla (balról) átveszi a kitüntetést. (Paál Gyula felvétele) A „Szocialista Prága“ című kiállítás a Hybernium palotájá­ban a főváros legnagyobb agi­tációs központja. A látogatók ezrei járnak ide naponta, hogy tüzetesebben megismerkedjenek a városkerületek életével, a fő­város jelenével és jövőjével. A kiállítás programja kereté­ben az egyes városkerületek napjait követően a tematikus napok az egészségügyben, a kereskedelem, a kultúrában, az ifjúság és a szakszervezetek te­vékenységében stb. elért ered­ményekre hívják fel a figyel­met. Az ismert prágai színé­szek, énekesek, táncegyüttesek színvonalas műsorai is vonzzák a közönséget. Elsősorban a fia­talokat, akiknek többsége az idén először járul az urnák elé. Különösen az ő részükre tar­talmaz ez a tanulságos kiállítás meggyőző tényeket. —km — 1976 X. 9. Demokratikus módon készítjük elő és szervezzük a választásokat. Ez a feladat ugyanis a választási bizottságoké. Nagy számuk, politikai és szociális összetételük szavatolja azt, hogy ebben a tevé­kenységben részt vesz a dolgozók minden rétege, mégpedig politi­kai hovatartozásától és nemzetisé­gétől függetlenül. Állampolgáraink ilyformán is vállalják az állam igazgatásával és irányításával ősz- szefüggő bokros tennivalóknak ezekre a bizottságokra háruló há­nyadát. A választási bizottságok rendszerét, összetételét és feladat­körüket nagyon pontosan határoz­za meg a választási törvény. Jelölés A képviselőjelöltek kiválasztása a Nemzeti Front illetékes helyi, járási, kerületi és központi szerveinek hatás­körébe tartozik. Az ezzel kapcsola­tos javaslatokat Csehszlovákia Kom­munista Pártja, a többi politikai párt és az NF társszervezetei terjesztik elő. Választókerületenként javasolható egy vagy több képviselőjelölt. Ez is a de­mokratizmus egyik kifejező megnyilvá­nulása nálunk. A javasolt jelölteket a Nemzeti Front illetékes szervének a választókerületi választási bizottságnál lajstromoztatnia kell, vagyis felvétetnie a képviselője­löltek névjegyzékére, mégpedig leg­később 30 nappal a választások napja előtt. A bejegyzést legkésőbb 25 nap­pal a választások előtt köteles beje­lenteni a kerületi választási bizottság­nak. Ezután a Nemzeti Front szervei a választók nyilvános gyűlésein bemu­tatják a bejegyzett, regisztrált képvi­selőjelölteket. Nevük — választókör­zetenként — szerepelni fog a szava­zólapokon. Ezeknek előírt formájuk és színük van, hogy a választópolgárok ennek segítségével is nagyobb áttekin­MIT KELL TUDNUNK A VÁLASZTÁSOKRÓL (3) léssel rendelkezzenek, tudják, hogy az adott szavazólapon milyen képviseleti szervbe jelöltek neve szerepel. Itt je gyezzük meg, a törvény tiltja a kép­viselőjelölteknek, hogy tagjai legyenek azoknak a választókerületi vagy kör­zeti választási bizottságoknak, amelyek hatáskörében jelölik őket. A Nemzeti Front jelöltjei mellett különben nem­csak minden szervezetünk, hanem minden állampolgárunk is szabadon agitálhat a tömegtájékoztatási eszkö­zökben, gyűléseken és más formában is. A szavazás módja Mondottuk már, hogy az általános választások időpontját a Szövetségi Gyűlés Elnöksége október 22—23-ára tűzte ki. A kétnapos választás annyit jelent, hogy az első napon, amely péntekre esik, a szavazás kezdete 14 óra, a választóhelyiségeket pedig 22 órakor zárják le. A második napon, szombaton, a szavazás reggel 7-kor kezdődik és 14 órakor ér véget. A helyi nemzeti bizottságok tanácsai át- tehetik a szavazás kezdetét korábbi időpontra, amennyibe ezt a helyi igé­nyek szükségessé teszik. A körzeti vá­lasztási bizottság feladata, hogy min­den választót legalább 15 nappal a választások előtt tájékoztasson — hol és mikor szavazhat. Az 5 ezernél több választópolgárt számláló községekben ugyanez a bizottság gondoskodik róla, hogy minden választónak kiállítsák és átadják a választással kapcsolatos szükséges adatokat feltüntető igazoló­lapot. Ugyanez megtehető a kevesebb választót számláló községekben is. A körzeti választási bizottság további feladata megfelelően előkészíteni a vá­lasztóhelyiséget. A szavazás előtt a bizottság elnöke a bizottsági tagok je­lenlétében személyesen ellenőrzi, majd lepecsételi a szavazóurnát, átnézi fl választók névjegyzékét és a szavazóla­pokat. A szavazás titkossága szavato­lásával kapcsolatban a bizottság rend­kívül fontos feladata gondoskodni ar­ról, hogy a választóhelyiségekben le­gyen leválasztott külön térség, ahol a szavazni szándékozó választópolgárral egyidejűleg senki sem tartózkodhat, még a körzeti választási bizottság tag­ja sem. (Az egyetlen kivételről később szólunk). Mindenki személyesen szavaz, vagyis senki sem helyettesítheti. A választó­helyiségbe belépve, mindenki átadja igazolólapját és csak a választók név jegyzékén eszközölt bejegyzés után kapja meg a szavazólapokat. Amennyi ben a választónak nincs igazolólapja és a körzeti választási bizottság tag jai nem ismerik, akkor joggal felkér hetik személyazonossága igazolására. Ezt követően a választó az erre ki jelölt helyen minden szavazólapon meg hagyja annak a jelöltnek utó- és ve­zetéknevét, akire szavaz és kihúzza annak a jelöltnek utó és vezetékne­vét, akire nem adja szavazatát. Ameny- nyiben előfordul — s ez az előbb em­lített kivétel —, hogy a választó tes­ti hiba, illetve analfabetizmus követ­keztében képtelen elvégezni ezt a műveletet, jogában áll, hogy ezt he­lyette elvégezze egy általa meghatá­rozott választópolgár. A szavazás befejezése A szavazás a törvény által megálla­pított időpontban ér véget, de a vá­lasztóhelyiséget addig nem zárják le, amíg le nem szavaznak mindazok, akik ebben az időpontban még a he­lyiségben, illetve a helyiség előtt tar­tózkodnak. Külön fel kell hívni a fi­gyelmet arra, hogy a választóhelyisé­get nem zárják le idő előtt akkor sem, ha az adott választókörzetben már minden nyilvántartott választó leadta a szavazatát. Ez azért van így, mivel egészen a választás befejezésé­nek törvény által megállapított idő­pontjáig megjelenhetnek és leszavaz­hatnak olyan választók is, akik vá­lasztói igazolvánnyal rendelkeznek. A választóhelyiség lezárása után a körzeti választási bizottság elnöke be­fejezettnek minősíti a szuvuzást. Ki­nyitják a szavazóurnát és megkezdik a szavazatok összeszámlálását. Ennél a műveletnél jelen lehetnek a Nemzeti Front választási bizottságainak, eset­leg a választókerületi választási bi­zottságoknak tagjai, a Nemzeti Front­ban tömörült politikai pártoknak és szervezeteknek képviselői, a sajtónak és más tömeges hírközlő eszközöknek erre az illetékes választási bizottság által feljogosított képviselői. A választókerületben megválasztott­nak azt a jelöltet tekintik, akinek megválasztásában az egyes választó­körzetekben részt vett a választói név­jegyzékeken szereplő választók felén túli többsége s ezeknek több mint a [ele rá adta szavazatát. Amennyiben ez nincs így, a választókerületi vá­lasztási bizottság gondoskodik róla, hogy 14 napon belül megtartsák a pót­választást. (gáiy) A prágai nemzeti bizottságok tanulságos kiállítása

Next

/
Thumbnails
Contents