Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)
1976-10-09 / 241. szám, szombat
SZOCIALISTA ÁLLAMUNK A MUNKÁSOSZTÁLY ÉS A TÖBBI DOLGOZÓ HATALMI ESZKÖZE lFolytatás az 1. oldalról) nyes alapját adják. A képviselőtestületek munkájában nyilvánul meg teljes egészében a nép szuverenitása, s Ily módon vesznek részt a lakosság széles tömegei az állam igazgatásában, a társadalmi és a helyi ügyek intézésében. A képviseleti szervek rendszerében — a helyi nemzeti bizottságoktól kezdve egészen a Szövetségi Gyűlésig — a gyakorlatban jut érvényre Lenin tézise, miszerint minden hatalom a dolgozó népé. Ezzel a tézissel összhangban és az általános választások révén a dolgozók legszélesebb tömegei bekapcsolódnak a tevékeny politikai életbe és a közügyek irányításába. A szocialista állam nép által megválasztott képviselőtestületei az államhatalmat a nép nevében, a nép akarata szerint, a nép érdekében, a néppel együtt gyakorolják. A CSKP XV. kongresszusa nagyra értékelte a képviseleti szervek tevékenységét, egyúttal kiemelte, hogy munkájukat tovább kell tökéletesíteni és javítani. A mostani választások során arra törekszünk, hogy képviselőtestületeink megfelelő összetételükkel, különösen a munkások képviseleti arányszámának növelésével, funkcióik sokoldalú elmélyítésével, a képviselők kezdeményezésének fokozásával teljesebb mértékben és még jobban szolgálják a társadalom érdekeit és szükségleteit. A képviselőtestületek rendszerében az alapfokot a nemzeti bizottságok jelentik, amelyek politikai és szervezési bázist nyújtanak ahhoz, hogy a dolgozók tömegesen vegyenek részt az állam és a társadalom irányításában. A XV. kongresszus hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizottságok a munkás- osztály és a CSKP vezetésével hatalmas méretű politikai és szervezési tevékenységet fejtenek ki az adott terület gazdasági és kulturális életének minden területén. A nemzeti bizottságok, képviselőik, tisztségviselőik és dolgozóik munkájától jelentős mértékben függ, mennyire sikerül kielégíteni a lakosság anyagi és szellemi szükségleteit, mennyire javulnak az emberek életkörülményei. Ezért a nemzeti bizottságoknak gazdálkodásukkal céltudatosan és programszerűen elő kell mozdítaniuk a dinamikus és az arányos fejlődést, fokozni kell a hatékonyságot, érvényesíteni a tudományos-műszaki haladás vívmányait, növelni kell a munkatermelékenységet és a gazdaságosságot, csökkenteni kell az önköltségeket stb. A szocialista demokrácia módszereinek és formáinak elmélyítése és minőségi javítása során egyre inkább előtérbe kerül az a fontos követelmény, hogy sokoldalúan tökéletesíteni kell a nemzeti bizottságok szerveinek, képviselőinek, aktivistáinak és dolgozóinak tevékenységét, különös tekintettel a lakosságnak a nemzeti bizottságokkal való konkrét és tömeges együttműködésére, a nyilvános gyűlések megtartására, a képviselőknek a választók körében végzett munkájára, arra, hogy a fontos ügyeket a határozathozatal előtt megvitassák az emberekkel. továbbá a lakosság javaslataival és észrevételeivel kapcsolatos rugalmas magatartásra. a dolgozókkal közösen végzett ellenőrzésre, valamint az emberekkel való kapcsolat más formáira és módszereire. A szocialista demokrácia mindennapos megnyilvánulásainak érvényre juttatásában egyre inkább előtérbe kell állítani a tartalmi, minőségi szempontokat. A nemzeti bizottságok munkája — különösen az utóbbi választási időszakban — már sokat javult, de még mindig van mit tenni. Sok nemzeti bizottság tevékenységéből még mindig nem tűntek el az olyan nem kívánatos Jelenségek, mint a bürokrácia, a lakosság szükségleteinek késedelmes elintézése, a rugalmatlan ügyintézés, a formalizmus stb. A nemzeti bizottságok elsőrendű feladata, hogy a CSKP XV. kongresszusán jóváhagyott határozatok szellemében minden munkaterületen elmélyítsék tevékenységük politikai jellegét. Természetesen ez nem egészen újszerű feladat, azonban a feladatnak a minősége új. A szocialista demokrácia akik ezeket a javaslatokat fel tudják használni és meg tudják valósítani. Egyúttal azonban tudatában vagyunk annak, hogy a CSKP XV. kongresszusán jóváhagyott programból adódó új feladatok megkövetelik: ugyanúgy, mint az összes többi képviseleti szerv, a Szlovák Nemzeti Tanács, annak szervei és képviselői is javítsák munkájuk minőségét. A jövő választási időszakban arra fogunk törekedni, hogy tovább mélyüljön a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek a nemzeti bizottságokkal és a nemzeti bizottsági képviselőkkel való együttműködése. Ebben látjuk egyik módját annak, hogy közös munkával javítsuk a képviselőtestületek egész rendszerének munkáját. üdvözlő távirat ' (ČSTK) — Gustáv Husák, a CSSZSZK elnöke, üdvözlő táviratot küldött Idi Amin Dad tábornagynak, az Ugandai Köztársaság elnökének 1976. október 9-e, a köztársaság államünnepe alkalmából. A Večerník kitüntetése (CSTK) — Gejza Slapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a bratislavai városi pártbizottság vezető titkára Bratislavában tegnap átnyújtotta „Az építésben szerzett érdemekért“ állami kitüntetést Bratislava esti hírlapjának, a Večerník- nek. A szerkesztőség munkaközösségének nevében a kitüntetést František Bartosek fő- szerkesztő vette át A kitüntetést a lap szerkesztőségének a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke adományozta az újság megindításának 20. évfordulója alkalmából. Costa Rica-i venösg hazánkban (ČSTK) — Alois Indrának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlése elnökének meghívására tegnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Alfonso Carro Zuniga, a Costa Rlca-1 Köztársaság törvényhozó gyűlésének elnöke, és kísérete. A magyar ffeuni látogatása a bardejovi járásban (ČSTK) — Tatai József, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulja tegnap a bardejovi járásban fekvő Marban községben megkoszorúzta Des- sewffv Arisztid (1803—1849) magyar hazafi sírját. Dessewf- fy tábornok 1848—49-ben a forradalmi hadseregben harcolt. A szabadságharc leverése után, 1849. október 13-án az aradi hadbíróság golyó általi halálra ítélte. Az ellenőrzés a hatékonyság növelésének egyik fontos tényezője Viliam Šalgovič elvtárs (ČSTK felvétel) elmélyítésével és kibővítésével összhangban a nemzeti bizottságok funkcióinak is egyre nagyobb a politikai tartalma, ami megfelel a szocialista társadalom magasabb fejlettségi fokának. Társadalmunkban a nemzeti bizottságok pótolhatatlan szerepet játszanak. Munkájuk politikai jellegének helyes megértése a nemzeti bizottságok számára azt jelenti, hogy tevékenységükben elsősorban a társadalmi érdekekből induljanak ki, és ezeket az érdekeket következetesen juttassák érvényre még akkor is, ha a helybeliek szemszögéből nézve az adott kérdés az első pillanatban népszerűtlennek tűnik. A helyi, a csoport- és az egyéni érdekek rendezését a társadalmi érdekekhez és szükségletekhez kell igazítani. Napjainkban a nemzeti bizottságok fontos feladata kulturális nevelő munkájuk jelentőségének növelése. Ezen belül az a legfontosabb cél, hogy a marxizmus—leninizmus szellemében történő nevelés visszatükröződjék az emberek gondolkodásaiban és cselekedeteiben, s továbbfejlődjön a szocialista erkölcs, kultúra, művészet és a szocialista tudat többi formája. Ezen a téren jelenleg a legfontosabb feladatok közé tartozik, hogy ismertessük és megvilágítsuk a CSKP XV. kongresszusának határozatait. A szocialista demokrácia továbbfejlesztése főképp abban rejlik, hogy magasabb szinten fokozzuk a nép egyre szélesebb tömegeinek a szocialista társadalom és állam igazgatásában és irányításában való részvételét; s abban is, hogy szüntelenül elmélyítsük — mégpedig az állami és nem állami, a közvetlen és közvetett formák, lehetőségek felhasználásával — a népnek a politika formálásában és megvalósításában való részvételét. A szocialista demokrácia fejlesztésére alkotmányos funkcióinak érvényesítése során a Szlovák Nemzeti Tanács is állandó gondot fordított. A Szlovák Nemzeti Tanács minden szervében, minden bizottsági és plenáris ülésen a képviselők előadhatják azokat az észrevételeket és javaslatokat, amelyeket választókörzetükben, a választóikkal való mindennapos érintkezés során gyűjtöttek. Az emberek, a választók megválasztott képviselőik révén ily módon is befolyásolják a képviseleti és a végrehajtó szervek tevékenységét. Az embereknek vagy a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek tisztségviselőinek észrevételei, javaslatai és tapasztalatai ily módon akadálytalanul eljutnak azokhoz, (Folytatás az 1. oldalról) tényezője a gazdasági irányítás további tökéletesítése. Az Irányítás tökéletesítése elképzelhetetlen az ellenőrzés nélkül, olyan szívós és céltudatos munka nélkül, amely a szavak és a tettek egységét szolgálja, továbbá a pontos tényállás rendszeres értékelése nélkül a társadalmi élet minden területén. A hatékony ellenőrzéssel kapcsolatban mindig nagyon időszerű Leninnek az az igen fontos gondolata, hogy az ellenőrzés fő feladata nem a „rajtakapás“, hanem a helyrehozatal. Az ellenőrző munkában ma egyre inkább a figyelem homlokterébe kerül az, hogy a pártnak és a kormánynak segítséget nyújtsunk az erőforrások megszervezése terén az ipari, a mezőgazdasági és az építőipari feladatok hatékony teljesítése érdekében. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a figyelmet a termelési tartalékok feltárására igyekszünk összpon-^ tosítani, küzdünk azért, hogy a kapacitásokat zavarmentesen, határidőn belül üzembe helyezzék, hatékonyan hozzájárulunk a termékek és a munkák minőségének javításához, előmozdítjuk a gazdaságosságot és a takarékosságot, az irányítómunka tökéletesítését és javítását, küzdünk a konzervativizmus ellen. Ma már az a követelmény is egyre inkább előtérbe kerül, hogy ellenőrizzük a vállalatok és a trösztök tevékenységének minőségi mutatóit. Maga az élet számos érvvel bizonyítja, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének folyamatában a párt vezetésével az állami és a gazdasági szervek és szervezetek, a nemzeti bizottságok a társadalmi szervezetek és a dolgozók által végrehajtott ellenőrzés a hatékonyság növelésének egyik legfontosabb tényezője. Ezért a CSKP Központi Bizottsága, valamint legfelsőbb képviseleti és kormányszerveink nagy horderejű intézkedéseket foganatosítottak annak érdekében, hogy a társadalmi válság évei után felújítsák az ellenőrzés szerepét és ezt a lenini elvek szellemében továbbfejlesszék. A párt nagy érdeme, hogy ezek az intézkedések fokozatosan és céltudatosan a gyakorlatban is érvényesülnek, hogy javul és sikeresen fejlődik a társadalmi és az állami ellenőrzés. Ellenőrzési rendszerünk, különösen a népi ellenőrző szervek munkaeredményei, sok területen elősegítették és elősegítik a népgazdaság pozitív tervszerű fejlődését. Fontos szerepet játszott a kedvező eredmények elérésében az, hogy a népi ellenőrző szervek egyre nagyobb mértékben teszik lehetővé a dolgozók számára a társadalmi ügyek Irányításában az ellenőrzés révén való részvételt. Már többszőr meggyőződhettünk arról, hogy a jól elvégzett ellenőrzés társadalmi hasznot hoz. Az a kép, amely az ellenőrzés nyomán az elfogadott intézkedések és határozatok teljesítéséről az irányítószervekben kialakul, és az, hogy az ellenőrzés eredményeit felhasználják az irányítómunkában, lehetővé teszi a kitűzött feladatok következetes teljesítését, a gyenge pontok és a tartalékok feltárását, valamint a hibák idejében történő helyrehozatalát. Ezt számos példával lehetne alátámasztani. Másrészt helytelen lenne elhallgatni, hogy magában az ellenőrzésben is vannak még tartalékok, itt is van még mit javítani. Még mindig gyakran fordul elő a fegyelmezetlenség, az állami és a munkafegyelem dúl, hogy a különféle fogyatékosságokat a kollektíva kizárásával, zárt ajtók mögött igyekszenek felszámolni. Az ilyen megoldás azonban sem az irányítási dolgozóknak, sem a kollektíváknak nem válik hasznára, sőt a vétkeseken sem segít. A tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy az irányítómunkában következetesebben kell kihasználni mindazt, ami ésszerű, ami a dolgozók figyelmeztetéseiből, észrevételeiből és panaszaiból leszűrhető. Ugyanis ily módon fejezik ki az emberek nézeteiket és tanácsaikat, nehézségeiket, javaslataikat, amelyek arra irányulnak, hogy könnyebben sikerüljön megvalósítani a tervfeladatoMiloslav Barfa elviárs beszédet mond a Síará Luboviia-i Csavargyárban tartott választási gyűlésen. (Felvétel A. Haščák — ČSTK) megszegése, a személyi érdekek előnyben részesítése a társadalmiakkal szemben, továbbá a fogyatékosságokkal szembeni nemtörődömség és különféle más rendellenességek. Sok üzem, vállalat és szervezet eredményei jobbak lehetnének, ha a vezető dolgozók az „aki irányít, ellenőrizni is «köteles“ elv alapján következetesebben végeznék az ellenőrző munkát és ennek eredményeit a feladatok sikeres teljesítése és a fegyelem megszilárdítása érdekében kamatoztatnák. Jelenleg a rendszertelenség a vállalati ellenőrzés legnagyobb gyengéje. Például egy beruházás átadása után rendszerint azért sok az ún. rejtett hiba, mert a beruházó nem ellenőrizte elég gondosan a munkákat „menet közben“. Ha egy üzem túlságosan sok selejtet gyárt, ez egyebek között az ellenőrzésre is rossz fényt vet. A gyakorlat számos ténnyel bizonyítja, hogy azokban a szervezetekben, ahol elhanyagolják az irányítás szerves résziét képező ellenőrzést, ahol rosszul működik a belső ellenőrzés rendszere, vagy ahol az ellenőrzés felületes, ott a fogyatékosságok egyre sokasodnak s végül a gazdaságosság hiányát, az állami fegyelem megsértését, a társadalmi vagyon károsítását és fosztogatását s a társadalomellenes tevékenység különféle megnyilvánulásainak létrejöttét okozzák. Az is előforkat, javuljon az adott üzem, vállalat vagy hivatal tevékenysége; ily módon teszik az emberek bírálat tárgyává a fogyatékosságokat, és nyújtanak tájékoztatást a fegyelem megszegéséről. Éppen emiatt a dolgozók figyelmeztetéseivel, javaslataival és leveleivel való munka a szocialista demokrácia megszilárdításának egyik alapvető formája, amely lehetővé teszi, hogy következetesebben vegyenek részt az emberek az államügyek irányításában. Amelyik szerv, vagy hivatal pozitív viszonyt alakított ki ez iránt és helyesen, idejében tud reagálni a dolgozók észrevételeire, az elsajátította a lehető legtökéletesebb munkastílust és -módszert. A dolgozók észrevételeivel szemben tanúsított felületes és egyúttal lelkiismeretlen álláspont csak szaporítja a fogyatékosságokat, felelőtlenséghez és könnyelműséghez vezet. Ezért nagyon lontos, hogy a CSKP XV. kongresszusán jóváhagyott irányvonallal összhangban a jövőben minden területen több figyelmet szenteljünk az irányítómunka javításának, annak érdekében, hogy az ellenőrző szervek következetesen teljesítsék feladataikat és a jó ellenőrzés hozzájáruljon a dolgozók figyelmeztetéseinek, észrevételeinek és leveleinek következetes felhasználásához az egész társadalom javára. DÜH 1978. X. 9.
