Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)

1976-10-30 / 259. szám, szombat

Jelszavuk: a jó minőség A PRIEMSTAV NEMZETI VÁLLALAT SIKERES 25 ÉVE Legyünk elővigyázatosabbak Körültekintéssel és figyelemmel elkerülhetők a balesetek Negyed évszázada annak, hogy az Építésügyi Miniszté­rium alapítólevelének érvény­belépésével Bratislavában létre­jött a Priemstav nemzeti válla­lat. Küldetése elsősorban az ipari létesítmények építésére irányult és irányul még ma is. A vállalat tevékenysége szoro­san kapcsolódik szocialista tár­sadalmunk, s mindenekelőtt Szlovákia iparának fejlesztésé­hez. A rá bízott feladatokat a lehetőségeihez viszonyítva min­dig teljesítette. S hogy dolgo­zóinak munkájával a felsőbb irányítási szervek is elégedet­tek, azt bizonyítja, hogy a sok kitüntetésen és elismerő okle­vélen kívül a Munkaérdemrend tulajdonosai is. A vállalat dolgozói tegnap­előtt ünnepelték az alapítás negyedszázados évfordulóját. Lnlimír Orfánus mérnöknek, a vállalat igazgatójának az ün­nepi gyűlésen volt miről szá­mot adnia. Hasonlóan, mint a jelentős évforduló alkalmából a napokban megtartott sajtó- értekezleten, ahol a vállalat igazgatóján kívül Ján Cernek elvtárs, a vállalat pártbizottsá­gának elnöke, Vincent Korič, a szakszervezet vállalati bizott­ságának elnöke, Viliam Bača műszaki igazgatóhelyettes, Mi­roslav Ülehla gazdasági igaz­gatóhelyettes és a vállalat to­vábbi vezető dolgozói számol­tak be tevékenységükről, a 6. ötéves tervidőszakra kitűzött igényes feladataikról, valamint a nehézségeikről. Dalimír Orfánus mérnök be­számolójában egyebek között elmondotta, hogy a vállalat dolgozói a 25 év alatt 8,8 mil­liárd korona értékű építőipari munkát végeztek el. Nagyará­nyú fejlődésről tanúskodik az a tény, hogy míg az 1951—55- ös években évente átlagosan 65,2 millió korona értékű volt az általuk elvégzett munka, az 5. ötéves tervidőszakban évi termelésük már csaknem 690 millió korona értékű volt. A korszerű építőipari elemeknek, a jobb műszaki ellátottságnak, s nem utolsósorban a dolgozók nagyobb létszámának köszön­hető, hogy jelenleg egy hónap alatt elvégeznek annyi munkát, mint kezdetben egy egész év­ben. Az általuk megvalósított je­lentős beruházások közé na­gyon sok mezőgazdasági léte­sítmény tartozik, amelyek épí­tésére Szlovákiában főleg az ötvenes évek elején került sor. Az ipari objektumok építésével 1954-ben kezdtek nagyobb mér­tékben foglalkozni. Az azóta el­telt évek alatt olyan ipari be­ruházások megvalósítása fűző­dik a vállalat nevéhez, mint például a nyitrai Piéta nemzeti vállalat, a bratislavai Húsfel­dolgozó Kombinát, a štúrovói Dél-szlovákiai Cellulóz- és Pa­pírgyár, a zőhorlei Cementgyár, a levicei (lévai) Pamutipari Kombinát, a Nové Zámky-i Kon­zervgyár és további objektu­mok, amelyek -közül ismert sportlétesítmények és korszerű lakótelepek sem hiányoznak. A néhány felsorolt példa azt is Igazolja, hogy a vállalat min­denekelőtt Bratislava és a nyu­gat-szlovákiai kerület építésébe, fejlesztésébe kapcsolódott, il­letve kapcsolódik be. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy el­határolják magukat a hazánk más kerületeiben létesítendő objektumok felépítésétől, sőt munkájukat néhány külföldi országban is ismerik és dicsé­rik. jelenleg pedig olyan jelentős beruházásokon dolgoznak, mint a bratislavai Autógyár, s Levice környékén a KGST-tagországok energetikai fejlesztése szem­pontjából is fontos létesítmé­nyek építése. Fennállásának 25 éve egyben egész sor új építőipari anyag és új technológiai eljárás be­vezetését is jelentette a válla­latnak. A Priemstavban fejlesz­tették ki a vasbetonból készült építőszerkezeti elemeket, ame­lyeket az ipari, a mezőgazda- sági létesítmények felépítésére és a lakásépítésben ugyancsak sikeresen alkalmaztak. Az elsők között dolgoztak előfeszített és más típusú betonelemekkel. Hazánkban ők építettték fel az első panel lakóházat. Az évek során több mint hat és fél ezerre növekedett a vál­lalatban dolgozók száma, akik nem félnek az új termelési módszerek bevezetésétől. Ez nem utolsósorban annak kö­szönhető, hogy a vállalatban működő pártszervezet vezetősé­ge jól irányítja a dolgozók te­vékenységét. Mindig ellenőrzik az elvégzett munkát, s rámu- tanak a felmerülő fogyatékos­ságokra. Ahogy azt a vállalat igazgatója is hangsúlyozta, nem akarják, hogy a kezük alól ki­került munka csak részben le­gyen jó minőségű. A vállalat gazdasági vezetősége a párt- szervezettel karöltve azért küzd, hogy egy-egy épületet, létesítményt a lehető legkeve­sebb hibával adják át a meg­rendelőnek. A hibák kijavítása sok időveszteséget jelent, ami az újabb objektumok építésének rovására megy. A vállalat dolgozói a minősé­gi munkára egyre nagyobb súlyt helyeznek. Ezt tükrözik az er­re az évre tett kötelezettség­vállalásaik egyes pontjai is, hogy elsőként csatlakoztak a Mladá Boleslav-i Gépkocsigyár dolgozóinak felhívásához, amely a gazdaságosabb terme­lésre és a jobb minőségű mun­kára ösztönzi a dolgozókat. Kö­telezettségvállalásaikat az év első kilenc hónapjában becsü­letesen teljesítették, amiben nagy szerepe volt a dolgozók kezdeményező készségének. A szocialista munkaversenybe ugyanis a vállalat dolgozóinak 82,4 százaléka tevékenyen be­kapcsolódik. Jelenleg tíz kol­lektíva dolgozik a Zlobin-féle módszerrel, s igyekeznek a vál­lalatban olyan feltételeket te­remteni, hogy ezek számát a jövőben lényegesen növelhes­sék. A dolgozók nem idegen­kednek az új versenymozgal­mak bevezetésétől, hiszen tud­ják, hogy ezek nagymértékben segítik őket a 6. ötéves terv­időszakra kitűzött feladataik teljesítésében, ami nem kevés: az 1976—80-as években a tervek szerint több mint 5 milliárd ko­rona értékű munkát végeznek. PÄKOZDI gertrüd 1978 X. 30. iCj klinikát nyi­tottak u Károly Egyetem Vinu braiiyi Egyetemi Kórházában. Itt fogják gyógyítani a prágai III. és X. városkeriilüt- bftl azokat a be­tegeket, okik be­tegségüket mun­kájuk végzése kiizben szerez­ték, valamint Itt vizsgálják ki azokat a prágai és közép-csehor­szági lakosokat, akik külföldre utaznak dDlgoTni. Felvételfinki''• dr. Antonín NanS docens és dr. Mo­nika Kneidlová szaktanársegéd. (Felvétel: Cstk — Z. Humpálová) Társadalmunk a dolgozók számára nemcsak munkalehe­tőséget nyújt, hanem biztonsá­gos munkakörülményekről is gondoskodik. Sajnos, dolgo­zóink nem mindig tartják meg a munkavédelmi és -biztonsági előírásokat, nem gondolnak ar­ra, hogy a szabálysértés keserű tapasztalatokkal, esetleg tragi­kusan is végződhet. Erről leg­meggyőzőbben az üzemekben, szövetkezetekben ez év első fél évében előfordult munkahelyi balesetek számadatai tanúskod­nak. Az említett időszakban csupán a nyugat-szlovákiai ke­rület munkahelyein 10 658 mun­kabaleset fordult elő, s ez 2,8 százalékkal több, mint a tava­lyi év azonos időszakában. Leggyakoribbak a balesetek a mezőgazdasági üzemekben, fő­leg a szövetkezetekben, az épí­tőiparban és az ipari üzemek­ben. S figyelemre méltó, hogy a legtöbb baleset már a meg­felelő munkavédelmi előírások megtartásával is elkerülhető lenne. Továbbra is első helyen szerepelnek ugyanis azok a bal­esetek, melyeket a sérültek vi­gyázatlansága, hozzá nem ér­tése, helytelen munkamódsze­rek alkalmazása stb. okoz. Az ilyen balesetek az idei év első felében az összes munkahelyi balesetek 52 százalékát alkot­ják. Második helyen szerepelnek a helytelen munkaszervezés okozta balesetek. Tehát a gaz­dasági vezetőknek is akad javí­tanivalójuk az irányításban és ellenőrzésben egyaránt, főleg a mezőgazdasági üzemekben, ugyanis e téren is ezekben mu­tatkozik a legtöbb hiányosság. Az 1976 első félévében ke­letkezett munkahelyi balesetek elsőrendű balesetforrásai a közlekedési eszközök, motoros szállítókocsik, mezőgazdasági gépek és berendezések voltak, örvendetes, hogy egyre keve­sebb balesetet okoznak a szer­számok, a fa- és fémmegmun­káló gépek. Üzemeinkben ugyanis egyre jobban gondos­kodnak a dolgozók munkavé­delmi képzéséről s a gépek biztonsági és balesetvédelmi szerkezetekkel való felszerelé­séről. A munkahelyi balesetek szá­mának csökkentésére és meg­előzésére minden munkahelyen megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani. A Szlovák Mun­kavédelmi Hivatal 1976. január 1-től érvényes, a munkahelyi balesetek nyilvántartásáról szó­ló rendelete is fokozottabb mértékben kötelezi a szerveze­teket a munkahelyi balesetek okainak és forrásainak felszá­molására. Az új rendeletek ér­telmében pedig a Bratislavai Munkavédelmi Felügyelőség is szigorúbb intézkedéseket foga­natosít az előírásokat megsze­gő egyénekkel és szervezetek­kel szemben. Mindannyiunk érdeke, hogy munkánk értékét ne csökkent­sék olyan tényezők, melyek körültekintéssel és fegyelem­mel elkerülhetők. Nem másodrendű probléma A munkahelyi balesetek mel­lett fokozott figyelmet kell szentelni a munkahelyen kívü­li balesetekre is, ezek száma ugyanis jelenleg 2,5-ször több, mint a munkahelyi baleseteké. A munkahelyen kívüli bale­setek is jelentős gazdasági kö­vetkezményekkel járnak, me­lyek az egészségügy (gyógy­szerekre és egészségügyi fel­szerelésekre fordított többlet- kiadások),, és a szociális biz­tosítás területén is tükröződ­nek. Sajnos, a munkahelyen kívüli balesetek száma például a nyugat-szlovákiai kerületben ez év első felében a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva ismét növekedett. Csaknem 450 ezer munkanapmulasztás írható a rovásukra, s naponta csupán az említett kerületben átlag 2380 dolgozó hiányzott az em­lített balesetek következtében munkahelyéről. A munkahelyen kívüli balese­teknek csaknem a fele a ház­tartási munkák végzése közben, munkahelyre vagy hazautazás­kor. „maszekolás“, sportolás és üdülés közben történik. A Bratislavai Munkavédelmi Felügyelőség ellenőrzései bizo­nyítják, hogy a legtöbb helyen az 1972-ben kiadott, e területet érintő kormányhatározat elle­nére sem fordítanak megfelelő gondot a munkahelyen kívüli balesetek megelőzésére, s má­sodrendű problémának tekintik őket a munkahelyi halesetek mellett. Kihasználatlan tartalék E téren is van tehát tenni­való. Az elkövetkezőkben a munkahelyi balesetek megelő­zése terén szerzett tapasztala­tokat a munkahelyen • kívüli balesetek megelőzéséért folyta­tott felvilágosító és nevelő munkában is fel kell használni. A tömegtájékoztatási eszközö­kön kívül jó lehetőség nyílik erre az üzemt újságokban, han­gosbeszélőkön keresztül, vala­mint az üzemekben, szövetker zetekben rendezett egészség- ügyi előadások alkalmával. Tu­datosítanunk kell ugyanis, hogy a munkahelyi vagy munkahe­lyen kívüli balesetek okozta munkaképtelenség csökkentése népgazdaságunk kihasználatlan munkaerőtartalékai közé tarto­zik. KOLACEK KAROL A plzeňi Škoda Művek turbinákat gyártó üzeműben nyolc kubai gépész, cukorgyári dolgozó végez féléves gyakorlatot. Itt sajá­títják el azokat az ismereteket, amelyek a Škoda Müveknek Ku­b a számára szállított cukorgyári berendezések karbantartásához szükségesek. Felvételünkön: Regino Rodriguez Matanza (bal­oldalt) és René Pena Reyes tisztítja a cukornádőrlő malmok meghajtására szolgáló turbinákat. (Felvétel: CSTK — J. Vlach) Megelevenedik a számítógép A kelet-szlovákiai mezőgaz­daság rövid Időn belül egy komoly „segítőtárssal“ gyara­podik. A mezőgazdasági szá­mítástechnikai vállalat koši­cei (kassai) üzemében át­adásra készítik elő az EC- 1040 jelzésű nagy teljesítmé­nyű számítógépet. A gépte­rembe ilyenkor a „beavatat- lanok" ritkán kapnak belépé­si engedélyt. Nem mintha va­lami titkolnivaló történne, hanem az ott dolgozó szak­emberek a pontosan megha­tározott előkészítő és ellen­őrző munkát végzik. Ez a munka teljes figyelemössz- pontosítást kíván. Érthető te­hát, hogy iparkodnak minden zavaró körülményt kizárni. E közös összehangolt munka eredményeként lassan „meg­elevenedik“ a számítógép — azaz elkezd helyesen működ­ni. Szerencsére a belépési en­gedélyt megkaptam, s még DUŠAN BAČ1AK mérnök is talált számomra néhány perc időt. — — Örülnék — mondotta —, ha a számítógépre nem úgy tekintenének, mint egy cso­dagépre. Tessék csak most egészen közelről megnézni — mondotta, és kinyitott né­hány fedőlapot, amelyek a belső berendezéseket védik. Szabályos sorokban műanyag­táblácskák sorakoztak, a so­rokat huzalkötegek kötötték össze. Mélyebben a szerelő­lámpa fényénél mákszemnyi fekete gyöngyök csillogtak a vékony huzalok pókhálóján. — Ezeken a műanyagtáb­lácskákon — magyarázta — parányi tranzisztorok, ellen állások és más építőelemek vannak az ún. integrált áramkörökbe ■ összesűrítve. Ezekből épül fel a számító­gép logikája, ami azt jelenti, hogy ezek segítségével oldja meg és teljesíti az egyes utasításokat az adott prog­ramból. A hátrább látható feritgyűrűcskékből épül fel a gép belső adattára, ahol a programot és a számításhoz szükséges adatok egy részét tárolja. Ezek az elemek réz­huzalokkal vannak megfele­lően bekötve. A működésük­höz szükséges áram Itt, eze­ken a kábeleken főn be és itt alakul át megfelelő fe­szültségűre. Ott, a másik cso­portban látható kábelek se- gítségéval vannak bekötve az egyes külső adattárak és a további adatbeolvasó és adat­kiadó egységek. Lehetetlen néhány sorban visszaadni az egész nagysze­rű magyarázatot, amit Dušan Bačiak mérnök nyújtott. A lényegét azonban annál könnyebb. Egyszerű és érthe­tő szavai nyomán a számító­gép valóban megszűnt csoda­gép lenni. Helyette kirajzoló­dott egy alkotás, amely a KGST-államok kutatói, szer­vezői és kivitelezőt közös munkájaként jött létre, — egy számítógép, amely bár bonyolult a felépítésében, de a kapott magyarázat alapján ez is megérthető. Saját sze- memmel láttam, amint a szá­mítógép az NDK dolgozói és a mi szakembereink keze alatt fokozatosan „megeleve­nedik“, hogy nemsokára tel­jesítse a reá váró feladato­kat. SÁRKÖZI DÉNES

Next

/
Thumbnails
Contents