Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)
1976-10-02 / 235. szám, szombat
A SZOVJETUNIÓ KÉSZ NORMALIZÁLNI KAPCSOLATAIT KÍNÁVAL Szovjet vezetők üdvözlete ^ A moszkvai Pravda cikke Moszkva — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 27. évfordulója alkalmából üdvözletét küldött a Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának és a KNK Államtanácsának. „A népi forradalom győzelme a kínai dolgozók történelmi vívmánya volt, törvényszerű eredménye annak az önfeláldozó harcnak, amelyet nemzeti és társadalmi felszabadulásukért vívtak és hatalmas eseménnyé vált Kína és a világforradalmi folyamat fejlődésében“ — állapítja meg többek között az üdvözlet. A Szovjetunió népei mindig szilárdan .és következetesen a kínai forradalom oldalán álltak, a barátság és rokonszenv érzését táplálják Kína munkásosztálya, parasztsága, dolgozó értelmisége iránt, mindazok iránt, akik a szocializmus eszméinek megvalósításáért küzdenek. „A Szovjetunió és Kína kapcsolatainak normalizálása, azok fejlesztése az egyenjogúság, a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek alapján, megfelel országaink népei óhajának, amelyek érdekeltek a szocializmus és a kommunizmus felépítésében, a béke és biztonság megőrzésében és erősítésében az egész világon“ — hangsúlyozza az üdvözlet. A szovjet—kínai kapcsolatok története igazolja Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szavainak helyességét, miszerint a szovjet és a kínai nép érdekei nem keresztezik egymást, hanem egybeesnek — írja a moszkvai Pravda pénteki számában l. Alekszandrov. A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 27. évfordulója alkalmából megjelent cikk hangsúlyozza, hogy a szovjet és a kínai nép barátsága nem tegnap alakult ki, hanem hosszú múltra tekint vissza. Ez a barátság a közös osztályellenség ellen, a nemzeti felszabadulásért, a szocializmusért és a világbékéért vívott együttes harcban erősödött meg. Ezt a barátságot rögzítette az 1950- ben aláírt barátsági, szövetségi és kölcsöns segítségnyújtási szerződés. A moszkvai Pravda emlékeztet arra, hogy a hatvanas évek elején, nem a szovjet fél hibájából, a két ország és párt kapcsolatai romlani kezdtek, majd megállapítja, hogy a Szovjeunitó és az SZKP mindent megtett annak érdekében, hogy megakadályozza ezt a folyamatot, helyreállítsa a valóban jószomszédi, baráti kapcsolatokat a két ország és párt között. Az SZKP XXV. kongresszusán megerősítették, hogy a Szovjetunió kész normalizál- ni kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal — mutat rá a moszkvai Pravda. A szovjet és kínai nép sokéves barátságának és együttműködésének tapasztalatai szemléletesen tükrözik a Szovjetunió jóakaratát, baráti viszonyát a kínai néphez, a kínai forradalomhoz és szocialista vívmányaihoz, azt az óhaját, hogy — mint Leonyid Brezsnyev mondotta — „Kínát virágzó szocialista hatalomnak lássa“. Meggyőződésünk, hogy a kínai nép képes lesz elérni ezt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való barátság és együttműködés útján — írja a moszkvai Pravda. Ezért abból indulunk ki, hogy az államaink közötti kapcsolatainkban nincsenek olyan problémák, amelyeket kölcsönös óhaj esetén nem lehetne megoldani a jószomszédság, a kölcsönös előnyök, egymás érdekeinek figyelembevétele szellemében — hangsúlyozza az SZKP központi lapja. KÜLPOLITIKAI KERESEK ÁLLKAK A NYUGATNÉMET VÁLASZTÁSI KAMPÁNY ELŐTERÉBEN 1976 X. 2. Bonn — Csütörtökön este négyórás tv-vitát folytatott egymással a négy legnagyobb nyu gatnémet párt választási csúcsjelöltje, Helmut Schmidt kancellár (SPD), Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter (FDP), Helmut Kohl (CDU) ellenzéki kancellárjelölt és Franz Josef Strauss, a CSU elnöke, az NSZK bel- és külpolitikájának széles területét felölelő kérdésekre válaszolt az ARD és a ZDF tv-társaság közös műsorában. A vita külpolitikai részét elsősorban a két német állam viszonyára vonatkozó kérdések töltötték ki. A koalíció két vezetője újból hitet tett amellett, hogy folytatni kell a normalizálást törekvéseket az NDK- vál, tárgyalni kell a gazdasági és politikai kapcsolatok javításáról. Schmidt és Genscher utalt arra, hogy az NSZK nemzetközi tekintélye éppen a keleti politika sikereinek köszönhetően növekedett. Mint rámutattak, a nyugatnémet gazdaságnak jelentős érdekei fűződnek a gazdasági együttműködés fenntartásához és fejlesztéséhez. Ugyanakkor jelezték, hogy változatlanul távlati feladatuknak tekintik a két német állam újraegyesítését és Nyu- gat-Berlin minél szorosabb bevonását a nemzetközi kapcsolatokba. Kohl kancellárjelölt válaszában elismerte, hogy a már megkötött keleti szerződéseket egy CDU—CSU kormánynak is tiszteletben kell tartania. Hozzáfűzte: a szerződéseket az Unió nem úgy értelmezné, mint a jelenlegi kormány, hanem „szigorúan a szolgáltatások és ellenszolgáltatások egyensúlyára alapozva“. Kohl azt állította, hogy az SPD—FDP konlíció „túl sokat adott és túl ko"-'r'Pt kapott cseréid“ a szoci ta országokkal folytatott tárgyalásai során. IANYä33 BAN . Spanyolországban folytatódik a gazdasági válság, főleg a munka- nélküliség elleni sztrájkmozgalom. A madridi postások sztrájkja már több mint két hete tart, s ennek következtében — mint azt képünkön is láthatjuk — küldemények sokasága halmozódik fel naponta a postákon. (ČSTK — UPI felvétele) Üj szovjet leszerelési javassal A TASZSZ hírmagyarázója írja A katonai enyhülés kérdé- seire, a fegyverkezési hajsza megszüntetésére és a leszerelésre összpontosul most az államok és a népek figyelme. Ennek oka az — írja Alekszej Petrov, a TASZSZ politikai hírmagyarázója —, hogy a fegyverkezési hajsza' napjainkban mind méreteit, mind esetleges következményeit tekintve, rendkívül veszélyes. A kérdés ma így hangzik: vagy megállítják a fegyverkezési hajszát és az államok rátérnek a leszerelésre, lépésről lépésre csökkentik a katonai konfliktus veszélyét, vagy pedig a háború előkészítésének gigászi gépezete mindinkább felemészti a lét-fontosságú javakat és a háborús katasztrófa veszélye mind nagyobb mértékben fenyegeti a népeket. Az SZKP XXV. kongresszusán hozott határozatoknak megfelelően a Szovjetunió szeptember 28-án az ENSZ-közgyűlése elé terjesztette a fegyverkezési hajsza megszüntetésének kérdéseire és a leszerelésre vonatkozó emlékiratát. A szovjet emlékirat nagy politikai jelentőségű dokumentum — hangsúlyozza Alekszej Petrov, összegezi mindazokat az eredményeket. amelyeket a népek és az államok ez ideig elértek a fegyverkezési hajsza megfékezésében. A szovjet javaslatok — mutat rá a TASZSZ hírmagyarázója — számos fontos kérdésben olyan új elemeket is tartalmaznak, amelyek figyelembe veszik egyes államok már kifejezett óhajait, következésképpen elősegítik az általánosan elfogadható döntések felkutatását. Alekszej Petrov felhívja a figyelmet: A szovjet emlékiratot áthatja az a törekvés, hogy meggyorsítsák az ügy haladását, serkentsék a már megkezdett tárgyalásokat. Ez a tárgyszerű gyakorlati megközelítés az alapja annak a javaslatnak, hogy mielőbb össze kell hívni a leszerelési világkonferenciát. A Szovjetunió azonban e kérdésben is realista álláspontot foglal el: mint hogy egyes nagyhatalmak — és köztudott, hogy melyek azok — továbbra is ellenzik a világkonferencia összehívását, az emlékirat állást foglal amellett, hogy hívják össze az ENSZ-közgyűlésé- nek a leszerelés kérdéseivel foglalkozó rendkívüli ülésszakát, amely hasznos, közbeeső szakasz lesz a leszerelési világ- konferencia felé — mutat rá Alekszej Petrov. Schmidt kancellár érvelésében fontos szerepet kapott a szovjet—nyugatnémet viszony is. Az SPD-politikus részletesen kitért Leonyid Brezsnyev várható látogatására és megerősítette: a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésére tett lépések megvitatása mellett tárgyalni kíván a Helsinkiben hozott határozatok megvalósításáról, Nyugat-Berlin kérdéséről, a bécsi haderő- és fegyverzetkorlátozási tárgyalások meggyorsításáról. Reményét fejezte ki, hogy az amerikai elnökválasztásokat követően hamarosan sor kerül az újabb szovjet—amerikai SALT-megállapo- dás aláírására. Schmidt és Genscher ugyanakkor állást foglalt a nyugati szövetségesekhez fűződő viszony erősítése mellett is. A Német Kommunista Párt az október 3-i parlamenti választásokra történő előkészületeket a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködése és kölcsönös megértése politikájának biztosításáért, a helsinki konferencia záróokmányában foglaltak gyakorlatban való érvényesítéséért, az NSZK és az európai szocialista államok között megkötött szerződések és megállapodások következetes végrehajtásáért vívott harc jegyében folytatja. Nürnbergben mondott beszédében Max Reimann, a német és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, a Német Kommunista Párt tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy napjainkban a békés egymás mellett élés politikájának és az enyhülési folyamatnak nincs semmiféle alternatívája Európában. A nép alapvető érdekeitől vezettetve a nyugatnémet kommunisták az enyhülés politikája és a fegyverkezési hajsza beszüntetése mellett szállnak síkra — hangsúlyozta a kommunista politikus. SZOCIÁLPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK AZ NDK-BAN Berlin — A Német Demokratikus Köztársaságban pénteken hatályba lépett a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának, a szakszervezetek elnökségének és az NDK kormányának az idén május 27-én hozott közös határozata, amely egy része az NSZEP tavasszal megtartott IX. kongresszusán kidolgozott és az 1976—80-as időszakban megvalósítandó szociálpolitikai intézkedéseknek. A most életbelépett rendelkezés értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkások és alkalmazottak minimális brutto havi jövedelmét október 1-től az eddigi 350 márkáról 400 márkára emelték, az 500 márka alatti brutto jövedelmeket pedig 15—50 márka közötti összegben különböző mértékben növelték. Az intézkedés mintegy 1 millió embert érint. Az 1976—80-as időszak különböző bér- és jövedelempolitikai rendelkezései — beleértve a mostani lépést is — összesen mintegy 2,5 millió dolgozóra, a bérből és fizetésből élő foglalkoztatottaknak körülbelül egyharmadára vonatkoznak. Ezekre a szociálpolitikai Intézkedésekre ebben az 5 évben 4 milliárd márkát fordítanak az NDK-ban. A LAOSZI PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG, amelyet Kaysone Phomvihane, a Laoszi Forradalmi Néppárt KB főtitkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke vezetett. Szófiából Varsóba utazott. AZ OTTAWAI külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy Kanada kész támogatni a Vietnami Szocialista Köztársaság ENSZ-tagfelvételi kérelmét. LUIGI ROMITÁT választották az Olasz Szociáldemokrata Párt új főtitkárává a lemondott Guiseppé Saragat helyett. WILLI STOPH, az NDK Államtanácsának elnöke háromnapos hivatalos látogatásra a Szomáliái Demokratikus Köztársaságba utazott. Röviddel megérkezése után tárgyalni kezdett Mohamed Siad Barre Szomáliái elnökkel. KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP KB első titkára tegnap fogadta a Budapesten tartózkodó Nicolas Savit, a Libanoni Kommunista Párt főtitkárát. A KÍNAI NUKLEÁRIS robbantás nyomán keletkezett radioaktív szennyeződés miatt átmenetileg be kellett szüntetni egy kutatási célokat szolgáló japán atomreaktor működését, mert a hűtővíz radioaktív szennyezettsége nyolcszorosára emelkedett a normálisnak. MANEA MANESCU, az RSZK kormányelnöke befejezte ausztriai hivatalos látogatását, és visszatért hazájába. Manescu tárgyalásokat folytatott Bruno Kreisky kancellárral, és fogadta őt Rudolf Kirchschläger osztrák elnök is. JOSEF ERTL, az NSZK élelmezésügyi minisztere a hannoveri 25. burgonyabörzén bejelentette, hogy az idei 9,3 millió tonnás burgonyatermés 14 szá- ■ zalékkal lesz kevesebb, mint tavaly. A hiányzó burgonyamennyiséget Hollandiából és más országokból importálják majd. AZ OKP ösztönzésére október 10-ig egész Olaszországban tüntetéseket és nagygyűléseket rendeznek. Bolognában és más olasz városokban már megkezdődtek az első tüntetések; a dolgozók a gazdasági válság megoldását követelik. JOSEF STINGL, a Szövetségi Munkahivatal elnöke tegnap Nürnbergben bejelentette, hogy az NSZK-ban szeptemberben 898 700 munkanélküli volt. TEL AVIVBAN bejelentették, hogy október 1-től több mint 40 ezer minisztériumi és bírósági dolgozó megtagadja a félfogadást. Így fejezik ki, hogy nem értenek egyet az izraeli kormány inflációs politikájával, és fizetésemelést követelnek. A portugál kormány reakciós határozatai Az Intersindical 6 éve Lisszabon — Portugália és Angola nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesített egymással és októberben nagykövetet akkreditál egymás fővárosában. Az erről szóló megállapodás Ferreira portugál és Dos Santos angolai külügyminiszter között született meg. Luandában és Lisszabonban konzulátusokat is létesítenek. A tárgyalásokról közzétett hivatalos közlemény szerint vegyes bizottságokat alakítanak az Angolában élő portugál és a Portugáliában élő angolai közösségek gondjainak orvoslására. Lisszabon — A portugál kormány feloldotta a szakszervezeti egységről szóló törvényt, amelyet 1975 tavaszán adtak ki, s amely lehetetlenné tette két vagy több szakszervezeti szövetség létezését egy ágazaton belül — jelenti ki a kormány üléséről kiadott nyilatkozat. A kormány egyébként több olyan intézkedésről döntött, amelyek a munkaviszonyt érintik, például részben vagy teljesen érvénytelenítik a kollektív szerződéseket a vállalatoknál, s ezek tevékenységébe az állam egyre nagyobb mértékben avatkozik be. Október végére a kormány törvénytervezeteket készít elő, amelyek a kollektív szerződésekre fognak vonatkozni, és „szabályozni“ fogják az üzemekben a munkások által végzett ellenőrzést, a sztrájkra és a szakszervezeti tagságra való jogot. Egy további nyilatkozatban a kormány amnesztiát hirdetett néhány „politikai bűncselekményre" vonatkozóan, amelyeket 1974. április 25-e után követtek el. Az amnesztia valószínűleg Spinola volt elnök híveire vonatkozik. Amikor a kormány a portugál szakszervezeti mozgalom jövőjéért folytatott éles harc légkörében és a körülmények véletlen következtében nyilvánosságra hozta a szakszervezeti egységre vonatkozó törvény visszavonását — ünnepli fennállásának 6. évfordulóját az Intersindical portugál szakszervezet. Több portugál üzemben nagygyűléseket rendeztek, amelyeken a dolgozók megemlékeztek az Intersindical pozitív szerepéről, és a közeljövőben megrendezésre kerülő össz- szakszervezeti kongresszusról vitáztak. Az Intersindical megalakulásakor 14, ma pedig 198 szak- szervezeti szövetséget tömörít magába, ami körülbelül 2 millió dolgozót jelent. Az utóbbi hónapokban a jobboldali erők és a kormányon levő Portugál Szocialista Párt részéről sok támadás érte. Az Intersindical ellen lépett fel néhány szak- szervezeti szövetség is. amelyek a pluralizmus elvének megvalósít^-'fít követelik a szakszer vezeLi mozgalomban, ami — mint arra a haladó erők figyelmeztetnek — csak megbontaná a dolgozók szükséges és fontos egységét.