Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)
1976-09-08 / 214. szám, szerda
Néhány hónapja adták át rendeltetésének a Csorba-tó közelében a Helios gyógy szanatóriumot, ahol a felső légzőutak betegségeit kezelik. A szanatórium kapacitása 250 felnőtt, illetve 150 gyerek páciens. A gyógylétesítmény 112 millió korona befektetéssel épült. (Felvétel: A. Haščák — CSTK) Konkrétabbon Szabad időnk jobb kihasználása érdekében egyre inkább igénybe vesszük a különböző szolgáltatásokat, főleg akkor, ha azok minősége jó, ára olcsó, végzése pedig gyors. A szolgáltatások színvonala tehát nagy mértékben befolyásolja a lakosság elégedettségét, s a nemzeti bizottság munkája értékelésének fontos kritériuma lett. Társadalmi jelentősége miatt, a nők második műszakjának a megkönnyítése érdekében, a szolgáltatásokkal behatóan foglalkozott pártunk XV. kongresszusa is, és megszabta, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban volumenjiiket 23—25 százalékkal kell növelnünk. Mivel Szlovákiában a szolgáltatások bővítése dinamikusabb tempót igényel, az SZLKP kongresszusa az említett irányszámokat 30—33 százalékban határozta meg. Ez csaknem 10 százalékkal nagyobb az országos növekedési átlagnál. Az ötödik ötéves tervidőszak végén Szlovákia járásaiban különböző volt a szolgáltatások színvonala és eltérők voltak mennyiségi mutatói. Míg pl. Bratislavában, Košicén, Martinban, Trnaváhan és Dunajská Síredában (Dunaszar- dahelyen) az egy lakosra eső évi átlagforgalom 400 korona volt, Svidníken, Považská Bystricán, Stará Lubochňán és Veľký Krtíšen (Nagykürtösön) az említett átlag nem ért® el a 200 koronát. A pártkongresszus által meghatározott feladatok lebontásánál, illetve a Nemzeti Front választási programjavaslata kidolgozásánál a nemzeti bizottságoknak lehetőségük adódott a lemaradás behozására, illetve arra, hogy a szolgáltatások fejlesztésének mennyiségi és minőségi mutatóit szükségleteik alapján jelüljék mag. A prie- vidzai járásban például a szolgáltatások növekedését 29,6, a nyitrai és a Rimavská Sobota-i járásban pedig 30—33 százalékban határozták meg. Figyelemre méltó, hogy a Banská Bysirica-i Járásban a szolgáltatások fejlesztésének ütemtervét ágazatonként és nem általánosan jelölték meg. Például 1975-höz viszonyítva 1980-ban 30 százalékkal lesz nagyobb a lakosságíól eredő bevételek összege, 37,3 százalékkal növekszik a mosás, 34,3 százalékkal pedig a ruhatisztítás terén végzett szolgáltatás. Breznón és a járási székhelyen gyorstisztítót helyeznek üzembe, amely felár nélkül dolgozik majd. A hatodik ötéves terv végére a tv-késziilékek javításának 70 százalékát a lakásban végzik el. Ám a jó példák mellett negatívumokkal is találkozhatunk az új programjavaslatokban. A Liptovský Mikuláš-i járásban a szolgáltatások fejlesztését csak nagy általánosságokban emlegetik és a rimaszombati járásban sem eléggé konkrétan. A képviselőjelöltek bemutatkozásakor, amikor az új választási programjavaslatokat a nagy nyilvánossággal megvitatják, a lakosság minden bizonnyal elmondja majd véleményét, és alkotó módon hozzájárul a végleges fejlesztési terv kialakításához, annál is inkább, mivel az említett programjavaslatok nyílt dokumentumnak számítanak, ezért módosításukra lehetőség van. Az illetékesek addig is, amíg erre sor kerül, clgondolkodhatnának azon, hogy a szolgáltatások fejlesztése terén nem lehet-e konkrétabban fogalmazni, vagyis külön-külön foglalkozni minden egyes ágazattal. Az általánosítás ugyanis magában rejti azt a veszélyt, hogy az új szolgáltatások háttérbe szorítják az alapszolgáltatásokat, azokat, amelyek a dolgozó nők munkáját megkönnyítenék. Ez pedig ellentétben áll pártunk XV. kongresszusa határozatának erre vonatkozó részével. NÉMETH JÁNOS Az elmúlt évek társadalmi aktivitásának egyik jellemzője a gyermekintézmények hálózatának bővítésére kifejtett törekvés volt. Az óvodák és a bölcsődék építése azonban korántsem volt zökkenőmentes, mert az építőipar erejének nagy részét a lakásépítés kötötte le. S hogy ezen a téren mégis számottevő eredmények születtek, az leginkább a nemzeti bizottságok erőfeszítésének köszönhető, amelyek főleg a lakosság bevonásával, a Z-akcióban létesített intézmények segítségével oldották meg a gyermekek elhelyezésének gondját. Az aktivitás mögött lelkes emberek állnak, akik munkájukkal és kezdeményezésükkel vitték előre a közösség ügyét. Hivatásszeretettel OTTHONNÁ VARÁZSOLT BÖLCSŐDE Nem értéktelen folyadék Még nem is olyan régen csak egy-egy rendkívüli aszállyal kapcsolatban hasított tudatunkba a vésztjósló fogalom: vízhiányt S ma a rohamos ipar- és általában gazdaságfejlesztés következtében szinte nap-nap után belebotlunk, elénk tornyosul. Igne, a víz jelenléte vagy hiánya világszerte limitáló tényezőjévé kezd válni nemcsak a további ipartelepítésnek, hanem — nem túlzás ez, az emberi életnek is. Ezért fordítottunk vízgazdaságunkra az elmúlt öt esztendőben 21,3 milliárd koronát. És ezért sajnáljuk, hogy például a szennyvíztisztító művek építésénél a rendelkezésre álló eszközöket csak 81.2 százalékra használták fel. Pedig kell a tiszta víz embernek, iparnak egyaránt. Fogyasztása oly ütemben növekszik, hogy a vxzgazdasági létesítmények építése alig bír lépést tartani, sőt, hosszan tartó szárazság esetében népszerűtlen korlátozási intézkedések is elkerülhetetlenekké válnak. Tavaly például nálunk 273 litert tett ki naponta az egy lakosra jutó víz- fogyasztás és remélhetőleg nem hordjuk Dunába a vizet, ha ismételten megállapítjuk — ennek ki tudja milyen hányada kárba vész. A folyamok vizéből is óriási mennyiséget emeltek ki 1975-ben — összesen 4 milliárd köbméternyit és azt is tudjuk — láthatjuk — ipari felhasználása után mivé válik. Mégis, a vízgazdasági beruházások és ezen a területen a nagyobb szigor kezdi éreztetni hatását. Életkörnyezetünk javításának igénye ezt kategorikusan meg is követeli. Ha pedig életszínvonalról beszélünk, akkor vízgazdasági viszonylatban az 1971 —1975-ös évek elhallgathatat- lan eredményei közé tartozik, hogy a tervidőszak végén a lakosságnak már 63,7 százaléka kapta a vizet közműves vezetékből és 51,7 százaléka volt rákapcsolva a csatornahálózatra. Ki ne örülne ennek és általában a vízgazdaság fejlesztésében tapasztalható nagyobb felelősségtudatnak s ki ne tudná egyben, hogy azrét e területen még bőven akad tennivaló. (gály) Samorinban (Somorján) a ma már új városrészt képező lakótelep többemeletes házaiba a hatvanas évek végén költöztek be az első lakók, többnyire fiatal házasok. Boldogan vették birtokba ü] otthonukat. Örömüket csak az csökkentette, hogy ekkor még sem óvoda, sem bölcsőde nem volt a lakótelepen. Sok fiatal anya számára A nagyobbacskák jól szórakoznak a mesekönyvek mellett (A szerző felvételei) csak a nagymamák önfeláldozása tette lehetővé, hogy folytathassák munkájukat. Mások 500—600 koronáért voltak kénytelenek gondozót fogadni gyermekük mellé. 1974-ben végre felépült a várva várt óvoda, s később a szóban forgó bölcsőde is. A bölcsőde berendezése azonban nehézségekbe ütközött. Országszerte sok bölcsőde épült abban az időben, a szakemberek nem győzték ellátni a megsokasodott feladatokat. Hogy ne kelljen addig várakozniok, amíg rájuk kerül a sor, a somorjaiak más megoldást választottak. A városi nemzeti bizottság vezetősége elhatározta, hogy a mielőbbi átadás érdekében maga lát hozzá a berendezéshez. Az erre szánt pénzt a járási nemzeti bizottság egészségügyi osztálya hajlandó volt rendelkezésükre bocsátani. Csakhogy a berendezési tárgyak megvásárlása hosszas utánjárást követelt, erre pedig sem a nemzeti bizottság elnökének, sem pedig titkárának nem jutott ideje. Ezért ezt a feladatot Sány Ru- Zenára, a bölcsőde leendő igazgatójára bízta. Sány elrtársnő több mint húszéves tapasztalatot szerzett a szakmában. Először nővérként, később az egyik bölcsőde vezetőjeként dolgozott. Munkájával mind felettesei, mind pedig a szülők elégedettek voltak. A reá hárult ü] feladatot nagy felelősségtudattal, ós bármilyen furcsán is hangzik, jó adag elszántsággal oldotta meg. Bizony elszántságra is szüksége volt, hiszen a berendezési tárA fejlődés jelei A választások előtt, amikor mérlegeljük az utóbbi évek eredményeit, jól megállapíthatók a fejlődés jelei. így van ez Figa (Füge) és Stránska (Oldalfala) községek esetében is. Közigazgatásilag közös hnb szervezi és irányítja a faluépítő munkát, és az eredmény mindegyik faluban szemmel látható. Oldalfala községben tatarozták hz óvodát, ifjúsági klubot nyitottak, faluújítási munkálatokat végeztek az iskolában és környékén, bővítették a köz- világítási hálózatot, két autóbusz-várótermet építettek, a lakosok pedig 15 új családi házat építet'tek a legutóbbi választási időszakban. Már az idén megkezdik — 400 000 korona ráfordítással — a vízvezeték és a járdák építését. A tűzoltószertárt nemrégiben adták át rendeltetésének. Füge községben a fejlődés a következő tények alapján figyelhető meg: a vízvezeték-hálózat kiépült, 1200 méter járdát építettek, átadták rendeltetésének az új tűzoltószertárt, tatarozták a hnb irodaházát, melynek ékessége a házasságkötő terem, új utat építettek, sikeresen haladnak a 9üü 000 koronás befektetést igénylő ifjúsági klub építésének munkálatai. Az elért eredmények mindkét faluban annak köszönhetők, hogy a kommunisták, a hnb képviselői a lakosok bizalmát élvezve jól megszervezték a faluépítés munkáját. Az egyik legügyesebb, lelkes szervező Jozef Vetrák elvtárs, a hnb titkára, aki 1957 óta tisztségviselő, és a két falu építésének munkáját 1964 óta szervezi, irányítja. BUDAI JÁNOS Légi hemutató Eddig már 2000 Bianík típusú vitorlázó repülőgépet szállítottak a Szovjetunióba az Uher- ské I-lradiste-i Let n. v. dolgozói. A Bianík vitorlázó repülőgépek és a csehszlovák motorral felszerelt Turbóiét 1410—M típusú szállító repülőgépek bemutatója lesz szombaton 1976. szeptember 11-én a Let vállalat repülőterén. A szlovák Aero- klubokkal közös rendezésben a Honvédelmi Szövetség 25. évfordulója alkalmából ugyanezen a napon légi bemutatót is ren deznek, amelyen az otrokoviceí Moravan ,,Z—50“ típusú akrobata-repülőgépei mutatkoznak be a közönségnek. gyak beszerzése sokszor olyan akadályokba ütközött, amelyek másokat elriasztottak volna a további utánjárástól. Olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy abban az időben hiánycikk volt a szőnyeg. Pedig ebből a bölcsőde játszótermeibe, hálószobáiba, folyosóira és irodahelyiségeibe ugyancsak sok kellett. Számtalan áruházban megfordult, amíg végre Brnóban — tekintettel arra. hogy nem saját szükségleteire vette — előnyben részesítették. Eszébe jutott az is, amit egyszer egy gyemekotthon meglátogatása során figyelt meg. Ott az 1—3 éves gyermekek olyan ágyacskákban aludtak, amilyeneket ő még addig sehol sem látott. Mivel szépek és főként célszerűek voltak, elhatározta, hogy ő is ilyeneket szerez a somorjai új bölcsődébe. Megtudta, hogy egy csehországi üzem kísérleti céllal gyártja ezeket az ágyakat. Felkereste a megadott címet és fáradozását siker koronázta. A játszótermek berendezésénél azt az elvet követte, hogy a bölcsőde dolgozói többre hivatottak, mint hogy csupán felvigyázói legyenek a gyermekeknek, amíg a szülők munkában vannak. A nevelés a fő feladatuk. A játékos formában megvalósuló zenei-, képzőművészeti és testnevelésen kívül a gyermekek ízlésének formálása is fontos alkotórésze munkájuknak. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges a berendezés, a bútorzat és a segédeszközök jó megválasztása. Az 1—2 évesek játszótermébe ügyes székecskéket készíttetett, amelyek amellett, hogy rendkívül mutatósak, olyan nehezek, hogy nem borulnak fel, akárhogy is izeg-mozog a rajtuk ülő. A nagyobbak számára vásárolt székek és asztalok nép- művészeti ihletésüek. A folyosókra a szobanövények közé apró fonott kerti bútorok kerültek. Hátra volt még a függönyök és a dekoráció megvásárlása. Ez már gyorsan ment az átadás előtti napokban. Ekkor már a bölcsőde többi dolgozója is segítségére volt, különösen a függönyök megvarrásánál és a megvásárolt berendezési tárgyak elhelyezésénél. Sőt díszpárnákat és hímzett térítőkét is készítettek. Mikor végre minden a helyére került, 1975 májusában megnyitották a bölcsődét. 55 gyermeket vettek fel, de mivel ennél sokkal több volt a jelentkező, a nővérek további 15 gyermek gondozását vállalták. Ez számukra többletmunkát jelent ugyan, do a termek tágasak, játék, felszerelés is van elegendő, úgyhogy bőven jut hely 70 gyermek számára. A somorjai lakótelep bölcsődéjébe azóta nem egy gyermekintézmény vezetője látogatott már el. Sány Ružena szívesen megosztja velük tapasztalatait és ad tanácsot abban, hogyan lehet kitartó munkával leküzdeni a felmerülő nehézségeket. KOVÁCS ELVIRA Sány Ružena /baloldalt) és az ott jártunkkor szolgálatban levő négy nővér
