Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)
1976-09-07 / 213. szám, kedd
A 2cIiezovii8i (zsülízij téglagyárija megkezdték a Kryzolit tető- szigetelő deszkák sorozatgyártását. Az új terméket hazai nyersanyagból készítik. A racionalizálás segítségével 4,5 millió korona értékben növelték a termelést és 800 000 koronát takarítottak meg az előirányzott költségekből. Az új szigetelődeszkákat lakóházak és Ipari objektumok tetőszerkezetének hőszigetelésére használják. Az új termékek kiválcfn ellenállnak a nedvességnek és a tűznek is. Felvételünkön Szalay Ernő, az üzemi pártbizottság elnöke, az egyik szocialista munkabrigád vezetője ellenőrzi az új Kryzolit-deszkákat. (Felvétel: Št. Petráš — ČSTK) VÁIASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGYEKBEN F. jeligére: Az 1975/121 sz. öj társadalombiztosítási törvény 37. §-ának 4. bek. vonatkozik az Ön által feltett kérdésre. Ennek értelmében az özvegyi járadékra szóló igény az özvegy férjhezmenetével megszűnik, azonban felújul, ha újabb megözvegyülése esetében elhunyt férje után nem szerezne igényt özvegyi járadékra. A törvénynek ez a rendelkezése csupán az újabb megözvegyülés esetére vonatkozik, de nem a házasság felbontására. Ha a második házasság válás következtében szűnne meg, a volt özvegy özvegyi járadéka nem újulhat meg. Ha kora vagy egészségi állapota miatt volt férjének tartására lenne ráutalva, akkor kérelmére keresetének beadása napjától a járásbíróság tartásdíjat ítélne meg. A válás utáni tartásdíj csak tényleges ráutaltság esetében és szükséges mértékben jár. Valószínűnek tartjuk, hogy a volt feleség lényegesen fiatalabb korára való tekintettel a bíróság nem állapítaná meg rászorultságát. J. G.. Felesége ugyan valószínűleg teljesítette az öregségi nyugdíj korhatárát, de nem szerzett nyugdíjéveket. Mivel az utolsó 10 év alatt nem dolgozott legalább 5 éven át, a társadalombiztosítási törvény 26. §-ának 1. bek. értelmében nem szerzett igényt rokkantjáradékra sem. A jnb járadék- bizottsága az idézett törvény 43. §-a értelmében feleségének egyébként már rokkantsági fokot elérő rossz egészségi állapota ellenére is jogosan utasította el a feleségjáradék megadását, mivel az ön részleges rokkantjáradékából és keresetéből több jut a családban egy főre 800 koronánál. Ha az ön kereseti viszonyaiban egészségi állapotának romlása miatt állna be változás, újból kérhetik az említett feleség járadékot. Sz. M.: Részleges rokkantjáradékát az új törvény értelmében felemelték. A részleges rokkant esetében a törvény feltételezi, hogy tovább tud dolgozni és keresetével kiegészítheti járadékát, ön az 1975/128 sz. társadalombiztosítási törvényt végrehajtó hirdetmény 20. §-a értelmében részleges rokkantjáradéka megvonásának veszélye nélkül havj 1200 koronát kereshet. Ha egészségi állapota jelentékenyen rosszabbodott volna, kérhetné .a teljes rokkantjáradékot. Ha közben nem volt állásban, illetve nem dolgozott az efsz-ben, valószínűleg csak a legalacsonyabb nyugdíjakról szóló új törvény 42. §-a alapján kaphatna 600 korona ösz- szegű járadékot. ÖRÖKÖSÖDÉSI ÜGYEKBEN G. J.: Oj polgári törvénykönyvünk 479. §-a kimondja, hogy az utódnak (ebben az esetben 6 gyermekről van szó) még akkor is. ha az örökhagyó formailag érvényes végrendeletet hagyott (vagy teljes szövegében saját kezűleg Irt, dátummal ellátott, és aláírt, vagy állami jegyzőség előtt alkotott), legalább annyit kell hagyni kiskorú utód esetében, mint amennyit törvényes öröklés alapján kapna. A felnőtt, 18 évnél idősebb örökös esetében a törvényes örökrész háromnegyed rész. Tehát az örökhagyó esetleges végrendeletével a felnőtt gyermekeinek törvényes örökrészét csupán egynegyeddel korlátozhatja. A gyermekek a hagyatéki tárgyaláson az idézett rendelkezés ellenére is elismerhetik a köteles részt megsértő végrendeletet. Az örökösök végrendelet nélkül is köthetnének olyan hagyatéki . egyezséget, hogy a csekélyke vagyont, melyet az apa hagyott, az a testvér örökölje, aki egyedül ápolta őt az elmúlt 12 év alatt. A kérdéses esetben az állami jegyzőség döntése szerint mindegyik örökös 1/6 részt örökölt. Ha a saját kezűleg írt végrendelet érvényes volt, akkor a fentiek szerint keltett volna eljárni. Az állami jegyzőség döntése ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni, ha az örökösök a hagyatéki tárgyaláson már a jegyzőkönyvben nem jelentették ki, hogy lemondanak a fellebbezés jogáról. Ajánljuk, hogy az esetleges fellebbezés kérdését beszélje meg hozzáértő jogásszal (ügyvéddel). Dr. F. J. „ÜTŐEREK A PADLÓ ALATT" M indennapi életünkhöz elengedhetetlenül hozzátartoznak a villamos vezetékek: átszelik a mezőket és a hegyeket, követik a városok utcáit. A technikai élet nagy ütőereinek, mindennapos „energiatáplálékunk“ hordozóinak nagy része szemünk elől rejtve, a föld alatt vagy a falba fektetve húzódik. S ahogyan az ütőerek is egyre kisebb keresztmetszetű ágakra oszlanak és a hajszálerek hálózatán árad szét az éltető vér a testben, úgy ágaznak egyre többfelé a villamos energia hordozói, az egyre kisebb keresztmetszetű vezetékek is. Mi újat nyújt a technika a lakásokban, középületekben, üzemekben mindenütt megtalálható villamos vezetékhálózatok terén? A hagyományos házépítés és a villanyszerelés munkamódszereiben jól tükröződik, hogy az építészetnek évezredes technikai hagyományai vannak, a villamos áram felhasználása viszont csak évszázadunkban bontakozott ki. Sok helyütt utólag alakították ki a villamos hálózatot, ami sokszor kényszermegoldásokat követelt. De még a korszerű rakásokban is sokszor rossz helyre kerülnek a csatlakozások egy-egy bútorátrendezés után, és bizony várni kell az átszereléssel a következő festésig, ha csak az ember nem ótiajtja gipszcsíkokkal tarkítani otthonának falait. Ha ideiglenes megoldásokkal segít a csatlakozási gondokon, ez sokszor balesetveszélyt rejt magában. Általában az utólagos alkalmazkodás jellemzi tehát még a vadonatúj létesítményeket is, hiszen sokszor a kész, nyersen vakolt falakba süllyesztik a vezetékrendszert, amely a csatlakozási lehetőségek szempontjából csak rövidebb- hosszabb ideig elégíti ki az igényeket. A villamos hálózatok jó kialakítása még fontosabb a gyárak nagy műhelycsarnokaiban és a nagyméretű irodahelyiségekben. Nem hálózhatják be keresztül-kasul a padlót a vezetékek, hiszen nem lehetne közlekedni tőlük. És nem is egyfajta vezetékrendszerre van szükség: háromfázisú, három- vagy négyvezetékes összeköttetést igényelnek a munkagépek, egyfázisú, kétvezetékes rendszer kell a világítási hálózathoz. Bár e kettő egy hálózatot is alkothat, az üzem- biztonság azt diktálja, hogy függetlenítsük egymástól a két táprendszert: így a gépi berendezések gyakoribb áramköri zavarai nem szakíthatják meg a világítás áramellátását. És az erősáramú vezetékekhez vegyük még hozzá a szükséges telefonhálózatot is ... A nagyszámú vezetékösszeköttetés „eltüntetésére“ önként adódik a megoldás: helyezzék el a nagy alapterületű termek, csarnokok padlózatában a villamos vezetékeket. Azonban változhat a technológia, a gyártási folyamat, szükségessé válhat a gépek átcsoportosítása. Nagyon kedvezőtlen, ha ilyenkor fel kell törni a padlózatot, és az igényeknek megfelelően ú) villamos hálózatot kell lefektetni, amelyről senki sem tudja, meddig felel meg az Igényeknek. Mi tehát a kivezető út? Mindenki a saját kárán tanulja meg, hogy sokszor kis előrelátással tanácsosabb a pillanatnyi megoldás helyett bőkezűbben tervezni. Ha egy virág gyökere szét- feszíti a cserepet, nem akkora cserépig ültetjük, amekkorában éppen elfér, hanem helyet hagyunk további fejlődésére is. A villamos hálózatok készítésekor azt jelenti ez az előrelátás, hogy az építkezés során süllyesztik a padlózatba vagy az oldalfalakba a vezetékcsatornák mértani szabályosságú hálózatát, s bizonyos pontjain kis dobozokkal villamos csatlakozási lehetőségeket alakítanak ki. Egy ötletes megoldás például a padló szintjén, az irodai asztalok lábai közelében helyezi el a csatlakozásokat. Ezekbe illeszthetők az asztali lámpák, irodagépek, kisebb gépek villamosdugói, vagy akár a telefoncsatlakozó. Az egyes áramnemek vagy a telefonvezetékek csatlakozói természetesen eltérő alakúak, így a hibás csatlakoztatás lehetősége kizárt. Ezek a csatlakozók mindig „kéznél“ vannak, nincs külső „huzalőserdő“, a tápfeszültség mindenütt könnyen elérhető. S hogy a villásdugók még véletlenül se csúszhassanak ki a helyükről, kis csavarok vagy elfordítható bajo- nettzáras fedelek rögzítik őket. Ha pedig éppen nincs szükség a csatlakozási pontokra, a padló- burkolatba süllyesztett fedőkkel tüntetik el a nyílásokat. Egy másik megoldás szerint kis dobozokat szerelnek a padlóbeli vezetékcsomópontok felé. Ezek talán nem olyan esztétikusak és újszerűek, mint a padlókonnektorok, de lényegesen több erősáramú és telefonvonalat foglalhatnak magukba. Vezetékcsatornák hálózhatják be a meny- nyezetet is, ami a helyi világítás kialakításában jelent nagy előnyt. Ezek a megoldások némileg megnövelik ugyan a beruházási költségeket, azonban később az átépítés és a költségek csökkentésével minden bőven megtérül. A lakóházak, irodaépületek villanyvezetékeinek ablak alatt, fal tövében végigfutó csatornái a jövő útját jelzik. Különösen szükséges az előrelátó tervezés a házgyári blokkos építkezéseken, mert a betonf^lakba nem lehet utólag beépíteni a vezetékeket. A korszerű házépítési technika forradalmasíthatja a házépítés és a villamos szerelés klasszikus sorrendjét: a blokkba beépítve előre kialakíthatók az áramkörök és a helyszínen már csak a bekötés van hátra. A halálokok között az első helyre kerültek a szívnek és a hozzá tartozó ereknek, a vérkeringési rendszernek betegségei. Költők és laikusok mindig a szívben látták a legnemesebb érzelmek — szeretet, bátorság, szerelem — székhelyét, vagy megfordítva: „szívtelennek“ bélyegezték a rossz embert. Ösztönös, tudományelőtti felismerése annak az igazságnak, hogy a szív létfontosságú, központi szervünk. A tudomány motornak és szivattyúnak nevezi a szívet — ne berzenkedjünk ellene, ez az ökölnyi izomköteg így is megérdemli a csodálatos jelzőt. Íme néhány számadat. Egy perc alatt a szíven 4—5 liternyi, saját térfogatához képest óriási mennyiségű vér halad át. Egy- egy szívdobbanás energiája 1 1 kilogramm súlyt emelhetne fél méter magasra — próbáljuk meg ezt karizmunkkal művelni, éjjel-nappal szünet nélkül éveken és évtizedeken át! Pihenő (ágyban fekvő) ember szíve 24 óra alatt annyi munkát végez, amennyivel egy személyfelvonót 40 emelet magasra lehetne felvinni. A szív tartalékereje is bámulatos: normális teljesítményét 700—800 százalékkal képes növelni — vajon kiről vagy milyen gépről mondhatjuk ezt? Ha szívünk ilyen remek gépezetté alakult ki a fejlődés évmilliói során, nem alaptalan a kérdés: hogyan s miért jár működése oly sok veszedelemmel? Mert a motor-hasonlat csak megközelítő, mint ahogy érhálőzatunk sem a vízvezetékhez hasonló „csőrendszer“; ahogy egész szervezetünk sem „gép“, hanem pillanatonként sok ezer, jó és rosssz hatásra reagáló, válaszoló élő anyag. A modern ember szívét a kártevő okok kettős sorozata ostromolja. Egyik sorozat külső eredetű: a nagyvárosi zaj és a szennyezet levegő, a természetes életritmusok tőlünk független változása. A másik ártalomsorozat tőlünk függ: helytelenül táplálkozunk, elhízunk, keveset mozgunk, nikotinnal szűkítjük ereinket, túlterheljük a nagy teherbírású szívet és a vérkeringés! rendszert. Ezért oly gyakori a szívidegesség, a „mellkasi kígyó“, az angina pectoris, a trombózis és a szívinfarktus ... A szív és az érrendszer teherbírása, tartalékereje, alkalmazkodóképessége rendkívül nagy, de nem végtelen; tehát minden visszaélés ellen idő előtti kopással, betegséggel tiltakozik. Szívünk — egészen a költői elképzeléseknek megfelelően — bámulatosan érzékeny, kedélyállapotunktól befolyásolható műszer. A szorongás, a félelem gátolja működését, görcsössé szűkítheti hajszálnál finomabb ereit. Vidámságra nem mindig van okunk, de akkor se éljünk örök rettegésben, ha szívünk nem kifogástalan. (dj/ „KOZMIKUS KABIN" A KÖRHÁZBAN A londoni Westminster kórházban különleges fekvőhelyet próbáltak ki olyan páciensek számára, akiknél különböző okokból gyenge a szívműködés. A berendezés lényegében hasonlóképpen működik, mint az űrhajósok fülkéje. A beteg számára egészségi állapotuknak megfelelő légkör alakítható ki benne, amelynek összetételét az orvosok változtathatják. A berendezés ágyból és egy burából áll, amelyet légmentesen le lehet zárni. A beteg fekhet vagy ülhet a „kabinban". Mihelyt mindkét rész hermetikusan lezáródik, oxigént szivattyúznak a fülkébe kétszer akkora nyomással, mint amilyen a környező helyiségben van. Ily módon 15—16-szor több oxigén kerül a beteg vérébe és szöveteibe. A kabint főként szívinfarktus esetén vagy szívműtét után használják. — A képen a változtatható légkörű különleges betegágy. SZÍV ÉS ÉLET
