Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)

1976-09-06 / 212. szám, hétfő

Ľubomír Strougal elvtárs beszéde v (Folytatás az 1. oldalról) idén gondokat okoz a mező­gazdaság. A szlovákiai kerüle­tek teljesítették a gabonater­mesztés tervfeladatait, a cseh- o" '*íj7i kerületek között a leg­jobb eredménvoirr* morvaországi kerület érte el. Ki kell emelni a kelet-csehor­szági mezőgazdasági dolgozók erőfeszítéseit is, akik a rossz termés miatt ugyan nem telje­sítették a gabonatermesztési tervet, de az állami felvásárlási tervet 600 vagonnal túlszár­nyalták. A népgazdaság a 6. ötéves tervidőszak első évében sikere­sen fejlődik. Minden feltétel adott ahhoz, hogy az ipari ter­melés a tervek szerint növe­kedjen és a nép életszínvonala emelkedjék. Népgazdaságunk tehát pótolni tudja azokat a hiányosságokat, amelyeket az Idei gyengébb gabontermés oko­zott. Nem akarunk úgy tenni, mint Nyugaton, ahol rossz ter­més esetén felemelik az élelmi­szerárakat és a terheket a la­kosság vállára teszik. A XV. pártkongresszuson azt a célt tűztük ki, hogy a megélhetés­hez szükséges árucikkek ne drá­guljanak. Persze, nem szabad úgy tennünk, mintha semmi sem történt volna. Az állattenyésztés terén is gondok lesznek, kevés lesz a tömegta­karmány. örülünk, hogy a me­zőgazdasági dolgozók minden erejükkel keresik a takarmány­alap fejlesztésének lehetősé­geit. Igen fontos feladat a Jö­vő időszakban a megfelelő mennyiségű és minőségű hús, főleg marhahús- és a tejterme­lés. Nem tagadjuk, hogy a hús­ellátás területén vannak bizo­nyos nehézségek. Ezeket csak ésszerű gazdálkodással és mindannnyiunk együttműködé­sével tudjuk felszámolni. Első­sorban a mezőgazdasági dolgo­zóktól függ, hogyan teljesítik az állattenyésztési feladatokat, milyen JÓI használják fel a ta­karmánykészleteket. Az élelmi­szerellátáshoz rajtuk kívül az élelmiszeripari üzemek is hoz­zájárulnak. Gazdaságosan kell felhasználniuk és jól kell fel­dolgozniuk mindazt, amit a mezőgazdaságtól kapnak, gyor­sabban kell bevezetniük azon új termékek gyártását, amelyek a mezőgazdasági alapanyagok jobb kihasználását teszik le­hetővé és megfelelnek az egész­séges táplálkozás követelmé­nyeinek. Sajnos, hazánkban sok helyen pazarolják az élelmi­szert. Bizonyítani tudnánk, mi­lyen sok veszik kárba nálunk — a környező országokhoz vi­szonyítva — nagyon olcsó az élelmiszer. Ez azonban nem ok arra, hogy sok száz és ezer tonna kenyér, hús és egyéb ennivaló a szemétbe kerüljön. A világ különböző részein em­berek éheznek. Ha erre gondo­lunk, láthatjuk, mennyire tár­sadalomellenes jelenség az élelem pocsékolása. A tavalyi és az idei év ta­pasztalatai sok dologra megta­nítottak bennünket. Az idei aratáshoz megvolt minden, csak víz volt kevés. A vízhiány vi­lágszerte egyre inkább korlá­tozza a fejlődést. Bebizonyoso­dik, hogy a vízgazdálkodás a többi intenzifikációs tényezőn kívül a gabonatermesztés fej­lesztésének igen fontos felté­tele. A múltban aktívan foglal­koztunk ezzel a problémával, az utóbbi tíz évben azonban mintha megfeledkeztünk volna róla. A 6. ötéves tervidőszak­ban 64 ezer hektár terület ön- tözhetővé tételét tervezzük, de ennél többre lenne szükség. Ezért a CSKP KB Elnöksége fontos feladatként jelölte meg újabb lehetőségek keresését ezen a téren. Az öntözőhálózat nemcsak sok beruházást meg­követelő létesítmények építésé­vel fejleszthető. Több járásban és mezőgazdasági üzemben adottak az előfeltételek ahhoz, hogy különféle akciókkal és intézkedésekkel javítsák a víz- gazdálkodást. A már említett kedvezőtlen jelenségeken kívül annak is több ízben szemtanúi lehetünk, hogy az idei viszonylag gyen­ge gyümölcs- és zöldségtermés ellenére, nem szedik le idejé­ben a termést, hagyják megro­molni, a termények sok eset­ben romlott állapotban kerül­nek a fogyasztóhoz. A komló termesztését és szüretelését idénymunkások hatékony segít­ségével meg tudjuk szervezni. Vajon miért nem képesek ugyanerre a felvásárlók, az ér­tékesítők, a kereskedelmi szer­vezetek, a cseresznye, a szilva, a körte begyűjtésével és felvá­sárlásával kapcsolatban? A XV. kongresszus azt tűzte ki célul, hogy gyümölcs- és zöldségter­mesztésünk fedezze a fogyasz­tás növekedését. Tudnunk kell azonban, hogy a zöldségfélék 40, a gyümölcs 70 százalékát a kistermelők adják. A szocia­lista nagyüzemek és a kister­melők joggal tartanak igényt a munkához szükséges anya­gokra és szolgáltatásokra. Az illetékes szervezeteknek lénye­gesen emelniük kell munkájuk színvonalát. A mezőgazdasági üzemekben most kezdődnek meg az őszi munkák. A kapásnövények, fő­leg a burgonya és a cukorrépa begyűjtése nagyon munkaigé­nyes feladat. Ezért szükség lesz az iskolák, az ifjúsági szerve­zetek, a hivatalok, az üzemek hatékony segítségére. Közben már a jövő évi termésre is kell gondolni. Törődni kell a vető­mag minőségével, a talaj tö­kéletes előkészítésével és más fontos problémákkal. A tudo­mány és a technika eredmé­nyeinek terjesztése terén érté­kelni kell a rendszeres mező- gazdasági kiállítások szervezői­nek munkáját. A České Budé- jovice-i és nyitrai kiállítás szer­vezői elősegítik a csehszlovák mezőgazdaság fejlesztését, a földművesek lét- és munka- körülményeinek javítását Strougal elvtárs ezután a kö­zelgő választásokról szólott. Kiemelte: Az a fontos feladat vár mindannyiunkra, hogy meg­válasszuk a közülünk a legjob­bakat, jó válaszási programokat dolgozzunk ki. Mindenkinek az eddiginél még jobban ki kell vennie részét javaslataival és tetteivel a közös mű megvaló­sításából. Ebben rejlik szocia­lista államunk demokratikus jellege. Beszédének végén sok sikert kívánt a résztvevőknek mun­kájukban és magánéletükben. Strougal elvtárs beszéde után az ünnepély az Internacionálé hangjaival ért véget. Josef Kempný elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalrólI együttműködésben. A tüzelő­anyag- és energetikai források fejlesztésének biztosítása a KGST valamennyi tagországá­ban az elsőrendű kérdések kö­zé fog tartozni. A KGST orszá* gok legutóbbi ülésén a szocia­lista országok tüzelőanyag- és energetikaipar komplexumának stratégiai fejlesztése a tárgya­lások legfontosabb pontját ké­pezte. A KGST-tagországok alapvető tüzelőanyagokkal, energiával és nyersanyaggal való optimális ellátásának biz­tosítása egyike a legfontosabb, közösen megoldandó problé­máknak. Gazdaságpolitikánk­ban ezért rendkívüli figyelmet szentelünk nemcsak a saját nyersanyagalapunk fejlesztésé­re — elsősorban a szénbányá­szatra — hanem a Szovjetunió­val és a szocalista országok­kal való célszerű és szoros együttműködésre is a földgáz és kőolajszükséglet biztosítása terén Ezt a rendkívüli figyel­me* azok a hatalmas beruházá­sok is bizonyítják, amelyeket az elmúlt harminc évben a szénbányászat, a hő- és vízierő­művek fejlesztésére fordítot­tunk Hazánk tüzelőanyag és ener­getikaipari alapjának hatalmas fejlődését néhánv adattal bizo­nyíthatjuk. Pl 1975-ben az 1948-as év eredményeivel ösz- szehasonlítva — csaknem há­romszor annyi szenet fejtet­tünk a fűtőgáz termelés pe­dig a tizennégyszeresére emel­kedett. Az elektromos áramter­melés nyolcszorosa volt az 1948 asnak. miközben az erő­művek teljesítménye ötszörösé­re emelkedett. Nemcsak a 6. ötéves terv legfontosabb felada­tainak, hanem az 1990-ig terje­dő hosszú lejáratú feladatok tel­jesítése szempontjából is Igen fontosnak tartluk a salát tüze­lőanyag és energetikaipari tar­talékaink, tehát a szilárd tü­zelőanyagok Intenzívebb kihasz­nálását is. Ezért 1990-ig fel kell készülnünk a 130—135 millió tonnás széntermelésre, s ezen belül arra, hogy barnaszén- termelésünk elérje az évi 100— 105 millió tonnát. Az energetlkaipar ágazatában feltételezzük, hogy az újabb termelési eredményeknek több mint a felét olyan atom- és hőerőművekben kell megvaló­sítanunk, amelyeket a Szovjet­unióval való együttműködésben létesítünk, A gázipar hosszú le­járatú fejlesztése lényegében a Szovjetunióból importált föld­gázbehozatalon alapul. A szo­cialista gazdasági integráció keretében hazánk további nem­zetközi gázvezetékek kiépítésé­ben vesz részt. Ezen jelentős akciók révén 1985-ben már le­hetőségünk nyílik arra hogy kétszer annyi földgáz álllon rendelkezésünkre, mint 1975- ben. Kempný elvtárs ezután rámu­tatott arra a tényre, hogy vil- lamosáram-rendszerünkben a teljesítményi mérleg szerint je­lentős feszültség mutatkozik. Elmondotta, hogv olyan idő­szakokban, amikor máskor elég villamosenergia állt rendelke­zésünkre, most áramcsökken­tést kellett bevezetni. Ez a nagyfogyasztóknál gyakran el­érte a 20 százalékot is. Bizo­nyos esetekben p1 kellett ren­delni a villanyáram kikapcso­lását. Ezt számos objektív té­nyező okozta, pl. nem állt ele­gendő víz a vízierőművek ren­delkezésére. Ugyancsak az is közrejátszott ebben, hogy gyakran nem lehetett biztosí­tanunk az elektromos energia behozatalát, és aránytalanul nőtt a fogyasztás is Az okokat azonban elsősor­ban saját magunkban keressük, a bányászok és az energetiku­sok napjának ünnepi hangulata sem akadályozhatja meg saját soraink bírálatát. Bírálni kell elsősorban az erőművi beren­dezések gyakori meghibásodá­sát, amely az elmúlt év téli hónapjai óta úgyszólván meg­szakítás nélkül tart. 1975-tel szemben az idén az üzemzava­rok száma 40 százalékkal nőtt. Az áramtermelés egyik döntő tényezője a jó minőségű szén. Meg vagyok róla győződve, hogy ha bányászaink tudnák, hogy a hőerőművek teljesítmé­nye a rossz minőségű szén miatt mennyire csökkent, bizo­nyára mindent megtennének, hogy a rossz minőségű szén ter­melését a minimálisra csök­kentsék. Fölhasználom ezt az alkalmat — mondotta Kempný elvtárs —, és azzal a kéréssel fordulok bányászainkhoz hogy maximális mértékben igyekez­zenek tervfeladataikat túltelje­síteni. A párt teljes tudatában van annak, hogy bányászaink egyre bonyolultabb bányászati- geológiai viszonyok között dolgoznak, gyakran még szom­baton és vasárnap is rendkívüli műszakot tartanak, és munká­juk mind testi, mind pedig szellemi vonalon igen meg­erőltető és igényes. Semmi esetre sem kívánjuk azt, hogy a magasabb teljesítményeket a munkabiztonság és egészségük rovására érjék el. Meg vagyunk róla győződve, hogy a kezde­ményezés és az újítómozgalom helves fejlesztésével számos ki­váló eredményt elért munka- kollektíva példája alapján si­kerül majd a széntermelés ki­tűzött feladatait nemcsak telje­síteni, hanem túlteljesíteni is. Ezzel kapcsolatban nagyra kell értékelnünk a vasutasok mun­káját, akiktől nagymértékben függ az, hogy a kibányászott szén időben érkezik-e rendelte­tési helyére. A CSKP XV. kongresszusának programja a sokoldalú fejlesz­tés programja, a munkásosztály, valamint a dolgozók érdekeit és szükségleteit fejezi ki. erő­síti a munkások, a parasztok és az értelmiség osztályszövet­ségét, a csehek a szlovákok és a többi nemzetiség egységét. MEGHALT LADISLAV NMESKY NEMZETI MŰVÉSZ (Folytatás az 1. oldalról} kezdve Karol Smidke és Gus­táv Husák elvtársakkal beír­ta nevét a cseh és a szlovák nép antifasiszta és nenizet- felszabadító harcának, a Szlovák Nemzeti Felkelés di­cső napjainak, Csehszlovákia új politikai és szociális igaz­ságáért vívott heroikus küz­delmének és hazánk követ­kezetes, külpolitikai Irányvo­naláért folytatott harca tör­ténelmébe. Hazánknak a szovjet had­sereg által történt felszaba­dítása után magas párt- és Miami szervekben tevékeny­kedett. Tagja volt az SZLKP KB Elnökségének, képviselő­je a Nemzetgyűlésnek és al­elnöke a Szlovák Nemzeti Tanácsnak. Mint iskolaügyi megbízott és mint a Szlová­kiai trószervezet funkcioná­riusa, személyisége szoros kapcsolatban állt a kommu­nista pártnak az iskola- iigyiink és a művelődés­ügyünk szocialista orientá­ciójáért vívott küzdelmeivel. Igen aktívan részt vett azok­ban a küzdelmekben, ame­lyek végül a dolgozó nép­nek a burzsoá reakció fe­letti februári győzelméhez vezettek. Továbbra is igen jelentős párt és állami funk­ciókban tevékenykedett. A nehéz személyi próbák és a társadalmi-politikai vál­ság bonyolult időszakának idején, a hatvanas évek má­sodik felében Ladislav Novo- meský alapvető politikai ál­lásfoglalása, a szlovák nép iránti szeretete, mély cseh­szlovák hazafiassága, ren­díthetetlen internacionaliz musa és a Szovjetunió irán­ti szeretete rendületlen ma­radt. Ez egész sokoldalú te­vékenységében megnyilvá­nult: költői, publicisztikai, politikai munkájában, de fő­képp az SZLKP KB Elnöksé gében és a CSKP Központi Bizottságában betöltött funk ciói során. Mint Gustáv Hu­sák elvtárs régi barátja és egyik legközelebbi munka­társa. előkelő helyet foglak el pártunk azon marxista— leninita erői között, ame­lyek döntő harcot vívtak az 1H68—69-es években a poli­tikai destrukció ellen. Ladislav Novomeský éle­tének utolsó éveiben sem szüntette be aktív irodalmi munkásságát. Számos irodal­mi műve ma egyike szocia­lista kultúránk legerősebb tartópilléreinek. Ladislav Novomeský örök­ké élő üzenete továbbra is tartós értéke és fénylő for­rása szocialista jelenünk­nek, a cseh és a szlovák iro­dalomnak, valamint a hala­dó világirodalomnak. Tisztelet emlékének! Orvosi jelentés Ladislav Novomeský nemzeti művész haláláról Novomeský elvtársat az utób­bi években a bratislavai Állami Szanatóriumban kezelték, agy- és szívér betegségekben szen­vedett. Agyereit több ízben be­tegség támadta meg; Az utóbbi tíz napban állapota tovább rosszabbodott, vérkeringési és légzési zavarok álltak elő. Ez­alatt — az intenzív kezelés­nek köszönhetően — a beteg állapota többször átmenetileg javult. A szeptember 4-re vir­radó éjszaka negyed ötkor be­következett a halál. A bonclelet teljes mértékben alátámasztotta a klinikai diag­nózist. Bratislava 1976. szeptember 4. Dr. Ondrej Lipták docens CSc, az Állami Szanatórium bel­gyógyászati osztályának fő­orvosa, dr. MikuláS Ondrejiéka profesz- szor, a Komenský Egyetem Orvosi Kara első belgyógyá­szati klinikájának főorvosa, dr. Vladimír Zvara professzor, DrSc, a Komenský Egyetem Orvosi Kara urológiai klini­kájának főorvosa, dr. Miroslav Brozman profesz- szor, DrSc, a Komenský Egyetem Orvosi Kara Pato­lógiai és Anatómiai Intéze­tének főorvosa, dr. Emil Belica, CSc, az Állami Szanatórium ideggyógyásza, dr. Martin Gajdoš, CSc, a Bra­tislavai Állami Szanatórium igazgatója. A Ladislav Novomeský állami temetéséért felelős bizottság jelentése (ozef Lenárlnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának vezetésével különbizottság alakult, amely az elhunyt Ladislav Novomeský nemzeti művésznek, az SZLKP KB tagjának állami temetéséért felelős. A bizottság további tag­jai: Peter Colotka. a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök, Viliam šalgo­vič, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke. Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagja, szlovák kulturális miniszter, Gejza Slapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a bratislavai városi pártbizott­ság vezető titkára, Andrei Pláv­ka nemzeti művész, a Szlovák írószövetség elnöke. Vladimír Mináč nemzeti művész a Mati­ca slovenská elnöke, Jan Ko­zák érdemes művész, a Cseh írószövetség elnöke, Vilém Zá- vada nemzeti művész. Eugen (ČSTK) — Oj szocialista fel­ajánlásokkal válaszolnak a Mladá Boleslav-i Autógyárnak a hatékonyság nevelését és a minőség javítását célzó felhí­vására a Munkaérdemrenddel ki­tüntetett Detvai Gépgyár dol­gozói. Oj szocialista felajánlásuk­ban ígéretet tettek, hogy a bruttó termelés tervét 10 mil­lió korona értékben túlszár­nyalják, az építőipari és útépí­tő gépek pótalkatrészeinek gyártását pedig majdnem 5 mil­lió korona értékben növelik. Az Suchoň nemzeti művész, és Ju­raj Buša szlovák oktatásügyi miniszter. Részvétnyilvánítási íveket tesznek ki az SZLKP KB szék­házában (Bratislava, Hlboká ulica 2.J, a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerületi párt- bizottság székházában, a Szlo­vák írószövetség székházában (Bratislava, Obrancov mieru 14.), a Csel) írószövetség szék­házában (Prága, Národní tfída 11.) és a Matica slovenská martini székházában hétfőn, szeptember 6-án 14 órától 17 óráig és kedden, szeptember 7- én 9-től 14 óráig Az elhunyt búcsúztatása Bra­tislavában a Szlovák Filharmó­nia épületében szerdán, szep­tember 8 án 15 órai kezdettel lesz. Novomeský elvtárs földi ma­radványait a Szlovák Filharmó­nia épületében szerdán, szép— teml>er tí-án 10-től 13 óráig ra­vatalozzák fel. önköltségek csökkentésével és az export növelésével 2 millió koronával kívánják túlteljesíte­ni a nyereségtervet. A termékfejlesztési program keretében már az idén meg­kezdik az UDS-110 es gép so­rozatgyártását. Ez a gép a ta­valyi brnói nemzetközi gépipari vásáron aranyérmet nyert. Egy­úttal a Jövő évben megkezdik a 070-es mellső emelőkaros tar­gonca sorozatgyártását, és meg­kezdik a 200-as típusú ugyan­ilyen targonca kipróbálását. 1976. IX. B. VÁLASZ A MLADÁ BEM-I FELÍVÁSRA

Next

/
Thumbnails
Contents