Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)
1976-09-30 / 233. szám, csütörtök
Andrej Gromiko felszólalása az ENSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról) hatja át, hogy tartóssá lehet tenni a földön a békét. A kongresszus a Szovjetunió külpolitikai tevékenységének egyik fő feladataként Jelülte meg: el kell érni, hogy megfékezzük a fegyverkezési hajszát, majd megkezdjük a leszerelést. Ezzel kapcsolatban számos konkrét javaslatot tettünk. Egyesek hosszabb időre szólnak, mások viszont — partnereink jóakarata esetén — a közeljövőben megvalósíthatók. Mire gondoltunk konkrétan? Mindenekelőtt arra, hogy meg kell fékezni a tömegpusztító fegyverek további felhalmozását a későbbiekben pedig teljesen be kell tiltanunk és meg kell semmisítenünk őket. Véleményünk szerint a nukleáris hatalmaknak —• és az összes többi állam csatlakozhatna hozzájuk — tárgyalásokat kell kezdeniük, hogy alaposan megvizsgálják a nukleáris leszerelés problémáját és közösen felvázolják megoldásának módozatait. E tárgyalásoktól függetlenül mindenhol és mindenkinek be kell szüntetnie a nukleáris fegyverkísérleteket. Ezt a célt szolgálja az a javaslat, hogy kössünk szerződést a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános eltiltásáról. Nem képezhet akadályt a békés célú föld alatti robbantások végrehajtásának kérdése, hiszen erre vonatkozólag a Szovjetunió és az Egyesült Államok megfelelő szerződés aláírásával már meg tudott állapodni. Reméljük, hogy ezt a szerződést az Egyesült Államok hamarosan ratifikálja. Ami bennünket illet, nem fogunk megtorpanást előidézni. Növekvő aggodalmat kell, hogy még mindig nem zárták el teljesen a nukleáris fegyverek terjedését szolgáló csatornákat. Meg kell sokszorozni az erőfeszítéseket, hogy az atomsorom- pó-szerződés valóban egyetemessé váljon, hogy kivétel nélkül valamennyi' állam csatlakozzék e szerződéshez. A Szovjetunió javasolja, hogy tiltsák el és semmisítsék meg az összes vegyi hadviselési eszközt. A veszélyt nemcsak a már felhalmozott tömegpusztító eszközök jelentik. Potenciálisan nem kevéssé veszélyessé válhat az a fegyver, amely a hatás minőségileg új elvein alapszik. A Szovjetunió úgy véli mindent el kel) követni, hogy elejét vegyék új típusú és új rendszerű tömegpusztító fegyverek létrehozásának. A második világháború befejezése után a Szovjetunió több ízben javasolta: csökkentsék a hagyományos fegyverfajtákat, a fegyveres erők létszámát is. A Szovjetunió továbbra is szükségesnek tartja e kérdéseknek a megvizsgálását. Miként a múltban, a Szovjetunió most is síkraszáll amellett, hogy számolják fel az idegen területen levő összes külföldi katonai támaszpontot. Különböző irányú erőfeszítésekre van szükség, hogy előbbre jussunk a leszerelés problémájának megoldásában. Ez határozza meg a Szovjetunió hozzáállását a katonai enyhülés regionális lépéseihez, így a békeövezetek vagy az atomfegyvermentes övezetek létrehozásának lehetőségéhez. Javaslat a katonai költségvetések csökkentésére A fegyverkezési hajsza megfékezése elérésének különböző módozatai között van még egy mód, amely mintegy szintetizálja a különböző lehetőségeket — ez a katonai költségvetések csökkentése. A közgyűlés három évvel ezelőtt elfogadta azzal kapcsolatos javaslatunkat, hogy tíz százalékkal csökkentsék a Biztonsági Tanács állandó tagjainak katonai költségvetését és a megtakarított összeg egy részét fordítsák a fejlődő országok segélyezésére. Néhány ország állásfoglalása miatt e kérdés gyakorlati megoldása lehetetlenné vált. Hajlandóak vagyunk keresni a csökkentés kezdetét jelentő kölcsönösen elfogadható konkrét számadatokat, hogy a kérdést kilendítsük a holtpontról. Első lépésként már 1977-ben meg lehetne állapodni akár a 10 százaléknál nagyobb, akár annál kisebb számban, de meg kell kezdeni a tárgyalásokat a kérdés megoldásáról. A Szovjetunió tehát javasolta és Javasolja: Terjesszék a leszerelési problémát a maga egész összetettségében, a legszélesebb és a legilletékesebb fórum, a leszerelési világkonferencia elé. A konferencia összehívása mellett foglalt állást a világ államainak túlnyomó többsége. Alapjában ez a hozzá állásunk a fegyverkezési hajsza megszüntetésének és a leszerelésnek a problémájához, és ez a lényege az e kérdéssel kapcsolatos szovjet memorandumnak, amelyet az ülésszak elé terjesztünk és az ENSZ hivatalos okmányának tekintünk. Az utóbbi időben — mint ismeretes — sikerült elérni olyan nemzetközi megállapodásokat, amelyek egyes vonatkozásokban bizonyos határokat szabnak a fegyverzetek növelésének. A leszereléssel összefüggő számos kérdés jelenleg az államok közötti tárgyalások napirendjén szerepel. Központi helyet foglalnak el a hadászati fegyverek korlátozásáról folytatódó tárgyalások a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Mi készek vagyunk a további fáradozásokra, hogy az Ismert vlagyivosztoki megállapodást konkrét egyezmény formájába öntsük. A háborús veszély csökkentésére minden más eszközzel is lehet és kell is törekedni. Napjainkban elsősorban döntő jelentőségű, hogy az államok szilárdan megállapodjanak abban, hogy a nemzetközi kapcsolatokban nem folyamodnak erőszak alkalmazásához. A nemzetközi politikai légkör, a nemzetközi feszültség enyhülésének uralkodó tendenciái kedveznek annak, hogy hatékonyan és komolyan hozzá lássunk ezeknek a kezdeményezéseknek a valóra váltásához. A feszültség enyhülése és az államoknak az enyhüléssel kapcsolatos állásfoglalása jelenleg a világpolitika homlokterében áll. Kibontakozik a reális fordulat a konfrontációról és a háborús szakadék peremén való egyensúl;/ozásról az államok közötti bőkés és kölcsönösen hasznos együttműködésre, valamint arra, hogy ezt az együttműködést mind nagyobb materiális tartalommal telítsük. A Szovjetunió ezzel kapcsolatos állásfoglalásai teljesen világosan kimondják az SZKP XXV. kongresszusának határozatait, Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja és az egész szovjet nép akaratát tolmácsolva, kijelentette: Országunk továbbra is mindent elkövet a nemzetközi feszültség enyhítésének elmélyítésére, valamint azért, hogy az enyhülés az államok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés konkrét formáit öltse. Ez a mi határozott külpolitikai irányunk. Meggyőző európai példa Bármennyire különböznek is egymástól az államok, ha számolnak a reális valósággal és akaratukat összehangolják a béke megszilárdítására, akkor az eredmények is megfelelőek lesznek. Meggyőző példa erre Európa. Az európai biztonsági konferencia befejezése óta eltelt esztendő azt tanúsítja, hogy a helyzet alakulása egészében véve a Helsinkiben jóváhagyott megállapodások megvalósulásának jegyében folyik. Természetesen nemcsak a helsinki megállapodásról van szó. Minden szerződést és megállapodást, amelyet az utóbbi években Európa békés jövője érdekében kötöttek, Valamennyi részvevőnek hiánytalanul végre kell hajtania. Szeretném külön hangsúlyozni, hogy ezekkel az érdekekkel ellentétesek a Nyu- gat-Berlinnel kapcsolatos négyoldalú megállapodás kétségessé tételére irányuló kísérletek, hiszen ez a megállapodás már öt esztendeje az Európa központjában fennálló helyzet javulását szolgálja. Európában most az a feladat kerül előtérbe, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészüljön ki, és mindenekelőtt eredményesen befejeződjenek Bécsben a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások. Ismeretes, hogy a nemzetközi helyzet szempontjából menynyire jelentős a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulása. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között az elmúlt években elért megegyezések és megállapodások eredményeként létrejöttek a szükséges előfeltételek ahhoz, hogy ezek a kapcsolatok továbbra is konstruktív alapra épüljenek. A Szovjetunió kapcsolatai gyakorlatilag minden olyan állammal, amelyeket nyugatinak szoktak nevezni, mindinkább normálisabb és a kölcsönösen előnyös együttműködés jellegét öltik magukra. Az enyhülés politikájának gyümölcseit elérhetővé kell tenni minden nép számára. Köztudott viszont, hogy továbbra is veszély fenyegeti Ciprus függetlenségét és területi épségét. Nem enyhül a válság a Közel- Keleten sem. Mindaddig, amíg Izrael megszállva tartja az arab földeket, amíg lábbal tapossák a palesztin arab nép törvényes jogait, a Közel-Kelet újból és újból forrongani fog. Napjainkban mindenki tudja, hogy Libanonban az utóbbi hónapokban emberek ezrei pusztultak el. A tragikus helyzet ebben az országban az arabok elleni imperialista agresszió közvetlen következménye. Számos állam, köztük a Szovjetunió is, erőfeszítésével jó alapot dolgozott ki a béke megteremtéséhez ebben a térségben. Arról van szó, hogy ki kell vonni az izraeli csapatokat az 1967-ben megszállt összes arab területről, ki kell elégíteni a palesztin arab nép törvényes nemzeti követeléseit, beleértve a saját állam megteremtésének elidegeníthetetlen jogát, nemzetközi jogilag szavatolni kell a Közel-Kelet valamennyi állama, így Izrael biztonságát. Sajnos, a Közel-Kelettel kapcsolatban elengedhetetlen megállapodások kidolgozására hivatott nemzetközi mechanizmus, a genfi békekonferencia még mindig nem újította fel munkáját. A Szovjetuniónak az a véleménye, hogy a konferenciának fel kell újítania munkáját és minél hamarabb újítja fel, annál jobb. A Szovjetuniónak az az álláspontja, hogy ezen a konferencián meg kell vizsgálni a közel-keleti rendezés valamennyi fő kérdését. Egyenjogúságot a gazdasági kapcsolatokban Más időszerű nemzetközi kér* dések tárgyalása után Gromiko rámutatott, hogy az utóbbi időben mind jelentősebbé válnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok átszervezésének problémái. Támogatjuk a fejlődő országok jogos követelését, hogy vessenek véget a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott diszkriminációknak és mesterséges sorompóknak, számolják fel a jogtiprás, a diktatúra és a kizsákmányolás minden megnyilvánulását a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban — mondta Gromiko. A Szovjetunió változatlanul arra törekszik, hogy a közgyűlés ülésszakain megvitatott kérdésekben olyan határozatok szülessenek, amelyek a béke, az együttműködés, a szabadság és a függetlenség javát szolgálják. Szilárd elhatározásunk, hogy a jelenlegi ülésszakon is konstruktívan együttműködjünk mindazokkal, akik osztják ezeket, a népek várakozásainak megfelelő nagy, és humánus célkitűzéseket — fejezte be felszólalását a Szovjetunió külügyminisztere. Ma nyitás Bécsben A szovjet küldöttség vezetőjének nyilatkozata Bécs — A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folytatott tárgyalások újabb fordulójára tegnap megérkezett Bécsbe a Szovjetunió küldöttsége. A szovjet Novosztyi — APN — sajtóügynökség interjút készített Nyikolaj Taraszovval, a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről tartott bécsi tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetőjével a tárgyalások 10. fordulójának kezdete előtt. Hogyan foglalná össze a szovjet küldöttség álláspontját a bécsi tárgyalások küszöbön- álló fordulója előtt? Midenekelőtt azt kívánom kiemelni, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország — az NDK, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, amelyek a tárgyalások közvetlen részvevői — kezdettől a bécsi tárgyalások maximális konkretizálására törekedtek. Ennek érdekében az eltelt három év alatt a szocialista államok nem egyszer konkrét és konstruktív javaslatokat terjesztettek elő, amelyek jó alapjává válhatnának a vitatott problémák megoldásának. Céljuk, hogy bármelyik fél biztonságának károsodása nélkül egyengessék az utat a közép-európai katonai szembenállás csökkentéséhez. A szovjet küldöttség a tárgyalások minden szakaszában a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány külpolitikájának azokból a békeszerető elveiből indul ki, amelyek figyelembe veszik korunk égető követelményét — a politikai enyhülésnek katonai enyhüléssel való kiegészítését. — Meggyőzően szólnak erről az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott határozatok. Sajnos, a Nyugat egyes köreiben még mindig olyan illúziókat táplálnak, hogy a bécsi tárgyalások eredményeként egyoldalú katonai előnyökre tehetnek szert a szocialista államok kárára. Ezt célozza a csökkentés nyugati terve is. Tökéletesen nyilvánvaló, hogy ez a terv ellentmond a még három éve elfogadott elveknek, amelyek közül az egyik fő elv kimondja, hogy egyik fél biztonsága sem károsodhat. Ami a Szovjetuniót és a tárgyalásokon részt vevő többi szocialista országot illeti, továbbra is szigorúan tartják magukat ehhez az elvhez. Három éve tartanak a bécsi tárgyalások. Ez nem rövid idő. Hogyan érlékeli Ön az elmúlt tárgyalási szakaszokat? Igen, valóban három év nem kevés. De minden attól függ, hogy ezt az időt milyen szempontból nézzük. Arról van szó, hogy ilyen tárgyalásokra első ízben került sor. Sok időt vett igénybe az egyes résztvevők álláspontjának tisztázása. A véleménycserék, az álláspontok kölcsönös kifejtése bizonyos eredménnyel jár. A felek jobban ismerik egymás szándékait és lehetőségeit, ami rendkívül fontos olyan bonyolult és kényes problémák megoldásához, mint a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentése. A szovjet küldöttség, hasonlóan a többi szocialista ország delegációjához, kész mindent elkövetni azért, hogy a soron következő fordulót tárgyszerű légkör, a kölcsönösen elfogadható megoldások keresése jellemezze. Szeretnénk remélni, hogy nyugati partnereink is erre az útra lépnek. A vérontásnak csak egy közös arab fellépés vethet véget Ellentmondó harctéri jelentések % Szárkisz történelmi választás előtt Bejrút — Ellentmondóak a jelentések a palesztin és nemzeti hazafias erők hegyvidéki állásai ellen indított szíriai és jobboldali offenziva eredményéről. A damaszkuszi rádió jelentése szerint a damaszkuszi kormány csapatai és az oldalukon harcoló Szaika gerillaszervezet palesztin harcosai teljesen megtisztították a Bejrúttól mintegy 20 kilométerre levő körzetet, amelynek irányában akciójukat indították. A Szaika közleménye szerint hét falut foglaltak el. Camille Chamoun, a libanoni jobboldali erők egyik vezéralakja, az AFP francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában cáfolni próbálta azt a keddi jelentést, hogy a szíriai csapatok keddi offenzívájával egy- időben a jobboldali erők is támadást indítottak. Chamoun hangoztatta, hogy az akcióban a jobboldali fegyveresek nem vettek részt. A libanoni haladó pártokat tömörítő Központi Politikai Tanács kedden este közleményben kérte fel Szárkisz libanoni elnököt, hogy követelje a szíriai agresszió megszüntetését és az országban tartózkodó szíriai csapatok visszavonását. Á baloldali pártok közleménye hangsúlyozza, hogy Szárkisz elnök történelmi választás előtt áll: eldöntheti, hogy Libanon egész népét akarja-e képviselni, vagy csak a szíriaiak által támogatott konzervatív cionista erők érdekében akar-e tevékenykedni. Kamal Dzsumblatt, a libanoni haladó erők vezetője, aki Kairóban tartózkodik, rámutatott, hogy a legújabb szíriai offenziva célja a palesztin mozgalom felszámolása és szíriai ellenőrzés alá helyezése. Hozzáfűzte azt is, hogy a kedden indított nagyszabású ellencsapással a szíriaiak a közelgő arab csúcs- értekezlet idejére befejezett tények elé akarják állítani a tanácskozás résztvevőit. Dzsumblatt hangsúlyozta, hogy a libanoni háborúnak csak egy közös arab fellépés vethet véget. Orlando Letelier, Allende egykori chilei minisztere meggyilkolása ellen még a temetés után is tüntetéseket rendeznek. Felvételünkön a Chile washingtoni nagykövetsége előtt szervezett tiltakozó megmozdulás részvevői láthatók*, (Telefoto: ČSTK — ZBJ
