Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)

1976-09-25 / 229. szám, szombat

TANÁCSKOZNAK A DÁN KOMMUNISTÁK Az SZKP üdvözlete a kongresszus résztvevőihez NEHÁNY Koppenhága — Második »ap­ja folytatja munkáját a Dán Kommunista Párt XXV. kong­resszusa. A központi bizottság beszámolóját Knud Jespersen, a párt elnöke teljesztette elő. Többek között bejelentette, hogy az előző, 1973-ban meg­tartott kongresszus óta a párt 5000-rel növelte tagjainak szá­mát. A párt nemzetközi politikájá­ról szólva foglalkozott Dánia NATO- és közös piaci tagságá­nak súlyos következményeivel. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Dániának ki kellene lép­ni a NATO ból, mivel e támadó jellegű szervezet aktívan állást foglal a helsinki megállapodá­sok ellen, s a feszültség szítá­sára törekszik. Az európai kommunista és Júunkáspártok berlini értekezle­tének eredményeiről szólva Jes­persen rámutatott, hogy a kon­ferencia új lendületet adott a kommunista pártok egységé­nek. Tegnap a kongresszus küldöt­tei a párt ellenőrző és revíziós bizottságának jelentésével is­merkedtek meg. A külföldi vendégek közül felszólalt Konstantyin Cser- nyenko, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára, a szovjet küldöttség vezetője. Felolvasta az SZKP üzenetét a dán kom­munisták kongresszusához, amely a proletár nemzetköziség szellemében nagy mértékben hozzájárul a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egységéhez és az imperializmus elleni harchoz. A CSKP küldöttségét Peter Colotka, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja vezeti. Bővülnek a szovjet—venezuelai kapcsolatok Moszkva — Gonzalo Barrios, a venezuelai kormánypárt, a Demokratikus Akció elnöke a TASZSZ tudósítójával folyta­tott beszélgetése során kijelen­tette: „Látogatásunk hozzájá­rul Venezuela és a Szovjetunió kapcsolatainak további fejlődé­séhez“. A venezuelai parlament kül­döttsége tegnap befejezte szov­jetunióbeli látogatását és eluta­zott Moszkvából. Venezuela népe őszinte öröm­mel üdvözölte a Szovjetunió­nak a világbéke megerősítésére irányuló politikáját — hangsú­lyozta G. Barrios. Venezuela kész támogatni a Szovjetunió­nak a tömegpusztító fegyverek gyártását és fejlesztését betiltó javaslatát, és az atomfegyver­kísérletek teljes és általános betiltását szorgalmazó egyez­mény megkötését. Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke világosan megfogalmazta a Szovjetunió politikáját — folytatta G. Bar­rios. A Szovjetunió tiszteletben tartja más országok jogait, tá­mogatja a kölcsönös előnyös­ség elve alapján a különböző országokkal való együttműkö­dés fejlődését, és szorgalmazza a fejlődő országoknak a füg­getlenségükért folytatott har­cát. A Szovjetunió megértéssel fo­gadta a venezuelai kormány­nak az olaj- és a vasérc-feldol­gozó iparra vonatkozó államo­sítási intézkedéseit. A Lockheed-botrány vitája a japán parlamentben SORBAN VLAGYIMIR KIRILLIN, a Szov- jetunió Minisztertanácsának al­elnöke és Gheorghe Opre, a Román Szocialista Köztársaság kormányának alelnöke Buka­restben megkezdte hivatalos megbeszéléseit. WILLY STOPH, az NDK Al lamtanácsának elnöke szeptem­ber 26-án,a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaságba, majd pedig a Szomáliái Népi Demok­ratikus Köztársaságba utazik. BAKUBAN, az Azerbajdzsán) SZSZK fővárosában hangtechni­kai berendezések kiállítását nyitották meg, ahol képviselte­ti magát a Kovo csehszlovák külkereskedelmi vállalat is. VAN HET SCHIP kommunista küldöttet a dán parlament má­sodik kamarájának elnökségé­be választották. SZARDÍNIA szigetén szeptem­ber 26-a és október 6-a között az NSZK, Nagy-Britannia, Bel­gium, az USA, Kanada és Olasz­ország egységeinek részvételé­vel katonai hadgyakorlatot tar­tanak. „MINDENT A CHILEI NÉ­PÉRT“ címmel a kubai főváros­ban kiállítást nyitottak meg. A kiállítás anyaga méltóképpen ismerteti a chilei hazafiak har­cát támogató széles körű nem­zetközi szolidaritást. A MAGYAR Népköztársaság kormánya és a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság kormá­nya között pénteken gazdasá­gi segítségnyújtási megállapo­dást írtak alá. ERICH HONECKER, az NSZEP KB főtitkára részvéttáviratot küldött Carlos Altamiránonak, a Chilei Szocialista Párt főtit­kárának Orlando Letelier, a chilei Népi Egység kormánya volt külügyminiszterének meg­gyilkolása alkalmából. A Szojuz—22 közvetlenül a földreszállás után (Telefoto: CSTK — TASZSZ) A Szojuz - 22 legénységének beszámolója SIKERES VÁLLALKOZÁS Tokió — Miki Takeo japán miniszterelnök pénteken beszé­det mondott a parlamentben. Elnézést kért az ország közvé­leményétől a Lockheed-botrány miatt és hangsúlyozta: eltö­kélt szándéka, hogy végére jár az ügynek. Mint mondotta, a japán szer. vek által folytatott vizsgálat rendkívül bonyolult és mind­eddig nem sikerült fényt derí­teni arra, kikhez jutott el meg­vesztegetési pénz Komada Jo­sio szélsőjobboldali üzletembe­ren keresztül. Külpolitikai kérdésekről szól. va a kormányfő állást foglalt a japán—kínai béke- és barát­sági szerződés mielőbbi megkö­tése mellett. A japán—szovjet kapcsolatokat érintve emlékez­tetett arra, hogy az idén van a 20. évfordulója Tokió és Moszkva közötti kapcsolatok normalizálásának és ezúttal is állást foglalt a japán—szovjet békeszerződés megkötése mel­lett. Kissinger Lomtomban London, Salisbury — Kissin­ger amerikai külügyminiszter másfél órás találkozón tájékoz­tatta Callaghan brit miniszter- elnököt afrikai kőrútjának eredményeiről, különös tekin­tettel Rhodesiára. Callaghan a találkozó után kijelentette: Amennyiben Ian Smith rhode­siai kormányfő kielégítő vá­laszt ad, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok „igyekszik majd konstruktív szerepet ját­szani" a rendezési folyamat, ban. Moszkva — A sima leszállás ezúttal még a szokásosnál is zökkenőmentesebb volt és össze sem hasonlítható, amit annak idején a Vosztok—5 űrhajó visszaérkezése idején éltem át jelentette ki Válerij Bikovszkij űrhajós, a Szojuz—22 jelzésű szovjet űrhajó parancsnoka a Földre való visszatérés utáni első sajtónyilatkozatában. Bikovszkij és Akszjonov le­szállásáról csütörtökön este a moszkvai televízió is közvetí­tést adott és a felvételekből ki­derült, hogy az űrhaló leszálló egysége frissen felszántott föld­re ereszkedett le. Bikovszkij, aki több mint tíz évvel koráb­ban repült először, azt is meg­jegyezte, hogy a Szojuz-űrhajó- kon a leszállás közben fellépő túlterhelés is összehasonlítha­tatlanul enyhébben jelentke­zett, mint a korábbi szovjet űr­hajótípusoknál. A súlytalanság elviselésére vo­natkozó kérdésre válaszolva a Szojuz—22 parancsnoka kije­lentette: „A súlytalanság szá­momra ünnep“. Alekszej jelisze- jev mérnök űrhajós, aki a csü­törtökön véget ért űrkísérlet földi műszaki vezetője volt, ez­zel kapcsolatban megjegyezte, hogy a nőst már tizenötéves tapasztalatok szerint az űrha­jósok viszonya a súlytalanság­hoz rendkívül különböző lehet. Egyesek hangulatát pezsdíti, másokban feszültséget teremt, megint mások nagyon gyorsan hozzászoknak és aztán nem tö­rődnek vele. A Földre való visszatérés, persze, mindenki számára problematikus. A csütörtökön Földet ért két szovjet űrhajós „átállása“ azonban rendkívül gyorsan zaj­Kommentárunk LJenry Kissinger amerikai •• külügyminiszter befejez­te afrikai látogatását, és a na* pokban várható hivatalos beje­lentése arról, mit végzett a fe­kete földrész neuralgikus pont­ja: Dél Afrika és Rhodesia kér­désében? Kissinger „tűzoltó“ missziójá­ról van szó, amelyre azok után vállalkozott az amerikai diplo­mácia vezetője, hogy Genfben megbeszéléseket folytatott Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárral és Vorster dél-afrikai államfővel. Bonyolult időszakban került sor Kissinger immár második idei afrikai látogatására. A június közepén a dél-afrikai Sowetó- ban kitört nyugtalanság olyan veszélyes méreteket öltött, hogv a zavargások polgárháború mé­retét öltötték, s a fehértelepes rendszer fokozódó terrorja mel­lett is megriadt a kirajzolódó jövőtől. Vorster apartheid-államában az afrikaiak elégedetlensége már évek óta nő és erősödik, s mivel a Vorster-kormány sem­milyen enyhítésre sem volt haj­landó, a feszültség csak foko­zódott. Az afrikai lakosság ellenál­lása történetének olyan kor­szakjelző eseményei bizonyít­ják ezt, mint az 1960. évi Shar- peville-i vérengzés, mely 69 bennszülött életébe került, az 1973. évi Carltonville-i bányász­lázadás, melyet Vorster fegyve­resei vérbe fojtottak s amely­nek során tíz bányász vesztet­te életét. Ilyen fontos határ­jelző eseménynek számítanak az idői sowetói megmozdulá­sok, a bennszülött lakosságnak több mint három hónapja tartó permanens tömegtiltakozása. Az az esemény, amely döntő­en kihatott a dél-afrikai és a sKomszédos rhodesiai esemé­nyekre, elindított egy új, ma* gasabb szintű folyamatot, az a/­tek, hogy nem túlzás az az ál­lítás: az ország a polgárhábo­rú szélére sodródott. Vorster riadóztatott, Kissin­ger pedig rögtön vállalkozott a „tűzoltó“ szerepére. Nem vélet­lenül hangoztatták a szomszéd afrikai országok vezetői: Kis­singer az utolsó pillanatban Dél-Afrika: ütött az óra rikai portugál gyarmatok fel­szabadulása volt. A sowetói események azt je­lezték, Dél-Afrika bennszülött lakossága is élni akar, érvénye­sülni abban az országban, amelynek többségét alkotja. Diáktüntetésekkel kezdődtek; az afrikai diákok tiltakoztak olyan, iskolareform ellen, amely a hollandból és más nyelvekből kialakult afrikaans keverék­nyelvet tették volna meg köte­lező oktatási nyelvvé. Az an­gol tanítási nyelv mellett száll­tak síkra. A nyelvkérdéssel kapcsolatos ellentétek kirobbanása azonban utat nyitott ahhoz, hogy a bennszülött népek valamennyi baja felfakadjon és színre ke­rüljön. A válasz rendőrterror volt, nyomában holtak és sebe­sültek, de a múlttal szemben a rendszer most komolyan meg­riadt. Afrikában egymás után dőltek ki a gyarmati rendszer oszlopai, most a dél-afrikai gyarmatosítók talpa alatt inog a föld. A bennszülöttek tömeg- akciói olyan méreteket öltöt­jött, mert már „döntő napokat“ emlegettek. Nem jött üres kéz­zel az amerikai külügyminisz­ter: tarsolyában Rhodesiát ille­tően volt egy négypontos javas­lat, amelyet — némi, nem lé­nyeges módosítással lan Smith miniszterelnök állítólag elfoga­dott. Lényege, amelyet eddig még nem fejtettek ki bővebben: Saisbury 1978-ig biztosítja, hogy az afrikai többség vegye át a kormányzást. A dél-afrikai Vor- ster-rendszer pedig módosít az apartheid szabályain, ami a fe­hérek és bennszülöttek együtt­élését, közös ténykedését (sport, stb.) illeti. Kissinger buzgó igyekezete az amerikai és más multinacioná­lis monopóliumok dél-afrikai ér­dekeltségeit fejezte ki. Afrika és Rhodesia ásványkincsekben igen gazdag, szinte minden érc fellelhető Itt, külön említve az igen dús uránércet. Nem vé­letlen, hogy a General Electric neves, de hírhedt amerikai tár­saság két atomreaktor szállítá­sára kötelezte magát Dél-Afri- kánalc, annak ellenére, hogy a világszervezet bojkottja még mindig érvényben van, sőt na­gyobb érvényt kívánnak szerez­ni neki. Az NSZK is együttmű- működik Dél-Afrikával az atom- Ipar fejlesztésében, sőt a Bun­deswehr és a dél-afrikai hadse­reg között is van kapcsolat, amiről Rali tábornok botránya rántotta le a leplet. Így érthe­tő, hogy nemcsak a monopóliu­mok, hanem a NATO is min­dent meglesz az afrikai elnyo­mó rendszerek megmentésére. Kissinger tárgyalásai nyomán világossá vált, hogy nagyobb rugalmasságot kíván a Vorster- és Smith-rendszertől, szövetsé­gesekül akarja megnyerni a hajlítható bensisziilött törzsfő­nököket, a bantusztánok, — a sajátos dél-afrikai rezervációk — vezetőit, akikből egy leendő dél-afrikai és rhodesiai néger többségi kormány minisztereit szeretné kreálni. Kissinger törekvésének motí­vumai nagyon nyilvánvalóak. Kérdés, megoldást jelent ez? Az afrikai tömegek elégedet­lenek a külügyminiszter misz- sziójával és kevésbé hagyják magukat áltatni meddő ígére­tekkel, mint a múltban. Joggal feltételezhetjük, hogy Kissinger közvetítése csak elodázhatja a helyzet kiéleződését, de a nagy robbanás bármikor bekövetkez­het. A lényeg ugyanis a fajül­döző rendszerek alapjának tel­jes megváltoztatása, viszont a Nyugat csak kozmetikázásukra inti Vorster és Smith fehér te­lepes vezetőket. L. L. lőtt le. Bikovszkij és Akszjonov saját maga mászott ki az űr­hajóból, majd az odasereglett űrhajós-kollégák, orvosok és a kutatóexpedíció más tagjai ál­tal körülvéve néhány percet elüldögélt az űrhajó mellett. Ezután helikopterbe szálltak, amely Celinográdba szállította őket. A kazahsztáni városban ünnepi gyűlést tartottak a „szi­várvány“ kísérlet két főszerep­lőjének tiszteletére. Celinográd- ból a két űrhajós még csütör­tökön délután megérkezett Baj- konurba, ahol a hagyományok­nak megfelelően kenyérrel és sóval fogadták őket. Csütörtökön este elvégezték az első ellenőrző orvosi vizs­gálatokat is. Ezek eredménye teljesen megnyugtató volt. A szakemberek a péntek reggeli lapjelentések szerint a legna­gyobb elismerés hangján nyilat­koztak Bikovszkij és Akszjonov világűrben munkájáról. Az űr­repülés nyolc napja alatt mind­ketten lényegesen többet dol­goztak az átlagosnál, annak ér­dekében, hogy maximálisan ki­használhassák a szovjet és NDK-beli tudósok által külön erre a célra kidolgozott MKF— 6 típusú kozmikus fotorobot nyújtotta lehetőségeket. A Szo­juz—22 legénysége e hatalmas — napi 11—12 órás — munka eredményeként több mint tíz­ezer fényképfelvétellel tért visz- sza a világűrből.. Strauss támadó védekezése Bonn — Rendkívül ingerült hangon reagált Franz Josef, Strauss, a jobboldali Keresz­tényszociális Unió vezetője azokra a jelentésekre, amelyek fényt derítettek a nyugat-né­met politikus és a görög fasisz­ta junta híveinek kapcsolatai­ra. Az NSZK-ban sajtóbeszámo­lók láttak napvilágot arról, mi­ként tart fenn kapcsolatokat a bajor pártvezér a megbuktatott athéni junta egykori támogatói­val. Strauss most szélsőséges ki­rohanást Intézett a hatalmon lé­vő Szociáldemokrata Párt veze. tői, személy szerint Willy Brandt, az SPD elnöke és Hel­mut Schmidt kancellár ellen. Azzal vádolta őket, hogy „ösz- szejátszanak a kommunista pro­pagandával“. A CDU-CSU ellen­zék választási harcát egyre nyíltabban irányító Strauss túl­lépett a görög ügyön és kije­lentette: Willy Brandt „nép­front-szövetségi kapcsolatokat tart fenn az Olasz és Francia Kommunista Párttal“. A Brandt- Scheel kormány külpolitikai eredményeit semmibe véve Srauss személyeskedő hang­nemben gúnyolta a szovjet— nyugatnémet kapcsolatokat. Az ellenzék egyre minősíthe­tetlenebb propaganda-akcióinak egyébként valószínűleg jogi kö­vetkezményei is lesznek: Schmidt és Brandt néhány nap­pal ezelőtt bírósági eljárást in­díttatott a CSU-val szövetséges CDU ellen, mivel a keresztény- demokraták egy választási té­véhirdetésben „kommunistába- rátnak“ minősítették az SPD vezetését.

Next

/
Thumbnails
Contents