Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)
1976-09-16 / 221. szám, csütörtök
Kohó- és gépiparunk fejlfldése a CSKP XV. kongresszusa után (Folytatás az 5. oldalról) ban. Ezekben több mint 200 000 ember dolgozik, és termelésük a népgazdaság egész gépipari termelésének több mint 12 százalékát 'teszi ki. Ezek a termelőhelyek elsősorban pótalkatrészek gyártása, bizonyos meghatározott gépipari termékek termelése, a lakosság szükségleteinek és a helyi igényeknek kielégítése céljából jöttek létre. Egyes esetekben azonban jelentősen eltértek eredeti rendeltetésüktől, és e termelőhelyeken alaposan kibővült a finális jellegű gépipari termelés. Ezért azokban az esetekben, amikor a kiemelt gépipari vállalatok, üzem- részlegek, vagy üzemek fejlődése nagymértékben eltér eredeti rendeltetésétől, helyesnek tartjuk annak a megfontolását, vajon nem volna-e célszerűbb őket közvetlenül betagolni a gépipari ágazatokba. Alapvetően fontos az irányítás és tervezés rendszerében olyan módosításokat eszközölni, amelyek lehetővé teszik a csehszlovák gépipar döntő fejlesztési irányainak egységes megvalósítását. A jelenlegi helyzetet alaposan elemezni kell, s a Központi Bizottság Elnökségének javaslatokat kell tenni a gépipari termelés komplex tervezésének megerősítésére az egész népgazdaságban. A kiegészítő termékek területén levő helyzet megjavítása céljából lényegesen tökéletesíteni kell a gépipari termelés mérlegelésének rendszerét, ki kell dolgozni a gépipari és egyéb ipari termékek mérlegeinek célszerű kibővítését, főként a fontos gépek és berendezések esetében, amelyeket a népgazdaság különböző ágazataiban a legszélesebb körűen felhasználnak, valamint ott, ahol a belső érdekek összeütközésbe kerülnek a kiviteli igényekkel. Ki kell bővíteni, esetleg be kell vezetni a tervezési és értékesítési ügyvitel rendszerét. Ebben az irányban egyes szervekben és termelési gazdasági egységekben nem találunk mindig teljes megértésre. Különféle teljesíthetetlen követelményeket is támasztanak. Az ügyvitelről a szükséges méretekben autoritatívan kell dönteni, s az ügy érdekében következetesen kell e döntéseket megvalósítani. Az 1967 óta gyűjtött tapasztalatok azt mutatják, hogy elkerülhetetlenül szükség van rájuk. Ez is hozzájárul a szállítói-megrendelői kapcsolatokban a rend biztosításához, elmélyíti a terv belső összefüggéseit, és biztosítja az összhangot a gépipari késztermékek gyártása és a kiemelt alkatrészgyártás szállítmányai között. Az utóbbi években a beruházások területén érvényesíteni kezdtük a befejező és fő kivitelező formáját, a kivitel esetében pedig a beruházási egység fő kivitelezői formáját. Ezt a bevált kivitelezői rendszert azonban eddig nem érvényesítik elég nagy mértékben és nem bővítik ki eléggé. Ez pedig kárt okoz. Nem engedhetjük meg, hogy az alsóbb szervek saját kényük-kedvük szerint döntsenek. A magasabb szintű kivitelezői szerep megtartása a hatodik ötéves tervidőszak bonyolult feladatait és távlati célkitűzéseit tekintve elkerülhetetlen. A tudományos-műszaki fejlesztés irányítása A XV. pártkongresszuson sok szó esett a trösztök vezérigazgatóságainak feladatairól és irányító munkájáról. A jelentés első részeiben rámutattunk ennek fontos küldetésére és feladataira, amelyeknek a hatodik ötéves terv időszakában meg kell valósulniuk. Eddig azonban nem minden tröszt érvényesíti felelősséggel ezeket az egy egészbe tömörített feladatokkal való megbirkózás érdekében. A trösztöktől elvárjuk, hogy vezérigazgatósági szintről irányítsák a tudományos-műszaki fejlesztést és a beruházásokat, a termelési programok döntő fontosságú struktrális változtatásait, a belső és a külső kooperációs kapcsolatokjt, az eladást és az ellátást, beleértve a szükségletek felmérését is. Ennek így kell lennie nemcsak a trösztökben, hanem a konszernszerűen megszervezett gazdasági termelőegységekben is. A konszernszerű forma további fejlesztése azonban megköveteli, hogy a minisztériumok az illetékes szervekkel együttműködve javaslatokat dolgozzanak ki a kohászati és a gépipari gazdasági termelőegységek minél célszerűbb felépítése céljából. Nincs szó terjedelmes és céltalan újjászervezésről, hanem az irányítás szerkezetének a középső szinten, valamint a vállalat szintjén való ésszerű elrendezéséről. Ezek a kérdések differenciált hozzáállást követelnek meg, s figyelembe kell venni az adott feladatokat, és a népgazdasági kapcsolatokat. Az egyes fokozatok pontosan meghatározott felelősségi köre és kölcsönös kapcsolatuk a felelőtlenség leküzdésének legfontosabb előfeltételei, egyúttal a helyes határozathozatal és a hatékony irányítás alapjai is. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül gépiparunk termelési-műszaki alapjának eddigi elrendezését sem. Az utóbbi 6—8 esztendőben fontos változásokat hajtottunk végre a termelési programok orientációját, a kooperáció és a szakosítás, valamint a tudományos-műszaki fejlesztés színvonalát illetően. Ezek bizonyos újabb változtatások megvalósítását követelik meg. Nem lehet optimálisnak nevezni az olyan helyzetet, hogy néhány fontos termelési szakasz két vagy annál is több gazdasági termelőegység kezében van, hogy célszerűtlenül megszakítják a szervezési kötelékeket a termelés és a kutatás között, vagy hogy néhány vállalat és üzem termelési programjával más termelési szakaszhoz kapcsolódik mint amelynek szerves része. Ezeket a kérdéseket is fokozatosan meg kell oldani. A kiviteli terv teljesítése Fokozott gondot kell a kormánynak és az illetékes szerveknek fordítaniuk a külkereskedelmi kérdésekre, mert a külkereskedelem jelentős mértékben befolyásolja a kohászati és a gépipari komplexum egészének működését. A hatodik ötéves tervidőszakban a beruházási egységek kivitelének jelentős növekedése a termelésben és a külkereskedelmi szervezetekben kifejtett egységes erőfeszítésen kívül megköveteli a nehéz kiviteli feladatokkal való sikeres és hatékony megbirkózást célzó más intéz..edések megvalósítását is. Ezen a tépen elsősorban a tervezés és az irányítás színvonalát kell emelni, ebbe beletartoznak az alkatrész- szállítások s azok utólagos behozatala is. Egyidejűleg fontolóra kell venni az illetékes szervezetek és kollektívák anyagi ösztönzésének megerősítését is. Gyorsan kell értékelni a konkrét intézkedéseket, mert nem kis mértékben ezektől függ a beruházási egységek kivitele terén kitűzött nagyon igényes feladatok teljesítése a mostani ötéves tervidőszakban, és a kivitel fokozása megfelelő előfeltételeinek megteremtése 1980-as évet követően. Az egész külkereskedelmi tevékenységben — ahogy a XV. kongresszus irányelve is kitűzi — javítani kell a kereskedelmi munka minőségét, és tovább kell mélyíteni a külkereskedelmi szervezetek és a termelővállalatok együttműködését. Mindezekkel a kérdésekkel komolyan kell foglalkozni és a konkrét javaslatokat értékelés céljából a párt központi bizottságának elnöksége elé kell terjeszteni. Igényes, de reális célkitűzések Tisztelt Elvtársakt A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége önök elé terjeszti a gépipar és a kohászat XV. kongresszus utáni fejlődéséről szóló jelentést. Figyelmünket azokra a kérdésekre összpontosítottuk, amelyeket a CSKP KB Elnöksége és a kormány fontosnak tart az adott irányvonal teljesítése szempontjából. Ezeket a kérdéseket a kormánynak, a minisztériumoknak, a trösztöknek és más intézményeknek le kell bontaniuk, és javaslatokat kell előterjeszteni a kormánynak és a párt elnökségének a konkrét megoldási módokról. Egyidejűleg azonban minden szinten sürgősen hozzá kell látni a kitűzött feladatok teljesítésének biztosításához. A XV. kongresszus vitathatatlanul igényes feladatokat tűzött ki a gépipari és a kohóipari dolgozók elé. Ezeket a feladatokat azonban reálisaknak és teljesíthetőknek tartjuk. Ezek a népgazdasági ágazatok ugyanis hatalmas munkaerőbázissal, tudományos-kutatási és anyagi-műszaki potenciállal rendelkeznek. Éppen ezekben az ágazatokban értünk és érünk el számos kiváló eredményt, éppen ezekben az ágazatokban vannak gazdag hagyományaink, technikusaink, konstruktőreink, tudományos kutatóink é3 tapasztalt termelési szervezőink. Sőt mi több éppen a gépiparban és a kohászatban támogatja pártunkat igen erős tagállomány. A párttagok és tagjelöltek száma több mint 170 ezer, ami gyakorlatilag a fele az iparban foglalkoztatott összes párttagnak és tagjelöltnek. Minden negyedik mérnök, technikus vagy gazdasági dolgozó tagja vagy tagjelöltje a pártnak. Ezekben az ágazatokban a pártszervezeteknek és a kommunistáknak gazdag forradalmi hagyományaik vannak. Ezért joggal látjuk bennük az adott feladatok teljesítéséhez elkerülhetetlenül szükséges politikai, szervezési és káderfeltételeket megteremtő döntő erőt. Szükséges azonban, hogy ezzel ösz- szefüggésben mindenki emlékezzen Husák elvtársnak a XV. kongressszuson elmondott szavaira, miszerint a pártszervek és -szervezetek s minden kommunista munkája hatékonyságának döntő kritériuma az azon a területen elért konkrét politikai és munkaeredmények, amelyekért felelősek és ahol tevékenykednek. Husák elvtárs azt is megállapította, fontos, hogy következetesen, a demokratikus centralizmus elvei alapján végezzük munkánkat, elv- szerűen és alkotó módon álljunk hozzá az össszes problémák megoldásához, igényesek legyünk magunkkal és másokkal szemben is, ne tűrjük el a szavak és a tettek ellentétét, a szubjektivizmust és a formalizmust. Azon problémákkal kapcsolatban, amelyeket mai ülésünkön megoldani igyekszünk, ezek a megállapítások kétszeresen is érvényesek. Annak az igényességnek, amellyel a párt központi bizottsága és elnöksége hozzááll a gépipar és a kohászat továbbfejlesztése problémáinak megoldásához, át kell hatnia a népgazdaság ezen kulcsfontosságú ágazataiban végzett politikai munkát és más tevékenységet, és kötelező módszerré kell válnia az illetékes területi pártszervek, minisztériumok, trösztökhöz tartozó és vállalati pártszervezetek magatartásában. Azok a határozatok, amelyek tanácskozásunkból adódnak, meg fogják határozni a kommunisták munkájának tartalmát, a minisztériumoktól kezdve az üzemekig mindenütt, a kutatási, a termékfejlesztési, a tervezési, a konstrukciós egységeknél is minden olyan ágazatnál, amelyekre ezen feladatok valamelyike hárul. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a kommunistáknak a gépipar minőségi fejlesztésének kérdéseire kell összpontosítaniuk figyelmüket, s ezeknek a kérdéseknek kell a pártszervek és -szervezetek politikai-szervező, eszmeinevelő és kádermunkájának, valamint ellenőrző tevékenységüknek a középpontjában állniuk. A kommunistáknak mélyebben és jobban meg kell magyarázni a párt központi bizottsága által elfogadott intézkedések fontosságát és tartalmát, rá kell mutatniuk arra, hogy ezek azon új és nehezebb körülmények közvetlen következményei, amelyek közepette népgazdaságunknak a világpiacon érvényesülnie kell. Egyúttal azt is meggyőzően kell megmagyarázni, hogy az adott feladatok teljesítése és a problémák következetes megoldása ezekben az ágazatokban a XV. kongresszuson kitűzött, az életszínvonal emelésével kapcsolatos program megvalósításának legfontosabb előfeltétele. Mindkét minisztérium, valamint a szak- és vezérigazgatóságok pártszervezeteinek jó példával kell elöljárniuk az irányító munka minőségi javítása terén a minőségi változtatások megvalósításában és a tárgyi problémák megoldásában úgy, hogy az intézkedéseket a központtól kezdve helyesen megértsék. A vezető dolgozókkal együtt garantálniuk kell a pártnak, hogy teljes következetességgel fáradoznak a CSKP XV. kongresszusán, és a mostani tanácskozáson elfogadott határozatok teljesítése érdekében. Hatékonyabb munkamódszerekkel A kohászat és a gépipar számára kitűzött feladatokkal való megbirkózás nem képzelhető el a területi pártszer-i vek, különösen a járási pártbizottságok összpontosított figyelme és céltudatos tevékenysége nélkül. Még következetesebben kell teljesíteniük küldetésüket a társadalmi érdekek érvényre juttatása, valamint a gépipar és a kohászat fontos szükségleteinek megvalósítása terén saját hatáskörükben, továbbá javítani kell az irányítás színvonalát az üzemek, a vállalatok és a trösztök pártszervezeteiben, és szélesebb körben is általánosítani kell a pártmunka hasznos tapasztalatait. Ehhez azonban elkerülhetetlenül szükséges, hogy kihasználják az eddig bevált és átgondoltan keressék az új, hatékony munkamódszereket. A koordinációs tanácskozások révén céltudatosabban kell egybehangolni az egyes termelési szakaszokban tevékenykedő pártszervezetek magatartását. Fontos szerepet fognak játszani ezen tanácskozás határozatainak megvalósítása során — ahogy ez szerepükből és feladataikból is adódik — azok a pártszervezetek, amelyek közvetlenül a gépipari és a kohászati vállalatokban és üzemekben működnek. Ez azonban megköveteli munkájuk minőségének javítását és hatékonyságának lényeges növelését, a kommunisták céltudatos elhelyezését a döntő fontosságú munkahelyekre, valamint a tagállomány további növelését s összetételének javítását. A kádermunkában, a kommunisták és más vezető dolgozók tevékenységének értékelése során fő kritériumként figyelembe kell venni, hogyan szervezik és irányítják a reájuk bízott vállalatok, üzemek, termelőcsoportok és munkaközösségek munkáját. Fontos körülmény, mennyire tudnak megbirkózni a termékek kiváló minőségének és magas műszaki színvonalának követelményével, mert ez fejezi ki legjobban a termelés- és a gazdálkodás valódi színvonalát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy teljes mértékben támogatni kell azokat az igényes dolgozókat, akik tekintet nélkül az akadályokra és a nehézségekre, képesek lelkesedni a reájuk bízott ügyért. Energikus intézkedéseket kell foganatosítanunk ott, ahol nem sikerül felelősségteljesen érvényesíteni a párt politikáját, és az abból adódó feladatok megvalósítását, ahol a vezető dolgozók nem eléggé elkötelezettek, nem mutatnak fel megfelelő politikai hozzáállást és szakmai képzettséget. A termékek műszaki színvonalának emelésére és a technológiai eljárások tökéletesítésére irányuló erőfeszíte- seink megkövetelik, hogy párt- és szakszervezeti szervezeteink, valamint gazdasági szerveink aszerint értékeljék a technikusok, a technológusok, a konstruktőrök és a tervezők tevékenységét, milyen munkát végeztek a termelés előtti munkaszakaszokban, és mennyire képesek felhasználni a tudományos-műszaki haladás eredményeit. Megbecsülést érdemelnek azok, akik pozitívan viszonyulnak munkájukhoz, állandóan új utakat keresnek, valamint az új alkotó és bátor megoldások érvényesítésére törekszenek. Egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a mostani tanácskozás határozatainak megvalósítása közvetlenül attól függ, hogy e határozatok az összes dolgozó ügyévé válnak-e. Ez lenne igyekezetünk — a párt, a szakszervezetek és a SZISZ közös célja. Meg kell nyernünk az embereket annak, hogy öntudatosan viszonyuljanak az adott feladatokhoz, hogy saját érdekükben és mindannyiuk érdekében egész tudásukkal, képességükkel azok teljesítésére törekedjenek. A dolgozók alkotóképessége és kezdeményezése szocialista társadalmunk legértékesebb fejlődési forrásai közé tartozik. A kohászatban és a gépiparban csaknem 26 000 munkacsoport dolgozik, amelyek megszerezték a szocialista brigád címet, vagy annak megszerzéséért versenyeznek. Csaknem 4000 komplex racionalizációs brigád működik. Mindkét ágazatban igen fejlett az újítók és a feltalálók mozgalma, amely elé azt a célt tűztük ki, hogy a 6. ötéves terv időszakában 6 milliárd korona hasznot hajtsanak a népgazdaság javára. Ezen mozgalom támogatása az átfogó minőségirányítás Ívovi rendszerének megfontolt alkalmazása, a szocialista munkaverseny más bevált formáinak érvényesítése azoknak a fontos forrásoknak nagyobb arányú kihasználását jelentik, amelyek nagy anyagi értékeket jelentenek egész társadalmunknak. Ezeket az eredményeket nagyra értékeljük. Megmutatkozik bennük a munka, a közös ügy iránti szocialista viszony, és a párt politikája iránti bizalom. Tisztelt Elvtársak! A XV. kongresszus határozatai, amelyek teljesítését immár aktívan megkezdtük, a kommunisták, az összes állami és gazdasági szervezetek, a párt-, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetek s hazánk minden állampolgára céltudatos munkáját követelik meg. A gépipar és a kohászat területén is a felelősség tudatával és azzal a szilárd akarattal fogunk hozzá teljesítésükhöz, hogy ezzel is sikeresen továbbfejlesztjük szocialista társadalmunkat. 1978. IX. 16. A feladatok teljesítése érdekében
